Orosházi Hírlap, 1957. október-december (2. évfolyam, 31-43. szám)

1957-10-03 / 31. szám

OHOSHÁRV VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DOLGOZÓK LAPJA 1951. OKTÓBER 3., CSÜTÖRTÖK ÁRa: 60 fiLLÉR II. ÉVFOLYAM SI. SZÁMI Szeptember 28-án tartotta ülését a járási tanács, melyen a tanács­tagok és a tanácskozási joggal meghívottak igen szép számban megjelentek. A napirendi pontok megtárgyalása előtt a Szovjetunió­ban járt Dumitrás Mihály VB el­nök adta át a moszkvai elvtársak üdvözletét. Zorin elvtárs, a moszk­vai szovjet (tanács) elnökhelyette­se elmondotta, hogy a tavaly le­zajlott magyarországi eseményeket a szovjet emberek teljes egészé­ben ismerik, a helyreállítás nagy munkájában, hibák kijavításában a szovjet nép együttérez a magyar néppel. Nagy kincsként értékelte a magyar munkásosztály erejét, mely likvidálta az ellenforradal­mi erőket és rendet teremtett az országban. A­ tanácsülés első napirendi pontjaként a járás mezőgazdasági problémáit vitatták meg. Gőgh Gábor, a járási mezőgazdasági ál­landó bizottság eln­öke ismertette a betakarítás, az őszi munkák üte­mét, eredményeit és felmerült hiá­nyosságait. Szűcs András gádorosi felszólaló sürgette a gádorosi vas­útállomás bővítését, mert mint mondotta, a mezőgazdasági termé­nyek elszállítása nagy nehézségek­be ütközik. Kérte 150 méter hos­z­­szú sínpár sürgős lefektetését. Vági József tanácstag a tartalék­földek talajévi utánpótlásának fe­lülvizsgálatát sürgette. Tűrhetet­len, hogy tartalékföldeket egyesek éveken át nem trágyáznak, a föld erejét kirabolják. Kérte a községi tanácsokat, hogy ezt sürgősen vizsgálják felül és a trágyázást el­­hanyagolóktól vonják meg a tarta­lékföldet. Javasolták, egy élenjáró terme­lőkből álló csoport alakítását, a­­kik módszereikről rendszeresen tájékoztatnák a falu parasztságát. Kérték ebbe a bizottságba Bella Imre gádorosi tszcs-elnök felvé­telét is, aki az idén 50 mázsa ku­koricát termelt holdanként. Második napirendi pontként Pi­­pis István állandó bizottsági elnök ismertette az ipari és kereskedel­mi problémákat. Felül fogják vizs­gálni a nagy adóhátralékokkal rendelkező kisiparosokat, keres­kedőket és esetenként iparmegvo­nást is alkalmaznak a hany­ag adó­nemfizetőkkel szemben. Prágai János pusztaföldvári tanácstag a kisiparosok anyagellátásának rendszertelenségét kifogásolta. Sok szó esett a kontárokról, a ke­reskedők pult alóli árusításáról, az élelmiszerek pontos megren­deléséről és leszállításáról, s Román Sándor a földművesszövet­kezetek részéről ismertette az egyes árucikkekben mutatkozó hiányok okait. A tanácsülés hatá­rozatban szögezte le a községi földművesszövetkezetek fokozott ellenőrzését, a meglévő lazaságok felszámolását. A tanácsülés egyhangúlag elfo­­­gadta a felszólalások módosításá­val jóváhagyott határozati javas­latot, majd végezetül a közelgő Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 40. évfordulójáról emlékez­tek meg a tanácstagok. A résztve­vők lelkesen vállalták, hogy no­vember 7-ének méltó megünneplé­sét aktív munkával a járás min­den községében elősegítik. IS évre szóló mezőgazdasági terv készül A múlt héten egy szakemberek­ kán termelnek majd 1975-ben tá­­nyésztéa fejlesztése, különösen a bői, tsz elnökökből, egyéni parasz­tokból álló bizottság megvitatta városunk 15 évre szóló mezőgaz­daságfejlesztési tervének javasla­tát. Előzőleg a helyi népfront bi­zottságban ismertették és kérték hozzá a javaslatokat. A számadatok ismertetése után több észrevétel hangzott el. Bálié Lajos egyéni gazda azt mondta, ő keveseli, hogy az össz szántóterületnek csak 13 százalé­k érn át. Babinsaki elvtárs, a technikum igazgatója a tervezettnél több er­dő telepítését javasolta. „Zöld ju­har helyett nyárfát, kőris és akác­fát telepítsünk — mondotta —, mert nyárfával sok esetben pótol­ható a fenyőtűre«záru.11 Mások több legelő és több borsó termesztésének betervezését kér­ték. Azt mindannyian hangsúlyoz­ták, hogy a fő dolog az állatie­szarvasm­arhatenyésztés fellendíté­se legyen. Ennek megfelelően fo­kozatosan növelve a takarmány­­termő területeket. A zöldségtermesztés bővítésére számítva betervezték egy konzerv­gyár létesítését. Az ismertet­teken kívül még több észrevétel hangzott el, amelyekkel a terv kiegészül és úgy kerül vég­leges formába öntve a bizottság elé jóváhagyásra. 40 éves barátság jegyében November 7-én lesz 40 éve, hogy a nagy Lenin vezette orosz 1 . kommunisták irányításával győzött a pétervári munkásosztály • • fegyveres felkelése. Új korszak nyílt az emberiség történelmében­­, mert a világ legnagyobb államában megszűnt a földbirtokosok, tő­ 1­kések uralma, hatalomra került a munkásosztály és a szegénypa­­­­­­rasztság.­­­ A 40 év előtti forradalom elsősorban a cári birodalom sai,..­­ gatott népeinek hozott döntő fordulatot, de hamarosan bebizony­ítot­­­­ta, hogy a dolgozó osztályok jobban tudnak államot és társadalmat­­ vezetni, mint az urak, a tőkések. Ezért rendült meg az 1917-es ok­tóberi forradalom hatására az egész kapitalista világ vezetése. 1917­­ októberében olyan állam született, melynek alapérdekei egybeesnek a világ minden elnyomott népének, a nemzetközi haladásnak érde­­­keivel. A francia polgári forradalom idején minden haladó ember­t „vigyázó szemét Párizsra vetette”­­, mert akkor az mutatta az utat. ugyanúgy immár 40 éve a társadalmi haladás hívei Moszkvára tekin­tenek az egész világon.­­ Sokan úgy vannak vele, hogy az orosz forradalom hatása csa a Hitler ellen vívott háború utolsó idejében hatott a magyar nép­re. Ez tévedés! Népünk felszabadítása már akkor megkezdődött • mikor az októberi szocialista forradalom eszméi, Lenin tanítása, 8 • bolsevik párt példamutatása hatni kezdett és kemény harcok során­a­­ létrejött a Magyar Kommunisták Pártja. Felszabadulásunk megkez­­­dődött, mikor a munkásmozgalom magyar úttörői terjeszteni kezd­­­ték a marxizmus—lemimamust, mikor a magyar hadifoglyok fel­­csapatak vörös katonának, a szocialista forradalom oldalán. Ezek az eszmék, ezek a cselekedetek kovácsoltak össze ben­­n­­ünket négy évtizeddel ezelőtt, s bár 1919-ben elbukott Tanács-1­­i köztársaságunk, a barátság tovább élt, erősödött, míg 1944-ben a­ szovjet fegyverek harca nyomán szabadságot kaptunk. Az a tény , hogy a gyilkos Hort­hy-terror 25 éven át nem tudta elfojtani a kom­munisták harcát, a felszabadulásba vetett néphitet — bizonyítja , hogy hatással volt a magyar munkásokra és szegényparasztokra s i a győzelmes 17-es forradalom. Élt és terjedt nálunk is az eszme, r­á példa, a barátság. Tizenhárom év alatt nagy eredményeket értünk el. Nálunk min­­­den hatalom a dolgozó népé és ez a hatalom művelt, iparilag é­s­­ mezőgazdaságilag fejlett országgá tette hazánkat. A munkában nem­ i­s álltunk egyedül. Felmérhetetlen az az elvtársi segítség, melyet s­­­­­­ Szovjetuniótól és a velünk együtt szabaddá tett népektől kaptunk. 1 . És ha követtünk is el hibákat, nincsen jogcíme az 1956-os ellenforra­­­­­­dalmi demagógiának a kommunisták, a munkáshatalom ellen érvel­­­. ni. Ennek a népnek jogot és szabadságot, földet és tudományt, a I .1 . kommunisták, a munkásosztály ad­ót a Szovjetunió segítségével! 13­­ .­­év alatt emberré váltak itt az emberek. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom világította meg milliók tudatát, hogy a kizsákmá­­­­nyolás, a gyarmati sors, az é­hbér nem az Istentől, vagy természet­ Á­é t től rendelt örökkévaló állapot. És bármilyen hiányosságaink is vol­) _ | lak az elmúlt évek folyamán, tény, hogy örökre megszűnt a nép­e! ( _: | nyomás, a koldusok Magyarországa. ): A belső reakciós erők az imperialisták támogatásával felhasznál­­­ták hibáinkat és akkor támadtak a néphatalomra, mikor a pártban :­­ | megbúvó revizionista frakció megbontotta a párt sorait. Ezért nem­ i­s emelkedett azonnal ütésre a munkásököl, ezért volt a véres fehér­­­­­terrornak, a hazaárulóknak, a fasisztáknak jónéhány napos ural­muk. És akik tisztán látták, hová fordulhattak volna biztosabb se­­­­gítségért, mint a hűséges baráti Szovjetunióhoz, hogy másodszor j­ó I felszabadítsanak bennünket. A proletárinternacionalizmus tavaly­­­i októberben ismét megmutatta erejét. Hiába jelentek meg Pesten és­ ■Győrben a grófok, a bárók, hiába áldozott az amerikai imperializm­­i­z­mus százmilliókat, a magyar nép tovább éli a szabad, független né­­­­­­pek életét.­­ Tanultunk az elkövetett hibákból. Kezdeti sikereink nem te­­­r­­hetnek most elbizakodóvá bennünket. Pártunk erejét, egységét éri­­ 1 tekintélyét növelnünk kell nem szólamokkal, hanem valóságos te­­•­i­tekkel. Az ellenforradalom ideológiai hatását még nem minden te­­­­­k­intettben győztük le, a hibák nyomán született kiábrándultságokat még nem mindenütt változtattuk cselekvő hitté. Az a feladatunk­, hogy felszámoljuk az ellenforradalom okozta visszaesést, megte­­­­remtsük a szocializmus felépítésének teljes politikai, gazdasági és b1 ideológiai alapját. Ennek az elhatározásnak jegyében készülünk no­n­­vember 7-re, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójá­éi­ra, mert a 40 évvel ezelőtt kivívott győzelem hozta meg és biztosítja gl örökre a mi szabadságunkat is. Ahol a takarmányok minőségét vizsgálják Az orosházi technikum hatal­mas épületének egyik szobájában nemrég óta egy takarmány minő­ségvizsgáló laboratórium műkö­dik. A szobában üveglombikok, kis villam­oskemence és különféle eszközök vannak. — nagy értékű berendezés ez. A laboratórium vezetője igen jelentős munkát vé­gez. Az ország legkülönbözőbb és legtávolabbi részeiből érkeznek ide postán szálas és szemestakar­mány minták. A megfelelő men­­­­nyiségű takarmánymintákat apró­ra darálják és különböző vegysze­rek segítségével laboratóriumi el­járás alá vonják. Megállapítja a laboratórium vezetője például, hogy hány százalékos benne a ke­ményítőérték, a fehérjeérték, stb. A gazdaságok szakemberei aztán a vizsgálatok eredményei szerint ál­lítják össze az állatok takarmány adagját. Ha például a tej­hozamot akarják növelni, akkor tudni kell, hogy a takarmányban milyen a­­rányban kell egymással lenni a fehérjének és a keményítő tápér­téknek. Igaz, bizonyos táblázatok vannak erre, hogy pl. ha ilyen mi­nőségű a lucernaszéna, akkor kö­rülbelül ennyi­ százalék benne az emészthető fehérje, stb. — ez a­­zonban csak hozzávetőleges. A vizsgálatok eredményeinek isme­retében pontosabban, gazdaságo­sabban lehet takarmányozni, álla­tokat nevelni, Orosházáról csak a Tangazda­ság és a Dózsa Tsz, Békés megyé­ből csak a békési és a szabadkí­­gy­ósi tangazdaság és a Felsőnyo­mási Állami Gazdaság vizsgáltat­ta meg eddig takarmányait. Míg az ország más részeiből sok helyről küldenek vizsgálati anyagot, még­­csak az Agrártudományi Egyetem gödöllői tangazdasága is. Az oros­házi gazdaságok helyben jobbar élhetnének a lehetőséggel. Az a pénz, amibe a vizsgálatok kerül­nek, bőségesen megtérülne a he­lyesebb takarmányozással. 50000 forint kár Emlékezetes még, a tavas­­­szal történt, hogy a Növényvédő Állomás permetezést végzett Oros­házán, melynek eredményeképpen — mert a méhészeket nem figyel­meztették — Orosháza méhállomá­­nyának majdnem a fele elpusztult. Most ismét a fenti vállalat felelőt­len dolgozói tettek kárt. Többszöri figyelmeztetés ellenére a Kiss Ist­ván gödörnek nevezett halastóban mosatták három héten át a per­metező gépeket és a tóba belefo­lyó méreg a teljes halállományt el­pusztította. Az ott lévő nemes pontyokból eddig 25 mázsa pusz­tult el, de a szakértők véleménye szerint a még ott lévő, körülbelül 10 000 darab hal is a többi sorsára jut, mert a régi víz nem tud le­folyni, hacsak a Barnevál friss víz juttatása nem segít. A halastó tu­lajdonosa a gyomai Viharsarok Halászati Termelőszövetkezet, ér­tesülésünk szerint kártérítési pert indít a kár okozói ellen. A termelők előnyére Mostantól kezdve a termelők cukorrépa termelési szerződésüket nem a cukorgyárral, hanem a földművesszövetkezetekkel kötik meg. Ez a termelők előnyét szol­gálja, mert jövőre a beszállított répáért járandóságukat, pénzüket a földművesszövetkezetnél kapják meg, a szállítás után 2—3 napon belül, és nem kell 3 hétig is vár­ni. Természetesen ez a mostani répaáradásokra még nem vonat­kozik;

Next