Orosházi Hírlap, 1959. január-március (4. évfolyam, 1-13. szám)

1959-01-01 / 1. szám

4 A HÁZIASSZONY Kasza Jánosné rákóczitelepi asszony: Azt kívánom, hogy bé­kesség legyen­ erőben, egészség­­­ben nevelhessük gyermekünket és úgy teljesüljön kívánságom, mint az elmúlt évben. Itt mit leltem­? A KÉMÉNYSEPRŐ Gábor Imre kéményseprő: Ha én nem hozok szerencsét, a becsü­letes munka majd meghozza min­denkinek. A TANÁR Németh Imre, a Mezőgazdasá­gi Technikum testnevelő- és bio­lógia szakos tanára: Az ifjúság­nak a sportban és tanulásban minél nagyobb sikereket, mun­­­kámban jó eredményeket, csalá­domnak nyugodt, biztos megél­hetést kívánok. Magamnak pedig­ egy motorkerékpárt szeretnék. I OROSHÁZI HIRLAP Ami válasz nélkül maradt I Ili totit Uíuáto? 1958-ban több kérdést intéztünk néhány szervhez és egyes szemé­­yekhez. A kérdésekre azonban csak részben kaptunk választ. A kérdéseket megismételjük és ez adósoktól választ várunk! Húsdaráló A július 17-i számban egyik olva­sónk javasolta, hogy tegyék lehetővé a húsboltokban a megvásárolt hús le­­darálását, így nem kellene ezzel ott­hon tölteni az időt, vagy akinek nincs húsdarálója, nem kellene a szom­szédhoz szaladgálnia húsdarálóért. A javaslattal teljes mértékben e­­­gyetértettünk és egyetértünk ma is. A cikk megjelenése idején az azóta megszűnt Orosháza és Környéke Kis­kereskedelmi Vállalat nem válaszolt. Most ismét felelevenítjük a kérdést, és ezt már a Békés megyei Élelmi­szer Kiskereskedelmi Vállalatnak, az új gazdának címezzük.­ ­ Pipis-malom megálló I Az Orosházi Hírlap július 31-i­­ számában kértünk válasz­­t a MÁV-tól: Vajon miért van­­ még mindig Pipisről elnevezett­­ megállóhely Orosházán? — Vá­­­­lasz volt: az illetékes tanácsnak­­ kell kérnie a névváltoztatást^ —­­ Vártunk, hátha a városi tanács­­ illetékesei is gondolnak rá... A helyzet azonban változatlan ma­radt. Ezúton hívjuk fel tehát a fi­gyelmüket: Van Orosházán egy Pipisről — mégpedig nem akármi­lyen munkásnyúzóról — elneve­zett Pipis-malom megállóhely, a­­kinek a nevét szobor, megálló­hely és egyéb reklám nélkül is „nehéz” elfelejteni. A gerendásji kút A szeptember 11-i lapunkban­­,A gerendási kút” címen­­ szóvátettü­k, hogy a Békés megyei Kútfúró Válla­lat olyan kutat fúrt Gerendáson, a­­melynek vize hasznavehetetlen, zava­ros. Az Orosházi Hírlap már eddig is közölte volna a községi tanács ezzel kapcsolatos véleményét, ha 1958-ban választ kap, így azonban erre már csak 1959-ben kerülhet sor... és remél­jük sor kerül! Kocsmát telepítettek az általános iskola mellé Szeptember 25-i lapunkban szó­vá tettük, hogy a kardoskúti pusztaközponti pedagógusok és szülők felháborodtak azért, mert az általános iskola mellé kocs­mát telepítettek. A helyi Földművesszövetkezet ügyvezetője ígéretet tett, hogy az iskola és a kocsma között 2 méteres falat huzat, ami tudomá­sunk szerint meg is történt. Ez a­­zonban nem elég. Más is akarja tudni, hogy mit tett a Földszöv. Ennek közléséhez azonban szük­ség van a tények pontos ismereté­re, amit a kardoskúti Földszöv. ügyvezetőjétől várunk. Lesz, vagy nem lesz kenyérbolt Kardoskúton Ezt a kérdést az október 23-i szá­munkban tettük fel, ugyancsak a Kar­doskúti Földszöv. ügyvezetőjének cí­mezve. Abban az időben szüntették meg Kardoskúton a kenyérboltot. Nem tudjuk, hogy ezzel kapcsolat­ban mi történt, de az biztos, hogy választ még nem kaptunk, és ezt szin­tén nem írhatjuk a Kardoskúti Föld­szöv. Ügyvezetője javára­ tett új padok panaszkodtak. Ajó vállalat azonban mély hallgatás­­­ba burkolódzott és minden ma­­­radt a régiben. A padok továbbra­­ is dacolnak az időjárás viszontag­­­ságaival szemben. — Ha tavaszig­ kibírják, reméljük, akkor már­ nem szedik össze őket. Üt Behajtani tilos! — Erről még november 6-án írtunk . — A városi tanács ipari osztálya ez­­­zel kapcsolatban szóban közölte­­, hogy a Vörösmarty utca két bejárata­­j­hoz csak azért került ki a „Behajta­­­­ni tilos” jelzés, mert más tábla nem­­ volt.­­ Nem tudjuk milyen tábla hiányzott is csak annyit, hogy a Vörösmarty ut­­­­cába folyami és tengerjáró hajókon j­ repülőkön, helikoptereken, valamint a vasúti szerelvényeken kívül minden­­ó fajta jármű behajt és kihajt. Reméljük, hogy az ipari osztály­ 1959-ben erre vonatkozólag valamiféle­ tájékoztatást ad, mert az „ilyen ti­la­lás" csak serkenti a járművezetőket­ a szabálytalanságokra. Jó lenne új piac Erről a november 27-i lapunké­ban írtunk. A cím alatt a csórva-=­si régi és új piacról van szó. A régi már nem felel meg az igé­nyeknek, az új pedig?... november­ 27-én még a régi lapos fekvésű, sáros latyakos helyen volt a piac ahová a termelők azelőtt sem szí­vesen hordták árujukat. — A­ tanács már foglalkozott a piac át­­­helyezésével. — Most 1958. végén megkérdezzük: mikor kerül a­ piac új helyére? — Vagy már­ ott van? Már nem kell félni a napszúrástól Ezt október 30-án közöltük az Orosházi Községgazdálkodási Vállalattal. A terekre, utcákra ki­ „Ártatlannak látszó kis szellemesség...“ (v­álasz dr. Vándor Károly bőrgyógyász-főorvos úrnak) December 18-án megjelent írásom­ra dr. Vándor Károly bőrgyógyász főorvos úr intézett hozzám válaszként nyílt levelet az Orosházi Hírlap de­cember 25-én megjelent számában. Ehhez lenne néhány­ szó megjegyzé­sem, nehogy a közvéleményt félrevezessük. A dr. Vándor Károly bőrgyógyász főorvos úr által közölt eset valóban megtörtént. Tény, hogy gyermekemet kellett orvoshoz vinni, s nem én voltam orvosnál. Megjelent írásom megalkotásához dr. Vándor Károly bőr­gyógyász főorvos úr jelentette a „múzsát”. Az újságban megjelent törté­net csupán inventio poetica. Céljául azt szántam, hogy az emberek, — főleg pedig az orvosok — gondolkoz­zanak el rajta. Ilyenformán — és ez mondanivalóm egyik lényege! — cikkemet nem dr. Vándor Károly bőr­gyógyász főorvos úr ellen írtam, nem személy ellen. Van viszont valami a mai társadalomban, amit társadalmi igazságtalanságnak tartok. Erre sze­rettem volna rámutatni. És itt nem az 50 Ft — 40 Ft vitája a lényeg, ha­nem az emberség kérdése! Ezért nem írtam nevet! Röviden: én soknak tartom a 40 Ft rendelési díjat. (A múltkori 50 sem túlzás, hiszen körbetelefonálva az orosházi orvosokat, meggyőződhet­tünk, hogy egyik 40, másik 60, harmadik még annál is több forintért rendel.) De ez nemcsak a magam „nyöszörgése”, nagyon sokan vannak így, kik erősen túlzottnak tartják a 40 Ft-os rendelési díjat, még Szekeres doktor is az Egészségügyi Minisztérium részéről, kinek az a véleménye, hogy még akkor is túlzott az említett összeg, ha a rendelő orvos főorvos. Miért mentem magánorvoshoz? Ki-ki tudhatja, hogy az ember néha kényszerhelyzetben van. Nem az kén­yszerített, hogy fölösleges pénzem volt, hanem az, hogy az adott időben nem volt SZTK rendelés, a gyermek­­orvos, Jarolin doktor úr pedig nem volt Orosházán. Mikor észrevettük a kiütéseket, azonnal vittük a gyereket. Lehet, hogy lappangó betegség volt, én ahhoz nem értek, de előtte nem k­ezelte senki ezt a betegséget, mert nem volt. Itt legyen szabad megjegyeznem, hogy nem tartom túlságosan kollegiális dolognak, hogy városunk köztiszteletnek örvendő, elismert gyermekorvosa, Karolin doktor úr szaktudását bármelyik kollegája két­ségbe vonja. Éppen, mert előzőleg eredményesen kezelte gyermekemet, önkényesen felemeltem a rendelési díjat 25 százalékkal. Dr. Vándor Károly bőrgyógyász főorvos úr is elismerte, hogy ugyanakkor a rendelési időt is felemeltem legalább 400 száza­lékkal. Itt legyen szabad még egy ki­térést tennem. Ha egyperces vizsgálat­ért kér az orvos 40 Ft-ot, mennyit ke­res egy nap? Dr. Vándor Károly bőrgyógyász főorvos úr véleménye az ilyen számítások végzőjére nézve ugy­an az, hogy az illető „unintelligens barom”, de mégis megkockáztatom a kérdés föltevését. (Tanári tekintély ide vagy oda.) Befejezésül még egyszer hangsúly­ozni kívánnám, hogy írásom személy­től független volt. Ezt megértette egy -két orvoson kívül igen­­ sok olyan ember is, aki nem „intellektuel". Tu­dom azt, hogy érzésemben és véle­ményemben sok ember igazságának adok kifejezést. Bízom benne és hi­szem, hogy a közeljövőben megjelenő rendelkezés, mely előírja az orvosok részére a rendelési díjakat, engem fog igazolni. Beck Zoltán glmn, tanár Takarékosság A takarékosságnak a dolgozók saját maguk látják és élvezik hasznát. Éppen ezért ma már nincs olyan sok panasz a pazar­lás miatt. Van azonban a takarékosság­nak olyan változata is, amely kis­sé már túllépi a határt és sokszor gondolkodásra készteti az em­bert. Ez pedig akkor történik, a­­mikor az embernek egy jó uzson­nára fáj a foga és ezért például kenyeret és egy kis szalámit vá­sárol valamelyik üzletben. Figyeld meg kedves olvasó, hogy többnyire mennyi papírt kapsz a kenyérhez és mekkorát a szalámihoz! A kenyérhez — mondjuk fél kilóhoz — akkora a papír, hogy abba még 10 deka szalámit sem lehet becsomagolni, a szalámihoz pedig akkora, hogy abba egy kiló kenyér is belefér. És ha alaposabban figyelsz, észre­veheted, hogy a szalámi kiméré­sekor a mérlegen van a nagy pa­pír, a kenyérhez azonban csak a lemérés után csatolnak egy kis cetli selyempapírt. Ez az utóbbi rendszerint akkora sincs, mint a tenyered. * Mit jelent ez? Takarékosságot! — Takarékos­ságot a szalámival és ... ha ke­nyeret veszel, akkor a papírral. Ennek azonban semmi esetre sem Te látod a hasznát. Igaz? Különös vevőtoborzás A kanadai Houston városban fel­tűnést keltett egy autó, amelyik sá­ros, lucskos időben mindig úgy haj­tott, hogy minél több járó­kelő ruhá­ját fröcskölje össze. A rendőrség nyo­mozott az autó tulajdonosa után és kiderült, hogy az illető egy vegytisz­tító vállalat alkalmazottja. Azt a meg­bízást kapta, hogy ezzel a módszerrel növelje a vállalat forgalmát. A tisztí­tó tulajdonosa ellen rengeteg pert in­dítottak és kártérítést követelnek tő­le a bepiszkított ruhaneműkért —SSOS— A PINCÉR Marcin György, aki szakmájá­ban 32 éve dolgozik: Minden ked­ves vendégünknek jó erőt, egész­séget, kellemes szórakozást, sa­ját magamnak egy 4-es lottó-ta­lálatot kívánok. A ZENEKAR ÉS AZ ÉME<ES | Az Alföld szálló zenekara, La­­­­katos József prímás, Komjáthi­­ István cimbalmos, Varga István 1 klarinétos, id. Lakatos József 1 brácsás, Nédó Árpád nagybőgős­­ és O. Kovács Imre népdalénekes.­­ Még sok-sok kellemes percet ke­ll várunk minden szórakozni vágyó c .embernek. A RENDŐR I Magyar Imre törzsőrmester: " Három kívánságom van. Szeretn­­­ném, ha a lakosság, minden be­­­­csületes dolgozó segítséget nyúj­­­­tana a társadalmi tulajdon véde­­l­mében. Az 52-es körzetben elő*­­­ször választottak tanácstagnak,­­ támogatást, segítséget kérek, hogy­­ munkámat maradéktalanul el­­ tudjam végezni. És végül szeret­­­­ném, ha 4 hónapos fiam békében,­­ boldogan, vidáman nőne, e­ i’s­­ ne. A DIÁK ! Ugrai András gimnazista: Az a­­ kívánságom, hogy sikerüljön a­­ matematikai dolgozat és fél évre jeles rendű legyek. A tanárok­nak? Legyenek szigorúak, de ne nagyon..;

Next