Örökség, 2006 (10. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 1. szám

1 MÉRLEGÖrökség AZ AMRK EGY ÉVE SZAKMAI ÉRTÉKEINK MEGŐRZÉSÉNEK ÉS MEGERŐSÍTÉSÉNEK ÉVE VOLT ■ SZÉCSI ZSOLT Az eleit egy év alatt számos körülmény megváltozott a szakmai területen, melyeket integrálni kell intézményi jövőképünkbe. Továbbra is h­iányoljuk azonban az örök­ségvédelem teljes intézményhálózatát átfogó hosszú távú szakmai irányelvek, feladat­elosztások kidolgozását, melyhez fokozatosan lehetne illeszkedni, a szakmai munka zavartalanságának biztosítása mel­lett. Meggyőződésünk, hogy e nélkül nem lehet hatékony, hosszú távú szerkezeti és szakmai reformokat végrehajtani. A Kincstári Vagyoni Igazgatósággal az évek óta kialakult együttműködés keretein belül eredményesen dolgozunk együtt. Az utób­bi években zajló folyamatok következ­ményeképpen átrendeződik a műemlékek finanszírozásának rendszere, egyre több erőforrás származik az állami támogatás helyett önrészből, EU-s forrásból. Közös pályázatainkkal szép eredményeket könyvel­hetünk el. Intézetünk egyik legnagyobb eredményének tudjuk, hogy a mind nehezebb pénzügyi és szakmai környezet ellenére sikeresen zártuk a tavalyi évet. Megtartottuk az alapításunk során megfogalma­­zott szakmai alapelveket, kitartottunk a műemlékvédelem komplexitása mellett. Sikerült a kutatás, tervezés, restaurálás egymásra épülő és egymást erősítő szakmai feladatait egyben tartani. Szakmai eredményeink, sikereink isme­retében értékelhetjük múltunkat, jelenün­ket és alkothatunk jövőképet. 2004-ben elkészült az NKÖM megbízásából az örök­ségvédelem területén működő költ­ségvetési intézmények magas szintű szak­mai és gazdasági hatékonysági vizsgálata. A Minisztérium által elfogadott vizsgálati anyag intézetünket érintő szakmai irányelveinek figyelembevétele mellett dol­goztuk ki jövőképünket az év elején. KUTATÁS, RESTAURÁLÁS Hosszú évek után 2005-ben együttműkö­dési megállapodás született a KÖH, az ÁMRK és a KÖH belső szervezeti egységeként megalapított Műemlékvédel­mi Tudományos Intézet között a hatéko­nyabb örökségvédelemi kutatások érde­kében. A felügyeleti igazgatóság munkáját is segítettük a munkatársaink által biztosí­tott tudományos háttérrel, helyszíni szem­lékkel, restaurátori szondázó kutatással és szakértésekkel. A területi felügyelőktől érkező kérések alapján megállapíthattuk, hogy sok olyan hátrányos helyzetű, de nemzeti örökségünk szempontjából kie­melkedő műemléke van hazánknak, ame­lyek csak állami forrásra számíthatnak, mert hátrányos helyzetüknél fogva mind a hazai, mind az EU-os pályázati források elérhetetlenek számukra. Ezekben az ese­tekben a felügyeleti igazgatóság munkatár­saival közösen, költségvetésünk terhére végzünk helyszíni szemléket, szondázó kutatásokat, egyedi esetekben pedig ter­vezési, restaurálási feladatokat. Itt külön kiemelném a Nádújfalu r.k. templom kiemelkedő értékű barokk famennye­zetének, vagy a Nagybánya ref templom faberendezési tárgyainak, középkori fal­képeinek, a turonyi templom szószékének restaurálási munkáit. (E munkák dologi kiadásait a KÖH, illetve a NKÖM támogat­ta.) De jelentős a soproni bencés templom szentélyének festőrestaurátori kutatása, vagy a sajnos támogatásra nem javasolt és a médiában is agyonhallgatott szombat­­helyi római mozaikok megmentése, me­lyeket részben az M­TI-vel kötött megál­lapodás keretében végeztünk. Az örökségvédelem területén érzékelhető forráshiány egyik vesztese a restaurátori szakmai terület. Ehhez az igen anyagkölt­séges feladathoz kevés támogatás érkezik a fejezeti előirányzatból, ezért bevétel­orientált. A műemlékvédelem lényege a kutatás-tervezés-restaurálás egysége. A jó helyreállítás alapfeltétele az előkészítési munkáktól az átadásig tartó munkafolya­matok egysége. Az előkészítéskor egymás­ra kell épülnie az építészeti felmérésnek, a természettudományi, restaurátori, művé­szettörténeti és régészeti kutatásnak. A ki­vitelezés közben mindezt érvényre is kell juttatni, mert a team-munka csak a kulcsá­tadáskor ér véget. Ezért szükséges egy olyan mű­emlékvédelmi központ megterem­tése, ahol megvan a lehetősége a minta­értékű operatív tevékenység módszerei kidolgozásának. A múzeumi restaurálás és a műemléki restaurálás nem egymást fedő, hanem egymást kiegészítő fogalmak, illetve tevékenységek. Más szemléletet kíván a műtárgyvédelem és restaurálás, hiszen ezeket a műtárgyakat védett környezetben mutatják be, megfelelő fény és klimatikus körülmények között, kiegészítésükre iga­zán nincs is szükség, a közönség számára az ismeretátadásnak rengeteg lehetősége kínálkozik. Egy műemlék esetében azon­ban a műtárgy, legyen az falkép, famen­­­nyezet, templomi vagy egyéb védett tér­ben lévő bútor stb. eredeti környezetében marad, ott azon túl, hogy hiteles képet kell adnia, esztétikai élményt is kell nyújtania, nem beszélve arról, hogy használni is kell. EGYÜTTMŰKÖDÉS, KÖZÖS MUNKÁK ÁMRK-t évről évre nagyobb bevételi köte­lezettség terheli, melyhez a korábban említett fejezeti előirányzat forráshiánya társul. Ezért, hogy szakmai alapfeladat A Szép­művészeti Múzeum helyreállításához készült látványterv

Next