Örökség, 2012 (16. évfolyam, 1-9. szám)
2012 / 1-2. szám
Reflektor------------------------------------------------------------------------------------------------ Törvény ÉS A RÉSZLETEK Január elsejétől hatályos a méltán várt és köszöntött törvény a világörökségről. S 2011. DECEMBER 27-ÉN MEGSZÜLETETT ÉS ÉLETBE LÉPETT A KORMÁNY RENDELETE IS A VILÁGÖRÖKSÉGI KEZELÉSI TERVRŐL, A VILÁGÖRÖKSÉGI KOMPLEX HATÁSVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓRÓL, VALAMINT A VÁROMÁNYOSI HELYSZÍNEKRŐL, ILY MÓDON IMMÁR KITÉRVE A RÉSZLETEKRE IS. A 2011 évi LXXVI. törvény a világörökségről, mint ezt nem lehet eleget hangsúlyozni, a korábbinál hatékonyabb eszközöket teremt az egyetemes értékek megőrzése, illetve fejlesztése közötti összhang létrehozására, hogy ezzel az értékvédelem szempontjai hosszú távon, az eddigieknél hatékonyabban és határozottabban érvényesülhessenek. A törvény rendelkezik a világörökségi helyszínekről, védőzónáiról, valamint a várományosi listán szereplő tételekről. Emellett a kezelés szempontjából nyújt jelentős garanciát. Ami pedig a kezelésre vonatkozó előírásokat illeti: nézzük, mit is tartalmaz részleteiben a Kormány rendelete. Alapdokumentum A kormányrendelet rögzíti, hogy a világörökségi terület kezelési tervének szakmai előkészítése érdekében megalapozó dokumentációt kell készíteni, amely bemutatja az alkalmazott fogalmakat, módszereket. A világörökségi terület azonosító adatait, a kiemelkedő egyetemes érték meghatározását az UNESCO Világörökség Bizottsága által elfogadott, a Központ által nyilvántartott tartalommal, tehát rövid leírással, a felvétel során elfogadott kritériumokkal, az integritás és a hitelesség megállapításával, valamint a védelmi és kezelési követelményekkel. A leíró rész foglalkozik a világörökségi terület történeti leírásával, különös tekintettel a históriájában bekövetkezett jelentős változásokra és a megőrzési célú beavatkozásokra. Ezt követi a terület védettségének bemutatása. Majd a világörökségi terület használatában és megőrzésében érintett és érdekelt szereplők (így a világörökségi gondnokság, a helyi és az országos nemzetiségi önkormányzatok, az illetékes önkormányzati és állami főépítészek, a tulajdonosok, a vagyonkezelők, az egyházi jogi személyek, a civil szervezetek, az állami szervek, a kutatóintézetek és egyetemek) felsorolása és bemutatása. Végül a világörökségi terület értékeit és annak kezelését érintő hatályos jogszabályok felsorolása.