Orosházi Friss Ujság, 1938. február (27. évfolyam, 25-47. szám)
1938-02-01 / 25. szám
XXVII. évfolyam 25 számára S fillér Kedd, 1938 február 1 OROSHÁZI évre 14 ■ÍSS ujShG FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijak Helyben házhoz hordva negyedévre 5 P, félévre 10 P, vidékre postán küldve negyed- r évre 7 P, * Szerkesztőség és kiadóhivatal: Orosháza, Torkos Kálmán utca FŐSZERKESZTŐ ÉS LAPTULAJDONOS Dr. MULASOVSZKY JANOS Megjelenik minden nap korán reggel. Lapzárta éjjel 12 órakor. — Hirdetési díj előre fizetendő. Hirdetésekre vonatkozó kérdésekre csak válaszbélyeg ellenében válaszolunk. —• — — Telefonszám: 90.— Postatakarékpénztári csekkszámla: 12694. I Dr. Kiss László 1885-1938 Amitől rettegett mindenki, bármennyire próbáltunk is bizakodni a gyógyulásban, hétfőn reggel 6 órakor bekövetkezett. Dr. Kiss László járási főszolgabíró kilehelte nemes lelkét. Dr. Kiss László az úri gondolkozás, a tiszta jellemesség mintaképe volt, mint ember. S ez jellemezte tisztviselői működését. Páratlan volt a kötelességtudása, ernyedetlen a szorgalma s nagy volt benne a lelkiismeretesség és az igazságérzet. Ezekkel a kiváló tulajdonságokkal párosult képzettség és tudás tette a legkiválóbb főtisztviselővé. Szigorú volt magával szemben, de elnézte alantasai apró hibáit, ha egyébként azok hivatali működése korrekt volt. Nagy érzékkel rendelhelkezett a közigazgatás mindennapos problémáinak elintézése iránt és a legnehezebb feladatok megoldását is kitűnően végezte a legsúlyosabb időkben is. Nem volt könnyen felmelegedő egyéniség, pedig páratlanul érző szív dobogott kebelében, amit szociális érzéke cselekedetekben sokszor bebizonyított. Az a legszélesebb körben megnyilvánult aggodalom, mely tíznapos betegsége alatt megnyilatkozott és az a megdöbbenés, mely tegnap halálhíre nyomán keletkezett, bizonyítja, hogy dr. Kiss Lászlót, mint főszolgabírót és mint embert is mindenki szerette. Akit barátságába fogadott, az ismerte meg legjobban dr. Kiss László nemes emberi tulajdonságait és jellemes úri gondolkozását. Önérzetes volt. Érvényesülése érdekében sohasem tett egy lépést sem, de mások előrejutását a legnagyobb jóindulattal támogatta. Amilyen nyílt és őszinte volt ő maga, épen olyan őszinte nyíltságot kívánt meg másoktól is. Irtózott a hízelgéstől. Ez volt dr. Kiss László. Egyéniség, mint ember és mint tisztviselő. Ezt az igaz embert siratja ma a járás 70 ezer lakosa s megkönnyezik az egész vármegyében. Béke poraira!* Dr. Kiss László abból az örmény eredetű Kiss-családból származott, mely eleméri és ittebei előnévvel Mária Teréziától magyar nemességet nyert és amely család egyik ágának volt a tagja a magyar szabadságért 1849. október 6-án Aradon vértanuságot szenvedett Kiss Ernő honvédtábornok. Dr. Kiss László 1885. augusztus 7-én született Békéscsabán. Édesatyja Kiss László csabai járásbiró volt, édesanyja Lubinszky Vilma, Lubinszky Ede orosházi járásbiró leánya. Középiskolai tanulmányait Békéscsabán, jogi tanulmányait pedig a budapesti s kolozsvári egyetemen végezte, hol 1908-ban az államtudományok doktorává avatták. Még ugyanebben az esztendőben közigazgatási gyakornok lett a békéscsabai főszolgabiróságnál, 1910-ben pedig szolgabíróvá választották és Gyomára került. 1916- ban gyomai helyettes, majd 1917- ben megválasztott gyomai főszolgabíró lett és ebben a minőségben a háború, a forradalmak és a román megszállás idejében kitűnően végezte nehéz feladatait. 1918-ban a király a másodosztályú polgári hadi érdemkereszttel tüntette ki közhasznú szolgálataiért. Orosházi főszolgabíróvá 1924. tavaszán választották meg és haláláig nagy hozzáértéssel és eredményesen vezette a vármegye legnagyobb járásának az ügyeit. Hivatali kötelességének teljesítése közben Gyulán megfázott és súlyos betegen tért haza január 21-én. Súlyos tüdőgyulladást kapott és olyan szívgyöngeség lepte meg, hogy betegsége első napjaiban minden percben a katasztrófától lehetett tartani. A múlt héten csütörtökön szívműködése megerősödött és orvosai reménykedni kezdtek, hogy visszanyeri egészségét, vasárnap reggelre azonban hirtelen újra s még nagyobb szívgyöngeség lépett fel és hétfőn reggel 6 órakor szívbénulás következtében meghalt. Ma délután fél 4 órakor a főszolgabírói hivatal előtt a római katolikus vallás szertartása szerint szentelik be holttestét és az egyházi szertartás végeztével Forgách Béla tb. főszolgabíró a járási főszolgabírói hivatal tisztikara és a járás közönsége nevében, dr. Bulla Sándor főjegyző pedig Orosháza közönsége és a járás jegyzői kara nevében búcsúzik a járás megboldogult főbírájától. Dr. Kiss László holttestét ezután autón Békéscsabára szállítják, ahol holnap délelőtt 10 órakor a Széchenyi-liget melletti temetőben tartandó gyászmise után az ottani családi sírboltban helyezik örök nyugalomra. A mai orosházi gyászszertartáson a vármegye tisztikara élén résztvesz dr. Márky Barna alispán és a megye koszorúját elhelyezi a ravatalon. Megjelenik az orosházi gyászszertartáson a járás valamennyi községének a küldöttsége s minden község koszorút helyez a ravatalra. A békéscsabai temetésen dr. Márky Barna alispán a vármegyei tisztikar és a törvényhatóság nevében mond bucsúzót. Dr. Kiss László holttestét a főszolgabirósági épület emeletén ravatalozták föl s koporsója mellett az orosházi tűzoltók és vármegyei hajdúk állanak díszőrséget. 1000 HALOTT, 900 SEBESÜLT a barcelonai bombázás eredménye Barcelonából jelentik: A katalán fővárost vasárnap kétszer bombázták a nemzeti repülőrajok. Ezek a szörnyű légitámadások 1000 halottat és 900 sebesültet követeltek áldozatul Párisból jelentik. A spanyol harctéri helyzetről a nemzetiek azt jelentik, hogy Terttéinél és Jacánál súlyos veszteséggel visszaverték a köztársaságiak heves támadásait. A köztársasági jelentés szerint a kormánycsapatok több helyen sikert értek el. A nemzeti hivatalos jelentés szerint a déli hadsereg áttörte az ellenséges vonalat és több magaslatot elfoglalt. Granadánál a nemzeti csapatok szintén újabb sikereket értek el és több helységet elfoglaltak. wwwwwwiwwwwwiwww Tökéletes titkos választójogot, koalíciós kormányzást követel a kereszténypárt Veszprémből jelentik. A kereszténypárt vasárnap délelőtt ezer főnyi közönség jelenlétében nagygyűlést tartott, amelynek eseménye gróf Sigray Antal több mint egyórás beszéde volt. Gróf Sigray Antal szerint, bár a kormánynyilatkozatok bizakodó hangot ütnek meg, még mindig ezernyi tennivaló van, főleg gazdasági szociális téren. A bajokat csak tetézik a külföldről idehozott eszmék után igazodó és országszerte folyó szélsőséges izgatás, amely immáron Marcia su Budapestre, az ország fővárosába való bevonulásra törekszik, hogy ott a kormányhatalmat átvehesse. Az ő általuk elérni óhajtott parancsuralom sem a kormányzó szolnoki kijelentéseivel, sem pedig a Szent Korona tanával nem fér öszsze, mert ezek a magyar állam vezetésében a diktatúrának mégi a gondolatát is visszautasítják. Állást foglalt ezután a Habsburgrestauráció mellett, majd annak szükségességét hangoztatta, hogy a társadalom tehetősebb rétegeinek áldozatokat kell hozniuk a szociális bajok orvoslása érdekében A titkos választójognak olyannak kell lennie, hogy ki kell küszöbölni annak lehetőségét, hogy a javaslatnak már a megszületésénél legyen ellenzéke amiatt, mert elhibázott intézkedéseket hoz. Ezért célszerűnek látszik a koalíciós kormányzás valamenynyi párt bevonásával, hogy ilyen alapon, az egyéni és pártszempontok teljes félretevésével lehessen dönteni a nemzeti sorsdöntő nagy kérdéseiben. Vitéz Markay Lajos képviselő a felelőtlen izgatás országfelforgató munkáját ítélte el éles szavakkal. Friedrich István pedig azt hangoztatta, hogy a dolgozó társadalom is álljon talpra és ne csak a kormánytól várja a szélsőséges demagógia megfékezését. A hivatásos politikusok osztályának meg kell szűnnie. Az intelligencia nagy része is inkább a szélsőségekkel barátkozik, ahelyett, hogy a dolgozó nép beszervezésével törődne.