Orosháza és Vidéke, 1947. július-szeptember (2. évfolyam, 146-223. szám)
1947-07-25 / 167. szám
Péntek 1947 július 25I 8 PS © BdBB B^pén, FSlÉuiitós & FolgM Fért lapja | IL árfolyam lé? szám mmiRR LEGERDfI Irta: Vass László Nem tudunk belenyugodni még ma se, hogy Petőfi olyan korán, •— MiBZan hatodik évében — eltűnt nemzet szeme elöl, itt hagyva népét a szörnyű zuhanásban és veszejtő némaságban. Lassan száz esztendeje, hogy társai utoljára látták Segesvárnál... Délután hat óra, Küküllő partján. Iszonyú hevességgel dúl az ütközet Héjjasfalva és Segesvár között. Egy sovány ifjú áll a leégett falu szélén, megsebesülhetett, most kötözik. Nem volt se írova, se fegyvere, még csak katonaruhája sem. Akár egy partizán. Mindössze öt napja csatlakozott Bem seregéhez. Szemtanúk szerint fekete pantallót viselt, vitorlavászon kabátot, és pörge kalapot. Ekkor váratlanul, tomboló fergetegként támadnak a cári kozákok a kis létszámú huszárcsapatra. Felbomlik a rend, mindenki hanyatthomlok menekülni kezd. A sovány, sebesült ifjú is futni próbál, ló nélkül, gyalogszerrel, a nyomában vágtató lándzsások elől. Szegény feje, mit tehetett ebben a reménytelen helyzetben? Futott, futott, amíg bírta, fedetlen fővel, széteresztett ingnyakkal. Rettentő hőség volt azon a július végi napon. Valahogyan sikerül átjutnia a Küküllő hídján, de nyomában mindenütt ott a lándzsások. Hová fusson szegény, a huszonhat évével? Ott suhog előtte az országút szélén a kukoricás, beleveti magát. A kozákok utána... Hogy aztán mi történt odabenn a magyar sorsot jelképező kukoricásban a szláv lándzsások és a drága, szelíd kékszemű Hrúz Amária gyermeke között, valószínűleg már sohasem tudjuk még pontosan. Az ifjú talán még tudott kevéske szláv szót az édesanyja után, talap beszélhetett velük, a cári kozákokkal, mielőtt szíven döfték. Nem tudjuk, nem tudjuk, senki sem látta, örökre titok marad ez a jelenet, felejthetetlen júliusi legenda, mint ahogy titok mindvégig az ő egész rövid fiatal élete. Megfejthetetlen magyar titok. Mikor a segesvári csatavesztés híre végigdermesztette az országot, a nép legalább őt, a legkedvesebb fiút hazavárta, ő hányszor felbukkant a hír, hogy él, hogy fogságban van, hogy valahol messze, szibériai ólombányában raboskodik. Mások meg azzal vigasztalták egymást, hogy a letiport hazában bujdosik. Nincs egyetlen hiteles tanú, aki látta volna utolsó perceiben. Mégis, amikor a gyászoló nemzet feleszmélt rá, hogy azon a július végi napon kit nyelt el a segesvári kukoricás, mindenki tudni vélte, hogy itt látták, ott látták meghalni. A legmeghatóbb történetet évekkel ezelőtt Erdélyben hallottam, a Székelyföldön mesélnihogy amikor a kozákok elvágtattak a kukoricás mellett, a közeli bokrok mögül egy székely legény odarohant a szívenszúrt ifjúhoz, s kimosta sebeit, miközben örömmel látta, hogy még él. Fölvette hatalmas karjára és futva vitte-vitte a drága terhet az erdőbe, atyjához, aki kertész volt. Itt levetkőztette a nagy sebesültet és ágyba fektette, aztán magára öltve az ifjú ruháit, rohant vissza a csatatérre, hogy bosszút álljon a halálos lándzsadöfésért. A sírját sehol sem találjuk. Szülei, felesége, gyermeke, öccse, mind tudjuk, hol nyugosznak, de nem írhatjuk rá egyepen fejfára, sírkőre sem, hogy »Itt nyugszik Petőfi Sándor.« Jóslata beteljesedett: Tudom azt az egyet, Hogy nem soká élek... Hogyha én majd meghalok, Nem leszen kő síromon Kilencvennyolc éve, hogy eltűnt az erdélyi kukoricásban.Ezekben a napokban hatalmas székely tömegek szekereznek a Küküllő partján Segesvár felé. Évről-évre megújul az emlékezés, egyre nagyobb tömegeket mozgósít az évforduló. Az elmúlt esztendőkben már megjelentek a román nép küldöttei is. A közös szabadság és az oszthatatlan demokrácia szent jogán, hisszük, hogy nemsokára ott fognak seregei, mind mind a dunavölgyi népek széles tömegei, mindazok, akiknek lelkébe ama forró nyár hevével sütöttek be 1848—49 örök eszméi... Régen, a század fordulóján egy ölmagas fakereszt állt a segesvári síkon, s a kereszt egyik ágán ez a felírás volt olvasható: Honvédek, a másikon: Petőfi Sándor, középen: 1849. július 31. Ez a kereszt a Magyar Kereszt, emlékezetére annak, hogy volt idő, közel száz évvel ezelőtt, amikor a Népek Tavaszán oly ígéretesen nekizsendült európai szabadságharcot egyedül már csak a magyar vívta iszonyú túlerővel szemben. Szétszórt hajával, véres homlokával Áll a viharban maga a magyar... Úgy mondják, Petőfi is ott nyugszik a tömegsírban a kereset alatt, a sokszáz névtelen székely, magyar honvéddel együtt. A valóság mégis az, hogy a nép, a magyarság ma is hazavárja, ragaszkodik hozzá, mint ahhoz az eszméhez, amelyért lángszavú poétája a vérét hullatta a kukoricásban. Ezen a napon Petőfi’ szól hozzánk, mondanivalója ma is friss, eleven, mindörökre fiatal. Friss és fiatal, mint az önmagát folytonfolyvást megújító világ. Petőfi nagysága, hirdetett igazsága romolhatatlan. Szívünkben úgy él ma is, mint a gyönyörűen indult Népek Tavaszán ama égőszemű márciusi ifjú... Bosztonból jelentik. Az amerikai külügyminisztérium szakértői is elismerik, hogy az Egyesült Államok közvéleménye általában nem helyesli a Marshall-tervet. Ezért — mint azt a New York Times írja — az amerikai külügyminisztérium »nevelőhadjáratot« akar indítani a hangulat megváltoztatására . A londoni Daily Worker című lap levelezője megállapítja, hogy hat hét telt el a Marshall-terv nyilvánosságra hozatala óta, de annak végrehajtása külpolitikai és belpolitikai szempontból is komoly nehézségekbe ütközik. Franciaország tiltakozik a német ipari termelés színvonalának felemelése ellen. Lelohadt az angolok lelkesedése is a Nyugat-Európa megszervezésétől és megváltozott álláspontjuk is a Marshall-tervvel kapcsolatban. Megtudták ugyanis azt, hogy a Marshall-terv Nyugat-Németországot amerikai vezetés alatt akarja újjáépíteni. Németország angol-amerikai övezetének gazdasági tanácsa arra kérte a megszálló hatóságokat, hogy ruházzák a gazdasági tanácsra a teljes felügyeletet a német ipar színvonalának felemelése ügyében. De addig, míg ők kivizsgálják ezt az ügyet, a megszálló hatóságok szüntessék be a most dolgozó ipari üzemeket. A Daily Worker angol munkáspárti lap felhívja Bevm brit külügyminisztert, hogy ne fedezze tovább a holland imperializmus működését. Felhívja a lap a brit külügyminisztert arra is, hogy haladéktalanul az Egyesült Nemzetek szervezete elé kell terjesztenie a holland-indonéz ügy kérdését. Addig is, míg az Egyesült Nemzetek szervezete kivizsgálja a holland-indonéz ügyet, fel kell hívni a holland kormányt, hogy szüntesse be a hadműveleteket. Az arab liga főtitkára felhívta Nehmt, az ideiglenes indiai kormány alelnökét, hogy álljon Indonézia mellé és terjessze panaszát az Egyesült Nemzetek szervezete elé, így—« Amszterdamban 30.000 munkás tiltakozott a holland kormánynak Indonéziával szemben tanúsított magatartása ellen. Egy nagygyűlésen a holland kommunista párt főtitkára rámutatott arra, hogy Hollandia cukor és kaucsuk szerzés céljából indított háborút Indonézia ellen. Elmondotta azt is, hogy a holland nép többsége ellenzi a háborút A kommunista párt, a szakszervezetek a nép többsége a béke helyreállítását követeli.o— A görög képviselőház alkotmányjogi bizottsága 15:10 szavazat ellenében törvényjavaslatot fogadott el. Ez a törvény felhatalmazza a kormányt arra, hogy rendeletileg felfüggesztheti a sztrájkjog gyakorlását —o— A szovjet hírszolgálati iroda jelentése szerint Oroszország újabb 100 vagon búzát szállított Romániának, a— mint amerikából jelentik, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete emlékiratot adott át Molotov szovjet külügyminiszternek a japán békeszerződés elkészítésével kapcsolatban. »külpolitika : Kül- és belpolitikai szempontból egyaránt nehézségekbe ütközik a marshall terv végrehajtása Az arab liga Hollandiával szemben Indonézia mellé állt . Napirenden a japán békeszerződés előkészítése Ma feloszlatják a nemzetgyűlést A nemzetgyűlés csütörtökön délelőtt 10 órakor ült össze és a kormány által kibocsátott rendeletekről szóló jelentést tárgyalja, majd a népjóléti miniszter benyújtja törvényjavaslatát. Ezt a javaslatot a Ház pénteken délelőtt letárgyalja. Ezután pedig az elnök felolvassa a köztársasági elnök kéziratát, mely szerint az 1945. évi nemzetgyűlést feloszlatja. A választási törvényt Tildy Zoltán köztársasági elnök még a csütörtöki nap folyamán aláírja. Ennek kihirdetése ugyancsak a pénteki napon megtörténik. A Független Kisgazdapárt központi választási bizottsága ezúton hívja fel valamennyi vármegyei, városi, járási és községi szervezeteit, hogy mindazokon a helyeken, ahol bármilyen oknál fogva a Kisgazdapárt nincs képviselve a Nemzeti Bizottságban, a párt kiküldöttei haladéktalanul foglalják el helyüket a helyi Nemzeti Bizottságban. Amennyiben az elé, hogy a Kisgazdapárt tagjai elfoglalják helyüket, bármilyen akadály merülne fel, úgy azonnal táviratban, vagy telefon útján közöljék azt a budapesti székházban székelő központi választási bizottsággal. (Távirati cím: Kisgazdapárt, Budapest.)