Műemléklap, 1998 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1998 / 1. szám
SOMOGY MEGYE: SOMOGY VÁRMEGYE CÍMERES LEVELE ÉS ELSŐ PECSÉTJE • 1498. január 6. Somogy vármegye címeres levelének kelte (1498. január 6.) előtt Somi Józsa temesi ispán és az ország alsó részeinek főkapitánya, valamint Butkai Péter Somogy vármegye ispánja kérvényt nyújtott be a királyhoz, a maguk, továbbá a megye nemesei és más birtokosai nevében, s kérték a vármegye részére címer adományozását I. Ulászló a kérésnek eleget tett és egyszerű kiváltságlevél (privilégium) kiállítását rendelte el a magyar vármegyék sorában elsőként. A címeres levél felhatalmazása alapján a vármegye pecsétnyomót is vésetett. Ez a pecsét is a legrégibb a maga nemében. A I. Ulászló által kiállított címeres levelet ma is gondosan őrzi Somogy megye levéltára. A levéltárnak egyébként ez az egyetlen olyan irata, amely még 1526 előtt keletkezett, azóta megszakítás nélkül a megye birtokában van. A címeres levél eredeti szövegét és fordítását Borsa Iván közölte a Somogy megye múltjából című Levéltári Évkönyv 15. kötetében. A megyei armális magyar fordítása: ( Részlet) „Mi, Ulászló, Isten kegyelméből Magyarország és Csehország stb. királya jelen (oklevelünk) tartalmával adjuk emlékezetül mindazoknak, akiket illet, kinyilvánítván, hogy ámbár a királyoknak és a fejedelmeknek általános feladatuk, hogy valamennyi alattvalójuk érdemeit méltó módon viszonozzák, mégis azok érdemeinek bőkezűbb jutalmazására kell figyelniük, akikért nemcsak hűségük és odaadásuk tisztasága, hanem munkásságuk sokszoros hálája is szavatol. Így, mivel mi is egyrészt megkaptuk híveinknek, a nagyságos Somi Józsának, temesi ispánnak és országunk alsó része főkapitányának s a vitézlő Butkai Péternek, e Somogy vármegyei ispánjának kérvényét, melyet ők a maguk, valamint Somogy megye nemeseinek és más birtokosainak személyében és nevében felségünknek ez ügyben terjesztettek elő, másrészt lelkünkben forgatva és folytonos elmélkedéssel mérlegelve említett híveinknek, e Somogy vármegye nemeseinek összességükben és egyenként minden dologban híven és állhatatosan mutatott hűségét és öntözetlen szolgálatait... meg akarván mutatni királyi bőkezűségünket az említett nemesek összességei iránt és hűségüket fel akarván emelni méltóságunk és kegyelmünk magasabb ékességéhez, az említett vármegye nemesei ugyanazon egyetemének a főpapok és a bárók tanácsából szabad elhatározással és biztos tudomásunkkal ezt a címert vagyis dicsőségük jelvényét adtuk, ajándékoztuk, sőt jelen oklevelünkkel adjuk és juttatjuk, tudniillik égszínkék mezejű pajzsot, melynek alján aranyfényű korona csillog, amelyből az oklevél szélének irányába forduló, könyökben hajlott páncélzott kar három szőlővesszőt, azaz zöldellő venyigét tart, melyről három levél és két fürt csüng... A venyigék és róluk csüngő fürtök a föld termékenységét és a bor bőségét jelentik, amelyeknek e megyében akkora a bősége, hogy országunk más gazdagabb vármegyéihez lehet hasonlítani. A pajzs fölött egyenesen álló ezüst színű sisak, amelynek csúcsáról különféle színű virágok mintegy erősebb fuvallattal mozgatva lengenek mindkét oldalon alá. A sisak talaján egy vörös és fehér színekkel sokkosan ékes sas emelkedik szétvetett lábbal, szárnyát repülésre tárva, fején arany koronával... Mindezek hiteléül és bizonyságául, ereje és örök érvénye érdekében bocsáttattuk ki jelen oklevelünket, megerősítve azt függő titkos pecsétünkkel, amelyet Magyarország királyaként használunk. Kelt Budán, vízkereszt ünnepén az Úr ezernégyszázkilencvennyolcadik, magyar stb. királyságunknak nyolcadik, cseh királyságunknak pedig huszonhetedik esztendejében." Forrás: Somogy megyei Levéltár, XE 3. (Mohács előtti oklevelek gyűjteménye) 91. sz. Közli: Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról. Kaposvár, 1989. Büssü - római katolikus templom és kripta ■ A templom Barokk stílusban épült 1764-ben. Egyhajós, a főhomlokzat síkjából emelkedő kétszintes, órapárkányos, törtvonalú bádogozott sisakfedésű toronnyal, amely íves vonalú oromzattal csatlakozik a templomtesthez. A hajónál keskenyebb a félkörzáródású szentély, az evangéliumi oldalon pedig sekrestyetoldalék van. A háromtengelyes, falpillérekkel tagolt főhomlokzat közepén egyenes záródású bejárat, felette fekvő ovál ablak, kétoldalt pedig egy-egy üres szoborfülke nyert elhelyezést. Mind a főbejárat előtti rész, mind a belső tér téglaburkolatú. A barokk falfestés Dorffmaister munkája. A torony alj, a hajó, a sekrestye csehsüvegboltozatos, a szentély fakupolával fedett. A templom falába régi sírköveket építettek be. A főoltár és a mellékoltár későbarokk stílusban készült. A templomban copf padokat találunk. A feszület és Mária, János, Magdolna faszobrai a hajdani pálos kolostorból kerültek a templomba. A szép, faragott szószéket életveszélyes állapota miatt nem használják. A freskókat is Dorfmaister festette, akinek alkotásai a valamikori kastélyban is megtalálhatók. A templom secco technikával díszített falfelületeinek felújítása időszerű lenne. Az oltár melletti nagyon szép bútor - le- és felhajtással - imazsámolyként is használható. ■ A kripta A kriptát a Gyulai Gaál család építtette. A kripta lépcsőjét takaró épülettömeg a templom tengelyének kis nyugati oldalán, pár méteres távolságban helyezkedik el. A kripta épületömege szembetűnően rokona a templomnak, hiszen az egyhajós - félköríves nyugati lezárású épület főbejáratának karaktere, a tetőidom és a tetőfedés megegyezik a temploméval. A kripta elhanyagolt, az utódok az Egyesült Államokban és Budapesten élnek. Felújítás, állagmegóvás A részletes feltárások alapján készített 1994-es terv szerint feltétlenül indokolt mind a templom, mind a kripta teljes tetőszerkezetének lebontása és elégetése. Szükséges a homlokzatvakolat, a párkányok stb. állag szerinti bontása, továbbá a lábazaté és a toronylétráké is. Sürgősen meg kell csinálni az új tetőszerkezetet és elvégezni a tetőfedést - már csak a templomban található nagy értékű művészeti értékek megőrzése miatt is. Nincs azonban pénz. A kivitelezés költségei meghaladják az önkormányzat és az egyház lehetőségeit. Egyed Tibor