Orosházi Friss Hírek, 1933. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-01 / 1. szám

Újévi reménységek A megpróbáltatások súlyos esz­tendőit éltük át. Évről-évre nem ránk köszöntött, hanem ránkszakadt az újév újabb bajokkal, nyomorúsá­gokkal. Az idők forgatagában ismét újabb stáció előtt állunk sok csalódással és kevés reménységgel. Mégsem sza­bad elcsüggednünk! A sivár mlulton elmélkedve minden megmaradt e­­rőnkkel, élniakarásunkkal az új,jobb magyar jövő felé kell fordulnunk. Államférfiaknak, népvezéreknek új megoldást kell keresniök, hogy ki­vezessék a nemzetet a nyomorúság poklából. A jelszó csak ez lehet: munkát adni mind akinek! Az insegakciók rendszerét nem lehet állandósítani, mert akkor el­pusztul a társadalom az a része is, mely eddig fedezetet nyújtott ezek­nek az akcióknak lebonyolítás­ára. Gyökeres változtatásokat kell vég­hezvinni s ki kell találni azt az or­vosságot, mely a gazdasági élet vér­keringését megindítja. Elő kell parancsolni az elbújt tő­kéket, hogy vállalkozások kapjanak erőre és a tétlen kezek munkához jussanak. A meddő tanácskozások zöld asz­talait föl kell rúgni és rá kell térni­­az erélyes cselekedetek útjára. Uj lendületet, uj erőt az uj esz­tendőben! Szakítani a pepecseléssel, a várakozással s ráirányítani a gaz­dasági életet azokra az utakra, hol szabadon mozoghat és haladhat a fellendülés felé. El kell tüntetni azt a sok hibát, amit az előző évek politikusai egy­másra halmoztak és megdermesztet­­ték az életet. Az emberek megélhetése, boldo­gulása előbbrevaló minden politiká­­nál, hatalmi törekvéseknél. Addig ez a beteg világ meg nem gyógyul, míg mindenki, aki dolgozni tud és akar, munkaalkalmat nem kap. Életmentés legyen a most követ­kező év feladata! Kenyérhez kell juttatni az éhezőket mégpedig mun­ka által. Ez a cél kell, hogy vezesse cse­lekedeteikben mindazokat, kiknek sors­uak irányítása van kezükben. Minden más szempontot félre kell tenni és férfias eréllyel, elszántsággal nekivágni a gazdasági élet bozótjá­nak, kiirtani onnan mindent, ami akadályozza a munka megindulását. A reménység melegét kell önteni az elfáradt telkekbe s a szebb, jobb jövőért kell mindnyájunknak mun­kálkodni. Tek. M. kir. Ügyészség Közpéld. Szeged Vasárnap, 1933. január 1. X. évfolyam 1. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal Orosházán, IV., Bajza­ utca. A kiadóhivatal minden kér­désre vonatkozólag válaszbélyeggel küld értesítést. Hirdetések díjszabás szerint. Előfizetési árak: Helyben negyedévre 5.— pengő, vidékre egynegyedévre 7.— pengő. Lapzárta éjjel 12 órakor. Megjelenik min­dennap korán reggel. Telefon 113. szám, M­alfitsiBcag Napilap Laptulajdonos: Demartsik Ferenc* A szerb radikális párt is a szerb, horvát és szlovén egyenrangú megegyezését kéri az állam központi berendezkedése nem megfelelő A szerb radikális párt főbizottsága ér­tekezletén a mostani helyzetből való ki­bontakozásról határozatot fogadott el. Ezt a határozatot egyszersmind vala­mennyi szerb párt állásfoglalásának kell tekinteni. A határozat megállapítja, hogy az állam központi berendezése nem megfelelő, nem eléghette ki a nép szükségleteit, sőt gyengítette az egység érzését és általános elégedetlenségeket keltett. Ezért az államnak olyan berendezést kell lé­tesítenie, amelyet a szerbek, a horvátok és a szlovének teljesen egyenrangú meg­egyezésével állapítanak meg. Az új ál­lamberendezésnek meg kell felelnie az egyes tartományok szükségletének, az egyes népek kívánságainak. Az új berendezést csak a szabadon és általános titkos választójog alap­ján választott alkotmányozó nemzet­gyűlés állapíthatja meg. E határozattal a szövetségi rendszer­rel eddig élesen szembehelyezkedő szerb radikális párt a decentralizáció alapjára helyezkedett. Lehet mondani, hogy a mostani rendszer hívein kívül az egész délszláv nép egyhangúan az államnak szövetségi rendszeren alapuló, vagy legalábbis a tartomá­nyok igen széleskörű önkormányzata alapján álló berendezkedését köve­teli. A határozat szakít a központi beren­dezkedéssel és elismeri az egyes dél­szláv népek különleges szükségletét. A radikálisoknak ez a határozata most már alapul szolgálhat a mostani rend­szeren kívül álló valamennyi politikai csoport együttműködésére. A ma életbelépő magyar-osztrák keres­kedelmi szerződés szövege Évi félmillió mázsa búzát és heti 225 darab szarvasmarhát vihetünk ki A január 1-én életbelépő magyar— osztrák kereskedelmi szerződés szöve­gét, bár mindenki nagy érdeklődéssel várja, még mindig nem tették közzé. A szerződés szövegének publikálása he­lyett Ferenczy Izsó dr. helyettes állam­titkár a Magyar Vámpolitikai Központ ülésén egy előadás keretében ismertette nagyjából ezt a fontos szerződést. Eszerint a buzavám, illetőleg a buza­­preferencia kérdése olyképp talált ren­dezést, hogy évi félmillió méter mázsa búza részé­re igényünk van 100 kilogramonként 3,20 aranykorona vámpreferen­ciára. Ehez a preferenciához azonban a leg­több kedvezményre jogosult államok hozzájárulása szükséges. Igen fontos része a szerződésnek az, amely egyrészt a magyar élőállatkivitel­re, másrészt a fabehozatalra vonatko­zik. Téves az a felfogás, mintha az élő­állatkivitel és a fabehozatal között a szerződés elválaszthatatlan kap­csolatot teremtett volna. A szarvasmarhakivitel minimálkontin­­gense heti 225 darab. Ebből Bécsbe 150, Bécsújhelyre 50, különböző más piacokra 25 szarvasmarhát szállíthatunk hetenkint, de megvan a lehetősége annak, hogy az utóbbi 25 darabot is Bécsbe szál­lítsuk. A szarvasmarhakivitelen kívül évenkint 15.000 métermázsa bor jut, továbbá hetenkint 604 darab hússer­tést és 1950 darab hízott sertést exportálhatunk. A fabehozatallal kapcsolatban, amely egyébként nincs elválaszthatatlanul ösz­­szekötve az állatforgalommal, legalább évi 7000 vagon puha fű­részáru behozatalát engedjük meg anélkül, hogy a kontingens átvételének biztosítása, vagy meghatározott árak ga­rantálása kötelezne minket. A vegyes ál­landó bizottságnak azonban kötelessé­ge különös gondot fordítani arra, hogy osztrák részről a fa, a cellulózé és a pa­piros, magyar részről pedig az élőállat, a liszt és a baromfi kivitele megköny­­nyíttessék. A magyar kormány a behozatal sza­bályozása dolgában igen liberális állás­ponton van s ehez az osztrákok is csat­lakoztak bizonyos mértékben. Nem lesz újévi üdvözlés a karatarzóság• Az újév alkalmából elmaradnak a szo­kásos üdvözlések. A királyi várban, a kormányzóságon íveket tettek ki és a politikai, valamint a társadalmi élet ki­tűnőségei az ívek aláírásával fejezik ki jókívánságaikat a kormányzóval és fele­ségével szemben. A miniszterelnökségen is íveket tettek ki, amelyeket a politi­kusok és közéleti személyiségek közül már többen aláírtak. Az egyes miniszté­riumokban sem lesz üdvözlés és a tiszt­viselők az osztályok vezetőinek ugyan­csak ívek aláírásával fejezik ki újévi jókívánságaikat. Anglia Kanada helyett a szovjetnél szerzi be faszükségletét Angol fakereskedők körülbelül 435.000 darab szabványos épületfát rendeltek meg a hivatalos szovjet fakiviteli vállalatnál. A megrendelés, amelynek értéke meg­közelíti a 4 és félmillió fontot, igen nagy megütközést keltett kanadai­ fatermelő- és fakereskedőkörökben. Ezek a körök az ügyletet az ottawai egyezmény nyílt megsértésének tekintik, mert az egyez­mény kedvezményes vámtételeket biz­tosított a kanadai puhafára az angol piacon. A kanadai érdekeltségek népes küldöttsége Ottawába utazott, hogy fel­szólítsa a kormányt, tegyen az angol kormánynál erélyes előterjesztést ez­­ügyben. A magyar búza a világ­piacon A Statisztikai Szemle legújabb szá­mában dr. Sibelka-Perleberg Arthur ki­mutatja, hogy minden fehér emberre átlag háromszor annnyi megművelt te­rület és négyszer annyi búzaterület jut, mint a többi fajokra. A földnek 52 millió négyszögkilométernyi szilárd fe­lületből 5,5 millió négyszögmérföld al­kalmas búzatermelésre, de valóban csak ennek a területnek egy tizedén, mint­egy félmillió négyszögmérföldön termel­nek búzát. A magyar búza világpiaci helyzetét ebbe a hatalmas távlatba beál­lítva a tanulmány írója azt állapítja meg, hogy a magyar búza és a búzaliszt sor­sa nemcsak az átmeneti válság hatását érzi, hanem az egész termelési rend föld­rajzi és szociális eltolódásának a követ­kezményeit is viseli. Olyan kísérletek, amelyek a gabonatermelőket, mint kü­lönálló gazdasági egységet akarják meg­segíteni, csak elodázzák a válság meg­oldását. r­óca angol-, úri- és egyenruha szabósága Erzsébet királyné-ut 16.Telefon 134.

Next