Örökség, 2007 (11. évfolyam, 1-12. szám)

2007 / 1. szám

FÓKUSZBAN foglalkozott műemlékvédelemmel és régészettel, így az ő tevékenységének eredménye az 1938-39-ben megismert hétkaréjos temetőkápolna a cella septichora, a székesegyház előtti tér keleti átjárója alatt, valamint a Székesegyház déli főbejáratával szembeni II-es (Korsós) sírkamra feltárása, amelynek nyomát már a 18.sz.-ban megtalálták. A sírkamra védőépületének tervét 1964-től kezdve dr. Bachman Zoltán és munkatársai Pintér Attila, Bálint Gábor és Nagy Gábor készítették. A térbe helyezett kétszintes védmű kor­szerű műszaki megoldással és finom építészeti elgondolással szolgál és előképe a később véletlenszerűen megtalált ókeresztény temetőkápolna építményének. Szőnyi Ottó halála és Gosztonyi Gyula emigrációja után Fülep Ferenc érdemének tudható a kutatások új korszaka. 1955-ben a cella septichora keleti apszisa, 1958-ban az Apáca utcában talált ókeresztény sírok feltárása fűződik a nevéhez. Az 1961 és 1969 közötti időszakban a Postapalota környezetének római fürdő és polgárvárosi maradványait is ő tárta fel. (Fülep Ferenc bölcsésztanár, akadémiai doktor, 1955-ben már a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójaként kutatja a cella trichorát. Az 1964-es II. (Korsós) sírkamra feltárásának régésze, 1969-ben a XIII és XIV. számú sírkamra kutatásvezetője.­ 1975-76-ban a Szent István téri vízlépcső elbontásáról határozott a város. (Az egyik kedves Kabos Gyula film, a Hotel Kikelet városi idillt ábrázoló képsorain látható zubogó cascaáe-t szigetelési okból ítélték elbontásra.) A munkák során fedezték fel az Ókeresztény mauzóleu­mot. A kutatást vezető Fülep Ferenc és dr. Bachman Zoltán a mentést és bemutatást biztosító épület Vezér CsabázA közös tervezője, és a kutatást végző régészek Kárpáti Gábor, Katona Győr Zsuzsa, Nagy Erzsébet, a Sopianae európai szemmel is ritka történeti emlékének megmentői. A világörökség kényes szempontjainak is megfelelő anyag művelődéstörténetünk egyedülálló emléke. Jelenleg feltárás és kutatás alatt álló emlék a 20. század elején ismeretlen V-ös számmal jelzett sírkamra. 1999 telén az I-es számú (Péter-Pál) tervszerű megerősítő feltárása során előkerült a sírkamra mellett lévő, korábban ismeretlennek nevezett V-ös számú sírkamra nyugati fala. A nyolcszög alaprajzú építmény mára teljes alapterülete feltárt. Beigazolódott, hogy jelen építmény nem kétszintes, hanem okto­­gonális síremlék. Ezt az alaprajzi formát a baptisztériumoknál ismertük meg. Két építési fázis első üteme a nyolszögletű tér kialakítása. A második ütem a sírkamra északi végében téglából épített és lesüllyesztett sírláda kiképzése volt. A sírkamra közepén két kereszt alakú pilléren nyugvó boltozatrendszert építenek, ezek fali konzolokra támaszkodnak. A tégla boltozatokra fa szerkezetű galéria kerülhetett. Az oldalfalakba csegelyt építettek, melyen kupola nyugodott. A sírkamra elé háromosztatú narthexet építettek. A Pannonia Provincia területét tekintve a kupola alatt mért falmagasság 3,85 m-es az eddig található legnagyobb méret. A keresztény számmiszti­ka szerint a nyolcas az örökkévalóság jelképe. ■ A Korsós sírkamra a felújítás után Fotó: Török András

Next