Orosházi Hírlap, 1959. július-szeptember (4. évfolyam, 27-39. szám)

1959-07-02 / 27. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI % / MB*­úlius 2., csütörtök MUNKÁSOK: PIROSHOK PQUTIKHI HEMIPia tv.­ évfolyam. 27 szám ;; ___________ I • KISZORUL 1 RÉGI, 1/ ELAVULJ Országos szövetkezeti napot ün­nepelünk. Mint minden ünnep­nek, a szövetkezeti napnak is megvan a miértje. Egy új, egy nagyszerű gondolat elhintett magva fává nőtt, terebélyesedik, ízes gyümölcsöt, üdítő árnyat ad a hozzá fordulóknak. Igen, a szövetkezeti mozgalom gondolata hazánkban új. Nincse­nek régi hagyományok. Ami a szövetkezeti mozgalom közül is egyik legfontosabb, a tsz-mozga­­lom­ mindössze 10 éves múltra te­kint vissza, így nem csoda, hogy szövetkezeteink egy része még nem tudta saját javára hasznosí­tani mindazokat a lehetőségeket, amelyeket a nagyüzemi, társas gazdálkodás nyújt. Ma még váro­sunkban, járásunkban találunk egymáshoz közel, jól és gyengéb­ben gazdálkodó szövetkezetet. A szövetkezeti gondolat mély gyö­keret engedett a dolgozó parasz­tokban, éspedig az egyik szövet­kezetben a tagok már gazdának érzik magukat és azt vallják: maguk és családjuk boldogulásá­nak előfeltétele a közös gazdaság fejlesztése. Ezekben a volt nap­számos summás már nem húz a „zöldre feketét­’, a volt közép­paraszt már nem hangoztatja „ez nem az enyém, ez közös”. A má­sik szövetkezetben, ahol ez nincs meg, természetesen csak bugdá­csolva haladnak előre. Különösen sok tapasztalat ta­núsítja, ha a mindennapi munká­ban érvényre jut a szövetkezeti demokrácia, a közösségbe tömö­rült dolgozó parasztok anyagi és szellemi összefogása hatalmas e­­rővé válik. Ebből fakad, hogy az ilyen jól működő tsz-ekben a ta­gok — agrárproletárok, kis- és középparasztok — tudásuk és ta­pasztalataik legjavát adják a kö­zösség javára. A szövetkezeti pa­rasztok nagyszerű, kezdeménye­ző és alkotó készsége bontakozik ki már eddig is a társas gazdál­kodás eredményeként. Természetesen ez alkalommal sem volna helyes elhallgatni, hogy sokan az egyéniek közül ragaszkodnak az apja, nagyapja által kitaposott úthoz. Hogy mi­ért? Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok generációkon át abból a reményből táplálkoz­tak, hogy valamiképpen gazdag parasztokká váljanak. Persze na­gyon kevesen gazdagodtak meg, azokat is fűtötte a jómódú pa­raszti ideál, így van ez ma is! Igaz — tudják a középparasztok is — ma már a régi értelemben vett meggazdagodásról nem lehet szó. Ezért egész más úton, a meg­levő gazdaságuk erősítésével a­­karják elérni a gazdagodást. (Fejlesztik állatállományukat, gazdasági épületet, lakóházat épí­tenek, taníttatják gyermeküket stb.) Ezért mondják aztán: „leg­kevesebb, ha a mostani helyzet állandósul". És persze táplálja ezt a gondolkodást a maradiság, félelem az újtól — „az egyéni pa­raszt szabadsága” — stb. Jól le­het e „szabadság” látástól vaku­­lásig tartó munkát jelent az e­­gész családnak, de a férjnek, fe­leségnek biztosan. r­iasztotta a közös gazdálkodást. Az egyénileg dolgozó paraszt Lehetne sorolni az ilyen !­éldá gürcöl, kuporgat, hogy öregsége­ kat- Mindegyik bizonyítja, hogy te valamit összehozzon. A szövet- lépésről, lépésre a fejlődés ter­­kezetben viszont, ahol a kormány tényszerűen kiszorítja a régit, az határozata alapján életbe lépett elavultat. így jutunk majd el a nyugdíjrendelet, a tsz-paraszt­­­,ha is, hogy dolgozó parasztjá­­nak már kevesebb félnivalója gunk megérti: az egész kisüzemi van az öregségtől. Mindennek parcella-gazdálkodás felett eljárt megértése hozzájárult ahhoz, az idő, hogy egyre többen­­ ki számi­ ! Talán egy kicsit ma ezt is üa­­tásból, ki meggyőződésből — vá­­nepeljü­k. Ára: 30 fillér Mindenki megtalálja munkáját egy meg­­litt közösségben. — A legifjabbak hagymát szednek, az as­­­szonyok meszelnek, zsákot javítanak, tarhev­lyát készítenek. — Könnyebb ez, mint a marokszedéd, ezt már a gép csinálja. — A férfiak aratnak, tehénistállót építenek? Este pedigl hódolnak kugYT Szenved Am­­iknek­i Mai számunkból: , t ------------------------ i , Osztálybéke i i | Hogyan készülődik f » i az Orosházi Kinizsi az EB II 1 . küzdelmeire? 1 '• »«d*» 1 » . » Elsőnek a l)«**_ Tsz kezdte az aratást piros masina róla a 100 holdnyi­, őszi árpatáblát. Tarján János­­ kombájnos biztos kezében halad a gép, s gyűlik, gyűlik az árpa a tartályban. Egy percre megáll <­nak, vizet öntenek a hűtőbe. Kiss Józsefelé és Szegedi László fent a gépen letörlik verejtéküket. A kombájn mellett a vontatóba öm„­ tik a gabona. A központba ví­­ szik, a magtárba. — 24-én a gépállomás két kombájnjával kezdték meg az a­­­ ratást — mondja Domokos Ro­zália munkacsapatvezető. — Az.­ egyiknek eltört a függesztett­ szalmakocsija, de holnapra már megjavítják. — És milven eddig a termés?­— 17—18 mázsás az átlag. De­­ volt olyan rész, ahol 21 mázsát­­ takarítottunk be egy holdról. A hét végére befejezzük az árpa a­­­­ratását. Hétfőn 8 kombájn kezdte meg az aratást — veszi át a szót Tar­­ján Sándor kombájnos, aki báty­t­jával váltásban dolgozik. — Sőt egy újfajta rendvágó is munká­ ■­ba állt. Holecska István növényter­mesztési brigádvezetőt kérdezzük meg, hogyan szervezték meg az aratást? — 640 hold búzát, 225 hold őszi árpát és 20 hold zabot aratunk. A 8 kombájn mellett pár száz holdat a szovjet gyár­­mányú új rendvágóval vágunk le, amely 40—50 holdat is arat rend­­b­­e naponta. — És kedvezőtlen idő esetén? — Akár 30—40 kasza is megin­dulhat. Most közel százan dol­goznak az aratásban Jó a munkaviszony, jó a mun­kaszervezés — tűnik ki a beszél­getésből. — Megindult az üzemi konyha — folytatja. — Több mint 400 személyre főznek és a munka­helyre szállítják az ebédet. — És mint régi szakember, mi­lyen termést vár? — Búzából 13 mázsát. Árpából? Fogadtunk az egyik laboránssal. Ő azt mondja 18, én azt mondom 16. A tét egy liter bor. — De nem bánnám, ha elveszteném a fogadást. — To­vábbi jó munkát — búcsúzunk. (R­affai) Haragos zöld kukoricatáblák maradnak el a gépkocsink mel­lett kavargó porban. Nem messze az út mentén, a Dózsa Tsz kony­ha- és gyümölcskertészetében ap­ró emberkék szorgoskodnak. Az iskolások a nyári szünetben gyomlálják a gazt, kapálják a fák alját. A felnőttek pedig aratnak. Be­lső hosszú soron, a Dózsa Tér 4-es üzemegységében hatalmas Új termelőszövetkezet Június 28-án Kossuth néven új­­ termelőszövetkezet alakult Békés­ - Sámsonban. A 34 tag Tassi Sán­dor elvtársat választotta elnök­nek. 160 kat. holdon ősszel kez­­­­dik meg a munkát. Az új tsz iránt a községben igen nagy a* 1 érdeklődés S. I, :500 holdat géppel aratnak 723 hold kalászosból több m­­in­t 1 500 holdat géppel aratnak a nagy_ ,• 1 szénást Lenin Tsz-ben. Június 25-­­ jén két kombájn, 3 aratógép és 7 ®­­ 1 kis kasza megkezdte a 83 holdas­, > lösz­ árpa-tábla aratását.

Next