Műemléklap, 2001 (5. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 1-2. szám

2001. JANUÁR-FEBRUÁR Tartalom Pécs - Sopiane­­ ókeresztény emlékei. Ókeresztény temető az UNESCO világörökségi listáján (Katona Győr Zsuzsa) .............................................1 Bemutatkozik a dél-dunántúli régió (Czeglédyné Levárdy Henriette) ..... 4 A pécsi ókeresztény sírkamrák (Dr. Bachman Zoltán - Bachmann Bálint)..................................................5 A pécsi középkori egyetem épülete Az Aranyos Mária-kápolna szobrai ( Dr. Sándor Mária) ............................7 A régió török műemlékei (Dr. Gerő Győző).............................................................8 Krakkói Charta 2000 (Dr. Fejérdy Tamás).............................................................10 Mi történik Budapesten? Folyamatban lévő nagyobb léptékű műemlék-helyreállítások a fővárosban (Bende Csaba) ..................11 Pavilonépítészet című kiállítás az Építészeti Múzeum anyagából (Prakfalvi Endre).......................................................... 12 Műemléki védelemre javaslom a budapesti Broadway mozit (Borossay Katalin)............... ......................................14 Az újjászülető Állatkert (Hanga Zoltán)......................... 15 A balmazújvárosi nagybirtokos, Semsey Andor szerepe a Földtani Intézet szecessziós épületének létrehozásában (Lampert Rózsa) ...............16 Vélemény: Műemlék vagy mű­emlék? (Román András) ......................................18 A túronyi református templom (Balázsik Tamás)......................... 19 A Gizella Gőzmalom (Bazsó Gábor) .......................................................................20 Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma - Hírek...........................................21 Országos Műemlékvédelmi Hivatal - Hírek............................ 22 Műemlékek Állami Gondnoksága - Hírek....................... 25 Állami Műemlék-helyreállítási és Restaurálási Központ - Hírek....................25 Kulturális Örökség Igazgatósága - Tájékoztató .................................................26 Útközben... A pozsonyivánkai kastély (Va­rga Kálmán) .................................27 Műemlék-helyreállítások Szervezési és Koordinációs Főosztály - Hírek . . 28 Az OMF előtti történetekből I. rész (Seid­may­r János) .....................................30 In memoriam Pereházy Károly (Komárik Dénes)...............................................31 Önéletírás - részletek (Pereházy Károly)............................. 31 MŰEMLÉKLAP AZ ORSZÁGOS MŰEMLÉKVÉDELMI HIVATAL TÁJÉKOZTATÓJA FELELŐS KIADÓ: CSELOVSZKI ZOLTÁN ELNÖK SZERKESZTI A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG A SZERKESZTŐSÉG CÍME: 1014 BUDAPEST, SZENTHÁROMSÁG TÉR 6. TELEFON: 212-7612, 212-7613 FAX: 212-7614 FŐSZERKESZTŐ: KAISER LÁSZLÓ OLVASÓSZERKESZTŐ: KISS ISTVÁN GRAFIKAI TERVEZŐ: DUKAY BARNA NYOMDAI KIVITELEZÉS: STÁDIUM NYOMDA KFT. TEL: 455-5050 ISSN 1417-5266 MŰEMLÉKLAP Az új vallás széles körű elterjedésé­hez természetesen olyan ideológiai, gon­dolkodásbeli változásokra is szükség volt, amelyek következtében a lakosság egy része a korábban teljesen ismeretlen vallás híve és egyben terjesztője is lett. A Kr. u. IV. század végére Jézus tanait már széles körben ismerték, a keresztény hit nagyszámú gyülekezetet tudhatott maga mögött. A kereszténység történetének korai időszaka (Kr. u. II-II. század) az üldö­zések kora volt. A változást a Kr. u. 313-ban kiadott milánói (mediolanumi) türelmi rendelet jelentette. Constantinus császár, aki maga is keresztény hitre tért, híres rendeletével „feloldozta" a ke­resztényeket, lehetővé tette a vallás gyakorlását. Ez is hozzájárult a keresz­tény gyülekezetek megerősödéséhez, és ettől kezdve a közösségek életét már ré­gészeti hagyatékuk alapján is ismerjük. Ez a régészeti hagyaték elsősorban a te­metkezéssel kapcsolatos építészeti emlék és a sírokból előkerült régészeti leleta­nyag. A Kr. u. IV. században a gyüleke­zetek egyszerű bazilikákat és kápol­nákat, „emeletes" sírkamrákat építettek, amelyek Magyarországon legnagyobb számban Pécsett, a Szent István téren és környékén elterülő római temető terüle­tén maradtak fenn. Az első sírkamrát, mint már említet­tem, 1716-ban találták a ciszterci rend gimnáziuma udvarán. Ez nem maradt ránk, csak feljegyzések tudósítanak ró­la. Az ókeresztény leletekre valójában az 1782-ben megtalált I. számú, vagy ismertebb nevén Péter-Pál sírkamra irá­nyította rá a figyelmet, amely talán a legismertebb pannon­iai ókeresztény épít­mény. A Kr. u. IV. század végén épült, kétszintes épület épen megmaradt sír­kamrájának egész falfelületét falfestmé­nyek díszítik. A bejárattal szembeni fő­falon Péter és Pál apostolok mutatnak rá a Jézus jelenlétét szimbolizáló Krisz­tus-monogramra. Mint az a sírkamra­­festészetben gyakran előfordul, bibliai jelenetek díszítik az oldalfalakat. Ádám és Éva, Noé, a háromkirályok, Jónás, Szűz Mária és a gyermek Jézus története elevenedik meg a falakon. A gazdag nö­vényi és állati ornamentikával díszített boltozaton négy kör keretbe foglalt port­rét is láthatunk. A XVIII. század óta tudunk a II. számú, azaz a Korsós sírkamra létezé­séről, de feltárására csak a XX. szá­zadban került sor. A Kr. u. IV. század végén épült épület két részből áll: a föld alatti festett falú, eredetileg don­gaboltozatos sírkamra felett kápolna helyezkedik el. A sírkamra temetkezési hely volt, a kápolna szertartások tar­tására is szolgált, illetve itt emlékeztek

Next