Orosházi Friss Hírek, 1939. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-01 / 1. szám

2 Tánciskola Kir. Értesítm a t­i. iparos és kereskedő szülő­ket és az ifjúságot, hogy tánciskolámban (Ipartestület táncterme) MA nagy vendég est, Újévtől új tanfolyam kezdődik, amelyre kezdő és haladó tanulók iratkozhatnak a tanórák alatt. Szíves pártfogást kér tisztelettel: Németh Mihály­ok!, tánctanító ...................................................................... l'l III—l—IH I 1HI nnrír ' •" T-nr"r imi Orosháziak kitüntetése a népművelésért Békés vármegye Törvényhatósági Iskolán­­kívüli Népművelési Bizottsága a Községi nép­művelés szervezése és továbbfejlesztése, a ma­gyar népművelési gondolatnak szóban és írás­ban való terjesztése­­ érdekében, huzamosabb időn át kifejlett önzetlen, kiválóan eredményes munkálkodásnak nem lankadó támogatásáért legteljesebb elismerése, hálája és szeretete kife­jezéséül díszoklevélél tüntette ki Ko­vács An­dor esperesi ko­mányfőtanácsost, Molnár Já­nos pápai prelátust és Holecska Gyula tanonc­iskolai igazgatót. A gyönyörű kivitelű, művé­szies díszokleveleket a vármegyei elnökség Ho­lecska Gyula, a helyi népművelési bizottság el­nökéhez küldte meg, aki a tegnapi nap folya­mán adta át a kitüntetetteknek. A három dísz­oklevél méltó elismerése annak haalmas kultur­­munkának, amelyet már több mint egy évtizede folytat a három kitüntetett. Kovács Andor és Molnár János az egyházi belmissziói munkás­ság keretében tevékenykedik, Hofecska Gyula már 1925. óta állandó lelkes munkása a népmű­velésnek, 7 esztendeje pedig mint a Népmű­velési bizottság helyi elnöke fejt ki eredményes működést. Két hosszúsorban Berta Lajos féle földből 5 és fél kishold eladó Értekezni: VRANKA JÓZSEF ügyvédnél APON­Or MOZGÓ TELEFONSZÁM 9. Január 1-én vasárnap 3-5-7 és 9 órakor Január 2-án hétfőn 7 és 9 órakor Vig újévi műsor! Fox Világhiradó Táncoló ifjúság a modern testnevelés fejlődése, gyönyört, új színes felvételekkel Budapesttel egyidőben ! A legvigabb magyar film! Nincsenek véletlenek Solt Endre vígjátékéból filmre írta : Békeffy István. Rendezte: Kaim­er László. Főszereplők: Klári Túrás Ida — Pali Szilassy László — Zita Szombathelyi Blanka — Simkó Ju­hász József — Böske Árpád Margit — Soffer Tompa Sándor — Patak­né Keresztessy Mária Paski Miha­lffy Béla ----------------------- | Január 3-án, kedden fél 9 órakor Január 4-én, szerdán 7 és 9 órakor Magyar Világhíradó HARCIAS MACSKÁK hangos rajzfilm Mi történt a paradicsomban? Víg történet egy tékozló fiúról és egy erélyes lányról. Rendezte: Karl Harti. Főszereplők: Hilde Krahl, Sima Oszkár, Albert Matterstock, Georg Alexander, Gustav Waldau. OROSHÁZI FRISS HÍREK 1939. január 1. Változások lesznek a községi alkalmazottak státusában Leépítésekkel, elbocsátásokkal, állások megszüntetésével kezdődik a község újéve Bizony, sok községi alkalmazottnak rosszul kezdődik az­­ijesztendő. Van olyan, aki maga szerezte magának a bajt, mert­­kötelességét nem úgy végezte, mint ahogyan a rend megkí­vánja, de van több olyan, aki maga hibáján kívül esik ki az ás­ásból. Ez utóbbiak­­közé tartozik a község érde­mes kocsisa, az öreg Lénárt András, akinél csak éppen az a baj, hogy öreg. A szegődményesek közül elbocsátja a köz­ség Kun Gábort és Király Jánost, a gyopárosi parkcsőszt. Elbocsátják Ácsai Mihály gyopár­­há­zi postai kézbesítőt is, mert a postaügynök­­ség postahivatala alakult, így a község nem­­köteles kézbesítőt adni. Nem lesz szükség a jövőben Deák János v­ezető kisbiróra azé­t, mert a községi r­endőrség felál­­tásával a kisbirók felett a közisági rendőr­­biztos veszi majd át a parancsnok­­­­ságot. Szemenyei Pál községi utász alkalmaz­tatása is megszűnik, mer a vármegye — tekin­tettel arra, hogy a mérnök mellé állandó se­géderőt alkalmazott a község — az­ állást tö­rölte. Értesülésünk szerint azonban az elöljáró­ság javaslatot tesz a képviselőtestületnek, hogy Szemenyeit továbbra is alkalmazza, mert a községi külső munkáknál ellenőrzés és­­irányí­­ tás szempontjából Szemenyei nélkülözhetetlen. Leépítésre kerül az új esztendőben néhány községi szellemi inségmunkás is, mert alkalma­ztatási idejük lejárt Bizonyára vigasztalásul szolgál nekik, ha megírjuk, hogy rájuk nemsokára újból szükség lesz, így remény van, hogy visszakerülnek a k­öszségih­ez. A jövőben ugyanis ismét olyan munkatöbblet szakad a község nyakába, hogy a mai létszámmal nem bírja elvégezni a mun­kát. Maga a mezőgazdassági mu­nkásság öregségi biztosítása nagyobb adminisztrációt igényel, miint az ipari munkásság. OTI ügykezelése, de lesz még a községi tejakción kívül is másik tejakció is amit még most tanulmányoz a köz­ség főjegyzője. ro-­ ›«► • «F víz ›S‡ «·›«• *$‹ Mit dolgozik a községi iktató Naponta mintegy 70 ügyirat érkezik a községi elöljárósághoz Itt adunk egy statisztikát, amelyik azt mu­tatja, hogy a község iktatójának sincs valami irigylésreméltó dolga. A községhez­­1938-ban összesen 20778 ügydarab érkezett, amit újo­­nan be kell­­ iktatni. Ha ezt­­a tömeget napokra elosztjuk, egy-egy napom 57­­ügydarabot kell beiktatnia Keresztes Lajos iktató­nak, de számítva, hogy igen sok ügydarab érkezik, amelynek már előszáma is van s az ilyeneket ugyanazon számra kele vezetni, akkor mintegy 70 iktatást kell végeznie a napi hatórai­­mun­­kaidő alatt. Ez pedig annyit jelent, hogy 5 perc átlagidő alatt kell beiktatnia egy-egy ügydarabot. Aki az iktatás »mesterségét« ismeri, jól tudja, hogy ez az 5 perc próbára teszi az ik­tató munkaképességét, hiszen az ügydarabot megfelelő áttanulmányozás után lehet csak be­iktatni. Jól és szorgalmasan kell dolgoznia az iktatónak, ha napi penzumát lelkiismeretesen akarja végezni. Az 1938. évben a községhez 14.710 kéz­besítendő közigazgatási, 2692 kézbesítendő bí­rósági ügydarab érkezett, ami viszont a kézbe ve­sztők erejét és idejét tette próbára. HULITA E­nne­k a szónak a csengése igazán idegen­­szerű. Hiába keresnénk benne magyar remi­niszcenciát, nemzed vonatkozást, nem találnánk, pedig ritka derék magyar úr hallgat erre a névre. H­ulita Vilmos, a füleki gyár igazgatója. Valahol Krassószörény megyében­­látta meg a napvi­ágot közel 60 esztendővel ezelőtt. Nem tudom, hogy folyt az élete, azt tudom csak ró­la, hogy amikor befutott a vonat velünk Fü­lekre, tízméteres nemzetiszinű lobogók és ma­­gyar szövegű »Fülek« felírás fogadott bennün­ket. Ki csinálta ezt? kérdem. Huhta... — mondják. Milyen volt itt a magyar sors? kér­dem. Magyar embert foglalkoztatott a gyárban Hinnta... — mondják. Este a füleki vár fény­­özönbe öltözött, a megnövekedett Felvidék kon­túrjait villanykörték tükrözték a várrom falán. Gyönyörű volt. Ki csinálta ezt?... kérdem. Hiu­ta.. . volt a válasz. December 6-án, Kor­mányzó urunk névnapján tűzijáték, lampionos kivilágítás. Ki rendezte ezt?... kérdezem. H­u­­l­ta... — volt a válasz. Mindenütt és minden­ben ez a név cseng Füleken: Hulita. Érdekel­ni kezdett ez az ember. Azt a megtisztelő pa­rancsot kaptam egyszer, hogy a Felvidék visz­­szacsatolásával kapcso­atban tanúsított maga­­tartásáért nyert honvédelmi miniszteri elisme­rést adjam tudomására Hu­itának. No, végre, megismerkedem vele. Képzeljenek el gyárüze­met, amelyik csökkentett létszámmal, csupán 1200 munkással dolgozik. Gyártanak benne a mezőgazdasági gépektől kezdve le és felfelé a fakanálig minden cikket. Hát ennek a gyár­­igazgatója ez a Huhta. Kényelmetlen érzésekkel indultam hozzá. A gyár kapujánál kérdezem a portást: — Huita igazgató urat itt találom-e most? — Igen, parancsoljon! És vezet a portás egy nagy terembe, ahol, — nagyítani nem akarok — talán száz íróasztal mellett ugyanannyi tisztviselő dolgozik. Megállunk a hatamas terem egyik i­ró­aszta­­­jánál, szakállas, idős ember kel fel a szélkírők­ Magamhoz sem térhetek, mikor a portás mondja: — Az igazgató úr. — Hu ita. — Petrik főhadnagy. — Parancsoljon, mivel lehetek szolgála­tára? Elmondom, hogy miért jöttem. — Semmi az egész. Mindazzal, amit tettem ezekben a napokban és azelőtt is s ezután is fo­gok tenni, tartozom magyar testvéreimnek. Leültet az íróasztal mellé, amelyik sem­mivel sem díszesebb, különb, mint a "hatalmas terem bármelyik íróasztala. Beszélgetünk s az­zal a meggyőződéssel búcsúztam, hogy kivéte­les tehetségü, energiájú, gondolkozású embert ismertem meg. Kvalitás, erő, akinek fontos sze­repe lehetne a magyar gazdasági életben. Pár­szor találkoztam még vele. Néhány szót mon­dott terveiről, a magyar piacba való bekapcso­lódás lehetőségeiről. Akkor még nem tudta — úgy látszik —, hogy a füleki gyár termelvényei árban nem, csak minőséggel versenyezhetnek a magyar piacon. Derék Hu­nta! Minden tehetségével, akará­sával, jószándékával, üzleti zsenijével sem bírta legyűrni a... a karteleket. ..

Next