Orosházi Hírlap, 1963. január-március (8. évfolyam, 1-38. szám)

1963-02-12 / 18. szám

ttCS. február 12, Választási nagygyűlés Medgyesegyházán (Folytatás az 1. oldalról.) A továbbiakban a megye és benne Medgyesegyháza kulturális életével foglalkozott Klaukó elv­­társ. A kultúra a nép közkincsévé vált — mondotta. — Hazánk la­kosságának egyötöde tanul. Az új iskolatörvény pedig megadja a lehetőséget egyre jobban, hogy művelt, szocialista tudatú ifjúsá­got neveljünk. A medgyesegyházi­­ak is részesei ennek, hiszen 5+1-es gimnázium létesült a köz­ségben. Kétmillió forintos költséggel új kultúrházat építettek, s míg 1960-ban egy sem, most 150 televízió van a községben. A számok, melyeket felsoroltam, biztatóak, fejlődésről tesznek ta­núságot. S talán sokan mindjárt hozzá is teszik: több is lehetett volna. Így van. Ha minden terü­leten talpraesett a vezetés, ha minden ember tudása, képessége legjavát adja, több is lehetett vol­na. Ezeken az okokon kívül azon­ban más tényezők is beleszóltak az életszínvonal alakulásába. A mező­­gazdaság tervezettnél gyorsabb ütemű átszervezése például rend­kívüli beruházásokat igényelt. A két aszályos esztendő is jelentő­sen beleszólt terveinkbe. A fe­szült nemzetközi helyzet, s szoci­alista hazánk védelme is megkí­vánta, hogy korszerű fegyverek­kel lássuk el hadseregünket. És ezen időszak alatt olyan vívmá­nyokat hoztunk létre, mint a szö­vetkezeti parasztok nyugdíjrend­szere, társadalombiztosítása. Igaz, ez a nyugdíj még nem nagy össze­gű, de van. Számtalan parasztem­ber vágya teljesült és több is le­hetne ez, de mint mindennek, en­nek is feltétele a többtermelés, a jobb munka. Ha ez megvan, a kívánalmak könnyebben váln­ak valóra, hiszen pártunk VIII.­ kong­resszusa ismételten aláhúzta, hogy a szocializmus építésének ve­lejárója, népünk életkörül­ményeinek javítása. Ez az elhatározás jutott kifejezés­re az özvegyi nyugdíjak rendezé­sében, a szülési szabadság meg­hosszabbításában, a kórházi szol­gáltatás és a gyógyszerárak csök­kentésében, az árleszállításban. Ezek az intézkedések 360 millió forint megtakarítást jelentenek az embereknek. Mindezek mellett, vannak megoldásra váró gondja­ink. Egyes kategóriákban még ala­csony a fizetés, rendezni kellene. Vannak még gyenge termelőszö­vetkezeteink, azokat is szilárdítani kellene. Mit lehet tenni? Még egy kicsit jobban dolgozni, minden szinten, minden területen. Mert az életkörülmények további javí­tásának alapja a munka. S van nekünk egy szent törvényünk, melynek lényege:­­ többet, jobbat és olcsóbbat, csak többől, jobbal és olcsób­bal lehet. Ezután a külpolitikai helyzet néhány vonásáról szólt Klaukó elvtárs, majd beszédét így fejez­te be: — A párt politikája helyes és következetes. Immár hat esz­tendeje egész népünk támogatá­sát és bizalmát élvezi. Kormá­nyunknak világos programja van, melynek alapját az MSZMP VIII. kongresszusa adja. E program egybeesik népünk óhajával, aka­ratával, kívánságával. Ezért kér­jük választópolgárainkat, szavaz­zanak, erősítsék meg február 24- én e nagyszerű célt, programot. Az életszínvonal emelésére szavaz, aki február 24-én a népfront jelöltjeire teszi a voksot Sarkadon Náfrádi Sándor elv­­társ, a KB ágit. prop. osztályának munkatársa tartott választási nagygyűlést. Mintegy 250 lakos jelent meg ez alkalommal az új kultúrházban. Tekintve, hogy a közáp­­en sok k­épes jelölőgyűlés volt, melyeken összesen csaknem hatezren vettek részt, sikeresnek­­ mondható a nagygyűlés is. Nófrádi elvtárs, a nemzetközi helyzet értékelése, az országos, megyei és községi feladatok elemzése után méltatta azt a fej­lődést, melyet a sarkadi szövetke­zetek — különösen a Lenin Tsz — elértek az utóbbi esztendőkben. Majd hangoztatta: a szövetkezetek továbbszilárdítására, egész né­pünk életszínvonalának további javítására teszi a voksát, aki feb­ruár 24-én a népfront jelöltjeire szavaz. Méhkeréken Boros Gergely elv­társ, MÉSZÖV igazgató, megyénk­ egyik képviselő-jelöltje mondott beszédet a választási nagygyűlé­sen. Itt ugyancsak 250-en vettek részt. Beszédéhez többen hozzá­­szóltak, s szavazatukról biztosítot­ták a megyei képviselő-jelölteket. Gyomán Szűcs Ferenc vezérőrnagy beszélt a választási nagygyűlésen A gyomai választási nagygyűlé­sen több mint négyszázan jöttek össze vasárnap délelőtt, annyian, hogy nem fértek be a járási k­ul­­t­úrház nagytermébe. Röviddel 10 óra után Varga Bé­la, a II. számú iskola igazgatója nyitotta meg, a választási nagy­gyűlést, miután az elnökségben Szűcs Ferenc vezérőrnagy mellett helyet foglaltak a község, s a já­rás pártbizottsági, tanácsi és nép­front vezetői. — Ezelőtt 17 évvel utaztam ke­resztül először Gyomán­­<00000113 Szűcs Ferenc elvtárs — miután át­adta a gyomai választóknak a Központi Bizottság, a Hazafias­­ Népfront Országos Elnöksége, Fe­hér Lajos elvtárs és néphadsere­günk katonáinak üdvözletét. — Akkor még romokban hevert az or­szág, csak hangos sóhajtások hal­latszottak: mi lesz meggyötört ha­zánkból? Azóta tudjuk, hogy ha­zánk a hárommillió koldus orszá­gából a jómódúak országa lett pártunk és kormányunk vezeté­sével. Pártunk és kormányunk po­litikája jó, ez­t mindenki elismeri hazánkban, s ezért a választás al­kalmával nem kell a szónokoknak ígérgetni, csupán néhány gondo­latot elmondani az eddigi eredmé­nyekről és a további célokról. Ezekről, továbbá a béke meg­őrzésének lehetőségeiről beszélt Szűcs Ferenc vezérőrnagy elvtárs. Azután Horváth Imréné képviselő­­jelölt szólt a választókhoz. Emlé­keztette a hallgatókat a régi vá­lasztásokra, a korteskedő, kizsák­mányoló urakra, akik különböző módon, Endrődön például sortűz­­zel nyomták el a dolgozó tömegek akaratát. Azoknak, akiket most jelöltek a dolgozók a tanácsba és az országgyűlésibe, csak egy a cél­juk: népünk felemelkedését szol­gálni — mondotta befejezésül. Hird­etésiény Mezőgazdasági foglalkozású adózók 1963. évi I. negyedévi, de január 1-én már esedékessé vált adójukat február hó 15-ig kamatmentesen fizethetik meg. Saját érdekében tegyen eleget adófizetési kötelezettségének. Megyei Tanács VB Pénzügyi Osztálya 63 2 Kedd 1963.II. 12., kedd. A Bánki—Csonka-féle benzinkarburátor 70 évvel ezelőtt, 1893. február 11-én szabadalmaztatták Bánki Danát és Csonka János mérnökök világhíres találmá­nyukat, az állandó nívójú benzinkarburátort (porlasztót). E gépszerelvény segítségével lehetővé vált a benzinmotoroknál a tüzelőanyagnak megfelelő arányban levegővel való keverése. A motor hatásfokát az is emeli, hogy a karburátor segítségé­vel a légáramlás szétporlasztja (parányi cseppekre oszt­ja) a ben­zint. E találmány révén vált lehetővé a benzinmotorok ugrás­szerű fejlődése. • 425 évvel ezelőtt, 1538. február 12-én halt meg Albrecht Altdorfer német festő és rézmetsző, az ún. „dunai festőiskola” legnevezetesebb képviselője. Ő volt az európai festészetben az első, aki vásznain csupán tájakat ábrázolt, ezért őt tartják a „tájlképfestés atyjának”. Főműve: Nagy Sándor csatája. A mi népünk felnőtt nép — Választói nagygyűlés Békésen — A békési Bástya mozi nézőtere zsúfolásig megtelt vasárnap dél­előtt. A választói nagygyűlésen Tóth Benedek újságíró, a Népsza­badság rovatvezetője mondott be­szédet. Elöljáróban hangsúlyozta, hogy Békés nemcsak egy község az országban a többi között, ha­nem az országot jól ismerő embe­rek lakják. Mintegy hatezren jár­ják a különböző építkezéseket, gyárakat, ismerik a bajokat, hibá­kat, eredményeket, ezért az ország dolgairól szólva egy kicsit szem­tanúk előtt is beszél. A mi né­pünk felnőtt nép — mondotta — és nem lehet ma már felelőtlenül beszélni arról, ami nincs vagy a tényeket elferdíteni. Tudják mind­annyian, hogy sok még a hiba ná­lunk, a pazarlás, a bürokrácia, ám egyre kevesebb lesz az útvesz­tő. A választásokról szólva az elő­adó összehasonlította a régi és új választásokat, majd szó szerint fel­olvasott egy levéltárból előkerült levelet, amelyet 1930-ban a békési munkanélküli földmunkások — munkáért könyörögve — a föld­művelésügyi miniszternek írtak;. Konzultáció Társadalmi egység egység eszméi Amikor a mai revizionisták elő­futárai a századfordulón takaro­­dót fújtak a politikai harcnak és vele együtt az eszmei harcot is megtagadták, Lenin annyira ve­szélyesnek minősítette ezt a mar­xizmus­ elleni orvtámadást, hogy külön műben védelmezte a forra­dalmi marxizmust. A klasszikus értékű „Mi a teendő”-ben szenve­délyesen ostorozta azokat, akik megtagadták az eszmei harcot és hangsúlyozta, hogy annak igenis ott a helye a munkásosztály po­litikai és gazdasági harca mellett. Arra is figyelmeztetett, hogy ami­óta a szocializmus tudomány lett, tudományként is kell kezelni, állandóan tanulmányozni k­ell az elméletet. Lenin gondolatai azóta is bevi­lágítják a marxista pártok tevé­kenységének útját. E pártok — köztük a mienk is — szüntelenül azért küzdenek, hogy a szocializ­mus eszméi minél több ember elmé­jét meghódítsák. A kommunisták egy pillanatra sem pihenhetnek meg ebben a küzdelemben, mert a kérdés ez: burzsoá vagy szoci­alista eszmék. Amint a fizikusok rájöttek, hogy a világmindenség­ben nincs légüres tér, a politiku­sok már régóta tudják, hogy az eszmei harcban még inkább nincs. Ha csak egy pillanatra is őrizet­lenül hagyjuk az ideológiai élet kapuját, azon máris megkezdődik a burzsoá nézetek behatolása. Nem véletlenül hangzottak el az MSZMP VIII. kongresszusának szónoki emelvényéről sem a kije­lentések: „Mindenkinek világosan kell látnia: az eszmék területén nincs békés egymás mellett élés. Nem az eszmék, hanem a fegyve­rek terén követelünk leszerelést”. „Ellenséges minden elmélet, amely nem marxista—leninista, mert az ideológiákat nem lehet összekeverni, összebékíteni.” Azért lehet és kell ilyen élesen fogal­mazni, mert a szocialista elmélet mögött szocialista társadalom, a burzsoá eszmék mögött pedig bur­zsoá társadalom áll. Amikor tehát az eszmék között választani kell, akkor az életformák között is választani kell. Az MSZMP soha nem feledke­zett meg a lenini tanításokról. A szocialista eszmék tisztaságát mindenkor védelmezte kétfrontos harcában, mert bebizonyosodott, hogy az eszmék tisztázatlanságá­ból csak baj származható és az eszme tisztasága csakis a marxista alapokról védhető meg mind a re­vizionista, mind a dogmatikus torzításokkal szemben. Ezért ér­hette el a párt, a dolgozó nép odaadó támogatásával, történelmi jelentőségű győzelmét, a szocializ­mus alapjainak lerakását. Ezért szilárd a párt azon meggyőződésé­ben, hogy eszmei harcát töretle­nül tovább kell vívnia. A gazdasági építőmunkával együtt előtérbe került eszmei küz­delemnek kiemelkedően fontos szerepe van a továbbiakban, a szo­cializmus teljes győzelmének ki­vívásában. E két harcot nem is le­hetne ketté­választani. Amit a gazdasági-politikai munkával el­értünk a társadalmi viszonyok megváltoztatásában, ezt eszmei­ideológiai munkával el kell érni a társadalmi tudat megváltoztatásá­ban is. A szocialista nemzeti egy­ségbe kovácsolódó társadalomnak csakis egységes politikai, eszmei, erkölcsi felfogás felelhet meg.

Next