Orosházi Hírlap, 1960. január-március (5. évfolyam, 1-13. szám)
1960-01-07 / 1. szám
• OROSHÁZI HÍR&AP Hogyan lépjünk ismét előre? A Békés megye Népújságban ■ olvastam, hogy az óév utolsó napjának reggelén állították le a városba vezető minden főútvonalra az új jelzőtáblákat: „Gyula termelőszövetkezeti város”. Ez azt is jelenti, hogy megyénkben imnanéz harmincegynéhány község dolgozó parasztja után Gyula város parasztsága is a közös gazdálkodást választotta. A három hét óta tartó lelkes agitátor-munka, a parasztság józan megítélése, gondlkodása meghozta az eredményt. Nagyszerű eredmény, amit szívből üdvözlünk, és velünk együtt Orosháza város tsz-tagsága, és a holnap tsz-parasztjai. Azért egy kis szégyenkezés pírja is vegyül örömünkbe. Orosháza nagyszerű tradícióval rendelkező parasztsága tipeg-topog, áll és vár. Egy utat már megtettünk. Elmondhatjuk, hogy városunkban is megszilárdultak, életképessé váltak a termelőszövetkezetek. Az eredményekkel elégedettek lehetnek a tsz-tagok. Most újra teljes mélységében merült fel a paraszti jövendő útjának kérdése. Ez az, amely újra beférkőzött a prasztember fejébe, amely körül annyi szenvedélyes vélemény hangzik el a parasztszázak pipafüsttel teli szobájában. Az üzemi munkások, párttagok és pártonkívüliek beszélnek, agitálnak a paraszti jövőről. Munkájukat a meggyőzni akarás jellemzi. Az elmúlt esztendőben városunkban 330-an választották a közös gazdálkodást, így 1321 főre nőtt a tsz-tagok száma. Tehát van eredmény! Azonban mi ez ahhoz, amit Gyula városában 1959. december 29-én elértek: egy nap alatt 350-en léptek a termelőszövetkezetbe, december 30- án pedig — befejezésképpen — 250-en kérték felvételüket. Jó hatással volt a városban a kulákkérdés ismert megoldása. Maguk a dolgozó parasztok döntötték el: felveszik-e a szövetkezetbe a kulákokat, vagy sem, megteremtik-e számukra a lehetőséget, hogy beleilleszkedjenek az új élet keretei közé. A kulákok egy része élt is ezzel a lehetőséggel, és igyekszik alkalmazkodni az újhoz. Persze a lemaradás nem azt jelenti, hogy Orosházán nincs érdeklődés a szövetkezés iránt. Ellenkezőleg, Az érdeklődés nagy, de az érdeklődéshez képest a belépő kevesebb, mint Gyulán. Az egész város elismeri a szövetkezetek eredményeit, mint mozgalmat helyesli is, csupán vár és vár. Mi az oka? Véleményem szerint helyenként a tsz tagjai nem szívesen és nem őszintén beszélnek az egyéni parasztokkal. Különösen azok a tagok, akik csak házat, meg keresetet akartak biztosítani, ami már meg is van, erre föl úgy beszélnek, mint aki tovább akar állni. Az ilyen persze nem mond mást: „Ha jönni akarnak, jönnek, ha nem, nem.’,’ — „Régebben agitáltuk épp eleget, meg is kaptuk a köszönetét az ellenforradalom alatt.” Ez a szektásság elítélendő. De egyébként is annyi ellensége lenne itt Orosházán a tsz-eknek, hogy meg kellene ijedni? Nem arról van szó, hanem egyszerűen arról, hogy a középparasztok egy része még nem akar belépni a szövetkezetbe. A többsége nem beszél ugyan a tsz ellen, de magatartásuk visszariassza azokat is, akik hajlanának a belépésre. Egy kis demagóg csoport viszont Monoron, meg a 48-as körben szenvedélyesen a tsz béklyóiról, a kapitalista gazdálkodás nagyszerűségéről beszél meglehetősen nagy ellentéttel. Egyszer a tsz-et ócsárolja, máskor saját gazdaságára panaszkodik. Kétségtelen, Monoton erős középparaszti réteg él, amelyik jó földdel, jó adottságokkal rendelkezik. A középparasztok egy része, meg a kulákok azonban nemcsak az „ősi” földet örökölték apáiktól, hanem a hihetetlen szerzési, gazdagodási vágyat is. Ma vitathatatlanul jobban él a parasztság, mint bármikor. A monori gazdák egy része az istennek sem vallja be, hogy a jobb paraszti élet a kormány intézkedése nyomán történt, nem pedig az ő kizárólagos jobb gazdálkodása révén. (Hiszen termésátlaga alig néhány százalékkal jobb az 1938-as évinél.) És hogy jobban temel, ma, mint tegnap, és gazdagodott, nem a kisparaszti gazdaság, „bővített újratermelésének” eredménye — mint ezt 60- ban hangoztatták —, hanem a gépállomás gépeinek, a műtrágyának, a begyűjtés eltörlésének stb., az állami segítségnek. — De még így is lemaradt a tssz-ék termésátlagaitól. Van olyan paraszt, aki kombájnnal aratott, csépelt, és — nyilván saját szórakoztatására — azt állítja, nem a gép a fontos (?) A felvilágosultabb parasztok jól tudják, hogy a gép hiányában a kisparcellák gátjaival drágábban termelnek, mint a termelőszövetkezetek. Ezért nem arra várnak, hogy a búza, kukorica ára emelkedjen, hanem hogy ésszerűbben többet termeljenek bent a termelőszövetkezetekben. Némelyek meg nemcsak a tszekre panaszkodnak, amikor vitapartnerjük akad, de a saját „szűkös életmódjukra” is. Azt mondja, rosszul él így is”. Pedig tele van a kamrája, az udvara, de a bugyellárisa is. Pannónia motorkerékpáron megy a gépállomásra gépi szerződést kötni stb, stb. Vajon mi miatt panaszkodhatnak ezek az emberek, úgy a monori részen, mint a 48-as körben? Minden bizonnyal azért elégedetlenek egyes gazdák még most is, mert nem vásárolhatnak annyi földet, amennyit akarnak. Azért nincsenek megelégedve a helyzettel egyes parasztok, mert ha házat vesznek, akkor nem zavarhatják el új házukból a lakót, akinek nincs másutt hely, hogy meghúzza magát. Egyesek elégedetlenek, mert nem elégíthetik ki harácsoló vágyukat. Ezért Oroszházán a monori részen és másutt is, keményen meg kell mondani, hogy aki mások rovására akar meggazdagodni, aki úgy képzeli el a paraszti fejlődés útját, mint 20 évvel ezelőtt, az nagyon elszámította magát. Miért nem haladhatunk az általuk vélt úton? A proletárdiktatúra kivívása után a hatalomra jutott munkásosztály minden ellenszolgáltatás nélkül, kisajátította a volt nagytőkések vagyonát, ezzel a lépéssel a népgazdaság jelentős területén elsősorban az iparban, közlekedésben, pénzintézetekben, nagykereskedelemben egy csapásra megszűnt, tette a magántulajdont, és he iyébe a szocialista társadalmi tulajdon lépett. Ilyen társadalmi viszonyok között az ipari termelés rendkívül gyors ütemben fejlődött. Az ipar ma négy és fél-5 szeresét termeli az 1938-as évnek! (Míg a mezőgazdaság csupán néhány százalékát.) Tehát ezért sem kell a magántulajdonom alapuló gazdálkodás. Másrészt a népi államunk, a szegény parasztiság és a saját munkájából élő középparasztság nem engedné meg, hogy új, gazdag paraszti réteg nőjjön ki, egy olyan réteg, amelyik újból korgó gyomrú napszámosokká, lenézett cselédekké szorítaná le a parasztság egy részét. Nem engedhetjük meg, hogy bárhol is újra a szégyenteljes kapitalista rend kegyetlen farkastörvénye uralkodjék. Az ilyen törekvések ellen minden részen harcolunk, mert azt akarjuk, hogy a jövő minden paraszt számára egyformán jólétet és boldogságot hozzon. A szocializmus győzelme megköveteli, hogy az egész népgazdaságban — tehát a mezőgazdaságban is — szocialista alapokra helyezzük a termelést. Nyilvánvaló, az egyéni parasztságot nem kisajátítani, hanem a szocializmus építése ügyének megnyerni kell. Ezért járnak beszélgetni a dolgozó parasztokhoz, mint szövetségesei, az üzemi munkások. A dolgozó parasztság zöme követi is a jóindulatú tanácsot. Egyet azonban el kell érni, ha tovább akarunk ismét lépni, hogy ne az elégedetlenkedők legyenek a hangadók Monoron, sem a 48-as körben, hanem a becsületes paraszti jövendőn keményen munkálkodó tsz-tagok és egyenes gondolkodású parasztemberek. Enélkül a szövetkezeti mozgalom sem léphet előre egy lépést sem Orosházán. Bocskár János — December végén elkészült Tótkomlós község általános rendezési terve. * — 1960-ban nyolc utcában újítják fel a járdát Gerendáson. Községfejlesztési alapból két kutat fúrnak. Nyolcvanezer forintos költséggel új nevelői lakás épül a faluban. * — 350 ezer forintot fordítanak 1960-ban Kardoskút—Pusztaközpont villamosítására. * , — Nagykopáncson az elmúlt évben 46 ezer forintot fordított a tanács az utak karbantartására, feltöltésére. Az idén tavasszal 400 ezer forintos költséggel a kultúrotthon és a makói kövesút közötti 810 méteres szakaszon kövezik az utat. — 86 SZÜLŐANYA 34 ezer forint értékben ingyenes babakelengyét kapott Csomóson a múlt esztendőben. — Köszönet az orosházi Dózsa Tsz vezetőségének, valamint tagságának, hogy lehetővé tették gépkocsijukkal feleségem (édesanyánk) holttestének hazaszállítását. — Szél György és gyermekei. ’ 6992 — Köszönetnyilvánítás. Mindazon rokonok, ismerősök, szomszédok, akik özv. Bor Lajosné temetésén megjelentek, virágot, koszorút hoztak ravatalára, mérhetetlen fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, fogadják érte hálás köszönetünket. — A gyászoló család. 1994 * — AZ OROSHÁZI Iparitanulóiskola építésére másfélmillió fönntart biztosít kormányunk az ötéves tervben. * — Köszönetnyilvánítás. Mindazon rokonoknak, jótparétok, szomszédok, ismerősök, és akik nem tudtak részt venni feleségem, édesanyánk Szél Györgyné szül. Szerencsi Lídia temetésén, de virágot, koszorút hoztak, mérhetetlen fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, fogadják érte hálás köszönetünket. — Gyászoló család. ‘ 6991 * ORVOSI ÜGYELETES SZOLGÁLAT 1960. január 9-én déli 12 órától január 11-én délelőtt 8 óráig dr. Horváth Lajos körzeti orvos (Orosháza, Kossuth Lajos utca 46) tart ügyeletes szolgálatot. Az orvosi ügyeleti szolgálat kizárólag életveszély, sürgős orvosi beavatkozás, és elsősegélynyújtás esetén vehető igénybe. * — CsanádapÁran 15«». évrel«S »dós embert mentesített a tanács a községi fejlesztési hozzájárulás fizetésétől. NEM MINDENKI TUDJA ... hogy hazánkban 4020 termelőszövetkezet 3 és félmilló hold földön, közel 5 millió taggal működött a múlt esztendőben. ... hogy az idén a tavalyi 94 000-ről 203 000-re növekedett termelőszövetkezeteink szarvasmarha-állománya. ... hogy 1952-höz viszonyítva termelőszövetkezeteinkben országos átlagban megháromszorozódott az egy tagra eső jövedelem. ... hogy több mint háromszorosára emelkedett termelőszövetkezeteinkben 1950-hez viszonyítva a gépi munkák mennyisége. ... hogy termelőszövetkezeteink egy mázsa búzát 52 forinttal, egy mázsa árpát 49 forinttal, egy mázsa kukoricát 3 forinttal és egy mázsa napraforgót 91 forinttal olcsóbban állítanak elő, mint az egyéni gazdaságok. ... hogy ugyanannyi idő alatt, míg egy ember 10—12 tehenet tud kézzel megfejni, a fejőgép kifej 20—25 tehenet. ... hogy a termelőszövetkezeti tagok három 10 évesnél kisebb gyermek után 210 forint, négygyerek után 280 forint, öt gyerek után 350 forint és minden további gyerek után 70 forint családi pótlékot kapnak. Huszonketten léptek a tsz-ekbe Békéssámsonban az utóbbi hetekben Nagy Józsefné 3 kat. holddal, Magó Sándorné 3 és fél kat. hold, Szabó János 3 kh, Szabó Jánosné 3 és fél kh, Kovács Antal 4 kd, Tassi Györgyné 3 és fél kh, Szító János 3 kh, Orovecz Ferenc 4 kh, Hudák István 3 kh, Vrankó Mátyás 3 és fél kh, id. Varga Imre, Tóth Györgyné 5 kh, Lukács M. Pál 3 kh, Szkics Józsefné, Szecskó Ferenc, Dégi Erzsébet, Kristó Ferenc, Nagy Ernő, Hegedűs Áron, Setény Jánosné, id. Markovics Mihály és ifj. Markovics Mihály lépett a termelőszövetkezetekbe. Anyakönyvi hírek Születések: Kancsó György és Varga Mária leánya Éva Mária, Lestyán Oszkár és ProzUk Julianna leánya Erika, Bors József András és Dimitrov Gizella leánya Éva Gizella, Szemenyei András Ferenc ée Kabódi Erzsébet leánya Magdolna Erzsébet, Tóth Ferenc és Fazekas Piroska leánya Piroska Ibolya, Baranyi Ferenc Géza és Süle Julianna Etelka üa Ferenc Béla, Fazekas János és Nagy Erzsébet Ka Béla, Hegedűs Imre és Pászti Ilona leánya Ilona Éva, Lévai Pál és Csepregi Margit Piroska leánya Margit Gyöngyi, Selmeczi Pál József és Jankó Róza Mária leánya Éva, Kádár Lajos és Csörnyei Dona leánya Tünde Hona. Házasságkötések: Ács Ferenc András és Nagy Margit Etelka, Kabódi István Sándor és Deák Etelka, Horváth János és Béh Ilona Edit. Halálesetek: özv. Bor Lajosné Gabnai Mária 63 éves, özv. Szombati Sándorné Kovács Juliánna 72 éves, Tóth Ferenc se éves, Mondik László 30 éves. ^ÓÖÖÖÖÖÓÓÓÓÓOPÓOOÓÓOÓÓOÓÖOO ÓÓÖÖOÖOÓOÖOÖÓÖÖÖOÓÓÖÖÖOÖÖÖÖÖÖOÖÖÖÖOÖÖÖOÓÖOÖOOO Szokolai Mihály nyugdíjba vonul Valamikor napszámoskodott Szokolai Mihály.Nyáron aratás, cséplés, ősszel répaszedés, kukoricatöltés... Télen aztán, ha volt alkalom, fakitermelést, galyázást vállalt. Ha munka nem volt, nem keresett. A felszabadulás után 6 hát, hold földet juttattak az ő számára is, amivel aztán 1949-ben Szentetornyón ő is az Október 6. Tsz alapító tagok sorába állt. Kezdetben nem volt könnyű dolog. Úgy adták össze a tagok a jószágot, a takarmányt és minden egyebet, hogy az új életet megkezdhessék. De a következő évek már őket igazolták. Igaz, 1952-ben és 1953-ban megzökkent a fejlődés, de aztán újra nekilendült. 1956-ban ismét nehéz viszonyok közé került az Október 6 Tsz. Az ellenforradalomnak azonban már nem volt ereje ahhoz, hogy győzelmet arasson. A tagság megvédte a tsz-t. Azóta óriásit fejlődött az egész ország és ezen belül a jogutód Petőfi Tsz is. Tíz év telt el az új élet kezdete óta. Szokolai Mihály jóban, rosszban mindvégig hűségesen haladt azon az úton, amelyet pártunk jelölt meg a dolgozó parasztság életének szebbé, jobbá való kialakítása érdekében. És a hűségnek most érett meg a gyümölcse. Hamarosan nyugdíjba vonul. Szokolai Mihály így beszél erről: — A nyugdíj nem sokat változtat majd a körülményeimen. 65 éves és egészséges vagyok, dolgozom tovább. 120 munkaegységet, szerezhetek a fejben, megmarad a háztáji földem is. Ez évben hat disznót hizlaltam és 12 ezer forintot kaptam értük. Pedig rendszeresen dolgoztam a közösben és december 1-ig 380 munkaegységet szereztem. Szokolai Mihály csak egyet sajnál, hogy nem most kezdi az életet. Régen bizony nem tudta, hogy milyen a szép lakás, a pihenés, a szórakozás. Még moziban sem nagyon volt. Mindezt tsztag korában ismerte meg. Mert amióta tsz-tag, rendszeresen jár moziba, a Petőfi Művelődési Ház előadásaira, újságokat, könyveket olvas, és nagyon szeret biliárdozni, meg sakkozni... Nem született szerencsés korban Szokolai Mihály. Életének eleje nyomorúság, céltalan robot volt. De társadalmunk kárpótlásul nyugodt, megelégedett öregkort biztosít szamára