Orosházi Hírlap, 1964. július-szeptember (9. évfolyam, 76-114. szám)

1964-07-02 / 76. szám

IW4. július 2. A segédvezető Plesovszki Mihály, a kondorosi Aradi úti iskola tanítója a nyá­ri vakációban kombájn segédvezetői állást vállalt a Szarvasi Gépállomás kondorosi üzemegységében. Néhány óra alatt igen jól elsajátította a kombájnvezetés tudományát és Jantyik Fe­renccel, a felelős vezetővel nagy egyetértésben már önállóan dolgozik. Négyszáz vagon vetőmagot adnak a tsz-eknek Huszonkilenc kombájn arat az ÖRKI határában Megyénk egyik legnagyobb ve­tőmagtermesztő gazdasága a szarvasi ÖRKI. Ebben az évben 3409 holdon termeltek búzát 1571 holdon pedig őszi árpát. Behatóan foglalkoznak a tudományos inté­zet gazdaságaiban első, másod- és harmadfokú vetőmagok előál­lításával, és import vetőmag utántermesztésével is. Ebben az évben 2717 holdon termesztettek Bezosztája—1-es búzát, összesen 336 vagon búzát, az őszi árpából pedig 55—60 vagon jó minőségű vetőmagot szállítanak majd a termelőszövetkezeteknek. A Vetőmagfelügyelőség Békés megyei megbízottjával június 30-án fejezték be a szántóföldi szem­lét és a szaporításban lévő fajták a magyar szabvány szerint alkal­massági minősítést kaptak, az import után termesztett Bezosz­tája—1-es pedig az FM előírásának teljesen megfelelő osztályzatot ért el. A gazdaság csaknem 5000 hold kalászosát 19 szovjet és 10 ma­gyar gyártmányú AC kombájnnal aratják. A betakarításhoz mind­össze 12 munkanapra van szük­ségük. Ezt követően az ÖRKI a környékbeli termelőszövetkeze­teknek ad majd segítséget a búza aratásához. 3 Csütörtök Hová tegyék az állatokat? Felépült a sertéshizlalda, de nincs önitató-berendezés • Gondok Magyarbánhegyesen A magyarbánhegyesi Egyetértés Termelőszövetkezetben a község tsz-einek egyesülése óta igen szép eredményeket értek el. Főleg az állattenyésztésben változott a helyzet. Bevezették a premizálási rendszert, mely érdekeltté teszi a gondozókat abban, hogy minél nagyobb tejhozamot érjenek el a tehenek, a sertéstenyésztőket ab­ban, hogy nagyobb súlygyarapo­dás legyen, vagy a baromfiaknál kevesebb az elhullás. Az a borjúgondozó, aki eléri, hogy a 100 napos borjú 140 kilo­grammos legyen, 200 forint pré­miumot kap egy-egy állat után. A tehenészek minden kifejt liter tej után 10 fillért kapnak munkaegy­ségen felül. A premizálás hasz­nossága itt különösen megmutat­kozott. Az év első negyedében ugyanis 26 hektoliter tejjel telje­sítették túl az esedékes tervet. A féléves tervet pedig május végén teljesítették, összesen 135 ezer liter tejet adtak át. A fejési át­lag jelenleg 11 liter. Ehhez hasonló premizálási rendszer van az állattenyésztés más ágaiban is. Növekszik a tsz állatállománya is. Tavaly a község termelőszö­vetkezetei egyáltalán nem tartot­tak anyakocákat. Erre az évre 290-es kocaállományt terveztek, s jelenleg már 340 anyakocájuk van. Hízott sertésből tavaly a há­rom tsz 1700-at adott át, az idei terv 1800 darab sertés felhizla­lása. Mindez szükségessé teszi az építkezést. A tsz vezetői a terve­zésnél gondoltak erre. A 600 férő­helyes sertéshizlalda már elké­szült, 950 ezer forintot költöttek rá. Csupán egy a baj, a sertéseket még nem tarthatják benne, ugyanis a járulékos beruházást, az önitató-berendezést még nem kapták meg. Hasonlóan gondot okoz a szarvasmarhák elhelyezése is. A mezőkovácsházi tsz-építőtársulás egy 98 férőhelyes szarvasmarha­istálló építését kezdte meg a ma­gyarbánhegyesi termelőszövetke­zet részére. Ennek őszig el kelle­ne készülnie, de a tsz vezetői már most aggódnak, mert ha így foly­tatódik az építkezés, télen nem tudják majd hová tenni az állato­kat. Az istálló építéséhez ugyanis 26 darab 352-es betonoszlop kell, amit március óta még nem kap­tak meg Dunaújvárostól. Felépült tavaly az új borjúne­velő. Mielőtt átadták volna, tűz ütött ki, s leégett. Az idén építet­ték újjá. Most már használhat­nák ugyan, ha be lenne vezetve a víz és a villany. Sajnos, az illeté­kes vállalatok még hozzá sem fogtak. Ilyen és ehhez hasonló gondok­kal küzdenek a tsz vezetői, s a se­gítség késik. ígéret már sok volt Jó lenne, ha az illetékes vállala­tok még a tél beállta előtt telje­sítenék. Kasnyik Judit is komoly eredmények születtek. A változások főbb vonásai, hogy a megye iparosításában jelentős előrehaladás történt (új üzemeket építettek mint a hűtőház, kon­zervgyár, üveggyár) és befejező­dött a mezőgazdaság szocialista átszervezése is. Tovább bővítet­ték a kereskedelmi és a szolgál­tatási hálózatot. A jóval több ipa­ri és mezőgazdasági beruházás mellett lakásépítésekre több mint kétszeresét, az egészségügy fejlesz­tésére csaknem négyszeresét for­dították az 1960. évi beruházás­nak. Javult a lakosság anyagi, szociális helyzete. A továbbiakban röviden ismer­tetjük azokat a tényezőket, ame­lyek befolyásolták a megye lakos­sága anyagi és egyéb körülményei­nek további javulását a második ötéves terv első három évében. 1963-ban a megyében az egy főre jutó évi személyes jövedelem (az eltartottakat is figyelembe vé­ve) a munkásalkalmazottaknál 10 747 forint, a parasztságnál 10 322 forint volt; a munkás­­alkalmazottaké 13,7 százalékkal, a parasztságé 8 százalékkal több, mint 1960-ban. A parasztság jöve­delme tehát csak négy százalék­kal volt alacsonyabb, mint a munkásalkalmazottaké. Vegyük figyelembe, hogy az országban át­lagosan 1962-ben még 14 százalék­kal volt alacsonyabb a parasztság jövedelme, mint a munkás­alkalmazottaké. Az egy főre jutó fogyasztás mindkét népességcsoportnál ala­csonyabb volt, mint a jövedelem, tehát bizonyos mértékű tartalé­kolás keletkezett, természetesen átlagos szinten. Az egy főre jutó összes fogyasztásnak a munkás­­alkalmazottaknál 43 százalékát, a parasztságnál 54 százalékát az élelmiszerek és egyéb élvezeti cik­kek tették ki. Mind a munkásalkalmazott, mind a parasztság fogyasztásá­ban az élelmiszer kisebb hánya­dot tett ki, mint országos átlag­ban, mégis a megye lakossága, mondhatnánk, jobban táplálkozik. A LAKOSSÁG Az életkörülmények alakulásá­ban igen fontos tényező a lakás­­helyzet. A jelenlegi lakáshelyzet szorosan összefügg a lakosság át­­rétegeződésével. Az utóbbi évek­ben is tovább növekedett a váro­sok lakossága és ez csak növelte a lakásproblémát. Az 1961—1963 években — figyelembe véve az épített és megszűnt lakásokat — 3183-al emelkedett a megye la­kásállománya. Figyelembe véve az állami és magánépítkezéseket, az épített lakások számának éven­kénti átlagos növekedése a terve­zettnél kisebb volt. Végeredmény­mint az országban átlagosan táp­lálkoznak. Iparcikkeikre a megyében — egy főre számítva — a munkásalkal­mazottak valamivel többet, a pa­rasztság körülbelül annyit költött, mint az országban átlagosan. A megye lakossága 1963-ban 951 millió forint értékben vásá­rolt vegyes iparcikkeket, 28 szá­zalékkal nagyobb összegért, mint 1960-ban. Az alábbi cikkekből ál­talában növekedett a forgalom, s vásárlása­ ken az építkezések — és a népes­ség számának csökkenése — kö­vetkeztében átlagosan némileg ja­vult a lakáshelyzet. Az új lakások nagysága, felszereltsége is jobb, mint a régieké. Az új lakásokat már inkább a megnövekedett igényeknek megfelelően építik Az utóbbi három évben épült la­kásoknak átlagosan 60 százaléka kétszobás, csaknem 50 százaléka fürdőszobás, azonban vízvezeték­kel csak mintegy 20 százaléka van ellátva. Tóth Károly a KSH megyei igazgatóságának csoportvezetője Újabb három gépállomás alakult gépjavító vállalattá Egy évvel ezelőtt a párt me­gyei bizottságának határozata alapján Békéscsabán, Orosházán és Mezőkovácsházán megszüntet­ték a gépállomást és gépjavító vállalatot szerveztek. Mindhárom helyen jól oldották meg a kör­zetbe tartozó termelőszövetkezeti gépek téli javítását, tavaszi és nyári karbantartását. Sőt, Oros­háza, Békéscsaba és a Szarvasi Gépállomás igen jól összehangol­ta a munkát a különböző géptí­pusok javításához is. Az eddigi tapasztalatok alap­ján július elsejével újabb három gépállomás alakult gépjavító vál­lalattá. Szarvason, Kétegyházán és Mezőberényben végrehajtották az átszervezéssel kapcsolatos ha­tározatot, így most már megyénk­ben összesen hat gépjavító állo­más működik. Júniusban 50—150 milliméter esőt kapott Szarvas környéke Az évtized legnagyobb tavaszi kánikulája volt az idén Szarva­son. Áprilistól május végéig szin­te alig kapott Szarvas környéke csapadékot. Medárd napja után még mindig késett a kiadós eső­zés. Két héttel ezelőtt azonban ide is jutott a Földközi-tengerről és az Atlanti-óceánról csapadék, öt­­ven-százötven milliméter esőt mértek néhány hét leforgása alatt. Az ÖRKI örménykúti egységében­­ 130, a bikazugi üzemegységben pedig 50 milliméter eső esett. A júniusi csapadék az árpát csaknem, a búzát pedig teljesen megmentette a szorulástól. De jól jött az eső a lucernának, a kukori­cának és a cukorrépának is, noha a Szarvas környéki termelőszövet­kezetek és az ÖRKI gazdaságai május elseje óta szinte megállás nélkül üzemeltették öntözőberen­dezéseiket. ocQceocooooooocoeooocoGococccccccooccooooooooooe Elkészült az első víz alatti televízió-vevőkészülék A napokban készült el a víz alatti televízió felvevő-berendezés kísérleti példánya a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Inté­zet Vízépítési Kutatási Osztályán. A víz alatti televízió a mű­tárgyak víz alatti szerkezeti elemeinek vizsgálatára alkalmas. Jól használható a víz alatti építkezéseknél, mély kutakban és barlangokban, valamint a szivattyútelepek nyomócsöveinek vizsgálatánál. Az új vevőberendezést a víz felszínéről távirá­nyítással működtetik, a készüléket a közeljövőben próbálják ki a Balatonon. ,

Next