Orosházi Hírlap, 1963. január-március (8. évfolyam, 1-38. szám)
1963-02-12 / 18. szám
ttCS. február 12, Választási nagygyűlés Medgyesegyházán (Folytatás az 1. oldalról.) A továbbiakban a megye és benne Medgyesegyháza kulturális életével foglalkozott Klaukó elvtárs. A kultúra a nép közkincsévé vált — mondotta. — Hazánk lakosságának egyötöde tanul. Az új iskolatörvény pedig megadja a lehetőséget egyre jobban, hogy művelt, szocialista tudatú ifjúságot neveljünk. A medgyesegyháziak is részesei ennek, hiszen 5+1-es gimnázium létesült a községben. Kétmillió forintos költséggel új kultúrházat építettek, s míg 1960-ban egy sem, most 150 televízió van a községben. A számok, melyeket felsoroltam, biztatóak, fejlődésről tesznek tanúságot. S talán sokan mindjárt hozzá is teszik: több is lehetett volna. Így van. Ha minden területen talpraesett a vezetés, ha minden ember tudása, képessége legjavát adja, több is lehetett volna. Ezeken az okokon kívül azonban más tényezők is beleszóltak az életszínvonal alakulásába. A mezőgazdaság tervezettnél gyorsabb ütemű átszervezése például rendkívüli beruházásokat igényelt. A két aszályos esztendő is jelentősen beleszólt terveinkbe. A feszült nemzetközi helyzet, s szocialista hazánk védelme is megkívánta, hogy korszerű fegyverekkel lássuk el hadseregünket. És ezen időszak alatt olyan vívmányokat hoztunk létre, mint a szövetkezeti parasztok nyugdíjrendszere, társadalombiztosítása. Igaz, ez a nyugdíj még nem nagy összegű, de van. Számtalan parasztember vágya teljesült és több is lehetne ez, de mint mindennek, ennek is feltétele a többtermelés, a jobb munka. Ha ez megvan, a kívánalmak könnyebben válnak valóra, hiszen pártunk VIII. kongresszusa ismételten aláhúzta, hogy a szocializmus építésének velejárója, népünk életkörülményeinek javítása. Ez az elhatározás jutott kifejezésre az özvegyi nyugdíjak rendezésében, a szülési szabadság meghosszabbításában, a kórházi szolgáltatás és a gyógyszerárak csökkentésében, az árleszállításban. Ezek az intézkedések 360 millió forint megtakarítást jelentenek az embereknek. Mindezek mellett, vannak megoldásra váró gondjaink. Egyes kategóriákban még alacsony a fizetés, rendezni kellene. Vannak még gyenge termelőszövetkezeteink, azokat is szilárdítani kellene. Mit lehet tenni? Még egy kicsit jobban dolgozni, minden szinten, minden területen. Mert az életkörülmények további javításának alapja a munka. S van nekünk egy szent törvényünk, melynek lényege: többet, jobbat és olcsóbbat, csak többől, jobbal és olcsóbbal lehet. Ezután a külpolitikai helyzet néhány vonásáról szólt Klaukó elvtárs, majd beszédét így fejezte be: — A párt politikája helyes és következetes. Immár hat esztendeje egész népünk támogatását és bizalmát élvezi. Kormányunknak világos programja van, melynek alapját az MSZMP VIII. kongresszusa adja. E program egybeesik népünk óhajával, akaratával, kívánságával. Ezért kérjük választópolgárainkat, szavazzanak, erősítsék meg február 24- én e nagyszerű célt, programot. Az életszínvonal emelésére szavaz, aki február 24-én a népfront jelöltjeire teszi a voksot Sarkadon Náfrádi Sándor elvtárs, a KB ágit. prop. osztályának munkatársa tartott választási nagygyűlést. Mintegy 250 lakos jelent meg ez alkalommal az új kultúrházban. Tekintve, hogy a közápen sok képes jelölőgyűlés volt, melyeken összesen csaknem hatezren vettek részt, sikeresnek mondható a nagygyűlés is. Nófrádi elvtárs, a nemzetközi helyzet értékelése, az országos, megyei és községi feladatok elemzése után méltatta azt a fejlődést, melyet a sarkadi szövetkezetek — különösen a Lenin Tsz — elértek az utóbbi esztendőkben. Majd hangoztatta: a szövetkezetek továbbszilárdítására, egész népünk életszínvonalának további javítására teszi a voksát, aki február 24-én a népfront jelöltjeire szavaz. Méhkeréken Boros Gergely elvtárs, MÉSZÖV igazgató, megyénk egyik képviselő-jelöltje mondott beszédet a választási nagygyűlésen. Itt ugyancsak 250-en vettek részt. Beszédéhez többen hozzászóltak, s szavazatukról biztosították a megyei képviselő-jelölteket. Gyomán Szűcs Ferenc vezérőrnagy beszélt a választási nagygyűlésen A gyomai választási nagygyűlésen több mint négyszázan jöttek össze vasárnap délelőtt, annyian, hogy nem fértek be a járási kultúrház nagytermébe. Röviddel 10 óra után Varga Béla, a II. számú iskola igazgatója nyitotta meg, a választási nagygyűlést, miután az elnökségben Szűcs Ferenc vezérőrnagy mellett helyet foglaltak a község, s a járás pártbizottsági, tanácsi és népfront vezetői. — Ezelőtt 17 évvel utaztam keresztül először Gyomán<00000113 Szűcs Ferenc elvtárs — miután átadta a gyomai választóknak a Központi Bizottság, a Hazafias Népfront Országos Elnöksége, Fehér Lajos elvtárs és néphadseregünk katonáinak üdvözletét. — Akkor még romokban hevert az ország, csak hangos sóhajtások hallatszottak: mi lesz meggyötört hazánkból? Azóta tudjuk, hogy hazánk a hárommillió koldus országából a jómódúak országa lett pártunk és kormányunk vezetésével. Pártunk és kormányunk politikája jó, ezt mindenki elismeri hazánkban, s ezért a választás alkalmával nem kell a szónokoknak ígérgetni, csupán néhány gondolatot elmondani az eddigi eredményekről és a további célokról. Ezekről, továbbá a béke megőrzésének lehetőségeiről beszélt Szűcs Ferenc vezérőrnagy elvtárs. Azután Horváth Imréné képviselőjelölt szólt a választókhoz. Emlékeztette a hallgatókat a régi választásokra, a korteskedő, kizsákmányoló urakra, akik különböző módon, Endrődön például sortűzzel nyomták el a dolgozó tömegek akaratát. Azoknak, akiket most jelöltek a dolgozók a tanácsba és az országgyűlésibe, csak egy a céljuk: népünk felemelkedését szolgálni — mondotta befejezésül. Hirdetésiény Mezőgazdasági foglalkozású adózók 1963. évi I. negyedévi, de január 1-én már esedékessé vált adójukat február hó 15-ig kamatmentesen fizethetik meg. Saját érdekében tegyen eleget adófizetési kötelezettségének. Megyei Tanács VB Pénzügyi Osztálya 63 2 Kedd 1963.II. 12., kedd. A Bánki—Csonka-féle benzinkarburátor 70 évvel ezelőtt, 1893. február 11-én szabadalmaztatták Bánki Danát és Csonka János mérnökök világhíres találmányukat, az állandó nívójú benzinkarburátort (porlasztót). E gépszerelvény segítségével lehetővé vált a benzinmotoroknál a tüzelőanyagnak megfelelő arányban levegővel való keverése. A motor hatásfokát az is emeli, hogy a karburátor segítségével a légáramlás szétporlasztja (parányi cseppekre osztja) a benzint. E találmány révén vált lehetővé a benzinmotorok ugrásszerű fejlődése. • 425 évvel ezelőtt, 1538. február 12-én halt meg Albrecht Altdorfer német festő és rézmetsző, az ún. „dunai festőiskola” legnevezetesebb képviselője. Ő volt az európai festészetben az első, aki vásznain csupán tájakat ábrázolt, ezért őt tartják a „tájlképfestés atyjának”. Főműve: Nagy Sándor csatája. A mi népünk felnőtt nép — Választói nagygyűlés Békésen — A békési Bástya mozi nézőtere zsúfolásig megtelt vasárnap délelőtt. A választói nagygyűlésen Tóth Benedek újságíró, a Népszabadság rovatvezetője mondott beszédet. Elöljáróban hangsúlyozta, hogy Békés nemcsak egy község az országban a többi között, hanem az országot jól ismerő emberek lakják. Mintegy hatezren járják a különböző építkezéseket, gyárakat, ismerik a bajokat, hibákat, eredményeket, ezért az ország dolgairól szólva egy kicsit szemtanúk előtt is beszél. A mi népünk felnőtt nép — mondotta — és nem lehet ma már felelőtlenül beszélni arról, ami nincs vagy a tényeket elferdíteni. Tudják mindannyian, hogy sok még a hiba nálunk, a pazarlás, a bürokrácia, ám egyre kevesebb lesz az útvesztő. A választásokról szólva az előadó összehasonlította a régi és új választásokat, majd szó szerint felolvasott egy levéltárból előkerült levelet, amelyet 1930-ban a békési munkanélküli földmunkások — munkáért könyörögve — a földművelésügyi miniszternek írtak;. Konzultáció Társadalmi egység egység eszméi Amikor a mai revizionisták előfutárai a századfordulón takarodót fújtak a politikai harcnak és vele együtt az eszmei harcot is megtagadták, Lenin annyira veszélyesnek minősítette ezt a marxizmus elleni orvtámadást, hogy külön műben védelmezte a forradalmi marxizmust. A klasszikus értékű „Mi a teendő”-ben szenvedélyesen ostorozta azokat, akik megtagadták az eszmei harcot és hangsúlyozta, hogy annak igenis ott a helye a munkásosztály politikai és gazdasági harca mellett. Arra is figyelmeztetett, hogy amióta a szocializmus tudomány lett, tudományként is kell kezelni, állandóan tanulmányozni kell az elméletet. Lenin gondolatai azóta is bevilágítják a marxista pártok tevékenységének útját. E pártok — köztük a mienk is — szüntelenül azért küzdenek, hogy a szocializmus eszméi minél több ember elméjét meghódítsák. A kommunisták egy pillanatra sem pihenhetnek meg ebben a küzdelemben, mert a kérdés ez: burzsoá vagy szocialista eszmék. Amint a fizikusok rájöttek, hogy a világmindenségben nincs légüres tér, a politikusok már régóta tudják, hogy az eszmei harcban még inkább nincs. Ha csak egy pillanatra is őrizetlenül hagyjuk az ideológiai élet kapuját, azon máris megkezdődik a burzsoá nézetek behatolása. Nem véletlenül hangzottak el az MSZMP VIII. kongresszusának szónoki emelvényéről sem a kijelentések: „Mindenkinek világosan kell látnia: az eszmék területén nincs békés egymás mellett élés. Nem az eszmék, hanem a fegyverek terén követelünk leszerelést”. „Ellenséges minden elmélet, amely nem marxista—leninista, mert az ideológiákat nem lehet összekeverni, összebékíteni.” Azért lehet és kell ilyen élesen fogalmazni, mert a szocialista elmélet mögött szocialista társadalom, a burzsoá eszmék mögött pedig burzsoá társadalom áll. Amikor tehát az eszmék között választani kell, akkor az életformák között is választani kell. Az MSZMP soha nem feledkezett meg a lenini tanításokról. A szocialista eszmék tisztaságát mindenkor védelmezte kétfrontos harcában, mert bebizonyosodott, hogy az eszmék tisztázatlanságából csak baj származható és az eszme tisztasága csakis a marxista alapokról védhető meg mind a revizionista, mind a dogmatikus torzításokkal szemben. Ezért érhette el a párt, a dolgozó nép odaadó támogatásával, történelmi jelentőségű győzelmét, a szocializmus alapjainak lerakását. Ezért szilárd a párt azon meggyőződésében, hogy eszmei harcát töretlenül tovább kell vívnia. A gazdasági építőmunkával együtt előtérbe került eszmei küzdelemnek kiemelkedően fontos szerepe van a továbbiakban, a szocializmus teljes győzelmének kivívásában. E két harcot nem is lehetne kettéválasztani. Amit a gazdasági-politikai munkával elértünk a társadalmi viszonyok megváltoztatásában, ezt eszmeiideológiai munkával el kell érni a társadalmi tudat megváltoztatásában is. A szocialista nemzeti egységbe kovácsolódó társadalomnak csakis egységes politikai, eszmei, erkölcsi felfogás felelhet meg.