Műemléklap, 2000 (4. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 1. szám
2000. JANUÁR_______________ Belép a KÖI Ez teszi lehetővé számunkra az integrált örökségvédelmi rendszert, amelyet az előző törvények már elindítottak. Itt elsősorban a Kulturális Örökség Igazgatóságának (KÖI) létrehozására gondolok, amely azt a hatósági jogkört és irányító szerepét tölti be a közgyűjtemények, a régészeti műemlékek vonatkozásában, mint az épített műemlékeket illetően az OMvH. Megvan tehát az új intézményünk, de jelentőségéhez méltó szerepvállalásához szükséges jogosítványai még csak részben alakultak ki. Az igazgatóság létszámát és feladatait tekintve egyaránt ebben az évben még jelentős fejlesztésen, átalakuláson megy keresztül. A Kulturális Örökség Igazgatóságának a régészeti ásatások vonatkozásában is megvan a hatósági jogköre, de a műtárgyak kiviteli engedélyezése, a restitúció, a lelőhely felügyeleti nyilvántartás is mind oda kerültek. A régészeti hatósági jogkört jelenleg az önkormányzati kezelésben levő múzeumok gyakorolják. Ezt a feladatot a KÖI-nek kell, hogy átvegye. A helyzet tisztább lesz: csak a hatósági jogkör kerül át a KÖI-hez, a szakmai-tudományos feladatokat továbbra is a múzeumok, illetve a közgyűjtemények végzik. Tehát a régészeti műemlékek kezelése közelít az épített műemlékek hatósági kezeléséhez. Ez az, amit a kulturális örökség egységes elvek alapján történő egységes kezelésének nevezünk. Regionális irodák Az ingatlan örökség állományát Magyarországon nem lehet különböző rendszerekben, eltérő módon kezelni. Szakmailag, tudományosan, technikailag és szervezetileg is közelíteni kell őket egymáshoz. Éppen ezért létrehozzuk a regionális irodákat, amelyek e feladatok “dekoncentrált” helységeivé válnak. Mind az OMvH, mind a KDI az Európai Közösséghez való csatlakozás során már körvonalazódó régióknak megfelelően kívánja kialakítani ezeket az irodákat. Ez annyit jelent, ott kell legyen az első fokú szakhatósági jogkör, a másodfok pedig - a műemléki kérdéseket illetően - az OMvH elnökénél. (Annak nincs értelme, hogy a minisztériumban létrehozzunk egy hatósági jogkört gyakorló másodfokú felügyeletet.) Ezekben az OMvH és a KDI által közösen fenntartott irodákban valósul meg az, hogy egy helyen gyakorolja az állam a nemzeti örökség ingatlan vagyonával kapcsolatos hatósági feladatokat. Ez az együttmunkálkodás lehetővé teszi azt is, hogy szükség szerint együttes határozattal lépjen fel az iroda. A törvényjavaslat az OMvH szervezetére vonatkozóan is tartalmaz változtatásokat. Entz elnök úrral és az OMvH vezetőségével közösen felülvizsgáljuk a Hivatal különböző szervezeti egységeit. Azt nézzük meg, hogy ezek az egységek mennyire képeznek szerves egységeket. Nem eléggé tisztázott a tudományos, a hatósági felügyeleti jog, a közgyűjteményi terület és a gyakorlati feladatokat ellátó egységek helyzete, amelyek ráadásul úgy is keverednek, hogy az alkalmazottak egy része köztisztviselő, más része pedig közalkalmazott. Az elmúlt év alatt számos vitában és egyeztetés során sikerült megállapodnunk, hogy az OMvH-nak a tudományos és hatósági felügyeletet gyakorló egysége mindenképpen egy egység maradjon. Hiszen az OMvH az egész ország számára egyetlen intézményként gyakorolja ezeket a feladatokat. Mi lesz az intézményekkel? A közgyűjtemények, levéltárak stb. helyzete más. Mindenikből több van. Számos múzeum, megyei országos könyvtár végzi a tudományos munkát és gyakorolja jelenleg még a hatósági jogkört. A műemlékek és a műemlékvédelem speciális helyzetét illő tiszteletben tartani. Kivétel a különleges helyzetű Építészeti Múzeum. Az OMvH javaslatai szerint egy önálló közgyűjteményi egységgé kell átszervezni a jelenlegi múzeumot. Ez a kérdés - főleg a helyhiány miatt - húsz éve megoldatlan, de most már pontot kell tenni a mondat végére. Ez alapvetően pénzkérdés persze. Felmerült újabban az Óbudai Gázgyár területe, ahol több más, műszaki és hasonló gyűjtőkörű múzeummal együtt nyerhetne elhelyezést. Más vonatkozásban viszonylagos önállóság képzelhető el a Műemlékek Állami Gondnoksága és az ÁMRK számára is. Ennek a két szervezeti egységnek státusát - a Hivatallal való alapos egyeztetés után - a nem túl távoli jövőben szeretnénk módosítani. Ennek elvi körvonalait már kidolgoztuk, de megvalósításához szükséges a törvény néhány passzusának megváltoztatása. Mennyi, mire, miből? A műemlékvédelem irányításának ügye, működése és az OMvH financiális helyzetének fenntartása a minisztérium kötelessége. A saját döntési jogkörű tudományos és beruházási feladatkörhöz tartozó keret 1,1 md. Ft volt 1999-ben. Ez az OMvH által finanszírozott különböző beruházásokra és helyreállításokra volt elegendő. Ennek felhasználásáról a Hivatal önállóan határozott. Ezt jóval meghaladta a minisztérium döntési körébe tartozó mintegy 10 milliárd összértékű beruházási keret. A királyi városok rekonstrukciójára tavaly 700 millió Ft állt rendelkezésre. Ebből finanszírozták az esztergomi vármúzeum, a visegrádi Mátyás király Múzeum, a székesfehérvári Nemzeti emlékhely, a pécsi kőtár, a veszprémi Gizella- kápolna s az Árpádkori kistemplomok munkálatait, és ide tartozik még a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum s Millenniumi Emlékmű helyreállítása is. A másik nagy tétel a múzeumi rekonstrukció volt. A Nemzeti Múzeum, a nagytétényi Kastélymúzeum, a Szépművészeti, a Természettudományi Múzeum és a Károlyi palota helyreállítása sorolható ide. Ezekre a programokra 1999-ben 4,5 milliárd forintot költhetett a minisztérium. Egyházi műemlékekre - külön keretből - 1,1 md. Ft-ot biztosított a tárca, különböző egyházi beruházásokra pedig további 1,7 md. Ft-ot. Ennek jelentős része is a műemlékekhez kapcsolódik. Ez a 2,8 md. Ft. a Bazilikára fordítható 900 millióval együtt csaknem 4 md. Ft-ot tett ki. A millenniumi beruházások köréhez kell számítani a Grassalkovich Alapítvány 240 mi- A Szent György tér keleti oldala