Orosházi Hírlap, 1965. április-június (10. évfolyam, 38-75. szám)
1965-04-01 / 38. szám
1965. Április 1., csütörtök x. évfolyam, 38. szám Sürget a fejlődés [ ami egy riportból kimaradt | Egyéves az Iskolatelevízió Műszak végén a Gyopárhalmi Tejüzemben | Hűvös éjszaka A felszabadulási ünnepség programja Az MSZMP városi bizottságának a felszabadulási ünnepség-sorozatra vonatkozóan elkészített korábbi tervezete szerint — figyelembe véve a menet közben történt változásokat — a következőképpen alakul a program. Április 3-án szovjet és román vendégek érkeznek városunkba, akik részt vesznek a délelőtt 10 órakor kezdődő tanácsülésen, ahol megemlékeznek hazánk felszabadulásának 20. évfordulójáról, a történelmi dátum jelentőségéről. A tanácsülés után nyílik meg az a dokumentációs kiállítás, amely a város fejlődését mutatja be. Április 3-án, szombaton 18 órakor a Partizán filmszínházban ünnepi emlékestet rendeznek, melyet kultúrműsor követ Április 4-én délelőtt 10 órakor a szovjet és román temetőben kerül sor az ünnepi koszorúzásra. A gyülekező a Kend utcai piactéren lesz, ahonnan a delegációk együtt vonulnak ki a temetőbe. Húsz esztendő * * - A március eleje óta közölt sorozatunkban a lehetőségekhez mérten igyekeztünk bemutatni a város 20 éves fejlődését. Teljességre természetesen nem törekedtünk, hiszen köteteket lehetne írni arról, miként változott meg Orosháza gazdasági, társadalmi és kulturális élete. Visszaemlékezéseinkben inkább arra törekedtünk, hogy összehasonlítsuk a múltat a jelennel, s most az utolsó részben összegezzük az eddigieket. Az ország volt legnagyobb falujában ma hét termelőszövetkezet és egy állami gazdaság működik. A rendelkezésre álló adatok alapján termelékenységük és ezzel egyidejűleg a tagság jövedelme is évről évre növekszik. Parasztságunk gondtalanabb életére jellemző, hogy jó néhány tsz-tag nem csupán motorkerékpárral rendelkezik, hanem számosan gépkocsi tulajdonosok is. Az is bizonyos, hogy a felszabadulás előtt városunkban munkásosztály nem létezett, s ma már az új üzemek— üveggyár, magtisztító, Barnevál, kőolajfúrási üzem — gerincét alkotják az új munkásosztálynak. Orosháza kulturális élete is nagyban megváltozott az eltelt húsz esztendőben. Számottevően növekedett az általános iskolák száma, felépült az ország egyik legnagyobb gimnáziuma, közép- és felsőfokú mezőgazdasági technikum, valamint korszerűen felszerelt iparitanuló-intézet működik. Az elmúlt esztendőkben csaknem félezren végezték el az általános iskola VII. és VIII. osztályát az esti tagozaton tanuló dolgozók. Városunk kultúrotthona pedig színvonalas programjával hasznosan szolgálja a magasabb fokú műveltséget. S hogy mi minden történt még a húsz esztendő alatt azt mindenki lemérheti életkörülményeinek kedvezőbb alakulásában. 4 téglagyárakból jelentjük A két egységben eddig csaknem egymillió nyers téglát készítettek A korán érkezett tavasz nem csupán a szántóföldeket népesíette be, hanem a különféle ipari üzemekben is nagyobb kapacitással vette kezdetét a munka. Tejes intenzitással dolgoznak az épíőiparban, s ennek megfelelően megkezdődött a termelés a város két téglagyárában is. Elsőként Szentiványi Sándor elvtársait, az I-es téglagyár vezetőjét kerestük fel azzal a kérdéssel, mikor kezdődött a gyártás és hogyan alakultei programjuk? — Március 18-án indultunk meg — kaptuk a tájékoztatót —, s eddig csaknem félmillió nyers téglát gyártottunk. A tervek szerint ebben a hónapban nyolcórás munkaidőben üzemelünk, április 1-től pedig 10 órás lesz a munkaidő. Az égetés zavartalanul folyt a téli hónapokban is, s így most már a nyers téglákkal kell biztosítanunk az utánpótlást. Ebben az esztendőben 10,1 millió nyers és tízmillió égetett téglát szükséges gyártanunk, ami kevesebb a tavalyinál, de a létszámunk is alacsonyabb lett. Hasonló kérdéssel fordultunk a város másik nagy téglaégető üzeme, a II-es téglagyár felé is. — Hasonlóan március 18-án kezdődött nálunk is a munka — válaszolnak kérdésünkre. — Eddig mintegy 400 ezer nyers téglát készítettünk napi nyolc és félórás munkaidőben. Április 1-től azonban nálunk is tízórás műszakban dolgoznak az emberek. Idei tervünk 10,5 millió nyers és 10,9 millió égetett tégla gyártása. Az elmúlt esztendő tapasztalatai alapján ebben az évben fokozottabb gondot fordítunk a minőségre, s az eddigiek alapján — ha az időjárás sem hátráltat bennünket túlságosan — teljesíteni tudjuk tavalyihoz hasonló tervünket Nyereségrészesedést osztottak a Vas- és Kályhaipari Vállalatnál Kellemes hangulatú termelési tanácskozást tartottak március 30-án délután 5 órakor a Vas- és Kályhaipari Vállalatnál. A kedvező légkört nem egyéb, mint a nyereségrészesedés osztása eredményezte. A vállalat vezetőségétől kapott tájékoztató szerint — mint azt már korábban közöltük — 21 nap nyereségrészesedést fizettek, összesen 408 ezer forint került kiosztásra a 318 dolgozó között. Voltak, akik jóval kétezer forint feletti összeget kaptak, az átlag pedig 1278 forint volt. A vállalat gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetőségének határozata értelmében növelte a nyereségrészesedés összegét az eltöltött idő után járó százalék. Azoknak a személyeknek, akik 3 —5 éve tartoznak a vállalat kötelékében 10, az 5—10 évig terjedők 20, a tíz éven felül ott dolgozóknak pedig 30 százalékkal növelték egy napi átlagbérüket. A vállalat ezzel az intézkedésével annak a helyes szemléletnek szerzett érvényt, miszerint anyagilag is dotálni kell a törzsgárda tagjait. A benzinkutas Hét esztendeje dolgozik a tótkomlósi benzinkútnál Gyarmati József kútkezelő. o iiuu Miui Nuuui UHiiuimiui Huimiiiuui Hmumuiiiiimimutt Hui Úttörő körzeti bemutató Tótkomlóson és Orosházán Hazánk felszabadulásának 20. évfordulója tiszteletére március 28-án Tótkomlóson, 30-án Orosházán rendezték meg a körzeti úttörőbemutatókat, amelyeket április U-én Nagyszénáson hasonló jellegű vetélkedő követ. A három körzet legjobbjai április 26-án Orosházán, a Petőfi Művelődési Otthonban találkoznak. Az eddigi tapasztalatok alapján elmondható, hogy a bemutatók színvonalukban és tartalmukban felülmúlták az előzőket, s így minden remény megvan arra, hogy április 26-án érdekes és izgalmas vetélkedő tanúi lehetünk. Közgyűlés a kazánjavító ktsz-nél Eredményes esztendő után, új feladatok előtt Az Orosházi Kazánjavító és Általános Szerelő Ktsz vezetősége a közelmúltban közgyűlésen ismertette a szövetkezet dolgozóival az 1964. évi eredményeket és az idei feladatokat. A beszámoló bevezetőben megállapítja, hogy a szövetkezet tízmillió 83 ezer forint értékben 107,2 százalékra teljesítette elmúlt esztendei tervét. Megállapítható, hogy lemaradás csupán az építőipari tevékenységnél tapasztalható, amely elsősorban abból ered, hogy — helyesen — nagyobb gondot fordítottak a javítószolgáltatás fejlesztésére. Ebben 119,8 százalékos eredményt értek el, s a jövőben is — bár nem az építés rovására — tovább kívánják fejleszteni ezt a tevékenységet. A ktsz helyi iparpolitikai terve 160 ezer forint érték elérése volt, amit 13 ezer forinttal túlszárnyaltak. A beszámoló az egyik leglényegesebb feladatként az idén is a helyi iparpolitikai terv teljesítését jelöli meg. A jelentés a továbbiakban a munkaversennyel, mint a termelékenység növelésének egyik leglényegesebb módjával foglalkozik. A tavalyi tapasztalatok azt mutatják, hogy az egészséges versengés minden vonatkozásban hasznos volt, bár több hiányosságot is észleltek. Az idei esztendőre szintén megkezdték már a verseny szervezését, s első ízben két szocialista , címért versengő brigád alakult. A beszámoló végezetül az idei tervfeladatokról, azok teljesítésének fontosságáról és módjairól szólt. Nyújtott műszakban Esti látogatás egy traktorosnál Már régen beesteledett, elmúlt nyolc óra is, amikor a reflektorfény nyomán megérkeztünk Tóth Istvánhoz, a Szabadság Tsz traktorosához, amint Belorusz gépével simítozta a kukoricának szánt hatalmas táblát. A fiatal traktoros, mint elmondotta, reggel ötkor kezdett, s este 10 óráig dolgozik nyújtott műszakban. Amióta a géppel rá lehet menni a földre, sokszor jó néhány órával meg is toldja a munkaidőt, mert hát akkor kell kihasználni az erőgépet, amikor arra lehetőség van. A száraz időjárás kedvező a talajmunkára, s ne múljék a traktoroson a tavaszi mezőgazdasági teendők sikeres elvégzése. Tóth István azt is elmondotta, hogy az elmúlt esztendőben összesen 760 munkaegységet teljesített, s télen sem ült tétlenül, hanem ha más nem volt, hát szállította a takarmányt az állatoknak. Dicsérte a gépét, s azt az okos elgondolást, hogy vezetőfülkét szerelnek rá, mert bizony azelőtt sokat fagyoskodtak a traktorosok, nem volt olyan kényelmes a munka, mint most. Ha tavasszal befejeződnek a vetéshez szükséges talajmunkák, részt vesz a kultivátorozásban, majd pedig a termények szállításában. Mint közölte, az esti, éjjeli munkán gyakran meglátogatják őt a szövetkezet vezetői, s ez nagyon jólesik neki, mert érzi, hogy törődnek vele. —S. Megnyugtató határkép Csak az a kukoricaszár... Az elmúlt napokban alkalomadtán végigjártuk a város és a járás szövetkezeteinek határát, s azt tapasztaltuk, hogy az előző esztendőkhöz képest jó értelműen megváltozott kép tárul az ember szeme elé. Régebben bizony gyakran látható volt, hogy a vetőgép sok helyen csíkokat hagyott a kalászosok tábláin, s minőségi kifogás merült fel a szántással kapcsolatban is. Rosszul járták végig a traktorok a forgókat, a fogásokat nem fordította megfelelően egymásra az eke, s a mély, árkoknak is beillő barázdák megnehezítették a kombájnok s az emberek munkáját. Ma a vetésre előkészített földtáblák szinte olyan simák, mint az asztallap, a vetések egyenletesek, s a határban foglalatoskodók tábora is népesebb, mint ezelőtt bármikor. Sajnos a nagy mennyiségben itt-ott még kintlévő kukoricaszárkúpok sürgős intézkedésre várnak. Azt láttuk, hogy éppen az eltakarításukkal foglalkoznak a legkevesebb helyen. Pedig hát a tavaszi szántáshoz még most a kedvező időjárással kellene mielőbb szabaddá tenni a területet. Reméljük, hogy a tavaly őszről kimaradt kukoricaszárkúpok már nem sokáig csúfítják a határ kedvező összképét.