Örökség, 2010 (14. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 1. szám
Figyelő A Színerő - Léptékváltás elnevezésű projekt lényege, hogy egy nagyméretű ipari térben a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara Doktori Iskolájának hallgatói tanáraik vezetésével táblaképnél nagyobb festmények és színes térbeli művek alkotására kapnak lehetőséget. A nagyközönség az itt készült művek megtekintésén túl betekinthet az alkotó folyamatba is, valamint részt vehet a neves művészettörténészek, építészek és színtankutatók által vezetett, a szín és az épített környezet kapcsolatával foglalkozó konzultációkon. Az építészet és a Kontextus rendezvénysorozat a Dél-Dunántúli Építész Kamara jóvoltából gazdag tematikát ölel fel, hiszen tartalmazza többek közt az EKF városfejlesztési pályázatok albumának bemutatóját, az építészeti műhelyek pécsi rezidensprogramjait, építészeti kiállításokat, kortárs építészeti műhelyek bemutatását, valamint különböző hazai és nemzetközi konferenciákat az építészet köréből. Szintén az építészethez kapcsolódik a Pécs - Public Arts - Vasarely elnevezésű program. Victor Vasarely neve szorosan kötődik Pécshez, már csak a Vasarely Múzeum gyűjteményén keresztül is. A művész ugyanakkor más formában is láthatóvá kívánta tenni munkásságát: hagyatékában fennmaradtak olyan tervek, melyek az op-art és a street art sajátos ötvözeteként közterekre, házfalakra készültek. A program utcai akciókkal, fényfestéssel és sok egyéb módon kívánja a városlakók és az idelátogatók számára még láthatóbbá, hozzáférhetőbbé, megélhetőbbé tenni a Vasarely-hagyatékot. ■ tudósítónktól - Pillanatkép a január 10-i látványos megnyitóból Fotó: Körtvélyesi László A Szellemi Kulturális Örökség védelméről Az emberiség szellemi kulturális örökségének védelme, megőrzése az épített és természeti örökséghez hasonlóan megkerülhetetlen és halaszthatatlan feladat. Ezért a Szellemi Kulturális Örökség védelmében 2003. október 17-én az UNESCO Közgyűlésének 32. ülésszaka keretében a tagországok képviselői nemzetközi egyezményt fogadtak el. Az egyezmény Magyarországon - törvényként - 2006-ban lépett hatályba. Ennek eredményeképpen a szellemi kulturális örökség, azaz a szájhagyomány útján terjedő tradíciók és kifejezések, az előadóművészek, társadalmi gyakorlatok, rituálék és népszokások, valamint a hagyományos népművészetek védelmére és megőrzésére - az egyezmény életbe lépését követően, a konvenció értelmében - most már megfelelő jogi eszköz is létezik. Az UNESCO államai által 2003-ban aláírt nemzetközi egyezmény egységes szellemű útmutatóként és jogi keretként szolgál a világ számára a szellemi kulturális örökség védelméhez. Az egyezmény célja: a szellemi kulturális örökség megőrzése; az érintett közösségek, csoportok és egyének szellemi kulturális öröksége tiszteletének biztosítása, a szellemi kulturális örökség és annak kölcsönös elismerése jelentőségének helyi, nemzeti és nemzetközi szinten való tudatosítása, valamint a nemzetközi együttműködés és segítségnyújtás fejlesztése. A nemzetközi konvenció előírja többek között a megfelelő intézményrendszer kiépítését, valamint egy nemzetközi kormányközi bizottság felállítását a szellemi kulturális örökség védelmére. 2008 szeptemberében megalakult a Szellemi Kulturális Örökség Magyar Nemzeti Bizottsága is. A szakmai testület tevékenységével elősegíti, hogy az emberiség szellemi kulturális örökségének megőrzése Magyarországon széles körben elfogadott és elismert eszmévé váljék. A szellemi kulturális örökségért felelős miniszter szakmai tanácsadó testületeként működő bizottságba öt minisztérium (FVM, NFGM, KM, OKM, ÖM), a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, az Országos Széchényi Könyvtár, a Hagyományok Háza, a Magyar Művelődési Intézet, az MTA Néprajzi, Zenetudományi, Nyelvtudományi és Irodalomtudományi Intézete, a Magyar UNESCO Bizottság Titkársága, a Néprajzi és a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum, továbbá több egyetem és az Európai Folklór Központért Egyesület delegált tagot. A Bizottság alakuló ülésén elsőként a Népművészet Mestere díj kitüntetettjeinek tudását és tevékenységét, valamint a mohácsi busójárást javasolta felvenni a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe, az utóbbit „Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára" is. A busójárást a Szellemi Kulturális Örökség Tanácsa tavaly szeptemberben a listára felvette, elfogadta. (A mohácsi busójárás Nemzeti Jegyzékre történő felvételét Mohács Város Önkormányzata kérte, a bizottság pedig úgy döntött, hogy megfelel a jelölés kritériumainak. Kitűnő példája a hagyományozódásnak, az identitás és a folytonosság megnyilvánulásainak.) A Bizottság feladata összeállítani a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékét, valamint ajánlást tenni a kulturális kormányzat számára, hogy a nemzeti jegyzék mely elemeit jelölje Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára, illetve A sürgős védelmet igénylő szellemi kulturális örökség listájára. Az egyezményhez eddig csaknem száz ország csatlakozott. A Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága s a Szellemi Kulturális Örökség Magyar Nemzeti Bizottsága az UNESCO keretein belül együtt képviselik az épített és szellemi kulturális kincseinket, az ÖRÖKSÉG e számtól kezdődően már csak ezért is örömmel ad helyet és teret az utóbbi terület értékei, illetve hírei, eseményei bemutatásának. 4 ÖRÖKSÉG Műemlék Régészet Műtárgy