Orosházi Hírlap, 1963. április-június (8. évfolyam, 39-75. szám)

1963-04-02 / 39. szám

tM3. április 2. Az elekiek útkeresése késő este volt, amikor a trak­toros brigádok tagjai a munkáiból beas felé menet betértek az egyes fzemegységek központjába. Itt tartották a brigádgyűléseket. A Lenin Tsz hatvannál több trakto­rosa és szerelője jött el, hogy a szocialista brigád cím elnyerésé­ért indított verseny tennivalóit megbeszélje. (Még a tanulók is ott volta­k.) A vita hosszúra nyúlt. Sokan felszól­attak. A mozgalomról megoszlottak a nézetek. Voltak, akik azt vallot­ták, hogy a versenybe csak olyan emberek nevezhetnek be, akik vállalják a többletmunkát. A fel­szólalások jó részéből úgy érző­dött, hogy itt valami emberfeletti munkát követelnek. Pedig nem. A hármas cél: a szocialista módon élni, dolgozni és tanulni. Ezt Ele­ken is a helyi adottságoknak meg­felelően kell majd tartalommal megtölteni. S e tartalmat a szoci­alista brigád tűzi maga elé és küzd a valóraváltásért. Nem emberfeletti munkáról van szó a szocialista brigádokban, hanem emberi munkáról. Olyan helytállásról, mint amilyet Juhász Béla, Jenei József és Szabó Ferenc Belorusz-vezetők éppen a minap felmutattak. Egy 126 holdas táblát készítettek elő borsóvetésre. A tsz vezetősége csupán arra kérte őket, hogy nyújtsák meg a műsza­kot, s délután 4 óra helyett este 7-8 óráig dolgozzanak, mert a ve­tést másnap csak akkor lehet el­kezdeni, ha elő lesz készítve a ta­laj. A három traktoros belemele­gedett a munkába. Addig dolgoz­tak, amíg a táblát vetésre át nem adhatták. Másnap elkezdődött a vetés. Azon az éjszakán a trak­torosok száz forintnál is többet kerestek. Jól jártak is, de jól járt a szövetkezet is. Az eleki traktorosok keresik a munkaverseny új útját Elekes István, a­ki tulajdonképpen ebben a faluban elindította a mozgal­mat, most több társával tapaszta­latcserére készül az Orosházi Gépállomásra. D. K. 1 Az állami gazdaságok és a gépállomások dolgozói a Szocialista brigád címért versenyeznek A mezőgazdaság szervezett dol­gozói közül egyre többen csatla­koznak a Szocialista brigád cí­mért folytatott munkaversenyhez. Tavaly 183 brigád versenyzett. Márciusban a termelési tervek ismertetése és az üzemi értekezle­tek során az orosházi, a mezőbe­­rényi és a Sarkadi Gépállomáson már megalakultak a versenyző brigádok. Az állami gazdaságokban a ter­melési tanácskozások márciusról, áprilisra húzódtak, így emiatt csak késve, ezekben a napokban szervezik a dolgozók munkaver­senyét. A Körösi Állami Gazda­ságból kettő, a vizesfásiból pedig egy szocialista brigád alakulását jelentették a MEDOSZ megyei bi­zottságának. A teljes gépesítés után Gyulán, a Népköztársaság Ter­melőszövetkezetben, a városban elsőként valósították meg a teljes gépesítést. A gépállomás átadta a gazdaságnak a szükséges gépeket. A karbantartás és javítás jó része már a termelőszövetkezetben tör­tént. A nagyjavítást a gépállomás csinálta. Zsírba rakják a pótkocsi forgórészeit. Ezzel a javítási munkálatokat befejezték. A gépek a tavaszi munkákhoz készen állnak. Kellemetlen meglepetés. Ez a DT csaknem 60 ezer forintért főjavítást és motorcserét kapott, az első napokban mégis baj volt vele. 3 Növekszik a Talajjavító Vállalat gyomai kirendeltségének gépkapacitása Az idén 5500 hold szikest digóznak meg megyénkben Amennyire rossz érzés a ter­­­­méketlen, kopár szikesen végig­nézni, olyan öröm a dolgozó szkre­­perek és dózerek munkáját, a di­­gózást látni. Nem új látvány ez, hiszen a szövetkezeti mozgalom kiterebélyesedése óta évről évre több ezer hold válik jól termővé a talajjavító gépek munkája nyo­mán megyénkben is. Csupán 1961, a gyomai kirendeltség megalaku­lása óta 8861 hold szikest digóztak meg a kirendeltség gépei. Most és ezután is fokozott érdeklődés nyil­vánul meg a­ talajjavítás iránt, mert ez is fontos feltétele az öt­éves terv célkitűzéseinek, a több szálas és szemes takarmány ter­mésnek, a mind több állati ter­ítéknek, vagyis a mind nagyobb bőségnek. A debreceni Talajjavító Vállalat gyomai kirendeltsége 78 erőgépé­nek egy része március 9 óta a duz­zadó Tisza és a Körösök partján teljesített árvízvédelmi szolgála­tot, a másik része pedig a Kunság­ban egyengette, forgatta a talajt az idei szőlő- és gyümölcstelepítési terv teljesítéséhez. A folyópartok­ról március 27-én indultak haza, a Kunságiból pedig április végén jönnek vissza a gépek, hogy hoz­zálássanak a digózáshoz. Legelőbb május 1 és 13 között a dévaványai Lenin Tsz-ben javítanak meg 69 holdat, aztán a dévaványai Arany­kalász Tsz-ben 200 holdat. Ennél jóval több, összesen 1054 hold a terv Dévaványán, de a digózás zö­mét ott is és másutt is csak a be­takarítás után tudják megkezdeni. A kirendeltség ez évi terve 5500 hold a megyében. Ebből 2188 a gyomai, 1685 hold pedig a szeg­halmi járásban lesz Az idén kí­sérletként megdigóznak 227 holdat a sarkadi járásba­n is. Azért csak kísérletképpen, mert ott is, mint a megye más részében is előfordul­hat, hogy csakis meszezéssel lehet növelni egyes szikesfajták termő­­képességét. A tervről hallva felmerül a kérdés: vajon biztosítva van-e minden feltétel annak teljesítésé­hez? Különösen élesen vetődik fel ez a kérdés a digózásnál, mert ha a kirendeltség jelenlegi géppark­ja teljes erővel csak Békés me­gyében dolgozna, akkor is leg­alább 10 év kellene ahhoz, hogy meg legyen digózva minden arra alkalmas szikes. Az ez évi terv­teljesítés egyik biztosítéka az, hogy a kirendeltség dolgozói az elmúlt évben a tervezett 45,2 mil­lió termelési érték helyett 52,7 millió forintot értek el, és olyan munkával, hogy egyetlen szövet­kezet sem emelt minőségi kifo­gást. Ráadásul az idén növekszik a kirendeltség gépparkja. Többek között 16 új SZ—100-as traktort kap szkreper-ládával, 5 új Sz— 100-ast tolólappal, vagyis dózerrel 10 új DT-t ugyancsak szkréperrel és dózerrel. Ezenkívül 6 rigolékét és 2 csatornanyitó ekét is kap a kirendeltség, mert hiszen a talaj­javítás mellett mind több segítség kell a tsz-eknek az öntözéshez is. A géppark növekedése lehetővé teszi, hogy a tavalyinál mintegy 1200 holddal digózzanak többet. A kirendeltség vezetőinek csak fél öröm a gépek számának növe­kedése. Nem azért, mert jobban széjjel kell szóródniuk és több munkát kell végezniük a megye területén, hanem azért, mert nincs megfelelően megoldva a gépek ja­vítása és karbantartása. Az Sz— 100-as és Sz—80-as traktorok fő­javítását Debrecenben, a DT-ék és a Szuper Zotorok főjavítását pe­dig Cegléden végzik. Sok időt és fuvarköltséget igénybevevő, drága javítás ez. A kirendeltség vezetői azt szeretnék, ha ennél sokkal közelebb, a javí­tásra váró szikesek középpontjá­ban alakítana ki a vállalat egy megfelelő műhelyt, ahol a kar­ban­tartás mellett a főjavítást is eszközölni tudnák, s akkor nem 15,4 millió forint tiszta nyereséget érnének el, mint tavaly, hanem jóval többest. K I. Válaszolnak az illetékesek Ez volt az oka Lapunk március 26. számában Fura ötlet volt címmel Széljegyzet jelent meg arról, hogy a Mezőko­­vácsháza és Vidéke Körzeti Föld­­művesszövetkezet néhány nappal azelőtt megtartott termelési érte­kezlete színhelyéül nem a legsze­rencsésebb ötlet volt a mezőko­vácsházi kisvendéglőt választani, méghozzá ebédeltetés idején. Alábbiakban közöljük a Mező­kovácsházi Földművesszövetkezet igazgatósági elnökének, Balázs Jánosnak a Széljegyzetre írt vála­szából lényeget érintő részét. A cikkben felsorolt helyiségek nem olyan befogadóképességűek, hogy a termelési értekezleten megjelent 120 dolgozó elférhetett bennük A földművesszövetkezeti klubhelyiség még kevésbé jöhetett számításba. Egyedül a 600 sze­mélyes művelődési ház nagyterme felelt volna meg, de a terem befu­tása a kellő hőmérsékletre, 400 forintba került volna. Az értekez­leten pedig éppen arról tájékoztat­tuk dolgozóinkat, hogy milyen mó­don tudnak költségmegtakarítást elérni. Ami az értekezlet megtartásá­nak időpontját illeti, tekintettel kellett lennünk a vidékről érke­zett földművesszövetkezeti dolgo­zókra is, akik ellenkező esetben csak késő éjszaka utazhattak vol­na vissza otthonukba. * A Széljegyzet szerzőjének véle­ménye szerint az értekezletet dél­előtt is megtarthatták volna a kisvendéglőben és akkor nincs helyiség és fűtés probléma, s a déli ebédeltetés is lebonyolítható utána. Hosszabb szakmai gyakor­lattal rendelkező­ke­t, kőműves szakmunkásokat és segédmunkásokat vesz fel az Országos Sertés­­hizlaló Vállalat békéscsabai 1. számú telepe. 38614 Kedd Felhívás A Békéscsabai Konzervgyár­ július-augusztus havi belépéssel, idénymunkára női és férfi segédmunkásokat keres. Előzetes szerződéskötés, illetve előjegyzés céljából az alább fel­sorolt községekben a gyár megbízottjánál kell jelentkezni. Békés, április 1-én, 2-án 9 órakor, tanácsháza, kis tanácsterem Békéscsaba, április 3-án 9 órakor, tanácsháza, munkaerő hivatal Békéscsaba, április 5-én 9 órakor, tanácsháza, munkaerő hivatal Békéscsaba, április 6-án 9 órakor, tanácsháza, munkaerő hivatal Doboz, április 7-én 9 órakor, kultúrotthonban Mezőberény, április 8-án 9 órakor tanácsháza, tanácsterem Kétegyháza, április 9-én 9 órakor, tanácsháza Gyula, április 10-én 9 órakor, tanácsháza, kis tanácsterem Mezőmegyer, április 11-én 9 órakor tanácsháza Sarkad, április 17-én 9 órakor, járási tanácsháza Kötegyán, április 17-én 12 órakor, tanácsháza Sarkadkeresztúr, április 17-én 15 órakor tanácsháza Csorvás, április 19-én 9 órakor, tanácsháza Felhívjuk a jelentkezők figyelmét, hogy jelentkezésük csak úgy fogadható el, ha tanácsi igazolással rendelkeznek, hogy egyetlen tsz-nek sem tagjai. A dolgozók felvételére későbbiek során csak úgy kerülhet sor, ha érvé­nyes tüdő, vér és bacilusgazda vizsgálati eredménnyel rendelkeznek és a beszerzendő egészségügyi könyvben a körzeti vagy üzemorvos élelmezésüzemi munkára alkalmasnak találja. Férfi dolgozók munkába állítására korlátozott számban már május hónapban sor kerül Keresünk továbbiakban 1 fő hegesztőt 1 fő kőművest 38625

Next