Örökség, 2010 (14. évfolyam, 1-12. szám)

2010 / 1. szám

Figyelő A Színerő - Léptékváltás elnevezésű projekt lényege, hogy egy nagyméretű ipari térben a Pécsi Tudo­mányegyetem Művészeti Kara Doktori Iskolájának hallgatói tanáraik vezetésével táblaképnél nagyobb festmények és színes térbeli művek alkotására kap­nak lehetőséget. A nagyközönség az itt készült művek megtekintésén túl betekinthet az alkotó folyamatba is, valamint részt vehet a neves művé­szettörténészek, építészek és színtankutatók által vezetett, a szín és az épített környezet kapcsolatával foglalkozó konzultációkon. Az építészet és a Kontextus rendezvénysorozat a Dél-Dunántúli Építész Kamara jóvoltából gazdag tematikát ölel fel, hiszen tartalmazza többek közt az EKF városfejlesztési pályázatok albumának bemu­tatóját, az építészeti műhelyek pécsi rezidensprog­ramjait, építészeti kiállításokat, kortárs építészeti műhelyek bemutatását, valamint különböző hazai és nemzetközi konferenciákat az építészet köréből. Szintén az építészethez kapcsolódik a Pécs - Public Arts - Vasarely elnevezésű program. Victor Vasarely neve szorosan kötődik Pécshez, már csak a Vasarely Múzeum gyűjteményén keresztül is. A művész ugyanakkor más formában is láthatóvá kívánta tenni munkásságát: hagyatékában fennmaradtak olyan tervek, melyek az op-art és a street art sajátos ötvözeteként közterekre, házfalakra készültek. A program utcai akciókkal, fényfestéssel és sok egyéb módon kívánja a városlakók és az idelátoga­tók számára még láthatóbbá, hozzáférhetőbbé, megélhetőbbé tenni a Vasarely-hagyatékot. ■­ ­ tudósítónktól - Pillanatkép a január 10-i látvá­nyos megnyitóból Fotó: Körtvélyesi László A Szellemi Kulturális Örökség védelméről A­z emberiség szellemi kulturális örökségé­nek védelme, megőrzése az épített és ter­mészeti örökséghez hasonlóan megkerülhe­tetlen és halaszthatatlan feladat. Ezért a Szellemi Kulturális Örökség védelmében 2003. októ­ber 17-én az UNESCO Közgyűlésének 32. ülésszaka keretében a tagországok képviselői nemzetközi egyezményt fogadtak el. Az egyezmény Magyar­országon - törvényként - 2006-ban lépett hatályba. Ennek eredményeképpen a szellemi kulturális örök­ség, azaz a szájhagyomány útján terjedő tradíciók és kifeje­zések, az előadóművészek, társadalmi gyakorlatok, rituálék és népszokások, valamint a hagyományos népművészetek vé­delmére és megőrzésére - az egyezmény életbe lépés­ét követően, a konvenció értelmében - most már meg­felelő jogi eszköz is létezik. Az UNESCO államai által 2003-ban aláírt nemzetközi egyezmény egységes szel­lemű útmutatóként és jogi keretként szolgál a világ számára a szellemi kulturális örökség védelméhez. Az egyezmény célja: a szellemi kulturális örökség megőrzése; az érintett közösségek, csoportok és egyének szellemi kulturális öröksége tiszteletének biztosítása, a szellemi kulturális örökség és annak kölcsönös elismerése jelentőségének helyi, nemzeti és nemzetközi szinten való tudatosítása, valamint a nemzetközi együttműködés és segítségnyújtás fej­lesztése. A nemzetközi konvenció előírja többek között a megfelelő intézményrendszer kiépítését, valamint egy nemzetközi kormányközi bizottság felállítását a szellemi kulturális örökség védelmére. 2008 szeptemberében megalakult a Szellemi Kulturális Örökség Magyar Nemzeti Bizottsága is. A szakmai testület tevékenységével elősegíti, hogy az emberiség szellemi kulturális örökségének meg­őrzése Magyarországon széles körben elfogadott és elismert eszmévé váljék. A szellemi kulturális örök­ségért felelős miniszter szakmai tanácsadó testüle­teként működő bizottságba öt minisztérium (FVM, NFGM, KM, OKM, ÖM), a Kulturális Örökség­védelmi Hivatal, az Országos Széchényi Könyvtár, a Hagyományok Háza, a Magyar Művelődési In­tézet, az MTA Néprajzi, Zenetudományi, Nyelv­tudományi és Irodalomtudományi Intézete, a Magyar UNESCO Bizottság Titkársága, a Nép­rajzi és a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Mú­zeum, továbbá több egyetem és az Európai Folklór Központért Egyesület delegált tagot. A Bizottság alakuló ülésén elsőként a Népművészet Mestere díj kitüntetettjeinek tudását és tevékenységét, valamint a mohácsi busójárást javasolta felvenni a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe, az utóbbit „Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív­ listájára" is. A busójárást a Szellemi Kulturális Örökség Tanácsa tavaly szeptemberben a listára felvette, elfogadta. (A mohácsi busójárás Nemzeti Jegyzékre történő felvételét Mohács Város Önkormányzata kérte, a bizottság pedig úgy dön­tött, hogy megfelel a jelölés kritériumainak. Kitűnő példája a hagyományozódásnak, az identitás és a folytonosság megnyilvánulásainak.) A Bizottság feladata összeállítani a szellemi kulturá­lis örökség nemzeti jegyzékét, valamint ajánlást ten­ni a kulturális kormányzat számára, hogy a nemzeti jegyzék mely elemeit jelölje Az emberiség szellemi kul­turális örökségének reprezentatív listájára, illetve A sürgős védelmet igénylő szellemi kulturális örökség listájára. Az egyezményhez eddig csaknem száz ország csat­lakozott. A Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága s a Szellemi Kulturális Örökség Magyar Nemzeti Bizottsága az UNESCO keretein belül együtt kép­viselik az épített és szellemi kulturális kincseinket, az ÖRÖKSÉG e számtól kezdődően már csak ezért is örömmel ad helyet és teret az utóbbi terület érté­kei, illetve hírei, eseményei bemutatásának. 4 ÖRÖKSÉG Műemlék Régészet Műtárgy

Next