Örökség, 2012 (16. évfolyam, 1-9. szám)

2012 / 1-2. szám

Reflektor------------------------------------------------------------------------------------------------­ Törvény ÉS A RÉSZLETEK Január elsejétől hatályos a méltán várt és köszöntött törvény a világörökségről. S 2011. DECEMBER 27-ÉN MEGSZÜLETETT ÉS ÉLETBE LÉPETT A KORMÁNY RENDELETE IS A VILÁGÖRÖKSÉGI KEZELÉSI TERVRŐL, A VILÁGÖRÖKSÉGI KOMPLEX HATÁSVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓRÓL, VALAMINT A VÁROMÁNYOSI HELYSZÍNEKRŐL, ILY MÓDON IMMÁR KITÉRVE A RÉSZLETEKRE IS. A 2011 évi LXXVI. törvény a világ­­örökségről, mint ezt nem lehet ele­get hangsúlyozni, a korábbinál haté­­konyabb eszközöket teremt az egye­temes értékek megőrzése, illetve fejlesztése közötti összhang létreho­zására, hogy ezzel az értékvédelem szempontjai hosszú távon, az eddigi­eknél hatékonyabban és határozot­tabban érvényesülhessenek. A tör­vény rendelkezik a világörökségi helyszínekről, védőzónáiról, valamint a várományosi listán szereplő téte­lekről. Emellett a kezelés szempont­jából nyújt jelentős garanciát. Ami pedig a kezelésre vonatkozó előírá­sokat illeti: nézzük, mit is tartalmaz részleteiben a Kormány rendelete. Alapdokumentum A kormányrendelet rögzíti, hogy a világörökségi terület kezelési tervé­nek szakmai előkészítése érdekében megalapozó dokumentációt kell ké­szíteni, amely bemutatja az alkal­mazott fogalmakat, módszereket. A világörökségi terület azonosító adatait, a kiemelkedő egyetemes érték meghatározását­­ az UNESCO Világörökség Bizottsága által elfoga­dott, a Központ által nyilvántartott tartalommal, tehát rövid leírással, a felvétel során elfogadott kritériu­mokkal, az integritás és a hitelesség megállapításával, valamint a védelmi és kezelési követelményekkel. A leíró rész foglalkozik a világörök­ségi terület történeti leírásával, kü­lönös tekintettel a históriájában bekövetkezett jelentős változásokra és a megőrzési célú beavatkozásokra. Ezt követi a terület védettségének bemutatása. Majd a világörökségi terület használatában és megőrzé­sében érintett és érdekelt szereplők (így a világörökségi gondnokság, a helyi és az országos nemzetiségi önkormányzatok, az illetékes önkor­mányzati és állami főépítészek, a tulajdonosok, a vagyonkezelők, az egyházi jogi személyek, a civil szer­vezetek, az állami szervek, a kutató­intézetek és egyetemek) felsorolása és bemutatása. Végül a világörök­ségi terület értékeit és annak keze­lését érintő hatályos jogszabályok felsorolása.

Next