Orosházi Hírlap, 1966. október-december (11. évfolyam, 116-152. szám)

1966-10-02 / 116. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! 1966. OKTÓBER 2., VASÁRNAP Ára: 80 fillér XI. ÉVFOLYAM, 116. SZÁM Van lehetőség a libatenyésztés fokozására — állapították meg a kétnapos országos tanácskozás résztvevői A Magyar Agrártudományi Egyesület Állattenyésztő Társa­sága és a METE Baromfiipari Szakosztálya által rendezett két­napos országos lúdtenyésztési ta­nácskozáson, amely csütörtökön délelőtt kezdődött, részt vettek a megye állattenyésztési szakembe­rei, több közös gazdaság elnöke, valamint a baromfiipar képvise­lői. Csatári Béla elvtárs, a megyei tanács vb-elnökhelyettese rövid megnyitójában szólt a lúdtenyész­­tés helyzetéről, feladatairól. Mint mondotta, néhány évvel ezelőtt nagyarányú visszaesés volt ta­pasztalható a lúdtenyésztésben, az utóbbi két esztendő azon­ban a felfutás időszaka volt, amit bizonyít, hogy ötezerrel nőtt a törzsállomány. Csatári elvtárs hangsúlyozta, hogy a népgazda­ság számára különösen a nyert exporttermék miatt jelentős a lúdtenyésztés további fejlesztése Mint mondotta, az orosházi Új Élet Tsz elöljár ebben, s a tanács­kozás helyeként éppen ezért je­lölték meg Orosházát. A megh­yjtó­­ után dr. Németh Lajos, a Földművelésügyi Minisz­térium Állattenyésztési Főigazga­tóságának vezetője A lúdtenyésztés helyzete és fejlesztésének irány­elvei címmel tartott referátumot, amelyben részletesen ismertette e tevékenység jelenlegi eredménye­it, s mint mondotta, az utóbbi időben tapasztalt fellendülést a későbbiek során fokozni szüksé­ges. Elmondta, hogy a liba mint nagy testű baromfi, többféle ter­méket is kínál, s egyaránt jelen­tős a hús, a máj, a zsír és a tok­ Az előadó a továbbiakban a ked­vező exportlehetőségeket vázol­ta, s ennek fokozására is mód kí­nálkozik. A baromfihús, a liba­máj keresett közfogyasztási cikk külföldön, s a kedvező értékesí­tési lehetőségek jobb kihasználá­sát kell szem előtt tartani. A múlt év 1200 vagonos libafelvásárlása, az utóbbi évtized legjobb eredmé­nye, azt bizonyítja, hogy a ter­melőszövetkezetek egyre jobban felismerik a lúdtenyésztés jelen­tőségét, hasznosságát. Dr. Németh Lajos végezetül a feljesztés irá­nyáról, módszeréről beszélt, s hangsúlyozta, hogy a komplett, a kívánt minőségi szintet elérő árura van szükség, s ezért az ed­digi tudományos és gyakorlati ta­pasztalatok felhasználásával a közös gazdaságoknak fokozottab­ban szükséges bekapcsolódni a te­nyésztésbe. A vitaindító előadás után több hozzászólás következett, amely­ben a jelenlevő szakemberek el­mondták a témával kapcsolatos véleményüket, s több hasznos megoldásra váró javaslat is szü­letett. A tanácskozás második napján a résztvevők megtekintet­ték az orosházi Új Élet Tsz lúd­­telepét, ahol a társszövetkezetek képviselői is meggyőződhettek a nagyüzemi libatenyésztés lehető­ségéről, jövőjéről. A tömési be­mutató, amelyet szintén a közös gazdaság lúdtelepén tartottak, a gazdaságos, célszerű takarmányo­zással ismertette meg a jelenlevő­ket, akik elismeréssel szóltak a látottakról. Péntek délután még egy látogatás következett, az ér­deklődők megtekintették a BOV orosházi gyáregységében a lúd­­feldolgozást, s a tenyésztési, illet­ve termelési folyamatokkal való megismerkedés után vágott liba és más minőségi bemutatót láthat­tak. Az ankétot pénteken délután dr. Németh Lajos főigazgató zárta be, s mint mondotta, a kétnapos tanácskozás, az ezen elhangzott javaslatok, a gyakorlatban meg­tekintett nagyüzemi lúdtenyész­tés helyzete és lehetőségei min­den bizonnyal hozzájárulnak e te­vékenység fokozásához. S. F. Ünnepség Orosházán a fegyveres erők napja alkalmából Szeptember 29-én, a fegyveres erők napján, az orosházi helyőr­­ségparancsnokság fogadást ren­dezett a fegyveres erők klubjá­ban. Ezen megjelent Tarján Jó­zsef elvtárs, a városi pártbizott­ság munkatársa, Süle József elv­társ, a városi tanács vb-elnöke valamint a fegyveres testületek képviselői. A délután négy óra­kor kezdődött fogadás után a résztvevők megtekintették a Pe­tőfi Művelődési Házban rende­zett ünnepséget, amelyen La­­bancz Ferenc elvtárs, a fegyve­res erők klubjának parancsnoka köszöntötte a megjelenteket, majd Zana János, a kultúrház művé­szeti vezetője megnyitotta a szín­vonalas, sokrétű programot, mely­nek keretében többek között be­mutatkozott a FÉK nemrég ala­kult férfikórusa is. A fegyveres erők vezetői külön köszönetüket fejezték ki mindazoknak, akik az ünnep alkalmából kifejezték jó­kívánságaikat. Orosháza és a III. ötéves terv: Mintegy 20 millió forintot fordítanak a közegészségügy fejlesztésére­ ­. Az egészségügyi ellátásnál ket­tős probléma vetődik fel. Egyrészt megfelelőbb formában és maga­sabb színvonalon szükséges meg­oldani a város általános egészség­­ügyi ellátását, másrészt a kórház és a rendelőintézet körzetébe kap­csolódó városon kívüli betegellá­tást. A gazdasági fejlődés az új ipari ágazatok méreteiben sajátsá­gosan megnövelték a feladatokat, s ehhez kell igazítani az egészség­ügyi felépítést. A járóbetegellátást és üzemorvosi rendelést tovább korszerűsítik, javítják szervezési formáit. Számolnak azzal is, hogy az üveg-, a kőolaj- és a baromfi­ipar sajátos problémákat vet fel (szilikózis, mérgezések, égési, lég­nyomási sérülések, robbanásve­szély, fertőzés), amelyek gyógyí­tására is felkészülnek. Az új kórház üzembe helyezésé­vel mód nyílik a tárgyi és szemé­lyi feltételek alapvető javítására, bizonyos szervezeti változtatásokra Előbb azonban mindent meg kell tenni, hogy a kórház építése ne húzódjon tovább, az év végére be­fejeződjék. Az új kórház működé­sével felszabadul a jelenlegi szü­lészeti, nőgyógyászati épület, ahol 1967-ben egy tíz munkahelyes korszerű SZTK-rendelőintézetet alakítanak. A mai rendelőintézet helyén (1968-ra) jól felszerelt központi körzeti orvosi rendelőt létesítenek, s a Szőlők városrész­ben új körzeti orvosi munkahely is lesz. Korszerűbb gyermekgyó­gyászati és iskolaorvosi ellátottsá­got biztosítanak, s a kórház terü­letén az igényeknek megfelelő mentőállomást építenek.­ Bővítik az üzemorvosi rendelések helyét, idejét, s egyes nagyobb mezőgaz­dasági üzemekben is megvalósít­ják ezt. A nagyobb munkahelyek, mint például az üveggyár, külön főfoglalkozású üzemorvost kap. A fentiek megoldására mint­egy tizenegymillió forintot fordí­­tanak. Ugyanakkor szükségessé válik (1970-ig) egy hatvanfős nő­vérszállás hárommillió forintos költséggel történő létesítése. A gyógyszertárak bővítésére, új épí­tésére egymillió Ft-ot fordítanak s a jelenlegi bölcsődei férőhelyek számát (1970-ig új bölcsőde épül) is növelik. A közegészségügy fej­lesztésére öt év alatt mintegy­­ húszmillió forintot fordítanak. Jól sikerült gyakorlaton vettek részt a munkásőrök Az Orosházi Városi-Járási Mun­kás­­őrzászlóalj Parancsnokság teljes sze­mélyi állománya részt vett a szeptem­ber 24-én és 25-én lebonyolított, éven­ként egyszer megrendezésre kerülő gyakorlaton. Ennek célja a kiképzési gyakorlatok nagyobb kötelékben tör­ténő végrehajtása, a harckészültség fo­kozása volt. A gyakorlatok egy részét­­ éjszaka, rossz látási viszonyok között tartották, a résztvevők azonban rendkívüli körülmények között is be­bizonyították magas fokú harci kép­zettségüket, s lelkesedésből is jelesre vizsgáztak. A gyakorlatot megtekin­tette Násztor Sándor elvtárs, a városi pártbizottság első titkára, valamint Tarján József elvtárs, a városi párt­­bizottság munkatársa, s elismeréssel­­ szóltak a látottakról. A Vörös Zászló Hőseinek Út­ján • Színvonalas, gazdag programmal kezdődött az úttörők új mozgalma Szeptember 29-e ebben az évben kétszeresen is ünnep volt. Ünnep néphadseregünknek, a fegyveres erőknek, de ezen a napon kezdődött az úttörők új mozgalma, a „Vörös Zászló Hőseinek Útján” is, így a honvédség és az úttörők közös nagy napja váro­sunkban bontakozó barátságuk szimbólumává vált. Úttörő-határőrszakasz avatás A program már szeptember 28-án megkezdődött, amikor a délutáni órákban a műszaki ala­kulat és a határőrség a lakta­nyákban megemlékezett a fegy­veres erők ünnepéről, melyen je­len volt Tódor István elvtárs, a városi pártbizottság munkatársa, Süle József, a városi tanács vb­­elnöke, Mihalik György, a KISZ megyei bizottságának első titkára, és Nagy Jenő másodtitkár, vala­mint a megyei munkásőrség he­lyettes parancsnoka, Marik György, az Úttörőszövetség me­gyei titkára, Móricz József, a KISZ városi titkára és Antali Gábor városi úttörőtitkár. Az ün­nepségen részt vettek az úttörő­csapatok képviselői, pajtások és úttörővezetők is. A határőrségnél ezt követően a negyven tagot számláló városi úttörő-határőr* szakasz ünnepélyes külsőségek között felvette a helyi határőrség hősi halottja, Rétvári Imre nevét, majd átadták­ a pajtásoknak, a­ parancsnoknak és a megyei úttörőelnökségnek a név felvéte­­léről szóló parancsát, a működési engedélyt, valamint a jelvényeket és igazolványokat. Végül a határ­őrség, a műszaki alakulat, a vá­rosi pártbizottság, a megyei és vá­rosi KISZ- és úttörőelnökségek képviselői koszorúkat helyeztek el Rétvári Imre emlékművénél. Portyán az őrsök A következő napon, szeptem­ber 29-én minden úttörőcsapat vezetősége ünnepi programot biz­tosított a pajtások számára. Ek­kor indították be a „Vörös Zász­ló Hőseinek Útján” mozgalmat, mely országszerte tettekre ser­kenti a legfiatalabbak mozgal­mának tagjait, a kisdobosokat és úttörőket. Hogyan, milyen körül­mények között került sor az új mozgalom beindításáról szóló díszparancs felolvasására? — ez­zel a kérdéssel indultunk körút­ra városunk úttörőcsapataihoz. Az 1. számú iskolában Jelinek Rozália csapatvezető irányításá­val pontosan kilenc órakor kez­dődött a „nagy nap”, amikor az első őrs vezetője jelentést tett az iskola épületében, vagy előtte le­vő első állomáson várakozó ha­tárőrnek , az állomás vezetőjé­nek, majd a kis csoport térkép­pel a kézben megindult Gyopá­­rosra. A második őrs 15 perc múl­va indult, majd ismét negyedóra elteltével a következő és így to­vább. Felnőtteknek bizonyára könnyű feladat térkép segítségé­vel megközelíteni egy néhány ki­lométerre levő célt, a gyerekek­nek viszont komoly problémát, de végül mindig teljes sikert je­lentett e feladat. Amikor végül a piros nyakkendős lányok, fiúk a követelményeknek eleget téve le­telepedtek a fák alatt a zöld gye­pen, megkezdődött az ebéd fő­zése. Egyik raj halászlét, a má­sik krumplipaprikást remekelt kolbásszal, majd dal és játékzsi­vaj verte fel az őszi csendet A kisdobosok Szigeti Zsuzsa peda­gógus irányításával — aki váro­sunk egyik kiváló kisdobosveze­tője —■ egyszerű, de annál ked­vesebb gyakorlattal készültek az ünnepségre, ahol tábortűz mellett hirdette ki a műszaki alakulat képviselője az úttörőelnökség mozgalomindító díszparancsát így csinálják a „nagyok” Emlékezetes marad a 2. számú iskola úttörőinek is szeptember 29-e. A pajtások akadályverseny­ben való részvétel után érték el céljukat, a­ határőrlaktanyát. A határőrök és úttörők közötti ba­rátságot bizonyítja a 420 pajtás részére rendezett harcászati be­mutató, amelyet a katonák elvo­nulásakor viharos tapssal köszönt meg az ifjú „nézőközönség”. Ezt követően a gyerekek szétnéztek a laktanyában, megismerkedtek a katonai rádió adó-vevő készülé­kekkel, majd egy hatalmas tante­remben megtekintették a külön­böző fegyvereket, gázálarcot, ál­cázó öltözeteket. A határőrök és úttörők közötti barátság bizonyí­téka volt számtalan apró jelenet, íme ezek közül az egyik: hatal­mas gyermekbolyból csak egy egyensapka látható, mert gazdá­ját, Papp Sándort mindenki lát­ni szeretné, s ami a döntő, jel­vényt szeretne tőle kapni. Az is­merkedés után megindul a be­szélgetés és váltva hallani a nem mindig könnyű katonasorsról és a vidám úttörőéletről... A kelle­mes program barátságos kézi­labda-mérkőzéssel ért véget, amelyen az úttörők mondhatták magukénak a győzelmet. Az egész napos rendezvény este a 2. számú iskola helyén tábortűzzel fejeződött be, amelyen egy tíz­tagú katonaküldöttség olvasta fel az elnökség díszparancsát a lobo­gó tűz fényénél, majd a lángok­kal együtt magasba csapott a dal, a jókedv, s talán nagyon kevés pajtásnak jutott eszébe, az úttö­rőcsapat vezetőinek viszont igen, hogy ezt a sikeres rendezvényt részben a határőrség tette ilyen értékessé és jól sikerültté, amiért köszönettel gondolnak rájuk. • • Ünnepélyes csapatgyűlés A 3. számú iskolában ünnepé­lyes csapatgyűlést tartottak, melynek során megemlékeztek a fegyveres erők napjáról, majd Takács Károly határőrszázados ismertette a pajtásokkal az úttö­rőelnökség mozgalomindító dísz­parancsát, az őrsök képviselői pedig átadták az erre az alkalom­ra elkészített benevezési tárgya­kat. Hasonló ünnepségeket ren­deztek a rákóczitelepi, szentetor­­nyai, valamint a 4. számú iskolá­ban is, amelyen a fegyveres erők küldöttei is részt vettek, s adták át az úttörőelnökség indító pa­rancsát, majd kötetlen beszélge­téssel folytatódott a program a katonák és úttörők között. Rá­­kóczitelepen kultúrműsor, Puszta­­szentetornyán a néphadseregünk életéről szóló diafilmvetítés, Kis­­csákón és Monoron pedig házi sportverseny tette gazdagabbá a nap programját. Tóth Ibolya

Next