Örökségvédelem, 2002 (6. évfolyam, 1-12. szám)
2002 / 1-2. szám
2002. JANUÁR-FEBRUÁR ÖRÖKSÉGVÉDELEM A Fertő-tó műemléki és természeti öröksége mint világörökség BUGÁR-MÉSZÁROS KÁROLY A Fertő-tó térsége jeles műemlékekkel, műemlék-együttesekkel, művelődéstörténeti vonatkozásokkal és a védett természeti értékekkel a Világörökség jegyzékének új eleme lett. A Fertő-Hansági Nemzeti Park mellett a Fertőd-eszterházai kastély- és parkegyüttes, a nagycenki kastély- és parkegyüttes, a hidegségi román kori rotundatemplom és a fertőrákosi római kori Mithraeum szentély egyedi értékként csatlakozott az örökségi együtteshez. Fertőd-Eszterháza, herceg Esterházy-kastéy A barokk, majd rokokó és copf stílusú kastély egyemeletes, manzárd-tetős középrészét 1720-ban gróf Esterházy József (1688-1721) A. E. Martinelli tervei alapján építtette Miklós fia (1714-1790) részére. Az épület középső földszinti fala terrena terméből és emeleti bálterméből, jobbra és balra - szintenként négy-négy - lakosztály (szalon-háló-cabinet) nyílt. Az udvaron, egymással szemben, két földszintes oldalszárny épült. A kastélytól délre virághímes parterre vezette be a lési vadaskertbe vágott hármas sugárút kompozícióját. Miklós gróf 1761-ben bátyja, Pál herceg halála után, hercegi rangra emelkedett. Innen számítjuk a kastélyegyüttes, a park és építményei hercegi székhellyé való teljes kiépítését, amely 1784-ig folyamatosan történt. Az 1760-as évek közepén az egyemeletes, manzárd-tetős kastély folyamatosan U alakúra bővült, a nyugati ívhajlatban oratóriumos, ellipszis henger alakú, kupolás kápolnával, a párhuzamos szárnyakban hat-hat vendéglakosztállyal. Az udvart nyugaton (jobbra) a földszintes gyűjteményi szárny (könyvtár, porcelán- és különlegességtár) ívesen zárja be, belőle a merőlegesen kiágazó, 346 festményt befogadó képtárral. Az udvar keleti (bal) oldalát ívesen zárta a földszintes konyha és cukrászda, amelyből merőlegesen ágazott el a kínai tájmodellt tartalmazó télikert. A kastély U alakú részét az 1770-es évek második felében kétemeletesre bővítették, kis hajlású olasztetős, szobrosvázás kő mellvédes attikával koronázva (N. Jacoby, Hefele). Ekkor épült középen fent a lugas festéssel díszített „szép lát oda” (belvedere). A középrész földszintje a birtokos hercegnek és feleségének, második emelete a gyermekek családi lakhelye volt. Az első emeleten a királyi ebédlőből és a királyteremből vagy hangversenyteremből nyílt a királynő és családja részére szolgáló négy pompás lakosztály. Az Esterházy család 1761-től fogadta szolgálataiba Joseph Haydnt, aki 1766-tól 1790-ig folyamatosan Eszterházán működött. 1768-ban a virágos parterre nyugati oldalán épült az első, 100 nézőt befogadó operaház, amelyhez kínai táncpavilon csatlakozott. Ettől kezdve mindennap volt előadás, fele időben opera és színdarab. Ez az épület 1779-ben leégett, és 1781-re készült el az 500 néző befogadására tervezett nagy operaház. A 25 év alatt Eszterházán 110 operaművet vittek színre. Az operaházat 1860 körül lebontották. Mária Terézia királynő látogatására 1773-ban felépítették a virágos parterre keleti oldalán, a kagylóval, korállal és belső szökőkutakkal kiképzett, grotta nézőterű báboperaházat Haydn operaparódiákat is írt bábfigurákra. A báboperaházat nyolcszögletű víztorony kapcsolta össze a narancsházzal, egy tömbben állva a birtokot igazgatók Nagycenk, Széchényi-kastély, főlépcsőház Fotó: Mihalik Tamás