Orosházi Friss Hírek, 1934. október (11. évfolyam, 222-246. szám)
1934-10-02 / 222. szám
Ára & fillér. Előfizetési árak: Helyben negyedévre 5.— pengő, vidékre egynegyedévre 7.— pengő. Lapzárta éjjel 12 órakor. Megjelenik mindennap korán reggel. Telefon 113. szám. OROSHÁZI Laptulajdonos: Demarcsik Ferencz Kedd, 1934. október 2 XI. évfolyam 222. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal Orosházán, IV., Bajza utca. A kiadóhivatal minden kérdésre vonatkozólag válaszbélyeggel küld értesítést. Hirdetések díjszabás szerint. Barthou és a francia nagyvezérkar A francia kormány kebelében, a jelek szerint, nincs már teljes egyetértés Barthou külügyminiszter polittikáját illetően. A francia nagyvezérkart rendkívül kellemetlenül érinti a lengyel—francia viszonyban beállott elhidegülés, tekintettel arra, hogy Lengyelország volt eddig Franciaország legerősebb katonai szövetségese Keleteurópában. Weygand tábornok, vezérkari főnök valamennyi stratégiai tervében igen nagy szerep jutott Lengyelország katonai hatalmának. Barthou külügyminiszternek azt az álláspontját, hogy az orosz szövetségesben Franciaországban megfelelő pótlást kapott Lengyelország helyébe, a nagyvezérkar nem osztja és nem hisz Szovjetoroszország tényleges katonai nagyhatalmában. MWMMIWMMMIMWWMMMMM Schuschnigg novemberben Rémiba utazik Schuschnigg osztrák szövetségi kancellár régóta tervezett római útjára előreláthatóan november elején kerül sor. Egyelőre nem tudni, ellátogat-e a kancellár Párisba és Londonba is, bizonyosra vehető azonban, hogy talllkozik vezető francia és angol államférfiakkal. A Wiener Sonn-und Montagseitung továbbá azt a jólértesült forrásból származó hírt hozza, hogy Benes csehszlovák külügyminiszter november hó folyamán utazik Rómába. Schuschnigg szövetségi kancellár a waldvierteli parasztok nagygyűlésén, a felsőausztriai Zwettl városban vasárnap délután rendkívüli éleshangú politikai beszédet mondott, amelyben erélyes hangon figyelmeztetett arra, hogy a kormány minden kísérletet az erőszak lajabb alkalmazására csírájában elfojt és bejelentette, hogy mindazok, akik az erőszak eszközeit veszik igénybe, a teljes megsemmisülés veszélyével számoljanak. Nem járja, — mondotta a kancellár — hogy az államot egy maroknyi megfizetett büntető romokba döntse. A kancellár végül a hallgatóság viharos tetszésnyilvánítása mellett hangsúlyozta, hogy a legradikálisabb eszközökkel letipor minden erőszakot, bármely oldalról is kíséreljék meg, hogy az ország nyugalmát és a hazához hű lakosság békés életét megzavarják. Tek. M. kir. Ügyészség Közpéld. Szeged. Hoover s csarnoksággal vádolja Hooseveltet Amerika volt elnöke emberi és gazdasági szabadságot követel tegnap jelent meg Hoover volt elnök új könyve: »Támadás a szabadság ellen« (Challenge to Liberty), melyben a szerző Rooseveltet zsarnoki törekvésekkel gyanúsítja. Az amerikai köztársaság épületének alapja Hoover szerint a szabadság társadalombölcseleti eszméjének megvalósítása az összes elidegeníthetetlen emberi jogok biztosításával. Ez a »szabad akarat a rendezett szabadság keretein belül« az amerikai civilizáció, haladás és gazdaság éltető eleme. Ezzel szemben a Roosevelt-rendszer, olyan bilincsekbe veri a szabadságot, aminekre Amerika gyarmati története óta nem volt példa. A kormány parancsol nap-nap után a kereskedelemnek, iparnak és földművelésnek és állandó börtönbüntetés terhével írja elő, hogy az emberek miként éljék magánéletüket minden városban és minden faluban. A kormány most még a pénz- és hitelrendszert is önkényes hatalma alá gyűrte, ami a zsarnokság legrégebbi jellemvonása. Nem enyhíti a zsarnokságot az a tény, hogy az alkotmány keretei között próbálják azt gyakorolni. Roosevelt csalódik, ha azt hiszi, hogy a basáskodást a szabadsággal lehet egyesíteni, mert semmiféle kormányzati rendszer nem lehet részben demokrácia, részben önkényuralom. Minden önkény újabb önkényt tesz szükségessé, míg végre eltűnik a szabadság utolsó foszlánya is. Az irányított pénz, vagy irányított gazdaság nem képzelhető irányított közvélemény nélkül. Szabad sajtó, vagy szólásszabadság nincs ott, ahol kiélték az ipari és kereskedelmi szabadságot. A kormány igazi feladata, Hoover szerint, a szabadság amerikai rendszerének újjáteremtése, amelyet meg kell tisztítani a visszaélésektől, javítani kell gyengéit és fel kell szabadítani hatalmas belső erejét, mely meggyógyíthatja a nemzet sebeit. Ezzel szemben Roosevelt legújabb rádióbeszédében kijelentette, hogy az elmúlt két év alatt a nemzet állandóan fokozódó érdeklődést és megértést mutat az ország és a világ jólétét érintő kérdések iránt, mindig több és több polgár megy a saját esze után és a »választó urnák papagájai« kihalóban vannak. „Mi járjuk a magyar történelemnek azt az útját, mely a feltámadáshoz vezet“ Gömbös Gyula miniszterelnök nagy beszéde a Nemzeti Munkahét megnyitó ünnepségén Budapesten vasárnap kora délelőtt már megindult a népvándorlás az Ügetőversenypálya felé, a Nemzeti Munkahét ünnepélyes megnyitására. A város különböző pontjain gyülekeztek a testületek, szervezetek és tíz óra felé menetekben formálódva indultak a Tattersallhoz, ahol már ekkor megszámlálhatatlan tömegben gyűltek össze: a magyarruhás lányok színes csapatai, a vidéki küldöttségek zászlóikkal és a főváros érdeklődő közönsége. Tizenegy órára színültig megteltek a tribünök, de a pálya területe is. Ágyúlövések hangjai mellett a küldöttségek zászlótartói meghajtották lobogójukat a kormányzó előtt, majd a magyar Hiszekegy után Gömbös Gyula miniszterelnök tartotta meg üdvözlő beszédét. — A nemzetek társaságában, de az egyén életében is fontos — kezdte beszédét a miniszterelnök, — hogy teljes önmegismerés alapján tudjuk, hogy merre visz az út, tudjuk milyen erők állanak rendelkezésünkre az előttünk álló célok elérésére, tudjuk, mik azok az eszközök, amelyek a cél eléréséhez kellenek. Beszélt ezután a Nemzeti Munkahétről, amelynek csak egy célja van. előbbre vinni a magyar nemzetet az önmegismerés útján. Majd a miniszterelnök Horthy Miklós kormányzó felé fordult: — Főméltóságu uram, ezelőtt, tizenöt évvel a Szegeden megszervezett kicsiny hadsereg élén méltóztatott bevonulni a fővárosba. (Hosszantartó éljenzés.) A szegedi napok s a szegedi eszmék szellemében kívánta főméltóságod ezt az országot átalakítani. Ezt a nemes igyekezetét a gondviselés áldása és nemzetünk jó sorsa eredménnyel koronázta, mert ma ez a csonka ország Főméltóságod szándékának, intencióinak megfelelően a rend, béke, nyugalom országa. — Itt mindenki, ebben az országban Főméltóságod nemes és emelkedett szellemének megfelelően tisztában van azzal, hogy az a nemzet, amely a mindennapi élet gondjaitól és bajaitól teteperni engedi magát, nem az életre hivatott, hanem a halálra való. Mi járjuk a magyar történelemnek azt az útját, amely a magyar feltámadáshoz vezet. — Millió és millió magyar ember nevében jelentem itt meg, hogy hódolatteljes tiszteletünket magyar szeretettel tolmácsoljam. Ez a fegyelmezett magyar társadalom Főméltósága Uram, további parancsokat vár. Hosszantartó és lelkes éljenzés közepette fejezte be a miniszterelnök beszédét, amely után a tömeg percekig lelkesen éljenezte Horthy Miklós kormányzót. A miniszterelnök beszéde után, amelyet többször szakított meg lelkes és viharos éljenzés, a kormányzó kezet szorított a miniszterelnökkel. A kormányzói páhollyal szemben lévő emelvényen szavalta el ezután Kiss Ferenc, a Nemzeti Színház tagja az ünnepi órát, majd újra Gömbös Gyula miniszterelnök állott fel és felkérte a kormányzót a Nemzeti Munkahét megnyitására. — A NemzetiMunkahetet ezennel menyitom, — mondotta a kormányzó. Ezután megkezdődött a díszfelvonulás, melyet a kormányzó láthatólag nagy érdeklődéssel nézett végig, közel egy órán át és azután a közönség lelkes éljenzése közepette eltávozott az ünnepség színhelyéről. Vámőrlődz mi Zsákokat Soronkivül AZONNAL legprímább minőségben cserélünk! azonnali készpénzfizetésre és későbbi ármegállapításra LEGELŐNYÖSEBBEN VÁSÁROLUNK! A későbbi ármegállapításra behozott búzánál APADÁS CÍMÉN LEVONÁST NEM ESZKÖZLÜNK! búzabeszállitáshoz DÍJMENTESEN ADUNK!