Orosházi Hírlap, 1959. július-szeptember (4. évfolyam, 27-39. szám)

1959-07-02 / 27. szám

2 Ossstáifn­ék © „A <l4>ij5«í«k osztályomul­ a­nnak nitíbiában, növelésében igen sok a tennivaló. Swie mun­kás­ (vezető beosztású is) elfelejtkezik magáról és hajlamos­­ak „owlá­gbéke vitelére ’ — állapította meg a városi pártbizottsági ülés. A tulajdonviszonyok gyökeres megváltoztatása jelentős változást eredményezett a magyar társadalom osztálytagozódásában. A felszabadulás előtt az ország kereső népességének mintegy 10 százaléka a kizsákmányoló osztály tagja volt. Ez most már mintegy fél százalékra csökkent. De a fél százaléknyi kizsákmányoló réteg lehetőségeit is a népi demokrati­kus törvényünk a minimálisra korlátozta. Az összes keresőkön belül pe­dig megnőtt az ország vezető ere­jének, a munkásosztálynak a sú­lya. A munkásosztályon belül a legnagyobb mértékben a gyáripari munkások száma emelkedett. Azok a népellenes elemek, aki­ket a nép elűzött a hatalomtól, nagy szívóssággal és energiával próbálkoznak hátráltatni építő­­munkánkat. Feltartóztatni igyek­szenek fejlődésünket, erősödé­sünket. Tudvalevő, hogy nyíl­tan nem léphetnek fel, mert ugyan melyik munkás kö­vetné azt a politikai zász­lót, amelyre a kizsákmányo­lás visszaállítása volna jelszóként felírva? A nép ellenségein kívül ki követné azokat, akik a békés, titkoló munka helyett a háborút, a pusztulást akarnák? Senki sem!" Ezért az ellenség ravaszul dolgo­zok. Igyekszik bejutni üzemekbe, szervezetekbe — nem kétkezi munkásnak —, hogy minél fel­jebb kerüljön, minél többet árt­son.­­Tudvalevő, hogy egyes üze­meinkben eléggé elterjedt a hazai eredmények lebecsülé­se, a Nyugat felmagasztalá­­sa. A dolgozók közül so­kan járnak külföldre és ki így, ki úgy mondja el élményeit, tapasztalatait. A nyugatimádók, a tőkéjüket visszasóvárgók, a dis­­­szkí­nsektől kapott levelek alap­ján is szándékosan fertőzik a lég­kört. Vajon rendelkezik-e minden élettársunk, párt- és gazdaságve­­zető olyan tulajdonsággal, hogy leleplezze a dolgozók előtt az ilyen bomlasztó munkát is. Saj­nos nem. Némely vezető beosztá­sú , elv­társ tehetetlenül nézi, vagy éppen meg sem látja az ilyen, «amte­­ apró" ténykedésnek lát­szó aknamunkát, mely az orra e­­lőU történik. Nem egy vezető be­osztású elvtárs a párt­bizottsági ü­­lésen is azon siránkozott, hogy te­rületén ellenséges agitáció tapasz­talható, hogy lemaradás van a terv teljesítésében. Némely elv­től a személyt is megnevezett, hogy mint volt kizsákmányoló, ott van alkalmazásban és romboló munkát végez. Mindennek dacára a pártbizottságtól kér segítséget annak eltávolításához — bár raj­ta múlik, hogy intézkedjék és megtisztítsa az üzemet, vállalatot, intézményt az oda nem való ele­mektől. Az ilyen bé­külékeny vezetők kedvenc módszere, hogy a hibákat a dolgozókra hárítják a terv lemaradásáért. Állandóan panaszkodnak munkájuk „nehéz­ségeire“, azokra az izgalmakra, a­melyek­ együtt járnak kötelessé­gük teljesítésével. Ez a típus azt vallja: parancsolni a munkásnak, alázatosan „szolgálni” a „felsőb­beket”. Mindezt sokszor azzal te­tézik, hogy egyik-másik elemről azt mondják: „Le kellene váltani, de nincs akit a helyébe tegyünk”. Az ilyen magatartás bűn és meg­engedhetetlen, sértő munkásosz­tályunkra és dolgozó népünkre, a­­mely nagyszerű tettek véghezvite­lére képes, tehetségben gazdag, és amely már eddig is sok kitűnő vezetőt adott az országnak. Ki több helyen csak a párt, vagy a tanács vizsgálata után in­tézkednek, addig takargatják, „nem árt az senkinek sem“ jel­szóval. Természetesen mindenkinek jo­ga van a munkához. De ez arra kötelez, hogy becsületese­n szol­gálja a rendszert, mert valami fő­könyvelő stb. nem engedheti meg magának az ellenséges hírek ter­jesztését, vagy a dolgozókkal való gorombáskodást.­­Az ilyen embe­rek nem nélkülözhetetlenek­­ sem­milyen tekintetben és a párt, a gaz­daságvezetők az ilyen elemeken egy percig sem siránkozhatnak. Mindenesetre a legképzettebb ve­zető sem képes arra, hogy egyedül ismerje fel a hibát, ezért támasz­kodnia kell a dolgozókra, meg kell hallgatni őket. Ők mindig jelzik sérelmüket, panaszukat. Nem lát­ják szívesen, ha a vezető megbékél kétes, osztály­idegen ele­mekkel. Ha a dolgozók látják, hogy panaszaik, leleplezéseik nem pusztába kiáltott szavak, akkor maguk is a vezetők aktív segítői­vé válnak.­­Örvendetes azonban, hogy egyre több vezetőnk van, aki jól megértette a mi demokrá­ciánk lényegét, megértette, hogy a demokrácia a termelőeszközöket a nép tulajdonába adta, annak megőrzését, fejlesztését a munká­sokra bízta, a nép fiai számára megnyitotta az üdülőket, a szocia­lista intézményeket, iskolákat, szabaddá tette az utat a dolgozó tömegek igazi érdekeit képviselő szervezetek számára. Mindattól, a­­mitől a felszabadulás előtt azok, akikkel ma egyesek megbékélnek, a dolgozókat elzárták. Ma a dol­gozóik irányítják saját sorsukat. Ehhez nincs szükségünk az ellen­séges elemek tanácsadásaira. Eb­ben a rendszerben ők nem nélkü­lözhetetlenek. Tegyük hozzá be­fejezésképpen, hogy a társada­lomnak ez a rendszere a kizsák­mányoló osztályok felszámolásá­val megkezdte az osztálynélküli társadalom megteremtését és szo­rosra fűzi a munkások, parasztok és értelmiségiek testvéri együtt­működését. Bocskár János Következő cikkünk: „Mélyen problémák­ foglalkoztatják a dol­gozókat.” Állatorvostanhallgatók a Dózsa Tsz-ben Több mint két hete két tanár vezetésével 35 első éves diák ér­kezett az orosházi Dózsa Tsz-be a Budapesti Állatorvostudom­ányi Egyetemb­ől Az egyetemi hallga­tók három hetes mezőgazdasági termelési gyakorlatot­ vesznek részt Együtt dolgoznak a termelő­­szövetkezet tagjaival, szabad ide­jükben pedig Gyopáréit is látó». gg'tjáW, Tanácstagi fogadóórák Orosistízán július 3-tól 7-ig az alábbi tanácstagok tartanak foga­dóórákat : Július 3-án Szűcs Antal, Töhö­töm u. 31. 64-es sz. körzet. Július 7-én Kókai István, Észa­ki sor 1. sz. 05-ös. sz. körzet. A fogadóórák délelőtt 9-től 12- ig tartanak. Helye: Orosháza, Szabadság tér 10 (Wignier ház) e­­melet 3. sz. iroda. Hétfőn és csütörtökön fogadó­órát tart Sinkó Sándor vb-elnök, Ács Pál vb-elnökhelyettes, szer­dán és szombaton dr. Klímai Já­nos vb-titkár. Felhívjuk a város lakosságának figyelmét, hogy panaszaikkal, be­jelentéseikkel forduljanak a ta­nácstagokhoz. OROSHÁZI HÍRLAP Évzáró ünnepély a gimnáziumban Június 20-án délután fél 5-kor kezdődött a Táncsics Gimnázium tanévzáró ünnepélye. A Himnusz és a zászlóbevonulás után Keller József igazgató ünnepi beszédet mondott. Ismertette az iskolai év főbb eseményeit. Jelentősnek könyvelte el a világnézeti meg­erősödést, a KISZ-szervezet tár­sadalmi munkáját, a Kilián György-próbák sikereit, a nyári társadalmi munka népszerűségét. Elmondta, hogy a tanulók 90 s­áá­­zaléka eredményesen végezte a tanévet, csupán 10 százalékot kel­lett pótvizsgára utalni. De a tan­testület augusztusig szakszerű korrepetálásokon nyújt nekik se­gítséget. Szavai után Kálmán Gyula, a megyei művelődési osztály kép­viselője átnyújtotta a középisko­lai tanulmányi versenyen sike­resen szereplő résztvevőknek a Művelődésügyi Minisztérium ju­talmait. jutalmazás Krajcsovics Judit III. a) osztá­lyos tanuló, aki földrajzból orszá­gos első helyezést, oklevelet és e­­zer forint pénzjutalmat, Földvá­­ry László jelesen érettségizett ta­­nuló, a történelmi verseny máso­dik helyezettje, Orosháza tanács­­köztársasági hagyományainak fel­kutatásáért oklevelet és 500 fo­rintot. Aranyi Attila kitűnően é­­rettségizett tanuló, az orosz tanul­mányi verseny második helyezett­je, oklevelet és 500 forintot ka­pott. A minisztérium könyvvel jutalmazta az első 15 között he­lyezést elért tanulókat. Így Kal­már László és Balogh László é­rettségizett tanulókat földrajzból, Mengyel Katalin és Vass István tanulókat történelemobl és Szaló Mihály érettségizettet oroszból ju­talmazta. Jutalmat kaptak az Arany Dá­niel matematika verseny győzte­sei: Vetési Imre érettségizett ta­nuló, aki matematikából és fizi­kából megyei viszonylatban kivá­lóan szerepelt. Megjutalmazták a szakkörök legjobbjait is. Dicsére­tet kapott a sikerekben gazdag múltú színjátszó csoport és ének­kar. Az iskola tanulmányi és sport­­verseny első helyezettjeinek ki­járó serleget az alsó évfolyamon az I a) osztály, a felsősöknél a leérettségizett IV. b) osztály nyer­­te. ,,Tanulásban és sportban ki­váló" kitüntetést kapott Bakos Ferenc, Köpösdi Pál, Aranyi Atti­la, Tömösi Judit és Szabó Mihály tanulók. E sikerek mellé, a jelenlévők­ örömujjongása közepette bejelen­tették, hogy az iskola leányatlé­ta-csapata az országos versenyen második helyezést ért el, a fiú­­távolugró csapat 630 centiméter­rel új országos csúcsot állított fel. Az ünnepséget az énekkar színvo­nalas műsora zárta be. Szabó Mihály Pedagógusok jutalomü­dültetése A városi és járási tanács ez év­ben igen sok pedagógust részesí­tett jutalomüdültetésben. Már eddig részt vett egy Szovjetunió­beli kiránduláson Kisvárdai Ká­roly gimnáziumi tanár és a nyár folyamán látogatást tesznek a Szovjetunióban Szabó Éva és E­­nessey Lászlóné pedagógusok, valamint a járási tanács jutalma­­zottjai. Július 8-án 3 tagú peda­gógus csoport indul 7 napos cseh­szlovákiai útra, 12-én pedig u­­gyancsak hárman 4 napos uta­zásra indulnak Csehszlovákiába, ahová a járási tanács is indít két csoportot.­­ Július 6-i kezdettel 40 pedagó­gusból álló csoport egyhetes au­tóbusz kiránduláson vesz részt a Bükkben. Útvonal: Eger, Mis­kolc, Kazincbarcika, Jósvafő. Au­gusztus 3-án pedig ugyancsak egy hétre indul egy másik cso­port, melynek útvonala Pécs és a Balaton környéke. Erre a kirán­dulásra a jutalmazott pedagógu­sok házastársukkal együtt men­nek. A kirándulásokat a városi és a járási tanács közösen szervezte. A belföldi jutalomüdültetés egy­­egy személyre biztosított költsége kb 500 forint. Az utazás, szállás, élelmezés a kirándulók számára teljesen díjtalan. KÉT HÉT A SZOVJETUNIÓBAN Kisvárdai Károly, az Orosházi Táncsics Gimnázium tanárának élménybeszámolója IV. Az egyetem Megfordulunk és velünk szem­­ben az építkezés egyik legnagyobb csodája az 1949—1953-ban épült, 32­­ emeletes felhőkarcoló, a Lomono­­­szov Egyetem. Az emberi ész biro­­­­dalma megáll, hogyan lehetett ezt a grandiózus épületet négy év alatt felépíteni és berendezni. Csak néhány adat, ha ki lehet ve­le fejezni monumentál­­ását. 240 méter magas, 540 méter hosszú és 45 ezer szoba van benne. Folyosói 49 km hosszúak. Ha minden ter­met végig akarnánk járni, akkor 110 kmn-4 kellene gyalogolni. Az oroszok azt mondják, ha egy cse­csemőt beted­nének és minden szo­bában egy napot tartózkodna, ak­kor 79 éves szakállas öreg bácsi S F fémmé, mint kijönne Hat fakultá­sán (kém­*, fizika, matematika, geológia, biológia és földrajz) a Szovjet­un­ió valamennyi nemzeti­sége és 35 külföldi ország, 24 000 diákja tanul itt. A bölcsészkar­ az egyetem régi épületében van, a­­melyet 1775-ben építettek. A for­galmat nagyteljesítményű liftek bonyolítják le, a 24. emeletre 35 másodperc alatt értünk fel. Óriási könyvtárában négy és félmillió könyv van. Az első eme­lettől a tizedikig csaknem mind könyvraktár. A kért könyveket az automatikus mozgólépcső 5 perc alatt eljuttatja a kölcsönzőhöz, az olvasóterembe. Az egyetem épüle­­tben van a 6000 személyes diák­szálló. Minden egyetemi hallgató­­nak külön szobája van, minden szükséges felszereléssel ellátva. Négy étkezde — háromszáz— négyszáz férőhelyes — áll az egyetem dolgozóinak és ta­nulóinak rendelkezésére, ebből kettő diétás. Ezenkívül található benne színház, uszoda, sportter­mék, *3 <dordó stb. Az előcsar­nokb­an intarziás parketta, már­vány mozaikból :adósok portréi, szobrok. 1600 személyes márvány díszteremben 8 csillároszlop biz­tosítja a fényt, egy-egy súlya há­rom tonna. A párnázott székek hangtalanul csukódnak. Hangszi­getelő nem engedi be a külső zajt. A falakban levegőtisztító gépe­ket helyeztek el, amelyek állan­dóan frissítik a levegőt. Nem hiá­­ba mondja az angol miniszterel­nök: „diákparadicsom”. Valóban az, de dolgozni kell érte. Az újonnan épülő délnyugati városrészben főiskolák, kórházak, színházak, mozik, a Tudományos Akadémia 8—9 emeletes tanári és munkás lakótömbök épülnek a 8 km hos­­­szú Lenin-sugárút két oldalán. De nem ritka a 16 emeletes lakótömb sem Egy-egy ilyen lakótömbben 3—4, sőt 5000 ember lakik. Akko­ra, mint egy falu, bölcsőde, óvoda, iskola és üzletek vannak. Az ut­cákon a háztömbök belső térségei­ben parkokat, já­szótereket létesí­tettek, almafát, nyírfát, túrafát és hársfát ültettek. ÉRTESÍTÉS A Városi Tanács VB Egészség­ügyi Osztálya értesíti az ált­alános iskolai tanulókat és szüleiket, hogy a városi iskolafogászat a szünidőben is működik, az telje­sen ingyenes és a rendelés ideje munkanapokon reggel 8 órától fél 10 óráig a Táncsics Mihály utca 3. szám alatt van. Orosháza, 1959. június 27. Dr. Pongrácz Gyula városa főorvos OK VALÓNK ÍRJA Orosházán a Kelet utcában és környékén sok kóbor kutya csa­tangol, mert tulajdonosaik sem éjjel, sem nappal nem tartják azokat megkötve. Ezek a kutyák különösen éjjel zavarják a lakos­ság nyugalmát és veszélyeztetik az éjjeli mi­szakból hazatérő dolgozók testi épségét. Kérem a szerkesztőséget, fog­lalkozzon ezzel a kérdéssel. Csicseva Mihályné Orosháza, Kelet utca 13. * A kutyatulajdonosok figyelmébe ránljuk Csicseva Mihály­né sorait és javasoljuk, hogy kössék meg a ku­tyákat. Az új délnyugati kerületet Moszkva központjával a 8 km hosszú és 80 méter széles Kom­­szomol sugárút köti össze. Ezen az új sugárúton a városrendezés folyamán a régi faházakat lebon­tották és helyén új, magas épü­leteket emeltek. A szovjet építészek a világot mindig újabb és újabb tervekkel lepik meg. Moszkva köré 6—7 úgynevezett „Szputnyik” várost terveztek. Ezek az új városok Moszkvától 50—60 km-re lesznek, és 60—70 ezer lakosuk lesz. Ipari és állami hivatalok­­ költöznek át, hogy Moszkvát tehermentesítsék. Az első szputnyik-város építését már meg is kezdték és 1962—63- ra lesz kész. A moszkvai felhő­karcolók, a metró­állomások és a hatalmas sugárutak, a hatal­mas háztömbök, a szputnyik-vá­rosok és a klasszikus szépségű e­­gyetem építészeti együttesei a kommunizmus építésének győzel­­mi jelei. (Folytatás: Moszkva történelmi emlékei és a szovjet emberek é­­letkörülményei.)

Next