Orosházi Hírlap, 1958. október-december (3. évfolyam, 40-52. szám)

1958-10-02 / 40. szám

filazóüiák Pusztaföldvár életéből­ ­. Pusztaföldvár község eredetét pon­tosan nem tudják. Valamikor Varjas­­földvárnak hívták. A nagy falu több mint 100 éves. A tőle két és fél kilométerre lévő új­falut Weinckheim Dénesné birtokán 1924-ben kezdték építeni. A különváló település létesítésével az volt a célja a földbirtokosnak, hogy uradalmához kösse a munkaerőt, — ezért engedte a zsellérek betelepülését. Ma több mint 4000 lakosa van a közigazgatásilag egybe tartozó, de te­rületileg ma is különálló települések­nek. Tipikus falusi utcái dúsan fásí­tottak. A felszabadulás után 360 új földbirtokos között 2700 kat. hold föl­det osztottak ki.* 94 ezer forintos költséggel új Norton-kút épült a faluban a nyár elején. Ebben az évben még 2—3 kilométeren járda és egy ki­lométer hosszúságú villanyveze­ték készül el. A kövesút betono­zásához a tanács 10 ezer forinttal járult hozzá. A jövő évi községfejlesztési tervben szere­pel egy 150 ezer forintos mély­fúrású kút létesítése a sporttele­pen. Ugyancsak mélyfúrású ku­tat fúrnak az 59-es gazdasági év­ben a fürdő mellett is, amely lehetővé teszi a két medence hasznosítását. Nagyon értékes dolog a fürdő rendbehozatala. Re­méljük végre sikerül, hiszen már benőtte a gaz a medencék kör­nyékét és most csak a békák ta­nyáznak ott. * A felszabadulás utáni Puszta­földváron is megalakultak a tsz­­ek. A legjobban működő Dózsa Tsz augusztus végén ünnepelte tíz­éves fennállását. Az ellenforrada­lom alatt minden tsz feloszlott, de azóta­­­ a’fzi'-ék, illetve tszcs-ék életrehívásához, a műküdésük megkezdéséihez, továbbfejlődésük­höz jel emős támogatást kaptak. Ma a Dózsa Tsz 24 taggal, 215 hold földön gazdálkodik. Az új gaz­dasági évet területbővítéssel 500 kat. holdon kezdik meg. A közel­múltban hat új belépővel gyara­podott és az érdeklődésekből kö­vetkeztetve még tovább gyarapod­ni fog a tsz-tagok száma. A legszorgalmasabb tagok közé tartozik a 60 éves Matyai János és tavasszal a közösbe lépett Dévai József. Jellemző a pusztföldvári tsz­­ekre, hogy nagyon csekély az ál­latállományuk. A Dózsa Tsz most fejleszti állatállományát. A Petőfi Tsz 319 kat. hold föl­dön gazdálkodik. Nagy fejlődésnek indult minden téren. Az 1-es Haladás Tsz a régi sző­­lősi birtok területén egyes típusú­ból 3-as típusúvá alakult át. A 2-es Haladás egyes típusú tszcs 94 kat. hold földön, a Kos­suth 1-es típusú tszcs pedig 160 kat. hold földö­n működik. A kultúrélet jónak mondható Pusztaföldváron. A szombat—vasárnapi mozielő­adás alkalmával legtöbbször telt ház van. Minden hétfőn az új fa­luban tartanak filmvetítést, amit szintén megtekint a falu apraja­­nagyja. A Békés megyei Jókai Színház közkedvelt színészei minden há­tlapban ellátogatnak Pusztaföld­várra. A helyi és a vidéki kultúr­­csoportok előadásait is szívesen látogatják. A sportélet nem valami előrehaladott vidéki viszonylatban sem. Dicséretes dolog a társadalmi munkával épített öltözők elkészí­tése. A labdarúgás mellett más sportszakosztályok életrehívása bi­zonyára megértésre találna az if­júság körében. Erre a feladatra — s a fiatalsággal való foglalkozásra, nevelésre és összefogásra — a fia­tal pedagógusok­ volnának a leg­­hivatottabbak. A Nőtanács szép eredményekkel dicsekedhet. Jól sikerült rendezésükben a gyermeknap, és a tavasz folyamán megindult kézimunka-tanfolyam is eredményes volt.­­o-A felszabadulás előtt egy-két szegényebb sorsú gyermek jutott csak a középiskolába. Most több mint 20 középiskolás és 5 egye­temista tanul a faluból. 16 a dughagymatermés Pusztaszentetornyán Ha kissé késve is, de végre be­érett a dughagyma. Szedik az e­­gész határban. Általában sok a panasz, hogy a nyári szárazság miatt rosszabb a termés, mint más években. Van, ahol még a szerződésben előírt két mázsát négyszögölenként sem éri el. Nem így Pusztaszentetornyán, a­­hol a dughagyma termése min­denütt jóval az átlag fölött van. Különösen jó a termése Kunos Józsefnek, aki 300 szögölről közel húsz mázsát takarított be és Sé­­lei Mihálynak, akinek a termése szintén meghaladja a száz szögö­­lenkénti öt mázsát. Megkérdeztük Sélei Mihálytól, vajon erre több eső esett, vagy a földje alkalmasabb a hagymater­melésre. Az öreg gazda mosolygott. Sem a föld nem jobb, sem eső nem volt több. Hát akkor mivel érte el ezt a jó termést? Azzal, hogy a sorközöket szé­lesebbre hagytam, s a földet to­lókapával gyakran porhanyósí­­tottam, többször kigyomláltam, hogy a gaz ne szívja el a hagymá­ból a tápanyagot. Sélei Mihály bácsi már 70 éves, de sok fiatal gazda tanulhat tőle. OROSHÁZI HIRLAP Készül a kisüsti pálinka AHOL FŐZIK Az Orosházi Városi Tanács Szeszfőzdéjében már július 23-a óta főzik a pálinkát. Augusztus 10-ig csak vadon termő gyümöl­csökből, augusztus 11-től pedig vegyes gyümölcsből, almából és főleg szilvából készül a „kisüsti”. Szokolai Imre üzemvezető, aki 31 éve dolgozik ebben a szakmá­ban, ért a mesterségéhez. Ezért hozzák ide még távolabbi vidé­kekről is a cefrét. Legtöbb munkát azonban az o­­rosházi tsz-eknek végez a szesz­főzde. Csak a Dózsa Tsz 5 vagon cefrét dolgoztat fel, amelynek egy részéből el is készült a finom ital és jelenleg 500 liter gazda­gítja a tsz raktárát. A Béke Tsz eddig 123 liter pálinkát szállított el. Terv szerint a szeszfőzde ebben az évben 18—20 vagon cefrét főz ki. Az állam részét képező pálin­kát az Orosházi Vendéglátóipari Vállalat veszi át és értékesíti. A lakosság tehát ebben az évben is elsőrendű kisüsti pálinkát szerez­het majd be a disznóvágásra. AHOL MÁR NEM FŐZIK A közelmúltban tiltott pálinka­főzőére bukkant a járási rendőr­ség és pénzügyőrség. Nagyszéná­son, Szabadság út 150 szám alatt rendezték be ezt a kis „üzemet”, ahol kezdetleges módon, piszkos edényekben készítették a kisüstit. Áf­ ár, s az I. ellenforradalom alatt kezdték. Azóta sok víz le­folyt a Dunán és sok pálinka cse­pegett le a primitív desztilláló berendezésen. Répa, gyümölcs, vagy ami éppen sorra jött... mind ontotta magából a remek italt, amit Sipovszki Mihály, a szeszfőzde tulajdonosa féldecin­ként 4 forintért mért ki. Bizony jó üzlet volt. Meggaz­dagodott belőle Sipovszki Mihály, de most ,,nyugdíjba” helyezik őt is, meg a pálinkafőzőét is. Fizetni is fog legalább annyit, mint a­­mennyi a „vámon” bejött. De megbüntetik azokat is, akik bér­munkát végeztettek vele. A tiltott szeszfőzde-tulajdono­sok előbb-utóbb pórul járnak — megérdemlik! Jobbat ajánlunk Ismerünk másokat is, akiknek vannak „ballábas” napjaik, sőt olyanokat is, a­­kiknek teljesen mind­egy, hogy melyik lá­bon kezdik a napot. Ez természetesen nem mentség a Já­szöv vegyi raktáro­sának, de az ő esete sem másoknak. A mi társadalmi rendszerünk nem a dolgozókkal szembe­ni durvaságra, erő­szakra épül, hanem barátságra, megértés­re, mert a vezetők és dolgozók érdeke nem ellentétes, ha­nem teljes mérték­ben azonos. Ebből e­­red, hogy helytelen i­­lyen és ehhez hason­ló kifejezést használ­ni: „Ne pofázz, ha én beszélek!”... sőt még így sem helyes: „Ne pofázz, ha én pofá­zok!”. — Legfeljebb így jó: „Ne beszélj, ha én pofázok!”. Ez utóbbi helyessé­gét — biztosak va­gyunk benne — sen­ki sem igyekszik majd kétségbe vonni. A Békés megyei Állatforgalmi Vállalat békéscsabai telepén (Kazinczy u. 17.), a kiskereskedelmi Ne pofázz, ha én beszélek! — kezdi, ha bal lábbal kel fel. Persze tud ő jobb lábbal is felkelni, mert nem éppen két ballábas ember. Ért a mesterségéhez, a­­zért is lett­­ a Jászöv vegyi raktárvezetője Vági András. Szakér­tő ezen a vonalon, o­­lyan ember, akire nyugodtan ráillik a jelző: „nélkülözhetet­len”. Persze nem ő az e­­gyedüli, aki így be­szél a dolgozókkal. lóeladásokat napi áron újból megkezdte. Érdeklődni lehet a vásártéren lévő irodában és a vásárokon a lófelvásárlónál. 3 HÍREK Még néhány szó a kerékpárokról Az Orosházi Hírlap e hó 18-i szá­­mának tüske rovatában az őrizetlen kerékpárokról volt szó. A cikket el­olvasva azt hittük, hogy ezután az emberek jobban fognak törődni tu­lajdonukkal. Sajnos mást látunk. ’ Szombat délután arra lettem figyel­­­mes, hogy egy rendőr felírt valakit. Odamentem megnézni, mi történt. Mikor megtudtam, hogy ismét kerék­párról van szó, nagyon csalódott ké­pet vághattam, mert a rendőr elvtárs oldalt mutatott. Nézze csak! — Való­ban. Az Őzike presszó előtt legalább tíz kerékpár, fának, falnak támasztva, járdára, kocsiútra fektetve, s egy sem lezárva. Ugyanez volt a helyzet a Par­tizán mozi előtt is. Bementem a pres­­­szóba, hogy megnézzem a kerékpár­tulajdonosokat. összetolt asztal mel­lett az a törzsközönség, akik rájöttek A nagyszénás­ Dózsa Tsz búzá­ja első, dohánytermelése második díjat nyert az Országos Mezőgaz­dasági Kiállításon. -o-A jövő évre az orosházi járás tsz-ei 10 millió forint beruházást vállaltak. Ebből 8 tsz-ben 574 fé­rőhelyes szarvasmarha-istállót, sertéshizlaldákat, juh­aklokat is építenek. -o-Szeptember 25-én a csorvási Hazafias Népfrontbizottság gyű­lést tartott, ahol a községfejlesz­tésről, az ifjúság problémáiról és több más helyi kérdésről tárgyal­tak.• Az orosházi I-es számú általános is­kola Szülői Munkaközössége szeptem­ber 26-án választmányi ülést tartott­ arra, hogy nemcsak kocsmában lehet Inni. Még mindig hajlandó voltam az e­­gészet annak tulajdonítani, hogy a kö­zelben nincs megőrző. Elmentem hát a Kossuth utcába. A megőrzőnél alig néhány kerékpár, ellenben a két presszó, mozi és a topogó előtt a­ ke­rékpárok tömege. Nem írom a nevü­ket az elhagyott kerékpárok tulajdo­nosainak, talán így is magukra ismer­nek. Arra gondoltam, ha ezek az embe­rek üzemben, boltban vagy gazdaság­ban dolgoznak, mennyire könnyelmű­en bánhatnak a nép rájuk bízott va­gyonával, ha sajátjukra sem tudnak vigyázni. Éppen ezért szükséges, hoggy a karhatalom a legszigorúbban járjon el a könnyelmű kerékpártulajdonosok­kal szemben. L. L Zatykó Sándorné, aki 5 évig volt az SZM elnöke, lemondott a tisztségér v. Az SZM új elnöke Kocsis István ■ - hadnagy.­­o-Az orosházi OTP-fiók betétál­lománya az év elejétől 68 száza­lékkal emelkedett. FŐ­­ ORVOSI ÜGYELETES SZOLGÁLAT 1958. október 4-én déli 12 órá­tól,­­ október 6-án délelőtt 8 órá­ig dr. Bodicsi Zsuzsa körzeti or­vos (Orosháza, Bajcsy Zsilinszky u. 6.) tart ügyeletes szolgálatot. * Az orosházi Dózsa Tsz öntözé­ses konyhakertészete szeptember hónapban 90 ezer forintot jöve­­delmezett a tagságnak. Termelőszövetkezetek! Dolgozó parasztok! Termelők! Teljes ütemmel beindult az 1959. évi SERTÉSHIZLALÁSI akció Az akció keretében szerződés köthető minden meglevő jó csontozatú, hizlalásra alkalmas 20 kg­­nál magasabb súlyú süldőre. A szerződések megkötése esetén tsz-eknek 600 Ft, egyéni termelőknek 400 Ft kamatmentes elő­leget folyósít az Állatforgalmi Vállalat minden da­rab sertés után. A szerződés alapján átvett serté­sért az alábbi vételárat fizeti a vállalat közvetlenül az átvételkor: 106—125 kg súlyú fehér hús tőkesertésért 15‘50 Ft—kg 106 kg-on felüli hús-és húsjellegű­ sertésért 14 80 Ft-kg 126—165 kg súlyú zsír-és zsírjellegű­ sertésért 14 50 Ft-kg 165 kg-on felüli zsír- és zsírjellegű sertésért 14 80 Ft— kg 170 kg-on felüli súlyú tenyésztésbe fogott koca, kantott sertésért 14 00 Ft-kg Fehér hús tőkesertésként csak olyan fajtatiszta, fehérbőrű sima lefutószerű, pigmentfolt mentes, 12 hónapnál nem idősebb, tenyésztésbe nem fogott fehér hússertés vehető át, melynek súlya 106—125 kg között van A tsz-ek és tszcs-k a fenti árakon felül mennyiségi felárat is kapnak az egy gazdaság­ban egy tételben hizlalt, egyöntetű (azaz olyan azo­nos minőségű és faj­tájjellegű sertésekért, melyek­nél falkán belül a legkisebb és legnagyobb sertés között 20 kg-nál nagyobb egyedi súlykülönbség nincs) falkásított egy időben és nem késedelmesen átadott sertésekért I. II. tip. Tsz. Mg. Tsz és egyszerű társulások 20-50 drb. falkásított egyöntetű sertés után V— Ft—kg V5Q Ft-kg 50 drb-on felüli falkásított egyöntetű sertés után 1'50 Ft—kg 2'— Ft—kg Ezen sertéshizlalási akcióban legkorábban 1959 januárjában lehet a szerződött sertést átadni. Felkérjük a tsz-eket és a termelőket, hogy bő­vebb felvilágosításért a községi állatfelvásárlóhoz, a járási kirendeltséghez, vagy az Állatforgalmi Vállalatok Békéscsabai Központjához forduljanak. Békés megyei Állatforgalmi Vállalat Telefon: 10—34.

Next