Orosházi Hirek, 1949. január-március (6. évfolyam, 1-75. szám)
1949-01-01 / 1. szám
OROSHÁZI HÍREK Egy befejezett tervév végén az új tervév küszöbén Elbúcsúztunk az 1948-as évtől. Ha 1848 nagyjai élnének, akkor biztosian elismeréssel adózna,maid a magyar dolgozó népnek, s aki száz éves egy hősi erőfeszítés után megvalósítja mindazt, amit magyjai Mí, Petőfi, Kossuth, Táncsics elképzeltnek. 1948. A hároméves terv második befejezett éve. A hároméves tervé, melyet a magyari dolgozók hősies és lelkes elhatározása folytán hét évés 5 hónap akut fogunk befejezni. 1948 a poílitelkiai kibontakozás éve volt és ahogy sorra eltávolítottuk és eltávolítjuk azokat az akadályokat, melyek a magyar nép szocializmust építő erőfeszítésének tiltjában állmaik úgy válik egyre hatalmasabbá a tervsikere, úgy ajesszhiek egyre nagyobbak eredményeink, úgy válik a terv egyre jobban minden magyar dolgozó ügyévé,, azé az üggyé, melly a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével1 az egész magyar nép diadalig a fasiszta rombolás, az elmaradottság, a politikai és gazdasági rdakció fölött. Orosházán négy nagy üzem van mely a hároméves terv szempontjából jelentős. Nézzük meg sorra, hogyan teljesítették az üzemeik a szeszévi tervelőirányzatot és hogy mik a feladataik az 1949-es tervévben Baromfiértékesítő Nemzeti Vállalat A terep ,a termelésii előirányzatát nem tudta teljesüleni. Novemberben vonji a legmagasabb telijesítés, 99,7 százalék. Nem a teltep dolgozóim műtét, hogy az előirányzatot nem tudják ki száz százalékig megvalóósítani. Két körülmény gátolnia ezt. Az első az, hogy teszül ki illették a bevásárlási körzetükért a második pedig a panasz iság hibájából ered, akik még mai napig sem ismerték fel eléggé a baromfitenyésztés jelentőségét. Visszatérve az üzemre dacára annak, hogy nem tudta önhibáján felviütt teljesíteni a tervelőirányzatot, októberi teljesítménye állapján megkapta az »Élüzem« jélVétműt. Az éli üzem i elvény a telep dolgozóinak a dicsősége, lakik az 1917-es 6-9 százalék sejtette. 1948 évben 2-25 százalékra csökkentették. A telep dolgozóinak munfcamóraijára jellemző az egy órára eső nettó termelésű érték emelkedése. Augusztusban az egy órára eső nettó termelési érték 12.69 forint volt, októberben 2672 forint. A telep dolgozóinak megerősödött politikai öntudata a terv végrehajtásáért valló 5dikesmunkának még megmutatkozik az eredménye abban is, hogy a telep dolgozói 1947-hez viszonyítva mennyiségideig 25 százalékkal emelték a termelést ,inte minőségileg, értéékreailés szempontjából 1947-hez viszonyítva a telepről kikerülő áru, értéke mintegy 60 százalékkal emelkedett. A baromfitelep dolgozói ezt az évet dicsőségesen fejezték be a munka, az országi épílés harcában A telep dolgozói nyolc brigádot alakítottak s a brigádmozgalom óta emelkedett ilyet, nagy mértékben a termelés. A telep minden egyes dolgozóig dicséretet érdemel, de közülük is kiemelkedik Nédó Máriás, Fodor Mária, özv. Hemnzel Róbertiné, Sin Sándor, Don Mihály és Csorba István. A tellep 1949-ben másfél milliót kap az államtól beruházásokra- Kopasztó telpet és mélyhűtő berendezésit kapnak, mely 50 százia illékfcanl fogja eielíni a termelékenységet. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a parasztság nagyobb mértékben felismerje a baromfitenyésztés jelentőségét. A Tóth-malom Tóth-malom a másik üzemünk mély »Él-üzem,> jelvényt kapott az ősz folyamán Az él üzem jelvény a tóthmalmi dolgozók fokozódó öntudatának a sok éne volt. Sajnos, az üzem csak egy hónapig tartotta meg ezt a kitüntetést mert — mint önkritikájukban is beismerték ■— bajok voltak az adminisztrációnál és nem tudták tartani az önköltséget. Az államosílás óta a Tó 111-malom dolgozói átlag egy mázsa őrleménynél 15—25 filérrel csökkentettek iaiz önköltségi árat. Az államosítás után a reakciónak az első hónapban sikerült eltántorítani a parasztságot az államosított üzemtől, iaonban a reakció itt is vereséget szenvedett és ma már a malom a tavalyi csereforgalmat 7 ,százalékkal haladja meg. Dicsőségére válik a telep dolgozóinak, hogy megszüntették a deficitért. Jövő évre az előirányzatuk 8(KJ vagon őirl.temény- Teljesen rendbehozzák a mállom tetőzetét és tovább akarják csökkenteni az önköltséget. A Mallom utcában lévő épületrést, mely bombaszéült, kulturházzá fogják átallakítani. Kiss Ferenc vádi adatvezető a következőket mondja: A telep dongozóinak szelleme állandó javulóban van. Remélem ,azt, hogy az utolsó tervév előirányzatát az év végére túl fogjuk hall adni- Kristó-téglagyár A Krisltó téglagyár körül az idén sejk, voltt ia baj. Eltört a cserépprés, gép és ez ha heti termelési kiesést okozott. Nem megfelelő munka következtében mészszemcsés árut gyártottak mely siellleil’rte ment Mindezeket a bajokat inagyrészben ‘okozta a norma körülit bizonytalanságok és viták és nem utolsósorban az hogy akoadtak a telepen, akik az elegedet nemséget szították. Az év utolsó harmadában azonban ezek a hibák nagymértékben megszűnték. A telepen komoly neveli űmunka folyt, és örvendetesen megjavult fl. munkások öntudata s ennnek következtében a munkamorál. A bajok dacára i’s a sivár tuli teljesli'teilte i a termelői előirányzatot. Az előirányzat az 1948-as terv évre 2 millió 547724 darab tégla és cserép volt. Ezzel szemben iagyár dolgozói 2 millió 926 ezer 978 darabot gyártottak. Ez a terv 15 százalékos tutl teljes dését jellemti. A munka termelékeny sege ía modernalizáliás (78 000 forint beruházás) és az év uuolsó egj’l/aira/adáso eső minik&le'iipS'itmeny alilapjáh 35 szálékkal emelkedett .az 1947-es évhez viszonyalag. A jövő évi előirányzat 3 milliló 4874 XX) darab tégla és cserép. Jaigri Mihály, az üzem tággatója a következőiket mondja: Az 1948-as tervév hibáin okultunk. A tavaszi munkaindulás előtt a tél folyamán mindazok a munkások, akik dolgozni fognak egyévenként ,’s csoportomként szakmai és politikai nevelésben fogjuk részesíteni. Tavaszra nálunk is megindul a brigádmozgalom . Minden reményünk meg van arra, hogy az 1949 év tervelőirányzatát is tól foguuk haladni. Ezt hisszük mi is. Hisszük azt hogy a tellep dolgozói Kókai István és Máthé András élni a likasokkal az élén emellni fonja a munkamorált a politikai öntudatál és diradatra viszi a tervet Villanytelep A villanytelep az 5 hónapos résziellersben készítette az első terveit. Az előirányztat augusztusban 20 százallkkal, szeptemberben 87 szálzialklkal, októberben 82 százallélkkal maradt el a terv 100 százalékjától. Novemberben ,az előirányzatok már 2 százalékkaltlull haladták. A telep jelenleg az augusztusi tíz községgel szemben 14 községnek ad villanyáramot Legnagyobb eredményt azonban az önkéntség csökkentésénél ért el a telep- Augusztusban 1 kilówattóra áram ellőállításához 219 Ikailó szén, októberben 195 kiló, novemberben 176 kiló volt szükség- Hogy ez a csökkentés milyen nagyarányú, azt légionban az érzékelteti, hogy a telep napi áramtermelése 12—14 000 kilóval. Ezt az eredményt a fütőcsoporttok közti verseny eredményei te- A fütőcsoporrtolk. Szénié Mihály, Baranyti István Gyulai Ferenc- Szabó István vetzet esével egymás miatt versenyzeznelk- hogy ki tudja fejebb szállítatná a zénfethasználást. Októberben a Szabó csoport vezetett 188 kilogram széni fékhaislználásszail, mig novemberben. a, Szente csoport servül az évbre 170 kiiló szén fedvasználEáassall Jövő évi tierveilőirányzat az önköltsiég tvábbi cslökkentését.% a villianyliá'rózfal kiszélesítése, továbbfejbeisztlása. Ezt a tervet nem a helyi viilliginyitterep, hanem a villany le nepek központja, az AVI IV’ végzi és kilrektsperitt igen nagyméretű villíiamoisitásii terv van k.idoíligozsia Orowháza é's a környék viillamossátájára. Ez a, négy orosházi üzem 1918-as terveredménye » a jvő évi ■ tervelőirányzat.I Mind a négy üzem dolgozói kisebb-nagyobb hibáktól1 elUclkiintve, magaikévá lettélk a leív.t s annak megvalósításáért önittudatosan, szívvel: atek- ikie't dollgoztalk. Reméljük azt hogy Orosházán a jövő évben me unt lesznek üzemeik, melyniek homloikzatára kiikteküll a munka dicsőisiégét és a becsületét jelképező élüzem jelvény (Mert ma már »Mitinik íz ors a« és a muinlkinalk ébiíjft ^ 39491. január I. Számadás Az teke kihagyott a földből Elmúlt a karácsony ünnepe is De ez nem jellenti azt, hogy karba,tesszük kezünket és végi pipáljuk a teilet. A parasztember Kiék télen is a kiad dolga. Akác muinlka, a jószágok körűl, ki kiéli javítani a giaszdasági szerszámokat mert legtöbb estetbemn bi; azt is magulkinak fceLll1 elvégezni Mindez mértel málnáid még idő arra is hogy számot'legyünk ön magavnlkial vissizagondoljunlki a.: elinuiíit évre, vájjon, hogy- is végeztük el mumnlkánkat: hanyagoltunnk-e el valamit, követtünk e el hibákat elseget tettünk-e kötelezettségeinlküelk ? Ezen számú,Lievésnéü döntő kérdés mindenek ellőtt az, hogy adatában legyünk annak, hogy e parasztságnak megnőtt a felelőssége, már azért is, mert a munrkás osztállyait karöltve viáitellálni az ország vezetését, vagyis a hatalomnak részese lett. Valljuk, de őszintém, hogy követtünk el hibákat. Gondoljunk csak ,az őszi ,szántásvetési munkálatokra amikor ütemteirv szerint kellett elvégezni a munkánkat Hányan kerültünk bele a hungozó parasztok közül a remiiír terjesztők a sírabotálóik aszályába Ingadoztunk. Hiányon érveltünnk így : Száraz a föld, úgysem kel ki a búza, minek az a terv a paraszt úgyis elvégzi a maga munkáját, nem kell azt noszogtatni, s,pik. a cukoirrépa elveszi a munkaidőt a sízántásnál1 avagy kiésőbb sok eső esett, megcsúszik a triaktoii stb... sttb.. Az igaz, hogy minden mimika rendes elvégzésiéhez idő kiért, de a baj nem ez volt. Valljuk, de hogy a nem tisztán kilátásiból kifolyólag történt mindenféle félremagyarázás, vagyis nem voltunk tisztában azzal, mit jelent a tervszerűség. Példa már volt előttünk, de nem ‘láttunk tovább az eke szarvánál Nem láttuk meg vagy csak kevesen láttáik iparunk h lajma,s fejlődését Nem értette meg sokam, hogy- tervszerüs.-’ nélkül, rövid három év alatt tum épithettük volna ujjá lerombolt gyára mik at felrobbantott Indáinkat tönkre tett valaminkat. nem gyárthatnunk vollha, sh, száz uj trajktort, cséplőt, barnát velő,gépet. Mezőgazdaságunknak is népek kell tartanii az ipar fejlődésével nem lehet lemaradni, mert a kettő egészíti ki egymást. Gondo j mik csak vissza, mit jelentett a mezőgazdaságban a tervszerűtlen termelés. Nem tudtuk mennyit fogyasztunk el az országban s mennyit szállíthatunk ki külföldre. így történt az meg hogy a káposzta termelésünk felüli múlta a szükségletet s a jó termés következtében a káposzta nagy részét értékesíteni nem adtuk. De nemcsak a káposztával, sok más egyéb termett növénnyel megtörtént ugraniez az eset. Ezen körülmény folytán károsodás, énte a termelőt, de rajta kívüli államot is. Tekintettel, mindezekre a t.vaszi mimikákat tervszerűen kellvégeznünk. Időben és a vett területnek megfelelő mennyiségben. Mezőgazdaságunk fejlődését csak tervszerűségen keresztül tudjuk biztosítmni, a gépek fokozatos igénybevételével és annak fokozatos kihasználásával. A kisüzemi gazdálkodásnál a gépeket kihasználni nem tudtuk. S így versenyképtelenné tettünk azokkal az álltani okikat melyek nagyüzemi mezőgazdasági termelést végeztek korszerű gépekkel. Ha ezeikkel a f>on.-4o.i..toik.kn lépünk az ujesztendőbe és a gondolatainkat vallóra is váltjuk, mezőgazdaiságunk fejlődését visszük előre saját magunk jólétét Alapozzuk illírt -ré ««m N l oli sósru-va-n er ősi l j ülk dt:molkráciántoát. -eg-t P Nemzeti Bizottság üdvözlete a kormányhoz Mindszenty őrizetbevételével kapcsolatban Az orosházi Nemzeti Bizottság csütörtökön megtartó ülésén Borsi István javasolta, hogy a Nemzeti Bizottság feiratban üdvözölje a kormányt a háborús uszító Mindszenty 1. tartóztatásával kapcsolatban. A javaslaltot a Nemzeti Bizott's minden tagja hangos helyesléssel fogadta, éti. Fölvetődött i a Nemzeti Bizottság űiteön, ,a kiépitett DÉFOSz szervezetekkel kapcsolatban aaoklnalk az ügye, ak. nef kataszteri tiszta jövedelme a 350.aranykoronát meghaltai. u'iyian de nem tekinthetők 'kizsaknf anyollökniatki, kullákakn. mert földjülkiöt maguk, illetve családjuk müveik. Poór István Nemzeti Bizottság öblöke, aki a DEFOSz Központ j:^. i atria meraivulgtatta a B^Rsag lagt alt rmek ta^ t .*^1 pogy az orosházi^'kozgyuliesm pen arra való lelk.ntelte te p^TöSz^ffeíüiében az ilyen eset-. n-ak értékeit1 v-e, felvetejjt ,zuk ,a jómódú do .gőze probén.« A» VACti’w' ,iMl- kei egyeniilag fogjak el ba kor középparasztokat a DÉ^- nál meghate^ • , ^ p0ó tő«^.n,»tk .u. 330 arany *■<>** . ömmel vetstik tudomásul 1 A Nemzetíti Bizottság a perében mans nagj >rű Xslváin. (közi1d^c-L, meat a PartMrszervezet irántiődés nudiattkozik meg az u* 011 " W BJjévi AJÁNDÉKNAK KORCSOLYÁT legoccsóbbmi m R dfcöcjEÍ-űí besze«zésk £ 15