Orosházi Friss Hirek, 1931. január-március (8. évfolyam, 1-73. szám)

1931-01-01 / 1. szám

2 Dr. Romancsik János beiktatása Kardoskuton Kedves, s egyszerűségében bensőséges ünnepe volt december is 28-án a kardoskuti egyházközség­nek. Ez alkalommal iktatta hivatalá­ba díszközgyűlés keretein belül dr. Romantsik Jánost, Kovács Andor esperes, kormányfőtanácsos. Az es­peres az Isten országa építésének és a Haza önzetlen szolgálatának ma­gasztos céljait tűzte az új felügyelő elé, aki a hivatalos eskü letétele után a hívek, s a jelenlevő vendégek ál­talános tetszése mellett előadta szék­foglalóját. Nem uralkodni akarok­­ ú­gy­­mond — hanem erős evangélikus lélekkel, szilárd lutheri hittel dor­gálni kívánom az egyházközséget és annak minden tagját, minden vonat­kozásban.« A felügyelőt elsőnek dr. Mázor Elemér a békési egyházmegye fel­ügyelője üdvözölte meleg szavakkal, majd Iványi Rózsika néhány vi­rágszálat nyújtott át az egyházköz­ség nevében. Fehér Antal másodfel­ügyelő­­ a presbitérium nevében mondott meleg szavakat. A dísz­közgyűlés táviratilag üdvözölte dr. Raffay Sándor bányakerületi püspö­köt. A közgyűlés után bankett volt a felügyelő tiszteletére A díszebéden résztvevők részé­ről történt felülfizetéseket ezúton kö­szönettel nyugtázzuk: Dr. Mázor Elemér, dr. Romantsik János 10— 10 P; Sch­varcz Károly és Hézer Béla 2—2 P; Nádas Géza, Ro­mantsik M., Gombkötő Bálint, Szit­­ta Józsefné, Láda Gáspár 1—1 P-t. Fel-le a ranglétrán Orosháza községnél lemondás folytán három kisbirói állás ürese­dett meg. Az egyik állásra (Szoko­­lay István helyett) érdekes pályázó akadt: Vincze István törvényható­sági bizottsági tag, aki ezelőtt kép­viselőtestületi tag volt. A község al­kalmazza Vincze Istvánt, csakhogy egy kis bökkenő van. Le kell mon­dania törvényhatósági bizottsági tagságáról, mivelhogy a kisbírói hi­vatal regulájával nem egyeztethető össze, hogy egyúttal megyeatyai tisztségének ellátására esetleg sza­badságot kapjon Vincze István. Te­kintettel a hideg időre, meg az igen súlyos viszonyokra, nem kétséges, hogy Vincze István egy hanyag mozdulattal leteszi a megyebizott­sági tag ékes rangját, hogy annál keményebben ragadja meg a kisbi­rói pálcát, mely egyúttal némi kis kenyeret is jelent, Felemelték a Mohalkóban levő szesz árát A G. H. jelenti: A pénzügymi­niszter kiadott rendelete újból sza­bályozza a motalkóban levő víz­­telenitett szeszért fizetendő árakat. A rendelet szerint 1930. június ha­vában benzinhez való keverés cél­jaira átvett víztelenitett szeszért hi­­fokonként 35.4 fill. 1930. jul. ha­vában átvett ilyen szeszért hl-fokon­­ként 35.5 fill. 1930. aug. 1-e és dec. 31-e között átvett viztelenitett szeszért hl-fokonként 35.8 fill. és vé­gül 1931. janu. 1 -től kezdődőleg át­vételre kerülő ilyen szeszért további intézkedésig hl-fokonként 36,5 fillért kell a kezelésre kötelezetteknek fi­zetni. KALENDÁRIUMOK DEMARTSIKNÁL ______Orosházi Friss Hírek __________ Vasvillával vágta fejbe gazdá­­ját egy justmajori béres /Három h­éten túl gyógyuló sérülést szenvedett Faust Mátyás Súlyos kimenetelű összetűzés volt Faust Mátyás bádogos, justmajori bérlő és egyik bérese között. A bér­lő még ez év elején fogadta meg béresnek id. Fejes Imrét, a szolgá­lati idő alatt azonban elhatározta, hogy béresének novemberben fel­mond. A felmondásról azonban ak­kor elfeledkezett s igy csak decem­berben mondott fel id. Fejesnek. Hétfőn Faust összeszólalkozott a béressel s a veszekedés hevében azt követelte tőle, hogy január 1-ével hagyja el a tanyát. Az 53 esztendős bérest ez annyira felingerelte, hogy vasvillát ragadott, Faustot úgy vágta fejbe, hogy az orvosi vélemény szerint a teljes gyó­gyulás csak 3 héten belül vár­ható. A tanyabeli cselédség akadályoz­ta meg a további veszekedést. A csendőrségnek jelentést tettek az esetről, a járőr kedden id. Fejest behozta az orosházi járásbíróságra, ahol­­ a vizsgálóbíró kihallgatta, majd szabadlábra helyezte, miután id. Fejesnek Rákóczitelepen rendes lakása van. Németországban akarnak pia­cot csinálni állatkivitelü­n­kn­e­k A kora tavasszal megkezdődő ma­­gyar—német külkereskedelmi tár­gyalások elé bizakodóan tekint a magyar gazdaközönség. A német korm­ány oly­a­n megoldást igyek­szik találni a magyar piac biztosítá­sa érdekében, ami a magyar mező­­gazdaságot érvényesülni engedné anélkül, hogy ezzel a német gazdák érdekének ártana. Németország ma is 10.000 számra enged be marhát és sertést a külföldről — kivéve Ma­gyarországról nem, — a tárgyalá­sok során a magyar állatkivitel ja­vára megfelelő kontingens-ke­retet óhajtanak megállapítani, mégpedig oly mértékben, ahogyan a Németor­szágba irányuló húsbevitel tengeren­túli része, továbbá a fagyasztott hús mennyisége csökkenthető lesz. Ez a beviteli mennyiség az utóbbi hó­napokban máris jelentékeny men­­­nyiségben csökkent, amiben része van a tengerentúli gazdálkodási vi­szonyok megváltozásának is. Az így rendelkezésre álló importkeretben történne meg a magyar állatbevi­teli kontingens mennyiségének meg­állapítása, ami örvendetes új lehe­tőségeket nyitna a magyar állatte­nyésztésnek. A malmok közös exportszer­vezetet alakítanak­ ­ az észak­i államok­­ban szerezetett piacot a ma­gyar lisztnek A magyar malomipar, amelyet a legjobban sújt a Csehországgal szemben beállott szerződés nélküli ál­lapot, igen nevezetes akciót kezdett az elvesztett cseh fogyasztópiac pót­lására. Vak Mihály dr. műegyetemi tanár szenzációs találmánya, jelentő­sen megjavítja a magyar liszt mi­nőségét és az eljárás olyan egysze­rű, hogy minden malom nagyobb átalakítás, vagy tőkebefektetés nél­kül is alkalmazhatja. A magyar nagymalmok igen élénk érdeklődéssel kisérték kezdettől fog­va Vük tanár kísérletezéseit és az új eljárás most fokozottabban nagy jelentőségű lett, mert a magyar mal­mok most arra törekszenek, hogy a magyar lisztet eljuttassák a távolabbi piacokra, elsősorban Angliába, Finnországba és az északi államokba­ahol a jó lisztet szívesen veszik és azért jó árat is fizetnek. A nagy magyar exportmalmok ennek a cél­nak elérésére elhatározták, hogy kö­zös exportszervezetet létesítenek és ennek a budapesti nagy malmokon kívül az exportra dolgozó nagyobb vidéki malmok is tagjai lesznek. * Sokszor tárgyaltak már a főváro­si és a vidéki malmok egyesületei­nek fúziójáról, de az ilyen irányú próbálkozás eddig nem sikerült. Most azonban nem arról van szó, hogy a fővárosi és a vidéki malom­­egyesület összeolvadjon, hanem az a cél, hogy új érdekképviseleti szervet ál­lítsanak fel az exporttörekvések elősegítésére. A magyar liszt minőségének fel­­javítása sokkal könnyebbé teszi en­nek a tervnek megvalósítását és a magyar malmok nagyon hamar ta­lálnak majd új exportpiacokat az el­veszett cseh fogyasztóterület helyett. Újabb jelentős drágítás a postai tarifákban A legutóbbi postai tarifaemelések folytán a nagy­vállalatok arra az el­határozásra jutottak, hogy helyi le­vélforgalmukat a drága posta he­lyett magánkézbesítőkkel bonyolít­sák le. Az interurban telefonbeszél­getés megdrágítása miatt az üzleti érintkezésnek ez a formája is rövi­desen használaton kívül kerül. A postai drágítások egy fillérrel sem fogják a posta bevételét emelni, vi­szont az amúgyis pangó üzleti te­vékenységet még tovább csökkentik. Ennek dacára, a legnagyobb meg­lepetésre most újra drágították a postai tarifákat. Az újabb tarifaemelésről a követ­kező hivatalos értesítést adták ki: 1931. január elsejétől kezdve úgy a belföldi, mint a nemzetközi távol­sági távbeszélőforgalomban a kö­vetkező változások lépnek életbe. 1. Meghatározott időre kért be­szélgetés díja az ugyanazon díjazási időben váltott közönséges beszél­getés díjának háromszorosa, ami­hez pótdíjként még az ugyanazon díjazású időben váltott közönséges beszélgetés 1 percnyi díja, de leg­alább 60 fillér járul. 2. A távbeszélő előfizetők száma vagy­ neve utáni tudakozódásért a tudakozódás továbbításának idő­pontjában váltott közönséges be­szélgetés 1 percnyi díja, de legalább 60 fillér jár. Nem jelentkezés, vagy a beszél­getés visszautasítása esetén felszá­mítandó díjak: A törlési díj, illető­leg a háromperces beszélgetés díja 1931. január 1 helyett ezután a nemjelentkezés, il­letve a visszautasítása díjazási idő­szakában váltott, közönséges beszél­getés 1 percnyi díját, de legalább 60 fillért kell felszámítani a követ­kező esetekben: a) Ha a hívott az előzetes felhí­vásra jelentkezik ugyan, de amikor a beszélgetés megkezdésére hívják fel, nem felel, illetőleg a beszélge­tést visszautasítja; ha a hívott az előzetes felhívásra (csengetésre) sem jelentkezik, díjat ezután fel­számítani nem kell. b) Ha a hívó sem az előzetes fel­hívásra, sem a beszélgetés megkez­désére való felhívásra nem jelentke­zik, vagy pedig az előzetes hívásra jelentkezik ugyan, de amikor a be­szélgetés megkezdésére felhívják, nem felel, illetőleg a beszélgetést megtagadja, a meghívással vagy kü­lön meghívással bejelentett beszél­getéseknél az a) és a b) alatt emlí­tett esetekben csak a meghívás, vagy külön meghívás díját kell fel­számítani. A laktanyaügy és Orosháza Néhány hete általános örömet kel­tett az a tény, hogy a honvédelmi kormány katonaságot akar Oroshá­zának adni és ad is, ha a község a laktanyaépítés és a katonaság el­helyezésével kapcsolatos területet díjtalanul átengedi az állami beruhá­zásra. Legutóbb, mint ismeretes, a honvédelmi kormány nagyobb igé­nyeket támasztott a területeket ille­tőleg, mint az első tárgyalások al­kalmával s a tanács arra az álláspont­ra helyezkedett, hogy a község kér­ni fogja a minisztert, elégedjék meg akkora területtel, amekkoráról az el­ső tárgyalásokon szó esett. A most, január 2-án megkezdődő új tárgya­lások alapján a laktanyaépítés, il­letve a katonaság idehelyezésének tényével számolni kell éspedig olyan komolyan, amilyen súllyal esik latba Orosháza jövő fejlődésébe a helyőr­ség. Hogy mit jelent egy község haladásának tempójában, vagy te­kintélyének súlyában, gazdasági éle­tében, társadalmi megmozdulásaiban a katonaság, azt nem kell külön hangsúlyoznunk, hiszen ezzel min­den józanul gondolkodó ember tisz­tában van. Éppen ezek miatt még nagyobb áldozatoktól sem szabad elzárkóznia a községnek, hogy hely­őrséghez jusson. Úgy látszik, a hon­védelmi kormánynak az a szándéka, hogy az orosházi járás területe jus­son katonasághoz. Ezt kell tehát a megfontolások vezérfonalául felven­ni és a tárgyalásokat olyan módon lefolytatni, az áldozathozatalt olyan mértékig biztosítani, hogy az oros­házi járás súlypontja továbbra is Orosházán maradjon. Mert erről van itt szó: ahová a katonaság jut, ott olyan gazdasági, ipari, kereske­delmi és társadalmi fellendülés in­dul, amely rövid idő, talán pár esz­tendő alatt busás kamatot hoz az áldozat tőkéje után. Nem is áldozat­ról kellene tehát beszélni, hanem okos befektetésről akkor, amikor az illetékesek a területátengedés kér­désében döntenek. Orosháza jövő fej­lődésében, a járás területén eddigi prioritásának megtartásában és en­nek az elsőségnek tökéletes kiépí­tésében semmi sem annyira jelentős, mint az, hogy a katonaságot Oros­háza kapja meg, vagy a járás vala­melyik másik községe s annál in­kább kézenfekvő ez a jelentőség, minél nagyobb igényeket támaszt területek átengedésénél a honvédel­mi kormány. Akik tehát intézkedésre hivatottak ebben a kérdésben, úgy döntsenek, hogy Orosháza jobb jö­vője ügyében hoznak — soha meg nem változtatható — ítéletet.

Next