Orosházi Friss Hirek, 1931. január-március (8. évfolyam, 1-73. szám)
1931-01-01 / 1. szám
2 Dr. Romancsik János beiktatása Kardoskuton Kedves, s egyszerűségében bensőséges ünnepe volt december is 28-án a kardoskuti egyházközségnek. Ez alkalommal iktatta hivatalába díszközgyűlés keretein belül dr. Romantsik Jánost, Kovács Andor esperes, kormányfőtanácsos. Az esperes az Isten országa építésének és a Haza önzetlen szolgálatának magasztos céljait tűzte az új felügyelő elé, aki a hivatalos eskü letétele után a hívek, s a jelenlevő vendégek általános tetszése mellett előadta székfoglalóját. Nem uralkodni akarok úgymond — hanem erős evangélikus lélekkel, szilárd lutheri hittel dorgálni kívánom az egyházközséget és annak minden tagját, minden vonatkozásban.« A felügyelőt elsőnek dr. Mázor Elemér a békési egyházmegye felügyelője üdvözölte meleg szavakkal, majd Iványi Rózsika néhány virágszálat nyújtott át az egyházközség nevében. Fehér Antal másodfelügyelő a presbitérium nevében mondott meleg szavakat. A díszközgyűlés táviratilag üdvözölte dr. Raffay Sándor bányakerületi püspököt. A közgyűlés után bankett volt a felügyelő tiszteletére A díszebéden résztvevők részéről történt felülfizetéseket ezúton köszönettel nyugtázzuk: Dr. Mázor Elemér, dr. Romantsik János 10— 10 P; Schvarcz Károly és Hézer Béla 2—2 P; Nádas Géza, Romantsik M., Gombkötő Bálint, Szitta Józsefné, Láda Gáspár 1—1 P-t. Fel-le a ranglétrán Orosháza községnél lemondás folytán három kisbirói állás üresedett meg. Az egyik állásra (Szokolay István helyett) érdekes pályázó akadt: Vincze István törvényhatósági bizottsági tag, aki ezelőtt képviselőtestületi tag volt. A község alkalmazza Vincze Istvánt, csakhogy egy kis bökkenő van. Le kell mondania törvényhatósági bizottsági tagságáról, mivelhogy a kisbírói hivatal regulájával nem egyeztethető össze, hogy egyúttal megyeatyai tisztségének ellátására esetleg szabadságot kapjon Vincze István. Tekintettel a hideg időre, meg az igen súlyos viszonyokra, nem kétséges, hogy Vincze István egy hanyag mozdulattal leteszi a megyebizottsági tag ékes rangját, hogy annál keményebben ragadja meg a kisbirói pálcát, mely egyúttal némi kis kenyeret is jelent, Felemelték a Mohalkóban levő szesz árát A G. H. jelenti: A pénzügyminiszter kiadott rendelete újból szabályozza a motalkóban levő víztelenitett szeszért fizetendő árakat. A rendelet szerint 1930. június havában benzinhez való keverés céljaira átvett víztelenitett szeszért hifokonként 35.4 fill. 1930. jul. havában átvett ilyen szeszért hl-fokonként 35.5 fill. 1930. aug. 1-e és dec. 31-e között átvett viztelenitett szeszért hl-fokonként 35.8 fill. és végül 1931. janu. 1 -től kezdődőleg átvételre kerülő ilyen szeszért további intézkedésig hl-fokonként 36,5 fillért kell a kezelésre kötelezetteknek fizetni. KALENDÁRIUMOK DEMARTSIKNÁL ______Orosházi Friss Hírek __________ Vasvillával vágta fejbe gazdáját egy justmajori béres /Három héten túl gyógyuló sérülést szenvedett Faust Mátyás Súlyos kimenetelű összetűzés volt Faust Mátyás bádogos, justmajori bérlő és egyik bérese között. A bérlő még ez év elején fogadta meg béresnek id. Fejes Imrét, a szolgálati idő alatt azonban elhatározta, hogy béresének novemberben felmond. A felmondásról azonban akkor elfeledkezett s igy csak decemberben mondott fel id. Fejesnek. Hétfőn Faust összeszólalkozott a béressel s a veszekedés hevében azt követelte tőle, hogy január 1-ével hagyja el a tanyát. Az 53 esztendős bérest ez annyira felingerelte, hogy vasvillát ragadott, Faustot úgy vágta fejbe, hogy az orvosi vélemény szerint a teljes gyógyulás csak 3 héten belül várható. A tanyabeli cselédség akadályozta meg a további veszekedést. A csendőrségnek jelentést tettek az esetről, a járőr kedden id. Fejest behozta az orosházi járásbíróságra, ahol a vizsgálóbíró kihallgatta, majd szabadlábra helyezte, miután id. Fejesnek Rákóczitelepen rendes lakása van. Németországban akarnak piacot csinálni állatkivitelünknek A kora tavasszal megkezdődő magyar—német külkereskedelmi tárgyalások elé bizakodóan tekint a magyar gazdaközönség. A német kormány olyan megoldást igyekszik találni a magyar piac biztosítása érdekében, ami a magyar mezőgazdaságot érvényesülni engedné anélkül, hogy ezzel a német gazdák érdekének ártana. Németország ma is 10.000 számra enged be marhát és sertést a külföldről — kivéve Magyarországról nem, — a tárgyalások során a magyar állatkivitel javára megfelelő kontingens-keretet óhajtanak megállapítani, mégpedig oly mértékben, ahogyan a Németországba irányuló húsbevitel tengerentúli része, továbbá a fagyasztott hús mennyisége csökkenthető lesz. Ez a beviteli mennyiség az utóbbi hónapokban máris jelentékeny mennyiségben csökkent, amiben része van a tengerentúli gazdálkodási viszonyok megváltozásának is. Az így rendelkezésre álló importkeretben történne meg a magyar állatbeviteli kontingens mennyiségének megállapítása, ami örvendetes új lehetőségeket nyitna a magyar állattenyésztésnek. A malmok közös exportszervezetet alakítanak az északi államokban szerezetett piacot a magyar lisztnek A magyar malomipar, amelyet a legjobban sújt a Csehországgal szemben beállott szerződés nélküli állapot, igen nevezetes akciót kezdett az elvesztett cseh fogyasztópiac pótlására. Vak Mihály dr. műegyetemi tanár szenzációs találmánya, jelentősen megjavítja a magyar liszt minőségét és az eljárás olyan egyszerű, hogy minden malom nagyobb átalakítás, vagy tőkebefektetés nélkül is alkalmazhatja. A magyar nagymalmok igen élénk érdeklődéssel kisérték kezdettől fogva Vük tanár kísérletezéseit és az új eljárás most fokozottabban nagy jelentőségű lett, mert a magyar malmok most arra törekszenek, hogy a magyar lisztet eljuttassák a távolabbi piacokra, elsősorban Angliába, Finnországba és az északi államokbaahol a jó lisztet szívesen veszik és azért jó árat is fizetnek. A nagy magyar exportmalmok ennek a célnak elérésére elhatározták, hogy közös exportszervezetet létesítenek és ennek a budapesti nagy malmokon kívül az exportra dolgozó nagyobb vidéki malmok is tagjai lesznek. * Sokszor tárgyaltak már a fővárosi és a vidéki malmok egyesületeinek fúziójáról, de az ilyen irányú próbálkozás eddig nem sikerült. Most azonban nem arról van szó, hogy a fővárosi és a vidéki malomegyesület összeolvadjon, hanem az a cél, hogy új érdekképviseleti szervet állítsanak fel az exporttörekvések elősegítésére. A magyar liszt minőségének feljavítása sokkal könnyebbé teszi ennek a tervnek megvalósítását és a magyar malmok nagyon hamar találnak majd új exportpiacokat az elveszett cseh fogyasztóterület helyett. Újabb jelentős drágítás a postai tarifákban A legutóbbi postai tarifaemelések folytán a nagyvállalatok arra az elhatározásra jutottak, hogy helyi levélforgalmukat a drága posta helyett magánkézbesítőkkel bonyolítsák le. Az interurban telefonbeszélgetés megdrágítása miatt az üzleti érintkezésnek ez a formája is rövidesen használaton kívül kerül. A postai drágítások egy fillérrel sem fogják a posta bevételét emelni, viszont az amúgyis pangó üzleti tevékenységet még tovább csökkentik. Ennek dacára, a legnagyobb meglepetésre most újra drágították a postai tarifákat. Az újabb tarifaemelésről a következő hivatalos értesítést adták ki: 1931. január elsejétől kezdve úgy a belföldi, mint a nemzetközi távolsági távbeszélőforgalomban a következő változások lépnek életbe. 1. Meghatározott időre kért beszélgetés díja az ugyanazon díjazási időben váltott közönséges beszélgetés díjának háromszorosa, amihez pótdíjként még az ugyanazon díjazású időben váltott közönséges beszélgetés 1 percnyi díja, de legalább 60 fillér járul. 2. A távbeszélő előfizetők száma vagy neve utáni tudakozódásért a tudakozódás továbbításának időpontjában váltott közönséges beszélgetés 1 percnyi díja, de legalább 60 fillér jár. Nem jelentkezés, vagy a beszélgetés visszautasítása esetén felszámítandó díjak: A törlési díj, illetőleg a háromperces beszélgetés díja 1931. január 1 helyett ezután a nemjelentkezés, illetve a visszautasítása díjazási időszakában váltott, közönséges beszélgetés 1 percnyi díját, de legalább 60 fillért kell felszámítani a következő esetekben: a) Ha a hívott az előzetes felhívásra jelentkezik ugyan, de amikor a beszélgetés megkezdésére hívják fel, nem felel, illetőleg a beszélgetést visszautasítja; ha a hívott az előzetes felhívásra (csengetésre) sem jelentkezik, díjat ezután felszámítani nem kell. b) Ha a hívó sem az előzetes felhívásra, sem a beszélgetés megkezdésére való felhívásra nem jelentkezik, vagy pedig az előzetes hívásra jelentkezik ugyan, de amikor a beszélgetés megkezdésére felhívják, nem felel, illetőleg a beszélgetést megtagadja, a meghívással vagy külön meghívással bejelentett beszélgetéseknél az a) és a b) alatt említett esetekben csak a meghívás, vagy külön meghívás díját kell felszámítani. A laktanyaügy és Orosháza Néhány hete általános örömet keltett az a tény, hogy a honvédelmi kormány katonaságot akar Orosházának adni és ad is, ha a község a laktanyaépítés és a katonaság elhelyezésével kapcsolatos területet díjtalanul átengedi az állami beruházásra. Legutóbb, mint ismeretes, a honvédelmi kormány nagyobb igényeket támasztott a területeket illetőleg, mint az első tárgyalások alkalmával s a tanács arra az álláspontra helyezkedett, hogy a község kérni fogja a minisztert, elégedjék meg akkora területtel, amekkoráról az első tárgyalásokon szó esett. A most, január 2-án megkezdődő új tárgyalások alapján a laktanyaépítés, illetve a katonaság idehelyezésének tényével számolni kell éspedig olyan komolyan, amilyen súllyal esik latba Orosháza jövő fejlődésébe a helyőrség. Hogy mit jelent egy község haladásának tempójában, vagy tekintélyének súlyában, gazdasági életében, társadalmi megmozdulásaiban a katonaság, azt nem kell külön hangsúlyoznunk, hiszen ezzel minden józanul gondolkodó ember tisztában van. Éppen ezek miatt még nagyobb áldozatoktól sem szabad elzárkóznia a községnek, hogy helyőrséghez jusson. Úgy látszik, a honvédelmi kormánynak az a szándéka, hogy az orosházi járás területe jusson katonasághoz. Ezt kell tehát a megfontolások vezérfonalául felvenni és a tárgyalásokat olyan módon lefolytatni, az áldozathozatalt olyan mértékig biztosítani, hogy az orosházi járás súlypontja továbbra is Orosházán maradjon. Mert erről van itt szó: ahová a katonaság jut, ott olyan gazdasági, ipari, kereskedelmi és társadalmi fellendülés indul, amely rövid idő, talán pár esztendő alatt busás kamatot hoz az áldozat tőkéje után. Nem is áldozatról kellene tehát beszélni, hanem okos befektetésről akkor, amikor az illetékesek a területátengedés kérdésében döntenek. Orosháza jövő fejlődésében, a járás területén eddigi prioritásának megtartásában és ennek az elsőségnek tökéletes kiépítésében semmi sem annyira jelentős, mint az, hogy a katonaságot Orosháza kapja meg, vagy a járás valamelyik másik községe s annál inkább kézenfekvő ez a jelentőség, minél nagyobb igényeket támaszt területek átengedésénél a honvédelmi kormány. Akik tehát intézkedésre hivatottak ebben a kérdésben, úgy döntsenek, hogy Orosháza jobb jövője ügyében hoznak — soha meg nem változtatható — ítéletet.