Orosházi Friss Ujság, 1929. január-március (18. évfolyam, 1-71. szám)
1929-01-01 / 1. szám
Kedd, 1929 január 1 OROSHÁZI FRISS ÚJSÁG Ha Rádiót mindig Boldog Újéve lesz alkatrészt Csepreginél vesz, vagy Akkumulátor töltés és Az orosházi rokkantak még a régi illetményeiket kapják Irtunk már arról, hogy a legutóbb lefolytatott rokkantfelülvizsgálaton igen sok esetben emeledtek a rokkantjárulékok. Az emelkedés részben azáltal történt, hogy egyeseknek magasabb százalékban állapították meg a rokkantsági fokát, mint eddig volt s a magasabb rokkantsági fokkal magasabb rokkantilletményre is van az illetőnek igénye, részbn pedig olyanoknak is megállapították a rokkantságát, akik eddig rokkantellátásra felvéve nem voltak. Az új illetményeket azonban még a mai napig nem kapják a rokkantak. Az új megállapítsokat ugyanis fel kellett terjeszteni valamennyit a népjóléti miniszterhez, ahol azokat átvizsgálják s csak azután folyósítják a járulékokat. Amíg ez meg nem történik, addig azok a rokkantak, akik eddig kisebbfokú rokkantságuk miatt kevesebb járulékot kaptak, egyelőre továbbra ményüket is a régi illetkapják, akik pedig eddig rokkantellátásban nem részesültek, további intézkedésig nem kapják a most megállapított járulékot. Az összegek kifizetéséről eddig még intézkedés nem történt és így csak a régi illetményeket fizetik ki. Nyolc legény agyonvert egy gazdálkodót Karácsony másnapján a mindszenti Kaszinóban bál volt. A bálban ott volt Bereczky András jómódú gazdalegény is, aki különösen a lányok közelében érezte jól magát s mindig azok körül forgolódott. Tánc közben Bereczky összeszólalkozott egy mindszenti leánnyal aki több legényt feltüzelt arra,hogy bosszút álljanak a rajta esett sérelemért. Bereczky észrevette az ellenséges tekinteteket s mielőtt a bál véget ért volna, hazaindult. A leány és a feltüzelt legények ezt észrevették s utána mentek. A leány vezetésével 8 legény követte Bereczkyt egészen a háza kapujáig s amikor már éppen a zárba akarta illeszteni a kulcsot a nyolc legény megrohanta. A támadó legények nemcsak bicskával, hanem ásókkal, kapákkal s botokkal is fel voltak fegyverkezve s csak úgy zuhogtak az ütések a szegény mindszenti legény fejére, aki eszméletlenül esett össze. A legények s a leány erre elfutottak. A csendőrség csakhamar kinyomozta a tetteseket s a leányt és 3 legényt előzetes letartóztatásba vette s beszállították a szegedi ügyészség fogházába. Bereczky támadók ütéseitől olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy másnap reggel meghalt. Így a támadók ellen szándékos emberölés miatt indult meg az eljárás. 9 biztosításra kötelezett összes alkalmazottakat be kell jelenteni január 1S-ig A betegség, baleset, öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére biztosításra kötelezettek általános bejelentése Megjelent a népjóléti és munkaügyi minisztérium rendelete az 1929 január hó 1-én életbelépő öregségi, rokkantsági stb. biztosításról szóló 1928. XL. t.-c. végehajtása tárgyában. A rendelőnek a munkaadókat érdeklő és a közeli napokban esedékessé váló általános bejelentésre vonatozó részét tájékoztatásul az alábbiakban közöljük : 1928. XL. t.-c. értelmében 1929 január hó 1-től kezdődően mindazok az alkalmazottak (a háztartási alkalmazottak kivételére ), akik betegség és baleset esetére biztosításra kötelezettek, egyben öregség, rokkantság esetére is biztosítási kötelezettség alá tartoznak. Mindazokat az alkalmazottakat, akik 1929 január 1-én alkalmazásban állanak, legkésőbb január 15-ig be kell jelenteni tekintet nélkül arra, hogy előzőleg be voltak-e jelentve vagy sem. Amennyiben valamelyik munkaadó december 31-ig nem kapta meg a szükséges nyomtatványokat, úgy azokat a pénztártól köteles beszerezni. Ezeket az általános bejelentő lapokat a kerületi pénztárnál (vidéken a megbízottná) kell benyújtani,vagy postán beküldeni. Az ipari alkalmazottakat (tisztviselőket, kereskedősegédek stb.) pedig, ha javadalmazásuk a havi 500 pengőt (ötszáz pengőt) meg nem haladja. Az általáns bejelentési kötelezettség a háztartási alkalmazottakra nem terjed ki, úgyszintén nem kell általános bejelentőlapokat kiállítaniok azoknak az ipari munkaadóknak, akik alkalmazottaikat ezidő szerint heti, vagy havi bejelentési jegyzékkel jelentik be. Az általános bejelentés csak a kerületi pénztár által rendelkezésre bocsátott „általános bejelentő lapon“ eszközölhető érvényesen, más nyomtatványon, vagy levélben tehát nem. Ismételjük, hogy fentiek csak az általános bejelentésre tehát az 1929 január 1-én tényleg alkalmazásban lévők bejelentésére, vonatkoznak, mert az 1929. január 2. napjától kezdődően munkát vállalók bejelentése már rendesen egyenként történik, mégpedig nem az eddig használatban lévő nyomtatványokon, hanem azoktól eltérő új űrlapokon. Ugyancsak teljesen új lesz 1929. január 2-től a változást, önkéntes biztosítást kilépést, és önként továbbfizetéssel biztosítást jelentő lap is, ezen időő tehát a régi szövegezésű nyomtatványokon eszközölt bejelentéseket a kerületi pénztár nem fogadja el. A kereskedők és kereskedelmi cégek, akik és amelyek a kereskedelmi betegsegélyző pénztárnál jelentik be alkalmazottaikat, a fent ismertetett általános bejelentést ott tartoznak megtenni. A miniszteri rendelet az általános bejelentést elmulasztó, hiányosan eszközlő, vagy nem a kitűzött határidő alatt teljesítő, avagy valótlan adatokat közlő munkaadókkal szemben szigorú megtorlást tartalmaz. Nevezetesen, a kerületi pénztár a szükséges adatokat a helyszínen a munkaadó költségére szerzi be s ezenkívül a mulasztó munkaadót kihágás miatt 2 hónapig terjedhető elzárással és 1000 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel büntetheti. Magyar vendéglősük, szállodások és korcsmárosok memoranduma a miniszterelnökhöz Adósérelmeik orvoslását kérik a kormánytól A Magyar Vendéglősök, Szállodások és Korcsmárosok Országos Szövetsége ez év október végén tartott országos nagygyűlésén foglalkozott a vendéglősök, szállodások és korcsmárosok ügyeivel s különösen azokkal az adósérelmekkel, amelyek ezt az ipart túlságosan sújtják s prosperitását megnehezítik. A nagygyűlésen hozott határozatokat most memorandumban foglalva felterjesztették a miniszterelnökhöz gyors orvoslást kérve. Kérik a kormánytól: a borfogyasztási adó eltörlését, az italmérési illeték eltörlését, esetleg termelési adóvá való átalakítását, az étkezést terhelő fényűzési és forgalmi adó eltörlését, illetőleg a külföldről behozott különlegességekre való korlátozását, a szállodáknak, mint ipari vállalatoknak házadómentesség biztosítását. A memorandum szerint a vendéglős szállodás és korcsmáros szakma túl van adóztatva, s az adóztatás nem számol a szakma teherbíró képességével. Az adóztatás enyhítését az egész ország fogyasztó népességének érdeke is kívánja, mert annak is hasznára könnyedségére fog válni. A memorandumhoz csatolt határozatok kellően megindokolják a kívánságok jogosságát. Az adóügyi sérelmek orvoslásában talán nem hiába reménykednek a magyar vendéglősök, szállodások és korcsmárosok. 3 De csúnya bajuszod van Lajos! Egy megbajusztalanodás története Bizonyára általános elcsodálkozást, sőt elszörnyedést keltett Tatársáncon az a körülmény, hogy Tóth Lajos, a tatársánciak érdemes cipésze vasárnap bajusztalanul tért haza. A derék mester megbajusztalanodásának érdekes története van, amelyet hiteles források nyomán az alábbiakban terjesztünk olvasóink elé: Szombaton éjszaka két óra tájban, amikor az ujságnyomó-gép már javában kattogott és a nyomdából a „revíziós“ szedő is hazafelé készülődött — beállított a Friss Újság nyomdájába Tóth Lajos tatárjánci cipészmester. Azt talán mondani se kel, hogy alaposan beborozott állapotban. Panaszos hangon előadta, hogy milyen csúfság esett meg vele az egyik főtéri fűszerüzletben : a szomszéd borbélyműhelyből átment az egyik segéd és suttyomban lenyisszantotta a Tóth mester bajuszának félszárnyát. — Ne csináljatok már ilyen süket munkát, mondtam neki, vágd le most már az egészet — részletezte Tóth mester az esetet nagy bőbeszédűséggel. Azután — tekintettel arra, hogy bajusz nélkül nem mer hazamenni a feleségéhez, felszólította a szerkesztőséget, hogy az ő esetét írja meg a Friss Újság vasárnapi számában. Mivel ennek a felszólításnak a legjobb akarattal sem tehettünk eleget, megnyugtattuk a mestert, hogy ha vasárnapra nem is, de újévre feltétlenül megírjuk. Ekkor a mester a rendőrség iránt kezdett érdeklődni, mert — úgymond — fel akarja jelenteni e cmfitóját. Útbaigazítottuk a rendőrség felé és a nyomdaajtóba barátságosan elbúcsúztunk tőle. A Tóth mester által megnevezett üzletben is érdeklődtünk a bajuszvesztés részletei iránt, ahol a következőképpen adták elő az esetet: Tóth mester régi vásárlója a cégnek, ahová szombaton délután már meglehetősen beszeszelve állított be. Közben átment az üzletbe a szomszédos borbélyműhely egyik segédje, aki — mint régi ismerős — évődni kezdett Tóthtól: — De csúnya bajuszod van, Lajos, mért nem vágatod le? — Vágd le hát, ha csúnya — hagyta rá Tóth mester, mire a borbélysegéd nyomban elővette ollóját és levágta a bajusz félszárnyát, majd átmentek a borbély műhelybe és annak rendje és módja szerint kicsinosítoták a mester álcázatát. Tóh azonban később ráeszmélt, hogy odahaza bizonyosan nem jó vélménnyel lesznek bajusztalan állapotáról, elveszítete bátorságát és bánatában egyre mélyebben nézett a pohár te ekére, de hiába, bátorsága csakken tért vissza és nem mert hazamenni. Az éjszaka hátralevő részét egy barátjánál töltötte és másnap viszament az üzletbe, de a bajuszát már ott se tudták visszaadni neki, így mégis csak bajusz nélkül kellett hazamennie.