Örökség, 2005 (9. évfolyam, 1-12. szám)
2005 / 1. szám
2005. JANUÁR3 Az 1047-es NAGY ZOLTÁN „Kerek Európának három város a gyöngye, lelence vizeken, Buda a hegyen, a síkon Firenze. ” (Középkori itáliai szállóige) Aki fellapozva valamely történelemkönyvet rálel Schedel 15. századi Budát ábrázoló metszetére, s elképzelve a tornyok, házak falak övezte várost, elolvassa a korabeli utazók beszámolóit a tatárjárást követően megalapított, s Mátyás idején kiteljesedett reneszánsz Buda szépségéről, megérti, hogy nem túlzás az ország akkori székvárosát Európa legszebb és a hozzá kapcsolódó peremtelepülésekkel együtt “ legnagyobb metropolisának nevezni. A török megszállás alól felszabadult s rommá lőtt közép- és reneszánszkori Budát, amit a barokk korban építették újjá, egyetlen ház kivételével szétlőtték, lebombázták a második világháború és az ostrom idején. Ekkor szenvedett csaknem végzetes sérüléseket a Hauszínálz-féle átépítéskor végső formát nyert királyi palota is. A romeltakarítás és az újjáépítés „első hulláma”, a hatvanashetvenes évek helyreállításai mára emlékké szelídültek. Figyelmeztetőnek azonban itt maradt néhány nem túl sikeresen megépített új ház mellett a kifosztott, kiégett Sándor palota és a Honvéd Főparancsnokság csonkolt romja. A Sándor palotát 2000-re, az államalapítás millenniumára újjáépítették, de a Hadügyminisztérium, illetve a Honvéd Főparancsnokság torzója még ma is csak rom. Memento. Az évtizedek alatt történt folyamatos helyreállítások eredményeképpen azonban a budai vár - a palota és a polgárváros is - olyan metamorfózison ment át, ami új feladatok elé állítja a mindenkori kormányzatokat és a műemlékvédelmet. A palota terület előtti lerombolt nyugati épületsorral nyitottá vált Szent György tér elengedhetetlen rendezése, a Honvéd Főparancsnokság épületének át- vagy újjáépítése, a „Régi Országgyűlés dísztermének és a korábban csak részlegesen elvégzett felújítások következményeként életveszélyessé váló Mátyás templomnak helyreállítása is sürgető feladatokat ró a kulturális vezetésre. Ezeket a feladatokat mérte fel és fogta össze a tavaly májusban megszületett 1047/2004.(V.12) sz. Kormányhatározat. A határozat megjelöli a feladatokat, rendelkezik egy bizottság felállításáról, megszabva a határidőket és felelősöket. Mi történt eddig? A munka elvégzése több szervezet között oszlik meg. A Várgondnokság feladata a Honvéd Főparancsnokság és a „Szent György tér egy részének állami reprezentációs célokra történő átalakítása” mellett a nyugati oldal rendezése. A Régi Országgyűlésnek, azaz a Magyar Tudományos Akadémia Országház utcai dísztermének rekonstrukciója az MTA dolga. A Magyar Kultúra Alapítvány székházának, a volt pénzügyminisztérium épületének felújításáért a gazda, az Alapítvány felelős. A Mátyás templom rekonstrukciójának tervezése az AMRK feladata, s az egész műemléki helyreállítás engedélyezése a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal kezében van. Janótti Judit területi felügyelő (KÖH) szerint a kormányprogramból adódó rövid- és hosszú távú intézkedések következnek. Rövid távon először az államot képviselő Budai Várgondnokság Kht. lépett, meghatározva a programot, megpályáztatta a volt HM-épületet. Ez a pályázat zajlott le most, az elmúlt év végén. A KÖH dolga az, hogy együttműködjön a tervezőkkel, konzultáljon, műemléki szempontból irányítson és kiadja az engedélyeket. A legnagyobb gond ebben a pillanatban az életveszélyes állapotú Mátyás templom rekonstrukciója. A munkát az ÁMRK egy külön erre a feladatra életre hívott csapata végzi. Deák Zoltán építész ve Mátyás templom Nem a divatos reklámfelület Kő kövön nem marad FOTÓ: DEÁK ZOLTÁN FOTÓ: NAGY KRISZTINA