Orosházi Hírlap, 1960. január-március (5. évfolyam, 1-13. szám)

1960-03-03 / 9. szám

újítás egyik módja az életszínvonal emelésének Még két éves sincs az Oroshá­za Ruhagyár, a dolgozók máris 9 felsebb-nagyobb újítási javas­latot nyújtottak be elbírálásra. E­­zek közül hatot elfogadtak, há­rom kísérletezés alatt áll. Az újí­tások évenként együttesen több ezer forint hasznot eredményez­nek a népgazdaságnak, másrész­ről pedig megkönnyítik a dolgo­zók munkáját. Igen eredményesen dolgozik­ ­ az újító brigád , amelynek tagjai: Fábián Ferenc gyártásvezető, Németh Sándor és Földházi Károly műszerész, va­lamint Pesicz Zoltánná technikus. A brigád az egyes elgondolásokat együttesen tervezi és valósítja meg. Ez évben két újításukat fo­gadta el a vállalat. Egy salak­­felvonó-lift kivitelezése most tör­ténik Békéscsabán, a vállalat mű­helyében, a varrógépindító pedál csuklópánt rögzítésére vonatkozó javaslat pedig már gyakorlatilag is megvalósult. Az újító­brigád szívesen segít a mások által elgondolt újítási ja­vaslatok kidolgozásában is. A gyár egyik legeredményesebb újítója Héjjas Lajosné ruhaipari technikus, aki egy éve megkapta a könnyűipar kiváló dolgozója kitüntetést. Az elmúlt évben a pizsama és apacsgalléros ing készítésénél bélelőanyag meg­takarításra tett javaslatot amit el is fogadtak. Ezen kívül még három kisebb újítását valósítot­ták meg, amelyek azonban éven­ként ugyancsak jelentős idő-, e­­nergia- és anyagmegtakarítást e­­redményeznek. Szécsi Imre fűtő a saját mun­kája megkönnyítésére és egész­ségének megóvására olyan zárt szerkezetet konstruált, amelyben a forró salak az erre a célra ké­szített eszközzel behúzható és lo­csolással lehűthető anélkül, hogy a gépház levegője gőzzel és mér­gező gázzal telne meg.­­ Eddig ezt a műveletet szabadon végez­ték, amely veszélyeztette az ott tartózkodók egészségét. Az említett újítások — még ha nem is országos jelentőségűek — mind hozzájárulnak népgazda­ságunk fejlődéséhez. Azt csak a ruhagyár párt- és szakszerveze­tének, valamint műszaki­ és gaz­dasági vezetőinek javára írhat­juk, hogy minden újítási javas­latot időben felülvizsgálnak, el­bírálnak és ezzel kedvet adnak a dolgozóknak a kezdeményezés­hez. Helyes lenne, ha más vállala­toknál is hasonló jó eredmények­ről számolhatnánk be. Az újítás közvetlenül is mun­kásérdek, mert egyik módja az életszínvonal emelésének. Ezzel ma már legnagyobb­részt tisztá­ban vannak a dolgozók és a szá­mos kisebb-nagyobb újítás azt bizonyítja, hogy kedvezőbbé, könnyebbé, eredményesebbé a­­karják tenni munkájukat. A dol­gozó tömegek a mi viszonyaink között ténylegesen saját érdekü­ket szolgálják, amikor az egész népgazdaság fejlődését viszik e­­lőbbre. Pásztor Béla Süteményszállító gépkocsi Az Orosházi Sütőipari Válla­lat nemrég egy új 0,75 tonnás zárt, higénikus süteményszállító gépkocsit és egy 4000 liter befo­gadóképességű olajszállító gépko­csit kapott GONDOK Igazi férfimunka az, amit az olajbányászok végeznek. A szak­mának nincs is olyan ága, amely ne kívánna talpig embert. A fú­rást végzőket, a gépkezelőket, a gépkocsi- és vontatóvezetőket, a szerelőket, és a többieket is teljes egészében igénybe veszi a rájuk bízott feladat. Mun­kájuknak nem lehet akadálya a hó, a jég, a sár, a vihar. Mindezt időben és becsületesen kell elvé­gezniük, mert csak egy kis mulasz­tás és máris több tíz-, sőt százezer forintos kár keletkezhet. Az Alföldi Olajfúrási Üzem dol­gozói az elmúlt évben 76 ezer méter helyett több mint 99 ezer méter fúrást végeztek. Ezt a ha­talmas teljesítményt a szervezés, a megfelelő anyagellátás, a dolgo­zók minőségi munkában való a­­nyagi érdekeltsége és a műszaki adottságok figyelembevételével ki­dolgozott munkaverseny eredmé­nyezte. Elsősorban azért mégis a dolgozók munkához állása a dön­tő dolog. Az olajbányászok igazán kitettek magukért. Sajnos azonban — mondják — a helyi tanácsi szakigazgatási ve­zetőktől nem sok támogatást kap­nak, pedig a megfeszített munká­nak a helybeli lakosság is igen nagy hasznát látja majd. Elsősor­ban a lakáskérdést vetik fel. Még azoknak sincs lakásuk, akiknek beosztásuk, vagy munkakörük a­­lapján feltétlenül Orosházán kel­lene lakniok. Megértik, hogy má­ról-holnapra nem oldható meg a kérdés, de az eddigi tapasztalatok alapján az a véleményük, hogy a városi tanács igazgatási osztálya többet is tehetne az érdekükben. Sáros József elvtárs, az MSZMP alapszervezet titkára a klubhelyi­ség kérdését teszi szóvá ismét. Na­gyon nélkülözik ezt az olajosok. Képtelenek értekezletet,­­ vagy gyűlést tartani, mert nincs megfe­lelő helyük. Szeretnének szakmai megbeszélést, vagy szakmai to­vábbképzést tartani... de hol? Leülni sem nagyon tudnak, hogy munkaidő után újságot ol­vassanak, vagy beszélgessenek. Beszélgetésre egyedüli „alkalmas” hely a szembelévő italbolt, ami­nek azonban nem egyszer kelle­metlen utókövetkezményei tá­madnak. Ennek aztán az asszo­nyok, a család, közvetve pedig a vállalat és az egész társadalom kárát látja. Az olajbányászoknak nincs ál­landó letelepedési helyük. Egy helyen néhány évet töltenek, az­tán — mint a­ vándormadarak — útrakelnek. Ha lehet, a család­jukat is viszik magukkal, néha azonban évekig is távol vannak egymástól. Ezért is áldozatos az életük. Megérdemlik, hogy több segítséget kapjanak. OROSHÁZI HÍRLAP Tanácstagi fogadóórák Orosházán 1960. március 4—8-ig az alábbi tanácstagok tartana­k fogadó­órákat: Március 4-én, Szappanos Ferencné, Zöldfa u. 211/a. 27-es körzet. Március 8-án, Hoff­er Béla, Csokonai u. 8 sz. 19-es körzet. A fogadóórák délelőtt 9-től 12-ig tar­tanak. Helye: Orosháza, Szabadság­ tér 8. (Wigner ház) emelet 3. sz. iroda. Hétfőn és csütörtökön fogadóórát tart Sinkó Sándor v. b. elnök, Ács Pál v. b. elnökhelyettes, szerdán és szombaton dr. Klimai János v. b. tit­kár. Felhívjuk a város lakosságának fi­gyelmét, hogy panaszaikkal, bejelenté­seikkel forduljanak a tanácstagokhoz. Mire jó a bürokrácia? Bikádi Mihály és neje Balogh Róza, Orosháza VIII. ker. Iskola utca 37. szám alatti lakosok kép­viseletében telekkönyvi bead­ványt adtak be az orosházi já­rásbírósághoz, mint telekkönyvi hatósághoz a fenti cím alatt meg­jelölt házingatlan átírására vo­natkozóan. Tévedésből nem csa­toltam az iratokhoz a csorvási lakos eladónak az orosházi tanács v. b. pénzügyi osztályától kiké­rendő igazolást arról, hogy O­­rosházán nincs adótartozása. Ezért a járásbíróság telekkönyvvezető­je, Halmágyi György — annak el­lenére, hogy naponta többször beszélünk — 15 soros végzéssel felhívott arra, hogy az említett adóigazolást 30 napon belül pót­lólag csatoljam be. A végzés kéz­hezvétele után nyomban besze­reztem a szükséges adóigazolást, ráírtam a telekkönyvi végzés szá­mát és rövid úton beadtam a te­lekkönyvi hatósághoz. Az említett telekkönyvvezető az így „mezítláb” beadott adó­igazolást nem fogadta el, hanem beszaladt a járásbíróság elnöké­hez panaszra amiatt, hogy nem írásbeli kérelem kíséretében ad­tam be a tévedésből kimaradt a­­dóigazolást. A járásbíróság elnö­ke a telekkönyvvezető kérésére személyesen visszahozta nekem az adóigazolást azzal, hogy az adóigazolást csak külön kérelem­mel lehet beterjeszteni a telek­könyvi hatósághoz. Nem tudom, hogy a telekkönyv­vezető milyen jogszabály alap­ján járt el akkor, amikor sem a telekkönyvi rendtartás, sem más jogszabály nem írja elő azt, hogy a lemaradt adóigazolást a telek­könyvi beadványhoz csak kü­lön kérelemmel lehet beterjesz­teni. Lehet, hogy a telekkönyvveze­­tő a gyakorlatban kialakult ré­gi bürokratikus módszereket tart­ja szem előtt, és ennek betartá­sához ragaszkodik, de tudomásul kell vennie azt, hogy manapság a bürokrácia kiküszöbölése mel­lett, a felesleges írásbeliség nél­kül kell elintézni az egyes ügye­ket. Vajon milyen törvénysértést követett volna el a telekkönyv­vezető, ha a hivatkozási szám­mal ellátott adóigazolást külön kérelem nélkül elfogadta volna? Dr. Fábián Mihály A B. B. — Megtörtént a nagy esemény: a Brigitte Bar­­dot — Jacques Chanter házaspárnak fiúgyerme­ke született. Az ese­ményt Franciaországban eddig még nem látott propaganda hadjárat e­­lőzte meg, egyik lap sem mulasztotta el, hogy hetente legalább egyszer ne közöjön „le a­ B. B.-ék portájáról. A párizsi je­lentések szerint a ripor­terek valósággal meg­szállták a környező há­zakat, hogy a gyermek­sírás hallatára azonnal világgá kürtöljék a már születés előtt világhírű­vé vált gyermek meg­érkezését. És természe­tesen pontos adatokat szolgáltattak arról, hogy hogy az újszülött hány kilós, mennyi a mell- és csipőbősége, ahogy azt kedves mamájának ese­tében annyiszor megtet­ték. Megtörtént tehát a francia filmvilág min­den mást háttérbe szo­rító eseménye, vége a szenzációhad­­ íratnak. Vagy mégsem? Ezután ugyanis minden valószí­nűség szerint a fény­kép­riportok következ­nek a boldog mamáról, papáról és a nagyremé­nyű csemetéről. Mert ugyebár valami érde­kességről csak írni kell a francia lapoknak, éb­ren kell tartani az ér­deklődést Brigitte Bar­­dot iránt. A B. B. bébi születése pedig tagadha­tatlanul vonzó téma, sokkal érdekesebb, mint mondjuk az algériai tá­borokban sínylődő gyer­mekek sorsa. — A kiscsákói Törekvés Tsz pártalapszervezete a tsz vezetősé­gével együtt elhatározta, hogy március 8-án, a Nemzetközi Nő­nap tiszteletére vacsorát rendez. Előreláthatólag mintegy 350 sze­mély vesz részt a vacsorán, mely­re több egyénileg dolgozó paraszt­családot is meghívnak. * A SZOVJET FILM ünnepe al­kalmából a kiscsákói KISZ-szer­­vezet megemlékezett az ünnep je­lentőségéről, melyet Rajki Ist­ván méltatott. Ezután levetítet­ték a „Tengerészrevű” című fil­met, majd a fiatalok teaeszet, utá­na pedig hajnalig tartó táncmu­latságot rendeztek. * Orvosi ügyeletes szolgálat 1960. március 5-én déli 12 órától március 7-én délelőtt 8 óráig dr. Kracker Vilmos körzeti orvos (Orosháza, Kossuth Lajos utca 1.) tart ügyeletes szolgálatot. Az or­vosi ügyeletes szolgálat kizárólag életveszély, sürgős beavatkozás és elsősegélynyújtás esetén vehető igénybe. Cserben hagyta áldozatát Orosházán, február 11-én 18 óra 30 perckor a Székács József utcán ismeretlen tettes elütötte motor­­kerékpárjával Zábrák Ferenc o­­rosházi lakost. Zábrák az ütéstől a földre zuhant és eszméletét vesz­tette, a motorkerékpáros pedig­­ a kötelező elsősegélynyújtást lel­kiismeretlenül mellőzte és­­ a kö­vetkezményektől félve tovább haj­tott. A Békés megyei Közlekedési Ellenőrző Csoportnak 10 napi nyo­mozás után sikerült a tettes kilé­tét megállapítania Tarján János, az Orosházi Gépállomás dolgozó­ja személyében, aki tettét beis­merte. Tarján János ellen — aki cserbenhagyással súlyosbította cselekményét — a büntető eljárás megindult. 3 — Köszönetnyilvánítás. Mind­azoknak a barátoknak, ismerő­söknek, akik drága jó feleségem, anyám, testvérünk dr. Tatár Bé­­láné temetésén megjelentek, vagy részvétüket egyéb módon fejez­ték ki, ezáltal mély fájdalmun­kat enyhíteni igyekeztek, fogad­ják hálás köszönetünket. A gyászoló család * — Köszönetnyilvánítás. Mind­azon rokonok, szomszédok, isme­rősök, akik felejthetetlen édes­anyánk, nagyanyánk özv. Ágos­ton Ádámné sz. Győri Rozália temetésén megjelentek, virágot, koszorút hoztak, mérhetetlen fáj­dalmunkat enyhíteni igyekeztek, fogadják érte hálás köszönetün­ket. Gyászoló család* — Köszönetnyilvánítás. Mind­azon rokonok, ismerősök, szom­szédok, kik drága jó édesanyánk, nagyanyánk özv. Tóth Antalné temetésén megjelentek, virágot hoztak, mérhetetlen, fájdalmun­kat enyhíteni igyekeztek, fogad­ják érte hálás köszönetünket. A gyászoló család Anyakönyvi hírek Születések: Szemenyei Lajos és Simon Rózsa fia Péter Pál, Nagy Ferenc és Dénes Etel­ka fia Ferenc Zoltán, dr. Horváth Tibor Kornél és Aradi Éva Ella fia Tibor, Bíró Ferenc és Kovács Irén leánya Ildikó, Gál István és Göböly Julianna fia István, Kovács István és Kazár Erzsébet fia Mátyás, Kiss István és Riba Mária leánya Éva. Házasságkötések: Sólyom Lajos és Gelegonya Éva Ka­talin, Nobik Gyula és Domoki Júlia Jolán, Szula Sándor József és Ke­resztes Veronika. Halálesetek: özv. Ágoston Ádámné Győri Rozália 79 éves, özv. Tóth Antalné Szanyi Má­ria 68 éves, Kovács János 55 éves, Ki­rály Lajos 83 éves, Csikortás György 57 éves, özv. Göndör Béláné Szerda­helyi Rozália 82 éves, dr. Tatár Bé­láné Felföldi Rozália 50 éves, Orbán Sándor 19 éves. Termelőszövetkezeti tagoki Egyéni termelőkI Az Állatforgalmi Vállalat kocatartási és süldőnevelési akciót indít, melynek keretében vemhes kocákra köthető szerződés. A szaporulatból legalább 2 darab hizlalásra alkalmas, 40 —60 kg közötti súlyú süldőt kell leadni a fialástól számított 4—6 hónapon belül. Minden leszerződött igazoltan vemhes koca után 600­— forint előleget folyósít a válla­lat, a szerződés alapján átvett süldőkért pedig a mindenkori szabadárnál 50 fillérrel többet fizet. A jelenlegi szerződéses árak: 40—60 kg tiszta fajú fehér hús süldő kg-ként 15,50 40—60 kg hús-, húsjellegű és mangalica kg-ként 14,50 Használja ki a kedvező lehetőségeket, s még ma kössön szerződést, mert a szabadpiac ár­alakulásának bizonytalanságával szemben a szerződéses süldőnevelés jó árat biztosít! Részletes fel­világosítást a vállalat kirendeltségei és a községi felvásárlók adnak! Békés megyei Állatforgalmi Vállalat Békéscsaba. Telefon: 10—34. 25 f

Next