Orosházi Hírlap, 1961. július-szeptember (6. évfolyam, 27-39. szám)

1961-07-06 / 27. szám

2 Miért a katolikus vallás? A­mikor a vallásosságról, a vallásról van szó, igen so­kan kényes kérdésnek tartják. Ezt mutatja egy ismerősömmel foly­tatott beszélgetés is, amikor el­mondja, hogy többektől megkér­dezte: „Miért mindig a katolikus vallást bántjuk?” Kitérő, tartóz­kodó választ kapott. Nekünk is egyszerűbb volna így válaszolni, ami teljes­­ egészében igaz is: mi nemcsak azt az egy vallást bíráljuk, hanem az egé­szet. De tudatában vagyunk annak is, hogy Orosházán is sok ezren vannak, akik érdeklődnek építő­munkánk iránt. Többségük egyet­ért a szocializmus építésével és helyesli a párt­­ politikáját. De nem mindenki ért meg mindent. Eennél a kérdésnél is a katoli­kus vallás iránti féltés mu­tatkozott meg. Abban bizonyos mértékig igaza van, hogy sok bí­rálat hangzik el a katolikus val­lás iránt. Ez onnan ered, hogy napjainkban ez a legelterjedtebb és a legkonzervatívabb is a szo­cialista állammal szemben. Mi a marxizmusnak megfelelően azt valljuk, hogy a vallás „ópium” az embereknek, függetlenül attól, minek nevezi magát — katolikus vagy izraelita, mohamedán vagy buddhista. A vallás kettősséget te­remt, s az emberiség boldogulá­sát, „jobb életét a másvilágon” ígéri. Mi pedig az emberiség jobb­létét, boldogulását mindenki sze­­me láttára itt a földön akarjuk megvalósítani, mégpedig minél előbb az érdekeltekkel — vallá­sos emberekkel is — együtt. Kö­vetkezésképpen: amikor megbírál­juk a misztikumi dogmákat, a vallásos nézeteket, nem szán­dékozunk senkit sem bánta­ni — csak segíteni akarunk abban, hogy minél előbb megsza­badulhassanak gondolkodásuk fe­kélyétől és a vallásos túlvilágba néző tekintetüket a földi, alkotó munka mindennapja felé fordít­sák. Ehhez pedig jogunk van, hisz a különböző vallások papjainak is joguk van hirdetni nézeteiket. Te­hát, ha a vallásos nézetek és a kommunista nézetek között vita alakul ki, az kizárólag két külön­böző nézet harca és nem teremt­het semmiféle személyes megbán­­tódáshoz alapot. A­zt hirdetjük, hogy a vallást úgy tekintjük, mint ami az emberiség fejlődésének egy idő­szakában kialakult, mert okok voltak kialakulására, s ha ezek az előidéző okok megszűntek, meg­szűnik a vallásosság is. Egész röviden az okokról. Az előidéző okokat két kategóriára osztjuk: természetire és társadal­mira. A vallásos nézetek termé­szeti okai az ember hiányos ter­mészetismerete és félelme a szá­mára érthetetlen és gyakran pusz­tító természeti jelenségtől. En­nek megfelelően imádta a Napot, a villámokat, az esőt stb. Még ak­kor szó sincsen istenségről, sem Allahról vagy éppen Buddháról. Ahogy fokozatosan fejlődik, úgy szűkül az érzékelhető istenség és azt már felváltják az elvonatkoz­tatott istenek. termelés fejlődésével foko­zatosan új helyzet alakult ki az emberek kapcsolatában. Kiala­kult az osztálytársadalom, ame­lyekben megjelent a könyörtelen „enyém”. Míg néhányan hangosan jelenthették ki valamire, hogy­ ez az enyém, sokan ezt nem tehették! Létrejött egy alá-fölé-rendeltség az a viszony, amiben az aláren­deltnek félnie kellett az ő urától, így most már a természeti jelen­ségtől való félelemhez a társadal­mi jelenségektől való félelem is járult, mivel az alárendeltnek a földön a boldogság nem volt biz­tosítva, a vallás ezt csak a túlvi­lágon ígérte. Ha itt a földön tü­relmesen és alázatosan szolgálja urát, az égi úr majd mindent megad „fönt” és ha éhes, ehet, ha szomjas, ihat. Tehát a vallási vi­lágkép vagy világnézet kialakulá­sának forrása — mindegy bárme­lyik vallásról legyen szó — a fé­lelem volt és az is maradt napja­inkig. Ti­ i­i azon munkálkodunk, hogy a félelem okait megszüntes­sük. Máris nagy léptekkel hala­dunk előre abban, hogy megszűn­jön az alá- és fölé­rendeltség, az „enyém” helyett a „miénk” fo­galom legyen az uralkodó. Ezzel lényegében olyan fának a gyöke­rét vágtuk el, amely meleget soha nem adott, csak fojtó füstöt. Ezért mondjuk azt, hogy ne­künk nincsen kiválasztott vallás, amelyet üldözzünk, de mindenfé­le vallásos nézetekkel szembe állítjuk az emberi érdekeket egyedül képviselő eszmét, a marxi­­lenini tanítást, amelynek alapján a földi boldogság nemcsak vágy­álom, hanem valóság. Mi nem fe­lejtjük azt el, hogy földönjáró emberek vagyunk, itt élünk, itt dolgozunk, itt is akarjuk a leg­nagyobb „urunkat” szolgálni, a munkát, amely éltető eleme jó­létünknek. R. J. NAGY EMBEREK bölcs mondásai Az óra és az asszony Bovyer de Fontenelle francia filozófus-író azt állította egy tár­saságban, hogy a világon nincs két olyan dolog, melynek egy­mással való kapcsolatát, s amel­lett tulajdonságainak szöges el­lentétét ki ne lehetne mutatni. Erre a háziasszony hitetlenül így szólt a filozófushoz: — Akkor mondja meg, hogy micsoda összefüggés van az óra és egy asszony között! Fontenelle így felelt: — Az óra jelzi az időt, a szép asszony elfeledteti. A lelkiismeret Balzac mondta a lelkiismeret­ről: — A lelkiismeret olyan bot, melyet mindenki kezébe vesz, hogy szomszédját megverje vele, de önmaga ellen sohasem hasz­nálja. A dicsőségosztó Schiller előtt egy kritikus azzal dicsekedett, hogy ő az, aki a di­csőséget osztja. — Ah, igen — felelte rá a köl­tő —, éspedig olyan bőven oszto­gatja, hogy saját magának semmi sem marad. A távirat Conan Doyle egyszer táviratot küldött tizenkét barátjának, csu­pa ismert és tekintélyes személy­nek. A tizenkét távirat közös szö­vege ez volt: „Azonnal meneküljön, minden felfedezve.” Huszonnégy óra alatt mind a tizenkét ember lakásáról ismeret­len helyre távozott. A látogató és a házigazda Oscar Wilde, a híres angol író a readingi fegyházban ült. Egyszer meglátogatta őt egy barátja. Rö­vid ideig beszélgettek. Akkor a látogató elbúcsúzott, az író udva­riasan így szólt: — Köszönöm a látogatást. Ne vegye rossznéven, hogy nem kí­sérem ki. OROSHÁZI HÍRLAP HÍREK KÖZLEMÉNYEK HÍREK KÖZLEMÉNYEK HÍREK KÖZLEMÉNYEK HÍR DR. BÖDICSI ZSUZSA orvosnő, pár­toló tag június 30-án az orosházi Új Élet Tsz-ben előadást tartott az időszerű egészségügyi kérdésekről. Az előadáson 126-an vettek részt. — A VÁROSI NŐTANÁCS jogügyi bizottsága július 10-én a Bajcsy-Zsi­­linszky utca 2. szám alatt délelőtt 3- től 12-ig díjtalan tanácsadást tart, melyen dr. Papp Sándor, a járásbíró­ság elnöke ad felvilágosítást. Tanácstagi fogadóórák Orosházáin 1961. július 7-től 11-ig az alábbi tanácstagok tartanak fogadó­órákat: Július 7-én ARMANKÓ MIHÁLYNÉ, Kígyó u. 18. 43-as körzet. Július 11-én KÓKAI ISTVÁN, Észa­ki sor 1. sz. 65-ös körzet. A fogadóórák délelőtt 9-től 12-ig tar­tanak. Helye: Orosháza, Szabadság tér 8. (Wigner ház) emelet 3. sz. iroda. ORVOSI ÜGYELETES SZOLGÁLAT 1961. július 8-án déli 12 órától július 10-én délelőtt 8 óráig dr. Torda M. Béla körzeti orvos (Orosháza, Tass u. 6.) tart ügyele­tes szolgálatot KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Mindazon rokonok, ismerő­sök, szomszédok, Nagymágocsi Állami Gazdaság dolgozói, Ru­házati Ktsz női dolgozói, akik felejthetetlen, drága jó édes­anyánk, nagyanyánk, déd­anyánk , ÖZV. JUHÁSZ LAJOSNÉ temetésén megjelentek, ravata­lára virágot helyeztek, mérhe­tetlen fájdalmunkat részvétük­kel enyhíteni igyekeztek, fo­gadják érte hálás köszönetün­­ket. 11990 a gyászoló család köszönetnyilvánítás Mindazon rokonok, ismerősök, szomszédok, I. sz. általános is­kola tanári kara, iskolatársai,­­ úttörőcsapata, I. sz. Téglagyár dolgozói, tűzoltóság, rendőrség és azok a fiatalemberek, akik kimentésében segítkeztek, akik­ szeretett drága gyermekünk ! FARAGÓ LACIKA temetésén megjelentek, ravata­lára virágot helyeztek, mérhe­tetlen fájdalmunkon enyhíteni igyekeztek részvétükkel, ezúton fogadják fájó szívünk hálás kö­szönetét. 11961 A gyászoló család Anyakönyvi hírek Születések: Priskin Pál és Kovács Mária fia Pál Tibor, Horváth László József és Mosolygó Veronika fia László Ferenc,­ Manczur Gyula János és Selmeczi Julianna Margit leánya Gabriella Judit, Székács Sándor Jó­zsef és Albert Mária Etelka fia László, Zoltán, Csiszár István és Sós Erzsébet leánya Erzsébet, Hajdú Imre és Qro­­vecz Rozália fia Imre Sándor, Kunnd József és Márton Rozália Mária fia Jó­zsef, Hajdú Ernő Sándor és Arany Ka­talin leánya Katalin Aranka, Sárkány Mihály és Kotolák Ilona leánya Ilona, Spigut András és Korcsok Mária leá­nya Zsuzsanna, Barl­sa Ferenc és Nagy Etelka fia Pál János. Házasságkötések: Csiszár Károly Mi­hály és Merte Irén, Zilai Lajos és Czombos Jolán Juliánna, Stecz László és Kovács Zsuzsanna, Szabó József és Albert Mária Irén, Tóth Géza és Tóth Éva, Basietta Gyula és Madarász Ju­liánna. Halálesetek: Kallós Kornélia 32 éves, Faragó László Mihály 13 éves, Fatár Istvánná sz. Verasztó Etelka 63 éves, Vidéki Mátyás 58 éves, Torma Sándor. 64 éves, özv. Juhász Lajosné sz. Tóth I Juliánná 76 éves, Kis Antal 58 éves. j F­elhívás Szarvasmarhatartó tsz-tagok és egyéni gazdálkodók figyelmébe! A földművelésügyi miniszter 19/1961. számú utasítása a tehenek, üszők és borjak nyilvántartóba-vételéről: A termelőszövetkezeti tag, valamint egyéni állattartó a tulajdonában lé­vő 18 hónapnál idősebb tehenek és üszők, továbbá — nemükre való tekin­tet nélkül — a 6 hónaposnál fiatalabb borjak tekintetében bekövetkezett minden változást (18 hónapos kor elérését, ellést, elhullást, vételt, eladást, levágást stb.) köteles a változást követő 30 napon belül a városi szakigaz­gatási szervnek­­ bejelenteni. Köteles továbbá állategészségügyi felülvizsgálat­ra felvezetni a tulajdonában lévő 18 hónapnál idősebb teheneket és üsző­ket. * Amennyiben az állattartó fenti kötelezettségét elmulasztja, szabálysértést követ el és 3000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. A város területén az alábbi helyeken és időben lehet a bejelentéseket végezni. A belterületen lakó állattartó tulajdonosok: * Vásártér (mázsaház) munkanapokon 8—12 óráig. Rákóczitelep: Közigazgatási kirendeltség, péntek, szombat 8—12 óráig. Szentetornya: Közigazgatási kirendeltség, kedd, csütörtök 8—12 óráig. Pusztaszentetorya: Közigazgatási kirendeltség, kedd, csütörtök 8—12-ig. Kiscsákó: Közigazgatási kirendeltség, hétfő, szombat 8—12 óráig. Manor: Közigazgatási kirendeltség, szerda, péntek, 8—12 óráig. Tatársánc: Közigazgatási kirendeltség, péntek 8—12 óráig. Városi Tanács VB mezőgazdasági osztály. (*) Becsukódtak az iskolák kapui, beköszöntött a nyár, a vidám gyermeksereg élvezi a vakáció minden örömét. A gyermeknek mindig nagy boldogságot jelent a nyári szünet, de a csorvási úttö­rőknek különösen szépet rejteget ez a szünidő: romantikát, izgal­mat, hegymászást és sok titkot a tábori életről. Több mint három év után a csorvási úttörők újból útra kel­nek, hogy hazánk egyik legszebb tájával, a Bakony vidékével is­merkedjenek meg. Alföldi gyermek számára min­dig csodálatos a hegyvidék, min­dig mond valami újat, hát még annak, akinek soha nem volt ré­sze ilyen élményben. Lázasan készülődnek pajtása­ink a nagy útra. Készítgetik cso­magjaikat, rendbehozzák háti­zsákjaikat, szorgoskodnak otthon, hátha egy kicsit több pénz jut az útra. Szeles Ferenc, a csapat kür­töse gyakorolja a takarodó, az ébresztő, a riadó és egyéb kürtje­leket. A többi fiúk is már edzés­ben vannak a hegymászásra, az úszásra, na meg egy kis labda­rúgásra. De a lányok sem tétlenkednek.­­ Dalokat és jeleneteket gyako­rolnak, hogy a tábor szabadtéri színpadán szórakoztassák a pajtá­sokat. Gazdag program várja a tábo­­rozókat: rövid túra Tátikára, ki­rándulás Sümegre, sétahajózás a Balatonon. Lassan elérkezik az indulás napja, útrakel 80 úttörő 8 tanár kíséretével, hogy a jó tanulás ju­talmául a Bakony erdeiben pi­henje ki évi fáradalmait. Lele Károly csapatvezető tanár. TUDÓSÍTÁSOK IRÁNY­­­A BAKONY] Tűzesetek a járásban A fokozódó nyári meleg és szárazság idején mind több dolga akad a tűzoltó­ságnak. A napokban az alábbi tűzese­tek fordultak elő a járásban: JÚNIUS 29-ÉN délután a nagyszénási Dózsa Tsz területén támadt tűz aratás közben. A learatott kalászos után vis­­­szamaradt kombájnszalma gyulladt meg egy ott közlekedő traktor szikrá­jától. Az odasiető tsz-tagok gyors be­avatkozása mentette meg a közeli lá­bon álló terményt a komolyabb tűz­kártól. JÚNIUS 30-ÁN délután Deim Lajos­né Tótkomlósra hívta a tűzoltóságot, ahol Bencsik Mihály, Fürst utca 13. szám alatti lakóházánál az alsó épület égett. A kivonult tűzoltóság a tótkom­lósi községi tűzoltókkal együtt meg­mentette a lakóépületet. A tüzet az udvaron szabálytalanul használt nyári tűzhely okozta. JÚLIUS 2-ÁN hasonlóképpen kelet­kezett tűz Jambrik Jánosnál, aki Csor­­vás, Tanya 306/1. szám alatt lakik. Itt ugyancsak szabálytalanul kidugott füstcső gyújtotta meg a cirokszárfedé­­sű épület tetőzetét. Az orosházi és a csorvási tűzoltóknak, valamint az ös­­­szefutó szomszédoknak sikerült a tü­zet megfékezniük, bár a tetőzet így is leégett. Mindhárom eset megelőzhető lett volna, ha a károsultak, illetőleg a dol­gozók gondosabban betartják a tűzren­dészeti szabályokat. A tűzrendészeti hatóság a felelős személyek ellen eljá­rást indít. K.T.fct Kiscsákón vasárnap is dolgoztak A kiscsákói Törekvés Tsz az őszi árpa aratását 180 kat. holdon be­­fejezte. A kat. holdankénti átlag­termés kb. 18 mázsa. Az 520 kat. hold búzából már 200 holdat le­arattak. Itt sem rosszak a kilátá­sok. Holdanként 15 mázsára szá­mítanak. Az aratóbrigádok vasár­nap is dolgoztak, hogy a mag mi­előbb magtárba kerüljön. A kiszesek, akik nemrég egy le­mezjátszót kaptak a tsz-től, hú­szan egész nap aratta­­, hogy le­dolgozzák az előlegezett ajándék árat. Munka után, késő este azért néhány lemezt mégiscsak leját­szottak, sőt táncra is kerekedtek, h­add lássa a világ, hogy ők még fia­tok! Bokor Sándor A vasutasnap műsora: Július 8-án este 7 óra 30 perckor a KIOSZ-székházban ünnepséget tarta­nak a vasutasok, melyen Tódor Ist­ván, a városi pártbizottság megbízott titkára beszámolójában ismerteti a vasútigazgatóság és az állomás ered­ményeit, valamint a soron következő feladatokat. Ezt követően kiosztásra kerülnek a kitüntetések és a jutás pák. Az ünnepség után­ ünnepi vacsora, majd szórakozás, tánc következik. 9-én zenés ébresztő. Reggel a szol­gálatban lévő vasutasok együttesen a szakszervezeti székházban meghallgat­ják a közlekedés- és postaügyi minisz­ter ünnepi rádióbeszédét, majd 9 óra­kor megkoszorúzzák a szovjet hősi emlékművet.

Next