Műemléklap, 2001 (5. évfolyam, 1-12. szám)
2001 / 1-2. szám
2001. JANUÁR-FEBRUÁR MŰEMLÉKLAP A Gizella Gőzmalom BAZSÓ GÁBOR 2000-ben megkezdték az egykori Dunaparti teherpályaudvar területének beépítését. E jelentős beruházás a Soroksári út túloldalára is vonzza a befektetőket, amely területen két korszak építészeti emlékei állnak. Az 1860 és 1890 közötti időszakban az élelmiszeripar fontos központja alakult itt ki, majd a Nagykörút kiépülésétől kezdve (a Ferenc körút házait 1884—1906 között emelték) a második világháborúig fokozatosan megindult e tömbök lakóövezetté alakulása. Utóbbi korszak értékeit Gerle János, illetve Ferkai András tárta fel építészettörténeti-topográfiai jellegű munkákban. Az általuk számba vett épületek közül különösen figyelemre méltó a Dandár utcai art deco homlokzatú fürdő. A korábbi korszak, vagyis az ipari építészet főbb emlékei a következők: A Marha vágóhíd (1872), amelyet építésekor nem iparinak, hanem középületnek tartottak. Négy malom: Gizella (1880), Concordia (1865, épületében működik a Malomipari Múzeum), Király (1877, eredeti funkcióban üzemel Ferencvárosi Malom néven), Hungária (1899). Két szeszgyár: az 1868-ban alapított Geschwind-gyár az Ipar utcában, valamint az 1840-ben alapított Zwack-féle likőrgyár a Soroksári úton. Mindkét gyárban az udvar közepén álló desztilláló, illetve hűtőépület a legmutatósabb kialakítású. A fővárosi védelem alatt álló Gizella malom szállodává és irodaházzá alakítása az elmúlt ősszel kezdődött meg. A Gizella Gőzmalom az 1880-as években létesült. Értékét nem elsősorban kora jelenti - a műmalmok második generációjába tartozik -, hanem kiemelt városképi szerepe biztosítja. Toronnyal díszített főhomlokzata a Petőfi hídról és Budáról is látható. A több mint három évtizede már csupán raktárként működő épület műemlékként történő megtartása feltétlenül indokolt. A megőrzési szándék azonban csak a külső megjelenésre irányulhat, mivel a tűzvédelmi előírások nem teszik lehetővé az impozáns faszerkezetű terek új funkcióban történő felhasználását. A terület részletes rendezési tervében a malomépületre vonatkozóan elhibázott kikötés szerepel: „A helyi védettség alatt álló volt Gizella malom Tinódi utcai főépületének nyugati és keleti homlokzatai és a kapcsolódó toronyépítmények megtartandók. Gondoskodni kell a malom hasznosítása során legalább 3x3 pillérhez tartozó födémmező konzerválásáról az épület teljes magasságában. Az épület nyugati (Soroksári úti) homlokzatához csatlakozó épület(rész) nem alakítható ki. Az épület nyugati homlokzata a közterület (Soroksári út) felől nyíló rálátás biztosítása érdekében legfeljebb részlegesen takarható a Soroksári út felőli utcaképben.” (A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 21/1996 (V. 24.) sz. rendelete). Ezen előírás átgondolatlanságát nyilvánvalóvá tették az RRT szellemében 1998-ban készült vázlatok, amelyeken a téglány alaprajzú főépület két véghomlokzatának (a Soroksári út felől egy keskeny traktussal együtt történő) megtartása egy testesebb, lapos tetős új épületre applikálva bizarr képet nyújt. Jelenleg az IVG IMMO-PARK Kft. tervezi irodaház, szálloda, lakóház építését a területen. E befektető örvendetes módon az RRT-ben előírtaknál többet szeretne megőrizni az eredeti épületből. Reimholz Péter a Fővárosi Önkormányzat települési értékvédelmi ügyosztályával egyeztetve készíti a terveket. Ezek szerint a főépület teljes tömege megőrződik. Három oldalon - a Duna felőli, a Tinódi és a Vaskapu utcai homlokzaton - az épület eredeti megjelenését fogják helyreállítani. Az udvar felőli hosszú homlokzat emeletein a falból két szakaszt kivágnak a természetes fény biztosítása céljából. A főépület külső jellegének megtartása érdekében elfogadható kompromisszum a raktárszárnyak bontása és helyükön új épületek emelése. A tervezéssel párhuzamosan megkezdődött a bontás. 2000-ben a különböző újabb toldalékokon kívül lebontották az eredeti épülethez tartozó lisztraktárakat, amelyek a Vaskapu és az Ipar utca sarkán elhelyezkedő, a főépületnél alacsonyabb, U alaprajzú épületrészt alkottak. Lebontották a Soroksári úton álló irodaházat, és ez lesz a sorsa az Ipar utca sarkán még álló lakóháznak is. Az épület történetét feldolgozó tudományos dokumentációt Lukácsné Toma Ágnes készíti el. E munka remélhetőleg tartalmazni fogja a bontás előtti állapot részletes leírását, fényképekkel illusztrálva. Az OMvH csak a bontást követően értesült a munkákról, így mi már csak a főépület átalakítás előtti állapotát tudtuk dokumentálni. Gizella malom A malom belső tere