Orosházi Hírlap, 1960. április-június (5. évfolyam, 14-26. szám)
1960-04-07 / 14. szám
2 OROSHÁZI mm AP Megyünk tovább előre, a szocializmus teljes győzelme felé Emlékünnepség a Petőfi Művelődési Házban (folytatás az 1. oldalról.) re. A lakáselosztást megkezdték és december végéig 200 sokgyermekes család került jobb, egészségesebb lakásba. A továbbiakban Pásztor elvtárs részletezte a földosztás, vialarmint a nők teljes egyenjogúságának a megvalósulását. A többi között hangsúlyozta, hogy városunk területén 10 ezer hold került a dolgozó parasztság kezébe ahol most egyénileg és termelőszövetkezetbe tömörülve dolgoznak saját boldogulásukra. Ma már tsz-ben 1360 család 14 ezer holdon gazdálkodik. Tehát nagyot változott városunk általános képe, ,,de különösen a város ipara, — mondotta a többi közöttit. Míg a múltban az üzemek, vállalatok, intézmények alkalmazottainak száma másfélkétezer körül mozgott, ma túlhaladja az 5 ezret. Jelentős kulturális fejlődésnek lehettünk szemtanúi az elmúlt 15 év alatt. Míg 1944-ben 59 tanár és tanító volt, 1960-ban 222 tanár és tanító tanít. 1944-ben 1913 elemi iskolás tanuló volt, 1960-ban 4300 A középiskolások száma 145 volt, most 800. De még lényegesebb az, hogy 1944-ben alig volt munkás-paraszt tanuló a középiskolákban, és jelenleg közel 600 a számuk. 1938-as években 200 pengő volt csak a tandíj (azaz tíz mázsa búza) a gimnáziumban. Ma egy közepes, vagy jó rendű tanuló,3 forintot fizet, vagyis 3 db. tojás árát fizeti tandíjba. A Horthy-rendszerben az éhező iskolások helyzetén alamizsnával igyekeztek segíteni, ilyen volt a tejakció is. Kadocsa Oszkár iskolaigazgató írta, hogy „Az 1934—35-ös iskolai évben és az azt követő években 330—350 gyermek kapott tejet, a belterületi tanulóknak majdnem fele. A tejet felmelegíttve, délelőtt a 10 órai szünetben osztották ki a tanerők, öröm volt látni azokat a csillogó szemeket, amikor a tejet itták. A maradékból néha háromszor is kértek, de meg is látszott a sovány arcocskákon, amint kikerekedtek és egészséges színt nyertek.” Ugye kedves elvtársak, mennyivel nagyobb öröm azt látni, hogy most otthon a szülői házban kerekedik ki és lesz pirospozsgás a gyermek arca a sok jó ételtől és nem az inség tejtől? És azt is nagyobb öröm látni, hogy milyen szépen öltözve járnak a gyermekeink iskolába. Lépünk általános jóléte egyre jobbá válik A kereskedelem évi forgalma a városban meghaladja a 220 millió forintot, a vendéglátóiparé a 23 milliót és a város adókivetése 13 millió forint. Elmondhatjuk, ilyen világ még soha sem volt hazánkban. A rádióelőfizetők száma a városban a felszabadulás előtt 450 volt, most több mint 6 ezer. Alig volt 30 rendesebb motorkerékpár. Jelenleg 1600 van. A kiskerékpárokat már nem is tartjuk nyilván. A mosógépből is az elmúlt 2 év alatt több mint 400 család vásárolt. A városi tanács ma hatalmas költségvetéssel dolgozik, amelynek segítségével fejleszti a várost. A műlt bűneit hozza helyre a i ■ mi rendszerünk amikor számtalan közlétesítményt megvalósít. Létrejött a kórház, az SZTK-rendelő, új utak, közel 30 kilométer járda, a város utolsó villanynélküli utcájába az idén vezetjük be a villanyt. Tisztelt ünneplő közönség! Bár örömünnepet ülünk, mégsem volna helyes, ha nem beszélnénk arról, hogy ez a 15 éves fejlődés nem volt töretlen Sikereink még nagyobbak lettek volna, ha a párt korábbi vezetése következetes marxista-leninista politikát folytatott volna. A szektáns, dogmatikus hibák rontották a párt kapcsolatát a tömegekkel és alkalmat adtak népünk ellenségeinek arra, hogy e hibákat aljas céljaikra felhasználják. Erre alapozva a nyugati és belső reakció 1956 októberében ellenforradalmat robbantott ki. A néphatalom ellen támadt itt Orosházán is a régi rend minden rendű, rangú híve. Valami „új rendet” akart Papp Károly, Nagy Lajos, kocsimosó Miska és mások. De a dolgozó tömegek hamar rádöbbentek, mit akar ez a „szent szövetség”. Népünk örömére a párt és a forradalmi munkás-paraszt kormány vezetésével levertük a poraiból megelevenedő fasiszta reakciót. Népünk nem fogja elfelejteni, hogy a súlyos napokban ismét vérre pecsételődött meg a magyar-szovjet barátság. Ezért is forró szeretettel köszöntjük körünkben Vaszilij Pavlovics őrnagy elvtársat, aki ezekben a napokban Békés megyében segített a pártnak, a forradalmi erőknek. Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusán mélyreható számvetést tett az eddig megtett útról. Levonta az elkövetett hibákból is a tanulságot, megjelölte a jövő feladatait. A 3 éves terv befejező évének első negyedéhez új munkasikerekkel érkeztek dolgozóink, köszöntve felszabadulás jubileumi évfordulóját. Ezen ünnepélyen köszöntjük mi is a Barnevál dolgozóit, akik szorgalmas munkájukkal elnyerték a megtisztelő élüzem címet és a minisztérium vörös zászlóját. Köszöntjük az Alföldi Kőolajfúrási Üzem orosházi telepének dolgozóit, akik az egész vállalat tervének mintegy felét teljesítették és döntő részük van abban, hogy az üzem elnyerte a Minisztertanács és SZOT vörös vándorzászlóját. Üdvözöljük a téglagyáraink munkásait, akik jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy az Egyesülés másodszor is elnyerje a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlóját. Köszöntjük valamennyi üzemünk, vállalatunk, intézményünk dolgozóit, akik a pártunk kongresszusára és most hazánk felszabadulásának 15 éves évfordulójára kiváló munkasikereket értek el. Kívánjuk, hogy a jövőben hasonlóan dolgozzanak. Köszöntjük ma dolgozó parasztságunkat, a termelőszövetkezetek tagjait, akik elhatározták, hogy már ez évben is több terméket adnak a népgazdaságnak. Az 1960-as évben 100 kat. hold földre a megyei átlagon felül nem 40, hanem 50 hízott sertést adnak át a felvásárló szerveknek. Köszöntjük felszabadulásunk 15. évfordulóján értelmiségünket, a szellemi foglalkozású dolgozóinkat, intézményeink, hivatalaink alkalmazottait, a kultúra munkásait. Köszöntjük e nagyszerű évfordulón a városunk területén lévő és ténykedő fegyveres testületek tagjait, a munkásőrséget, a honvédséget, a határőrséget, a rendőrséget és tűzvédelmünk munkásait. Kívánjuk, hogy sikerrel végezzék a jövőben népünk javára munkájukat. Majd az 5 éves terv feladatairól beszélt, hangsúlyozta, hogy nem kétséges, hogy az 5 éves terv alatt jelentős fejlődést tesz meg a mi városunk Tovább bővülnek, korszerűsödnek ipari üzemeink. Nagyot fog fejlődni tsz-mozgalmunk. Felépül egy 500 vagonos tárház és egy 200 vagonos áruraktár. Megépül az új 260 ágyas kórház, amely a meglévő épületekkel kiegészülve több mint 300 ággyal fog rendelkezni. Kiépítik az új vízvezetékhálózatot. Új lakásokat építünk. Bővítjük az óvodai, bölcsődei és napközi otthoni férőhelyeket Fejlesztjük kulturális intézményeinket, iskoláinkat. Nagy öröm számunkra, hogy felszabadulásunk 15. évfordulójának esztendejében bevezetjük városunkba a földgázt. Ezt követően külpolitikai kérdésekkel foglalkozott, majd ezekkel a szavakkal fejezte be ünnepi beszédét: Népi hazánkra büszkén, a proletár nemzetköziség zászlaját magasra tartva megyünk tovább előre népünk boldogabb jövője, a szocializmus teljes győzelme felé. Éljen április 4-e, hazánk felszabadulásának ünnepnapja! Éljen a harcedzett pártunk, a magyar Szocialista Munkáspárt! Éljen felszabadítónk és nagy barátunk, a kommunizmust építő Szovjetunió! Ezt követően Loboda Nyikolaj Fjodorovics ezredes tolmácsolta a szovjet dolgozók, katonák üdvözletét. Antali Károly elnöki zárszava után Sinkó Sándor, a városi tanács v. b.-elnöke megnyitotta a kulturális napokat. Majd kezdetét vette a kulturális műsor, amelyben minden egyes szereplő, úgy a gimnázium, mint a Petőfi Művelődési Ház énekkara, a szavalók a legkiválóbbat nyújtották. EMLÉKEZZÜNK: A háború ára A két világháborúban körülbelül 80 millió ember pusztult el és rokkant meg. Az első világháború annyi pénzt emésztett fel, hogy abból minden katonának pompás kertes házat lehetett volna építeni, pedig az első világháború idején 74 millió katona volt. A második világháborúban eltékozdt pénzből a világon élő minden család számára ötszobás villát lehetett volna építeni. Ha a fegyverkezési hajszában részt vevő nagyhatalmak, katonai költségvetéseiknek csupán 10 százalékát nemzetközi gazdaságfejlesztési alap létrehozására fordítanák, rövidesen világszerte megszűnne a nyomor. A Szovjetunió honvédelmi kiadásai körülbelül csupán a felét teszik ki az Egyesült Államok közvetlen katonai kiadásainak, holott az Egyesült Államoknak kevesebb a lélekszáma és kisebb a területe, mint a Szovjetunióé. A legutóbbi esztendőkben a Szovjetunió fegyveres erőinek létszámát egyoldalúan több mint 2 millió fővel csökkentette. Napjainkban az emberiség évente körülbelül 100 milliárd dollárt költ fegyverkezésre. Ez az összeg egyenlő a nemzetközi kereskedelemben forgó áruk értékével. Csupán azokból az összegekből, amelyeket az államok a legutóbbi évtizedben katonai célokra fordítottak, több mint 150 millió összkomfortos házat lehetne építeni. A világon jelenleg több mint 20 millió ember van fegyverben. Ezenkívül minden egyes katonára négy olyan ember jut, aki az iparban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben, s hírközlésben a hadseregre dolgozik. Ennélfogva a hadseregben szolgáló és a hadseregek számára dolgozó emberek száma több mint 100 millió. Ha az Egyesült Államok jelenlegi közvetlen katonai előirányzatainak csupán egyötödét lakásépítkezésre fordítanák, akkor évente további 500 ezer új házat lehetne építeni, ami 900 ezer ember számára biztosítanak munkát. 15 éve szabadok vagyunk A Mezőgazdasági Technikumban 1900. április 2-án „15 éve szabadok vagyunk” címmel ünnepélyt rendeztünk felszabadulásunk évfordulója alkalmából. Köszöntőt mondott Babinszky Mihály, az iskola igazgatója. A tanuló ifjúság nagy tetszéssel hallgatta az igazgató szavait, majd az énekkarok és a népi táncosok jól sikerült előadásának tapsoltak. Büszkék vagyunk! 15 éve szabad a Magyar Népköztársaság! Keresztes Zoltán, II. «■ Névadó ünnepség ÁPRILIS 3-án, vasárnap két ruhagyári dolgozó gyermekének névadó ünnepségét tartották a gimnáziumban, amelyen több mint háromszáz vendég vett részt. Az ünnepségről lapunk következő számában közlünk tudósítást. Milyen jó a napi munka zajából kikapcsolódva sétálni egyet az utcán! Minden évszakban van ott is valami szépség, akár a természetben ... Új arcok, a kirakatok, fények, árnyak, önfeledt szerelmesek, totyogó öregek, apró gondokat vitató házaspárok, jól öltözött lányok, fiúk tűnnek szemünkbe és suhannak tovább... Sok titkot őrizgetnek az utcák. Mesélni is tudnak. Különösen az életörömtől sugárzó fiataloknak, akik nem ismerik az utcák történetét... Az idősebbek jól emlékeznek még az Erzsébet királyné úti köpködőre, az utcán őgyelgő munkanélküliekre és a „lófráló”, léha selyemfiúkra ... Kossuth Lajos nevét viseli ma az az utca. S a köpködő helyén nyugdíjasok pihennek a padokon, randevúzó fiatalok találkoznak. Új üzletek nyílnak és nem sokára neoncsövek ontják a fényt a betonút fölött. A Komlósi utat Horthy dicsőségére keresztelték el. Mi Bajcsy Zsilinszky útnak hívjuk, az 1944 karácsonyán kivégzett mártírról. A régi Medgyesi út a dzsentri család sarja, Sál János főszolgabíró úr nevét vigyázta. Ma Sztálingrádi utca. Ott dübörögtek be a felszabadító tankok. A Vörös Hadsereg történelmi jelentőségű győzelmére emlékeztet. Arra a győzelemre, mely végső fokon eredményezte, hogy a Sál Jánosok helyett a volt kubikos, Sinkó Sándor, ma a városi tanács elnöke. Torkos Kálmán főjegyző „úr” nevét a költő és a polgári forradalmár, Ady Endre nevével cserélte fel a demokrácia. Terényi főszolgabíró ,,úr”, a vármegyei főtisztviselő nevét jelző utcatáblákat leverték és helyükre a nagy parasztvezér, Dózsa György nevét rakták a felszabadult zsellérek. Orosháza első házsorát Megye utcának hívták. A hálás utódok az üldözött zombai honalapítók emlékére nevezték Zombai utcának még a 20-as években. A parasztnak földet oszlani akaró Táncsics, Orosháza képviselője nevét a város második utcája viseli. A Sámsoni utca Csapó Mihályné, a Nyílt utca Oláh István, a Vásárhelyi utca Szabó Dezső, a Pozsonyi utca Bokányi Dezső, a Menház utca Hámán Kató nevét őrzi. A Temető utcát Rákosi Jenőről, a hírhedt publicistáról nevezték el a felszabadulás előtt. Ma ott a Móricz Zsigmond utcában kis óvodások tipegnek reggelenként... A Székács József utca (a 20-as évek orosházi születésű, híres evangélikus „arany szájú” püspökének nevéről, aki Budapesten is prédikált, mint József nádor feleségének udvari papja) — valamikor Szarvasi utca volt. A Győri Vilmos tér szintén orosházi születésű evangélikus püspökről, íróról és műfordítóról kapta nevét. A nyelvújító Kazinczyról elnevezett utcában valamikor Harruckern báró örököse, gróf Károlyi uradalmának kádárai laktak, s Pintér utcának hívták. Jászai Horváth Elemér orosházi költő (emléktáblája a Táncsics úton) nevét a szöllőkben viseli egy utca. A Rózsa utcát az építőmunkások mártírjáról, Rózsa Ferencről nevezték el a felszabadulás után. A múlt század 70-es éveiben egy leszerelés előtt álló huszár alakulat táborozott Orosházán. Telket kértek a község elöljáróságától és letelepedtek a Katonák utcájában, a mai Katona József utcában ... Csizmadia Sándor (proletár költő) és Thék Endre (külföldet járt orosházi asztalossegéd, aki később mint királyi tanácsos az országban először Orosházán létesített internátusszerű tanoncotthont) nevét is egy-egy utca viseli... Mesélnek az utcák ... A Hét vezér, a Pacsirta, Nap, Hold, Kelet... Gazdag történetük feldolgozása Orosháza történetíróira vár. De emlékeztetőül talán nem hasztalan idézni az alkonyi sétákon a régi utcák messzi titkait... R. I. VVVWWWNA/VVNAAAAAA/VVWWVV fhedéínelí éti. utcák /WWVWWVWVWVWWWWVW*