Műemléklap, 1997 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1997 / 1. szám
Tisztelt Olvasó! 4 MŰEMLÉKLAP formájában egy havi rendszerességgel megjelenő, a műemlékvédelem kérdéseiről tájékoztató belső kiadványt indít útjára Hivatalunk „Belső" ez a lap, mert nem az utcán terjesztjük, hanem azokhoz juttatjuk el, akiknek - reményünk szerint - szüksége van rá. Akik tehát valamilyen kapcsolatban állanak, vagy állhatnának a műemlékvédelemmel, önkormányzatoknak társadalmi szervezeteknek itthon és külföldön, külképviseleteinknek, bankoknak és természetesen a fővárosi, s vidéki írott és elektronikus sajtó munkatársainak, építészeknek, idegenforgalmi szakembereknek, minél szélesebb körben. Azt tapasztaljuk, hogy az emberek többsége nem jól tájékozott a műemlékvédelem dolgaiban. Sokan csupán építészeti, esetleg esztétikai problémának fogják fel a műemlékvédelmet, vagy pedig csak mint tehertételt érzékelik, amely egy műemlék épület gondozásával jár. Kevéssé látszik a műemlékvédelem társadalmi fontossága, mármint az, hogy műemlékkincsünk a nemzeti örökség elidegeníthetetlen tartozéka, s gondozása nemcsak nemzeti önazonosságunk, önbecsülésünk része, hanem személyes kötelességünk is. Fontosnak érezzük hogy, a hírek mellett közöljünk hasznos információkat, jogszabályokat, rendeleteket, pályázati tudnivalókat, hogy teret adjunk az önkormányzatok és más szervezetek műemlékvédelemmel kapcsolatos kérdéseinek és észrevételeinek, a hasznosítás tapasztalatainak stb. Szeretnénk felhívni a figyelmet az itt folyó tudományos munkára, további figyelmükbe ajánlani az immár 40. évfolyamába lépett MŰEMLÉKVÉDELEM írásait, kiállításainkat, s általában mindazt az értékmentő munkát, amit hivatásos szakemberek, civil szervezetek és „magánemberek" vállvetve végeznek. Ezért és ezzel a céllal indítjuk útjára a MŰEMLÉKLAP-ot, s kérjük ehhez az Ön - és szervezete - nagyrabecsült támogatását. TM Kalmár PéterFotó: Mihalik Tamás TUSNÁD, ROMÁNIA A műemlékvédelem elméleti és gyakorlati kérdései NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK-SOROZAT ELŐZMÉNYEK - LEHETŐSÉGEK A műemlékvédelem elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozó tusnádi, tudományos nemzetközi konferencia-sorozat hat éves múltra tekint vissza. A rendezvény kezdetben (1992) műemlékvédelmi gyors tanfolyamként indult, amely az 1990 utáni égető szakemberhiányon igyekezett segíteni. A három egy hetes szakaszból álló tanfolyamon 80 - tervezésben, illetve kivitelezésben dolgozó - építőmérnök és építész részesült magas szintű műemlékes képzésben, hazai és külföldi szaktekintélyek vezetésével. Az első két szakasz előadásokat és szakmai kirándulásokat foglalt magába, míg a harmadik szakasz egy egyhetes, négy országot érintő (Románia, Magyarország, Szlovákia, Ukrajna-Kárpátalja) szakmai kirándulás volt, a részvevők megismerkedhettek az említett országok műemlékhelyreállítási gyakorlatával. A rendezvény 1993-tól nemzetközi, műemlékvédelmi ülésszak, melyen nézeteik, elveik megvitatására, munkájuk bemutatására évente mintegy 200 szakember gyűlt össze a műemlékvédelem szerteágazó tevékenységi területeiről (régészek, művészettörténészek, építészek, statikusok, biológusok, muzeológusok, restaurátorok, történészek, vegyészek, jogászok). A konferenciákon elhangzó előadásokat három nyelvű (angol, román, magyar) kiadványban jelentetjük meg. Eddig megjelent a TUSNÁD 92-94 című kötet, amely az első három év előadásaiból nyújtott válogatást, valamint a TUSNÁD 95, amely „A műemlékvédelmi szemlélet alakulása a Velencei Kartától az ezredfordulóig” témájú 1995-ös konferencia előadásait tartalmazza. Az idei rendezvényre megjelent a „Kastélysors Keletközép Európában” témájú konferencia eléGÉCZY CSABÁT,az ÁMRK igazgatóját - beosztásának érintetlenül hagyása mellett - 1997. március 1-jei határidővel, Kalmár Péter elnök javaslatára általános elnökhelyettessé nevezte ki dr. Szilvásy György államtitkár, adásainak szemelvénye, a TUSNÁD 96 című kiadvány. A rendezvény mára a Kárpát-medence egyik legrangosabb szakmai fórumává vált; Európa szinte valamennyi országából érkeznek előadók, részvevők, a műemlékvédelmi szakma neves képviselői. A régió egyes országait műemlékvédelmi hatóságaik elnöki szinten képviselik. Az idei találkozót 1997. március 16-23. között rendezték meg, témája a „Szakrális építészeti örökség”. A téma időszerűségét igazolja az elmúlt éveket meghaladó érdeklődés is. Előadásrendbe foglaltunk 126 előadást vendégeink: Nagy-Britanniából, Belgiumból, Finnországból, Görögországból, Jugoszláviából, Horvátországból, Lengyelországból, Litvániából, Magyarországról, Mexikóból, Moldvai Köztársaságból, Németországból, Olaszországból, Oroszországból, Romániából, Svájcból, Szlovákiából, Szlovéniából, Ukrajnából érkeznek. Az idei rendezvény szakmai rangját emelte, hogy a tanácskozással egybekötötten került sor az ICOMOS Történeti Városok Nemzetközi Szakbizottságának évi közgyűlésére is, melyre a világ különböző országaiból érkeztek neves szakemberek. Ez évi konferenciánk fontos célja volt, hogy a műemlékvédelem nemzetközi szinten elfogadott elveit és eredményeit az egyházi építészeti örökségre vonatkoztatva ajánlás formájában megfogalmazza és valamennyi érdekelt rendelkezésére bocsássa a konferencia záródokumentumaként. A rendezvény másik célja volt, hogy a Kárpát-medence épített hagyatékának megőrzésével kapcsolatos szakmai és hatósági problémáinak megvitatására, a különböző ágazatok szakembereinek eszmecseréjére keretet nyújtson; elősegítse a régió és azon belül a magyar kulturális örökség méltó elismertségét, valamint hozzájáruljon a szakmailag megfelelő szintű helyreállítások feltételeinek kialakításához. Makay Dorottya