Orosházi Hírlap, 1961. október-december (6. évfolyam, 40-52. szám)
1961-10-05 / 40. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Szabadság Orosháza város felszabadulásának 17. évfordulóját ünnepeljük október 6-án. Tizenhét éve, hogy városunk dolgozó népe magáénak nevezheti azt a földet, amelyen él. Tizenhét esztendeje, hogy megnyílt előttünk az út a szabad, boldog világ felé. Orosháza város dolgozói, ha visszapillantást tesznek ezen a napon a város történetében, megállapíthatják, hogy Orosháza központja volt mindenkor a különböző paraszti mozgalmaknak, az éhbér, az állandó robot, a cselédsors Orosháza várost, a viharsarki forradalmi mozgalom egyik nevezetes helységévé tette. Ha csak az 1891-es agrár-szocialista mozgalmat vagy az 1906-os aratósztrájkot említjük meg, ez is igazolja, hogy Orosháza dolgozó népe akart küzdeni szabadságáért. Vérbe fúltak ezek a harcok. De azért nem árt visszaemlékezni, mert e harcokból Orosháza város dolgozói erőt tudnak meríteni. A szabad élet mutatta meg, hogy városunk dolgozó népe nem a Horthy és Szálasi népe, hanem Dózsa Györgyé, Kossuth Lajosé, Petőfi Sándoré. Felszabadulásunkkal megleltük jobbik életünket és megtaláltuk az utat, ha nem is egyszerre, egyik napról a másikra, hanem botlások és küzdelmek útján igazi vezetőnkhöz, a kommunisták pártjához. Ez az út helyes volt és helyes mindenkorra, amit valamennyi dolgozó saját életén lemérhet. A népi demokrácia évei alatt épült, szépült a város. Virágba borultak az utcák, a járdák tíz kilométerjeit építették, örökre eltűntek a rákóczitelepi nyomortanyák. Felépült az új tanácsháza, a gimnázium, létrejött a ruhagyár, magtisztító, amelyek megteremtették a város iparosításának az alapját. Épül a második ötéves terv ajándéka, az Orosházi Üveggyár. A város parasztsága pedig a termelőszövetkezetekbe tömörülve megtalálja a helyét. Egy szóval bizakodva nézhetünk a jövőbe. Bizakodhatunk, mert városunk dolgozó népe megértette pártunk szavát és követi annak igazságát. Ma, amikor megemlékezünk október 6-ról, soha el nem múló hálánk azoknak, akiknek immár másodszor köszönhetjük felszabadulásunkat. örök dicsőség forradalmi úttörőinknek, örök dicsőség a szovjet hadsereg elesett hőseinek, akik saját életüket adták cserébe a mi felszabadulásunkért. Ez a szabadság és barátság, amelyet a szovjet hősök vére pecsételt meg, nem gyengülhet hazánk és a felszabadító Szovjetunió között soha. Ezt fogadjuk mi meg október 6-án, városunk felszabadulásának napján. Városunk dolgozói sem méltatlanok a szocialista országok támogatására, bebizonyították azzal, hogy lelkesen követik pártunkat, kormányunkat. Arab fillér r/hunepi est slr/etofi tázvelődési házban Szeptember 29-én este 7 órakor, a Magyar Népköztársaság fegyveres erőinek napján városunk fegyveres testülete ünnepi estet rendezett a Petőfi művelődési házban. Az ünnepi est alkalmából kedves vendégek érkeztek városunkba: Poszohov szovjet alezredes elvtárs vezetésével háromtagú katonai küldöttség ünnepelte együtt a fegyveres erők napját. Az ünnepi esten megjelentek a járási, városi pártbizottság, a járási, városi tanács vezetői, a fegyveres erők, valamint a tömegszervezetek képviselői, a fegyveres testület tisztjei, családtagjai és meghívott vendégek. A Himnusz elhangzása után az ünnepi megnyitót Párkány János, a járási pártbizottság titkára tartotta. Megnyitó beszédében üdvözölte a fegyveres erők napja alkalmából a megjelenteket, és külön köszöntötte az elnökségben helyet foglaló testvéri szovjet nép küldötteit. Beszéde további részében kihangsúlyozta, hogy hadseregünk ma a proletárdiktatúra hadserege, melynek legfőbb feladata a dolgozók hatalmának megvédése minden külső és belső ellenséggel szemben. Ebben van a magyarázata annak a szoros egységnek, mely fegyveres erőinket és dolgozó népünket összekapcsolja. Nagy taps kísérte beszédének azt a részét, amikor kihangsúlyozta: büszkék vagyunk arra, hogy a varsói szerződés keretében fegyvertársai lehetünk a szovjet hadseregnek és a szocialista tábor többi fegyveres erőinek, amely egyben biztosíték is arra, hogy a szocialista tábor érdekeit bármilyen agressziós erőkkel szemben megvédjük. A megnyitó után Hajdú Mihály őrnagy tartotta meg ünnepi beszédét. — Katonák, határőrök, rendőrök, munkásőrök, elvtársak, kedves vendégeink — kezdte beszédét. 1951 óta minden évben, szeptember 29-én megünnepeltük a néphadsereg napját. Ez a nap az ellenforradalom óta kiszélesedett és tartalmasabbá vált, mert a forradalmi harcban összekovácsolódott a fegyveres testületek barátsága. A néphadsereg napja a fegyveres erők barátságának jelképévé vált. Az Elnöki Tanács határozata alapjául szeptember 29-ét ez évben először a Magyar Népköztársaság fegyveres erőinek napjaként ünnepeljük. Beszédében utalt az 1919-es hős vörös katonák harcaira, majd így folytatta: mi, a haza fegyveres védelmezői, valamennyien tudjuk és valljuk, hogy követői vagyunk a forradalmi hagyományoknak bármilyen poszton is teljesítünk szolgálatot. Bennünket a közös akarat, a közös cél fűz össze szilárd, legyőzhetetlen erővé. Ez a közös cél drága hazánk, a Magyar Népköztársaság és az egész szocialista tábor védelme. Mi, katonák, határőrök, karhatalmisták, rendőrök és munkásőrök büszkén vállaljuk ezt a hivatást. Meggyőződésünk, hogy minden harcos, aki elsajátítja a harcszerű mozgást, minden karhatalmista és határőr, aki jobban megtanul lőni, minden rendőr és munkásőr, aki éberen teljesíti vállalt kötelezettségét, szilárdítja erőnket, erősíti a béke, a szocialiánus nagy táborát különös jelentősége van a fegyveres erők napjának — mondotta többek között. A nemzetközi politika egén komor felhők gyülekeznek. A nemzetközi imperializmus egyesült ereje a történelem legpusztítóbb háborúját készítheti elő. Van már magyarsága a magyarnak. Vannak bátor és erős harcostársaink — mondotta —, a varsói szerződésben részt vevő államok hadseregeinek a katonai ereje ma nemcsak arra képes, hogy megvédje a szocialista tábort az agresszorokkal szemben, hanem arra is, hogy egy ránk kényszerített háborúban örökre és végérvényesen elpusztítson a világon minden háborús gyújtogatót. Majd a nemzetközi helyzetről beszélve a többi között hangsúlyozta, hogy az imperialisták elvből fordulnak a kommunizmus ellen, gyűlölik a szocialista országok sikereit, gyűlölik, hogy ma jól él a dolgozó nép. A szocialista tábor biztonsága érdekében hozott katonai és politikai intézkedések minden bizonnyal biztosítani fogják a német békeszerződés megkötését. Mi támogatjuk a Német Demokratikus Köztársaságot, a történelem első német munkásparaszt államának intézkedéseit. Majd a fegyveres testületek feladatairól szólva a többi között kihangsúlyozta, hogy állandóan szilárdítani kell kapcsolatunkat dolgozó népünkkel, a város dolgozóival. A dolgozókkal való kapcsolat a fegyveres erők tevékenységének éltető eleme. Erre nevel bennünket a párt. S mint egy fogadalmat hangsúlyozta a fegyveres testületek tagjainak kötelességeit, legyünk tűzön-vízen át a nép hatalmának, a szocializmus ügyének hűséges védelmezői. Beszédét a fegyveres erők és a dolgozó nép szilárd, megbonthatatlan egységének éltetésével fejezte be. Az ünnepi esten felszólalt Poszohov szovjet alezredes elvtárs, aki a szovjet és magyar nép megbonthatatlan barátságáról beszélt, és átadta a hazánkban állomásozó szovjet egységeknek üdvözletét. Az ünnepi est díszparancsok felolvasásával, jutalmak kiosztásával, és az Internacionáléval ért véget. Hősökre, egyszerű katonák százaira és dicső tetteikre emlékeztünk ezen a napon, s azokat ünnepeltük, akik folytatói a sok-sok egyszerű hősnek, akik az igaz ügybe vetett szilárd hittel és elhatározással indultak harcba, amikor a magyar nép szeretett hazája veszélyben volt. Az erőt, egészséget, katonai fegyelmet sugárzó ünnepség úgy a határőr-laktanyában, mint a Petőfi művelődési házban méltó volt városunk fegyveres testületeihez, és nagy hatást gyakoroltak a lelkesen együtt ünneplő polgári személyekre: azt a hatást, hogy velük együtt védjük a hazáitt. Az ünnepi est díszelnökségének résztvevői. Védjük a hazát A katonák alapvető feladata, hogy megismerjék és minden körülmények között kitűnően alkalmazzák azokat a harci, technikai eszközöket, melyeknek kezelése békében és egy esetleges háborúban is az ő feladatuk. Ezért a hadseregben a kiképzés terén — éppen úgy, mint az üzemekben a munkások a termelés vonatkozásában azért versenyeznek, hogy minél magasabb szintet érjenek el. Illés Lajos szakaszvezető, a néphasereg kétszeres kiváló katonája rajával nevezett be a kiválóak versenyébe és már eddig is igen jó eredményt ért el. Katonáink bíznak a vezetésben, a szocialista tábor erejében, a világ haladó erőinek mozgalmában, s mindig készen állnak arra, hogy az agresszor támadását visszaverjék, az ellenséget megsemmisítsék. Munkásőrök gyakorlat előtti eligazítása.