Örökség, 2006 (10. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 1. szám
1 MÉRLEGÖrökség AZ AMRK EGY ÉVE SZAKMAI ÉRTÉKEINK MEGŐRZÉSÉNEK ÉS MEGERŐSÍTÉSÉNEK ÉVE VOLT ■ SZÉCSI ZSOLT Az eleit egy év alatt számos körülmény megváltozott a szakmai területen, melyeket integrálni kell intézményi jövőképünkbe. Továbbra is hiányoljuk azonban az örökségvédelem teljes intézményhálózatát átfogó hosszú távú szakmai irányelvek, feladatelosztások kidolgozását, melyhez fokozatosan lehetne illeszkedni, a szakmai munka zavartalanságának biztosítása mellett. Meggyőződésünk, hogy e nélkül nem lehet hatékony, hosszú távú szerkezeti és szakmai reformokat végrehajtani. A Kincstári Vagyoni Igazgatósággal az évek óta kialakult együttműködés keretein belül eredményesen dolgozunk együtt. Az utóbbi években zajló folyamatok következményeképpen átrendeződik a műemlékek finanszírozásának rendszere, egyre több erőforrás származik az állami támogatás helyett önrészből, EU-s forrásból. Közös pályázatainkkal szép eredményeket könyvelhetünk el. Intézetünk egyik legnagyobb eredményének tudjuk, hogy a mind nehezebb pénzügyi és szakmai környezet ellenére sikeresen zártuk a tavalyi évet. Megtartottuk az alapításunk során megfogalmazott szakmai alapelveket, kitartottunk a műemlékvédelem komplexitása mellett. Sikerült a kutatás, tervezés, restaurálás egymásra épülő és egymást erősítő szakmai feladatait egyben tartani. Szakmai eredményeink, sikereink ismeretében értékelhetjük múltunkat, jelenünket és alkothatunk jövőképet. 2004-ben elkészült az NKÖM megbízásából az örökségvédelem területén működő költségvetési intézmények magas szintű szakmai és gazdasági hatékonysági vizsgálata. A Minisztérium által elfogadott vizsgálati anyag intézetünket érintő szakmai irányelveinek figyelembevétele mellett dolgoztuk ki jövőképünket az év elején. KUTATÁS, RESTAURÁLÁS Hosszú évek után 2005-ben együttműködési megállapodás született a KÖH, az ÁMRK és a KÖH belső szervezeti egységeként megalapított Műemlékvédelmi Tudományos Intézet között a hatékonyabb örökségvédelemi kutatások érdekében. A felügyeleti igazgatóság munkáját is segítettük a munkatársaink által biztosított tudományos háttérrel, helyszíni szemlékkel, restaurátori szondázó kutatással és szakértésekkel. A területi felügyelőktől érkező kérések alapján megállapíthattuk, hogy sok olyan hátrányos helyzetű, de nemzeti örökségünk szempontjából kiemelkedő műemléke van hazánknak, amelyek csak állami forrásra számíthatnak, mert hátrányos helyzetüknél fogva mind a hazai, mind az EU-os pályázati források elérhetetlenek számukra. Ezekben az esetekben a felügyeleti igazgatóság munkatársaival közösen, költségvetésünk terhére végzünk helyszíni szemléket, szondázó kutatásokat, egyedi esetekben pedig tervezési, restaurálási feladatokat. Itt külön kiemelném a Nádújfalu r.k. templom kiemelkedő értékű barokk famennyezetének, vagy a Nagybánya ref templom faberendezési tárgyainak, középkori falképeinek, a turonyi templom szószékének restaurálási munkáit. (E munkák dologi kiadásait a KÖH, illetve a NKÖM támogatta.) De jelentős a soproni bencés templom szentélyének festőrestaurátori kutatása, vagy a sajnos támogatásra nem javasolt és a médiában is agyonhallgatott szombathelyi római mozaikok megmentése, melyeket részben az MTI-vel kötött megállapodás keretében végeztünk. Az örökségvédelem területén érzékelhető forráshiány egyik vesztese a restaurátori szakmai terület. Ehhez az igen anyagköltséges feladathoz kevés támogatás érkezik a fejezeti előirányzatból, ezért bevételorientált. A műemlékvédelem lényege a kutatás-tervezés-restaurálás egysége. A jó helyreállítás alapfeltétele az előkészítési munkáktól az átadásig tartó munkafolyamatok egysége. Az előkészítéskor egymásra kell épülnie az építészeti felmérésnek, a természettudományi, restaurátori, művészettörténeti és régészeti kutatásnak. A kivitelezés közben mindezt érvényre is kell juttatni, mert a team-munka csak a kulcsátadáskor ér véget. Ezért szükséges egy olyan műemlékvédelmi központ megteremtése, ahol megvan a lehetősége a mintaértékű operatív tevékenység módszerei kidolgozásának. A múzeumi restaurálás és a műemléki restaurálás nem egymást fedő, hanem egymást kiegészítő fogalmak, illetve tevékenységek. Más szemléletet kíván a műtárgyvédelem és restaurálás, hiszen ezeket a műtárgyakat védett környezetben mutatják be, megfelelő fény és klimatikus körülmények között, kiegészítésükre igazán nincs is szükség, a közönség számára az ismeretátadásnak rengeteg lehetősége kínálkozik. Egy műemlék esetében azonban a műtárgy, legyen az falkép, famennyezet, templomi vagy egyéb védett térben lévő bútor stb. eredeti környezetében marad, ott azon túl, hogy hiteles képet kell adnia, esztétikai élményt is kell nyújtania, nem beszélve arról, hogy használni is kell. EGYÜTTMŰKÖDÉS, KÖZÖS MUNKÁK ÁMRK-t évről évre nagyobb bevételi kötelezettség terheli, melyhez a korábban említett fejezeti előirányzat forráshiánya társul. Ezért, hogy szakmai alapfeladat A Szépművészeti Múzeum helyreállításához készült látványterv