Orosházi Hírlap, 1957. március (2. évfolyam, 1-4. szám)

1957-03-07 / 1. szám

i 2 Nem nagy... dolog, de hiányzik a város központjában egy újságárusító bódé. Vasárnap, ünnepnap — de máskor is —, ha feljönnek a városba az emberek, szeretnék, ha vehetnének olvasnivalót. Régebben a városi tanácstól meg is ígérték a bódét. Anyag kerülne bizonyára, munka nincs sok vele, az ígéretet felújították — reméljük, lesz belőle valami. ito#** szomszédság A szentetornyai betonút mellett Tohai János kovácsműhelyének oldalában épült Krucsai Károly, Horváth Péter és Vízi Istvánná háza. Építési engedélyt csak úgy kaphattak, ha tanyájukhoz magánhasználati utat építenek. Az út saját földjükön húzódik keresztül. Ugyanezen a területen Krucsaiéktól feljebb a lapos rész gyakori talajvize miatt újabb négy család volt kénytelen házát a farmezsgyébe építeni. Ez az újabb 4 család azonban csak úgy tud kilépni a műútra, ha keresztül megy Krucsaiék, Horváthék, Víziek magánhasználati útján. Ebből már komoly bajok vannak. „Rossz szomszédság, örök átok“ — rájuk is vonatkozik. Előfordult, hogy Horváth Péterék a gyűlölettől vezérelve, elárkolták az új települők előtt az utat. Egy esetben jó előre megfontoltan úgy készült el az árok, hogy az egyik új telepes kénytelen volt gabonarakományát a kocsiról lerakni az árok előtt. Az is igaz, hogy Horváth Péterné 50 forintért hajlandó lett volna kiengedni a kocsirafcorányt. Mi lehet itt a megoldás? Ha már a város megadta az építési engedélyt az új telepeseknek*gbüdöskcdjon róla, hogy a fát mes*gyén legalább egynyomos utca legyen, hogy ne éljenek azok az emberek étkos rossz szomszédságban. A *sülőotthonba kerül** anyákat értesítjük, hogy vigyék be magukkal személyi igazolványukat, házassági anyakönyvi kivonatukat (hajadon: születési anyakönyvi kivonatát), terhesvizsgálati lapjukat. Ez esetben a születendő gyermek anyakönyvezése azonnal megtörténik az okmányok alapján. A szükséges iratok hiányában, mindaddig késik az anyakönyvezés, míg az okmányokat az anyakönyvvezetőnek be nem nyújtják._______ Cstxk szitáim A szántó tornyai kirendeltségen őrzik azt a nemrég sült cserekekenyere, amelyben a kés csúnya szennydarabot vágott keresztül. A kenyér az V. számú sütőüzem munkája. Ugyanitt hallottuk, hogy nemrég lószőr, textilfoszlány is akatít a kenyérben. Az is megtörtént, hogy egérrágott kenyér került Szemtetornyára. Vigyázzanak hát a minőségre az V. számú sütőüzemben és csak szitált lisztből süssenek Kérdés 1955 novemberében négy orosházi és két szentetornyai mezőőr lépett munkába. Letették az esküt és megbízólevelet kaptak a tanácstól. Két hónapig mint „magán-mezőőrök” dolgoztak, és csak 1956 január 1-től kerültek státusba. Havi 850 forintos fizetésüket is ez időtől folyósítják részükre. Kérdés: Ki fizet végre részükre munkabért 1955 novemberdecember hóra? OROSHÁZI HÍRLAP Balló Lajosék gazdaságában igen gondos, hozzáértő gazdát találtunk Balló Lajos bátyánkban. Tanyája közel van a gádorosi kövesúthoz, ahogy a téglagyár után az „éles“ kanyart elhagyjuk. Példás rend van az udvaron. Szembeötlők a rendezett, alacsony fallal körülvett trágyadomb. (Bár minden paraszt gazdaságában ilyet láthatnánk). A sertésólak mellett — nem egy-két sertés meghízlalásával foglalkoznak itt — egy nem nagy, négyszög alakú, a föld felszínére épített medence van. A sertéstrágyát gyűjtik össze benne. Amikor megtelik, talicskával a trágyadombra hordják, s egy soron megtérítik azt. Később tudtuk meg, hogy a gazda 1953. óta mind a 10 hold földjét egyszer megtrágyázta. Így meg is tehette. Ballóék foglalkoznak szerződéses szarvasmarhatenyésztéssel is. Sok baromfit is nevelnek. Nyáron silózni akarnak. Hogy a silókukorica biztos legyen, a másodvetésű kukoricát öntözni fogják. A vízssiváshoz motorjuk már van, csak kutat kell hozzá készíteni. Gyarapszik a Balló család. A legény fiúnak motorkerékpárja van. Egy jó szecskavágót szeretnének most venni, de olyan nincs amilyet akarnának. Gyarapszanak, ezt ők is elmondották, igaz keményen megdolgoznak érte. Persze nemcsak kézzel, hanem ésszel is. Meglátszik a gazdaságon a gazdának és fiának szaktanfolyamon szerzett tudománya. Jól dolgoznak, jó munkát továbbra is! er Őszinte beszélgetés Régen találkoztunk, örömmel üdvözöltük az idős kisiparost. Szerelmese szakmájának, fiát is lakatos szakmára fogta. Kis műhelyéből csak jó minőségű munka kerül ki, távol áll tőle, hogy valakinek rossz munkát adjon. Bár a hatvanegyediket tapossa K. Horváth János, az idős lakatos, még frissen mozog és munkája is akad. Távol a várostól, Szentetornyán, a Dessewffy utcában szükség is van munkájára. Ide nem érnek el a szocialista üzemek szolgáltatásai, de készülnek itt olyan tűzhelyek is, melyeknek sohasem szidják a készítőjét. Szereti a szentetornyai nép, és nem is okoz csalódást senkinek. Most ipari tanulót szeretne felvenni, de olyan messzire lakik a várostól, hogy a fiatalok hallani sem akarnak arról, hogy oda kijárjanak. Nemrég jött haza Budapestről. Egyik rokonánál egy álló hétig leste, mikor kaphat végre egy palack dissou-gázt. Ha nem megy személyesen, harminc nap is eltelik a palackcserén. A kályhákat és tűzhelyeket készíti legszívesebben. Talán azért, mert ezek dicsérik legjobban gondos munkáját. — Pedig ebből marad is, nem is — mondja lehangoltam — Hogy-hogy? — Igen egyszerű a számítás kérem. Elvállalok egy három kettes kályhát 1700 forintért, mert ennyi az ára. Nikkelezésért fizetek 300 forintot, berakásért 500 forintot. Anyagár 250 forint. Elkészítem 14 óra alatt, bár ez igazi sztahanovista idő. Végül fizetek utána 35 százalékos forgalmi adót, ami 595 forintnak felel meg. Mindezek után megnézhetem, mi marad nekem. Ha minden darabot beírok a könyvbe, három hónap alatt kikészülök. Ezért vagyunk sokszor kényszerítve egy-két tűzhely „elhallgatására.” Elköszönünk az idős lakatostól és továbbmenet egyre az motoszkál bennünk: bírságolás helyett itt több megértés kellene. Ki a gazdája? A járási kultúrház 1953-ban nyiotta meg kapuit, a volt Polgári Olvasókör ódon falai között. Azó» sem sok átalakítást és tatarozást kapott ez az épület. Hullik a vak kont, becsurog a folyosó, szinte ötönyörög az épület egy komolyabb költségvetés után. A rongálódás, vakolathullás meggyőzi a járási tanácsnak, mint felügyeleti szervnek a segítségét. Sőt még a rendezvényekből megmaradó összegek is kevésnek bizonyulnak. Sok-sokezer forintba kerültek pl. a más beállított hatalmas cserépkályhák mindez azonban édeskevés ahhoz hogy a dolgozók otthonosan érezték magukat a kopott falak között Régi nóta az is, hogy a város a jósága és értelmiségi körei nem érzik maguikat otthonosan az épületben. Ezen nem is lehet nagyot csodálkozni. Egy legutóbbi megegyezés szerint már városi és járási lett kultúrház, de továbbra is járási felügyelettel. Azt várták a kultúramunkások, hogy megjavulnak az állapotok. Sajnos, csak a név lett hosszabb, a segítség nem. Értesülésünk szerint a város szeretné felügyelete alá venni és komolyabb összeget is tudna áldozni az épületre. A járás azonban ezt az óhajt nem veszi komolyan és ezzel marad minden a régiben. Jó volna, ha végre az illetékesek ela döntenék, ki lesz l az igazán támogató gazdája leült Orbánunknak. Iskolakerülők Legnagyobb probléma az ifjúságnál van — hangzik ma mindenfelől az emberek egyöntetű véleménye. Ez valóban így is van. Elkényeztetett fiataljainkkal nehéz ma boldogulni. Az is baj, ha kinyitjuk előttük az „ajtót“, az is, ha becsukjuk. 12—14 éves iskolabálas fiúk kollektíven elhagyják a báltermet, ha csárdást játszik a zenekar. Hódít a mambó, a meztelen nőket és cowboyokat ábrázoló nyakkendő, az esetlen vonaglás. Ez az úgynevezett „korszellem“ már mindenhová behatolt. Szülőknek és pedagógusoknak egyaránt erőfeszítéseket kell tenni, hogy ifjúságunk a helyes úton maradjon. Az iskolai és otthoni nevelésnek össze kell dolgozni, a jelentkező elhajlásokra azonnal reagálni. Mi legyen azonban akkor, ha ez a kapcsolat gyenge, vagy megszakad, vagy ha a szülő is ellenségévé válik az a kólának, a nevelésnek? Mi legyen, ha az iskolaköteles gyermek elkerüli az iskolát? Nem egyszerű kérdés ez, különösen akkor, ha a szülőik tudtával történik. Államunk törvényben írja elő az általános tankötelezettséget. Az erről szóló rendtartás 8. paragrafusa így hangzik: „A tankötelezettség a gyermek hatodik életévének betöltését követő szeptember hó 1. napjával kezdődik és megszakítás nélkül annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a gyermek 14-ik életévét betölti." Meglátogattuk a Rákóczi-telepi általános iskolát, ahol úgy hírlik, sok az indokolatlanul hiányzó tanuló. Sorra veszünk egynéhányat. BÁN GIZELLÁNAK ! Éa-------------------------------1 tályba kellene járnia, de már a beiratást is hivatalból kellett elvégezni. Szüleinek földje és háza van a Bácska utca 63. szám alatt. A 13 éves lányt a szülők nem engedik az iskolába. Pedig Gizellára ráférne még a hátralévő két év tudománya. I kovács zsuzsannaI !_______________________1 osztás, 108 szám alatt lakik. 14-ik életévét igaz, hogy betöltötte, de a megkezdett tanévet a törvény szerint be kell fejeznie. Apja a Magasépítő Vállalatnál, anyja pedig a Karneválnál dolgozik. Kovács Zsuzsa iskoláztatásával már évek óta baj van. Egy esetben már 2000 forint bírságot is kaptak. Minden hiába? Az értetlen szülők erővel lányuk kárát akar-Kakasszékmajori lakosok, tsz-tagok gyermeke. Máriának V. osztályba kellene járnia. Az elmúlt évben is csak egy hál évet járt, mert egyszerűen nincsen kedve iskolába járni. I NÉMETH JÁNOS, I Bácska ut" •_________________* ca 22., VL osztályos tanuló. Mikor betöltötte a 14. életévét, másnap már nem ment az iskolába. Szülei azt mondják, szükség van otthon rá, a munkában. Valóságban két napon a segítsége. FÜLÖP FERENC, gyobb bátyja elvégzi a tennivalókat, így ő nyugodtan csavarog. | ALBERT SÁNDOR, | BAcska ■______________________ utca 42., VI. osztályos volna és nem is rossz tanulói Anyja nem engedi az iskolába azzal, hogy kell ott Kakasszék 32., VI. osztályos volna. Ebben az évben még tanköteles, de anyja ezt nem akarja tudomásul venni. Ketten vannak: anya és fia. Szükségük lenne minden tudományra, hogy könnyebb, gondtalanabb legyen az életük. Szomorú adatok ezek arról a területről, ahol a múltban a legnagyobb volt a nyomor, a kitaszítottság. Hiába kérlelik illetékesek az értetlen szülőket. Erővel elhúzzák gyermekeiket a tanulástól. Nem gondolnak arra ezek a szülők, hogy a tudatlan embert könnyű félrevezetni, becsapni, kizsákmányolni, nyomorba dönteni? Több anya iskolakerülő lányát kiöltözteti és viszi a bálba, idő előtt nagylánnyá teszi. Nem gondolnak arra ezek az anyák, hogy a rendes fiúk hamar kiismerik a kiöltöztetett, tudatlan lányokat. Vajon akad-e rendes, dolgos párjuk az ilyen lányoknak? Felborítják az iskola rendjét, • megbontják a tanulók fegyelmét, megfosztják szorgalmas kis társaikat attól az igazi gyermeki boldogságtól, hogy kiírhassák végre osztályuk ajtajára: „Ma nincs mulasztó“. i ják?______________ GÁSPÁR MÁRIA Egy kis Csalódás Bosszú vidámság — Azt mondták, ez itt a nagycságánál nekem való hely lenne. — Biztosan rossz címet adtak, én ugyan nem keresek cseléd«'. Elvégzek minden munkát magam. — Akkor mégis csak nekem való hely ,lett vona ez. — Igaz, hogy a Gábort suszternek nevezte? — Igaz. El is ítéltek arra, hogy vonjam vissza nyilvánosam az újságban. — És visszavonta? — Vissza ám. A Cipőkészítők Lapjában és most minden suszter őrá erről. Baj van doktor úr — Doktor úr, legyen szíves jöjjön el hozzánk, azonnal, mert a fiam megivott egy üveg tintát — szól a telefonba egy remegő anyai hang. — Azonnal megyek — nyugtatja meg az orvos —, és adott be neki valamit? — Ó igen, három ív itatást apróra vágva... 3 tanító kérdez, Pisti válaszol — Pisti, sorold fel a négy égtájat! —Észak, Kelet, Dél. — Na, és mi jön Délután. — Délután jön a nagynénim, akit ki nem állhatok... Is új albérlő — Mondja Naracsi, ön ugye rendes lakó? — kérdezi egy alkalommal az új albérlőt a háziasszony. — Ó, hogyne! A legutóbbi helyemen is megsirattak, amikor eljöttem. »**•— Nahát, nálam erről szó sem lehet, nálam előre kell a lakbén kifizetni. Senki sem válaszol Egy este nagyon zörgetnek a kapun. Anna néni megy kaput nyitni, de ahogy odaér ki szól: — Te vagy az Pista? Választ nem kapott, ezért újra megkérdezi: — Te vagy odakint Pista? Most sem kapott választ. Gyorsan kinyitja, s látja, hogy ott áll Pista a kapu előtt. Rászól: — Te meg miért nem felelsz, ha kérdezlek? — Hiszen váltig bólogattam a fejemmel, hogy igen — feleli Pista,,, Jó étvágyat Megpödri bajuszát a kocsmáros és odaszól a vendéghez: — Jó étvágyat kívánok! A vendég nagyon felháborodik: — Hát magának kegyetlen szíve van, ehhez a kicsi adaghoz még jó étvágyat is kíván! Szépséghiba Október 26-án és 27-én az Orosházi Malomban is akadtak, akiknek fájt, hogy vörös csillag van az épület ormán. Az egyik legszorgalmasabb követelő Bugyi István volt. Múltak a hetek, múltak a napok, s elérkezett február 23-a, a szovjet hadsereg születésének ünnepe. Üzemeink, intézményeink koszorúkat vittek néma kegyelettel a városunkban elesett szovjet katonák vöröscsillagos temetőjébe. És mily szépséghiba, hogy az Orosházi Malom koszorúját ugyanaz a Bugyi István helyezte el a hősök emlékművén.