Orosházi Hírlap, 1966. október-december (11. évfolyam, 116-152. szám)
1966-10-02 / 116. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! 1966. OKTÓBER 2., VASÁRNAP Ára: 80 fillér XI. ÉVFOLYAM, 116. SZÁM Van lehetőség a libatenyésztés fokozására — állapították meg a kétnapos országos tanácskozás résztvevői A Magyar Agrártudományi Egyesület Állattenyésztő Társasága és a METE Baromfiipari Szakosztálya által rendezett kétnapos országos lúdtenyésztési tanácskozáson, amely csütörtökön délelőtt kezdődött, részt vettek a megye állattenyésztési szakemberei, több közös gazdaság elnöke, valamint a baromfiipar képviselői. Csatári Béla elvtárs, a megyei tanács vb-elnökhelyettese rövid megnyitójában szólt a lúdtenyésztés helyzetéről, feladatairól. Mint mondotta, néhány évvel ezelőtt nagyarányú visszaesés volt tapasztalható a lúdtenyésztésben, az utóbbi két esztendő azonban a felfutás időszaka volt, amit bizonyít, hogy ötezerrel nőtt a törzsállomány. Csatári elvtárs hangsúlyozta, hogy a népgazdaság számára különösen a nyert exporttermék miatt jelentős a lúdtenyésztés további fejlesztése Mint mondotta, az orosházi Új Élet Tsz elöljár ebben, s a tanácskozás helyeként éppen ezért jelölték meg Orosházát. A meghyjtó után dr. Németh Lajos, a Földművelésügyi Minisztérium Állattenyésztési Főigazgatóságának vezetője A lúdtenyésztés helyzete és fejlesztésének irányelvei címmel tartott referátumot, amelyben részletesen ismertette e tevékenység jelenlegi eredményeit, s mint mondotta, az utóbbi időben tapasztalt fellendülést a későbbiek során fokozni szükséges. Elmondta, hogy a liba mint nagy testű baromfi, többféle terméket is kínál, s egyaránt jelentős a hús, a máj, a zsír és a tok Az előadó a továbbiakban a kedvező exportlehetőségeket vázolta, s ennek fokozására is mód kínálkozik. A baromfihús, a libamáj keresett közfogyasztási cikk külföldön, s a kedvező értékesítési lehetőségek jobb kihasználását kell szem előtt tartani. A múlt év 1200 vagonos libafelvásárlása, az utóbbi évtized legjobb eredménye, azt bizonyítja, hogy a termelőszövetkezetek egyre jobban felismerik a lúdtenyésztés jelentőségét, hasznosságát. Dr. Németh Lajos végezetül a feljesztés irányáról, módszeréről beszélt, s hangsúlyozta, hogy a komplett, a kívánt minőségi szintet elérő árura van szükség, s ezért az eddigi tudományos és gyakorlati tapasztalatok felhasználásával a közös gazdaságoknak fokozottabban szükséges bekapcsolódni a tenyésztésbe. A vitaindító előadás után több hozzászólás következett, amelyben a jelenlevő szakemberek elmondták a témával kapcsolatos véleményüket, s több hasznos megoldásra váró javaslat is született. A tanácskozás második napján a résztvevők megtekintették az orosházi Új Élet Tsz lúdtelepét, ahol a társszövetkezetek képviselői is meggyőződhettek a nagyüzemi libatenyésztés lehetőségéről, jövőjéről. A tömési bemutató, amelyet szintén a közös gazdaság lúdtelepén tartottak, a gazdaságos, célszerű takarmányozással ismertette meg a jelenlevőket, akik elismeréssel szóltak a látottakról. Péntek délután még egy látogatás következett, az érdeklődők megtekintették a BOV orosházi gyáregységében a lúdfeldolgozást, s a tenyésztési, illetve termelési folyamatokkal való megismerkedés után vágott liba és más minőségi bemutatót láthattak. Az ankétot pénteken délután dr. Németh Lajos főigazgató zárta be, s mint mondotta, a kétnapos tanácskozás, az ezen elhangzott javaslatok, a gyakorlatban megtekintett nagyüzemi lúdtenyésztés helyzete és lehetőségei minden bizonnyal hozzájárulnak e tevékenység fokozásához. S. F. Ünnepség Orosházán a fegyveres erők napja alkalmából Szeptember 29-én, a fegyveres erők napján, az orosházi helyőrségparancsnokság fogadást rendezett a fegyveres erők klubjában. Ezen megjelent Tarján József elvtárs, a városi pártbizottság munkatársa, Süle József elvtárs, a városi tanács vb-elnöke valamint a fegyveres testületek képviselői. A délután négy órakor kezdődött fogadás után a résztvevők megtekintették a Petőfi Művelődési Házban rendezett ünnepséget, amelyen Labancz Ferenc elvtárs, a fegyveres erők klubjának parancsnoka köszöntötte a megjelenteket, majd Zana János, a kultúrház művészeti vezetője megnyitotta a színvonalas, sokrétű programot, melynek keretében többek között bemutatkozott a FÉK nemrég alakult férfikórusa is. A fegyveres erők vezetői külön köszönetüket fejezték ki mindazoknak, akik az ünnep alkalmából kifejezték jókívánságaikat. Orosháza és a III. ötéves terv: Mintegy 20 millió forintot fordítanak a közegészségügy fejlesztésére . Az egészségügyi ellátásnál kettős probléma vetődik fel. Egyrészt megfelelőbb formában és magasabb színvonalon szükséges megoldani a város általános egészségügyi ellátását, másrészt a kórház és a rendelőintézet körzetébe kapcsolódó városon kívüli betegellátást. A gazdasági fejlődés az új ipari ágazatok méreteiben sajátságosan megnövelték a feladatokat, s ehhez kell igazítani az egészségügyi felépítést. A járóbetegellátást és üzemorvosi rendelést tovább korszerűsítik, javítják szervezési formáit. Számolnak azzal is, hogy az üveg-, a kőolaj- és a baromfiipar sajátos problémákat vet fel (szilikózis, mérgezések, égési, légnyomási sérülések, robbanásveszély, fertőzés), amelyek gyógyítására is felkészülnek. Az új kórház üzembe helyezésével mód nyílik a tárgyi és személyi feltételek alapvető javítására, bizonyos szervezeti változtatásokra Előbb azonban mindent meg kell tenni, hogy a kórház építése ne húzódjon tovább, az év végére befejeződjék. Az új kórház működésével felszabadul a jelenlegi szülészeti, nőgyógyászati épület, ahol 1967-ben egy tíz munkahelyes korszerű SZTK-rendelőintézetet alakítanak. A mai rendelőintézet helyén (1968-ra) jól felszerelt központi körzeti orvosi rendelőt létesítenek, s a Szőlők városrészben új körzeti orvosi munkahely is lesz. Korszerűbb gyermekgyógyászati és iskolaorvosi ellátottságot biztosítanak, s a kórház területén az igényeknek megfelelő mentőállomást építenek. Bővítik az üzemorvosi rendelések helyét, idejét, s egyes nagyobb mezőgazdasági üzemekben is megvalósítják ezt. A nagyobb munkahelyek, mint például az üveggyár, külön főfoglalkozású üzemorvost kap. A fentiek megoldására mintegy tizenegymillió forintot fordítanak. Ugyanakkor szükségessé válik (1970-ig) egy hatvanfős nővérszállás hárommillió forintos költséggel történő létesítése. A gyógyszertárak bővítésére, új építésére egymillió Ft-ot fordítanak s a jelenlegi bölcsődei férőhelyek számát (1970-ig új bölcsőde épül) is növelik. A közegészségügy fejlesztésére öt év alatt mintegy húszmillió forintot fordítanak. Jól sikerült gyakorlaton vettek részt a munkásőrök Az Orosházi Városi-Járási Munkásőrzászlóalj Parancsnokság teljes személyi állománya részt vett a szeptember 24-én és 25-én lebonyolított, évenként egyszer megrendezésre kerülő gyakorlaton. Ennek célja a kiképzési gyakorlatok nagyobb kötelékben történő végrehajtása, a harckészültség fokozása volt. A gyakorlatok egy részét éjszaka, rossz látási viszonyok között tartották, a résztvevők azonban rendkívüli körülmények között is bebizonyították magas fokú harci képzettségüket, s lelkesedésből is jelesre vizsgáztak. A gyakorlatot megtekintette Násztor Sándor elvtárs, a városi pártbizottság első titkára, valamint Tarján József elvtárs, a városi pártbizottság munkatársa, s elismeréssel szóltak a látottakról. A Vörös Zászló Hőseinek Útján • Színvonalas, gazdag programmal kezdődött az úttörők új mozgalma Szeptember 29-e ebben az évben kétszeresen is ünnep volt. Ünnep néphadseregünknek, a fegyveres erőknek, de ezen a napon kezdődött az úttörők új mozgalma, a „Vörös Zászló Hőseinek Útján” is, így a honvédség és az úttörők közös nagy napja városunkban bontakozó barátságuk szimbólumává vált. Úttörő-határőrszakasz avatás A program már szeptember 28-án megkezdődött, amikor a délutáni órákban a műszaki alakulat és a határőrség a laktanyákban megemlékezett a fegyveres erők ünnepéről, melyen jelen volt Tódor István elvtárs, a városi pártbizottság munkatársa, Süle József, a városi tanács vbelnöke, Mihalik György, a KISZ megyei bizottságának első titkára, és Nagy Jenő másodtitkár, valamint a megyei munkásőrség helyettes parancsnoka, Marik György, az Úttörőszövetség megyei titkára, Móricz József, a KISZ városi titkára és Antali Gábor városi úttörőtitkár. Az ünnepségen részt vettek az úttörőcsapatok képviselői, pajtások és úttörővezetők is. A határőrségnél ezt követően a negyven tagot számláló városi úttörő-határőr* szakasz ünnepélyes külsőségek között felvette a helyi határőrség hősi halottja, Rétvári Imre nevét, majd átadták a pajtásoknak, a parancsnoknak és a megyei úttörőelnökségnek a név felvételéről szóló parancsát, a működési engedélyt, valamint a jelvényeket és igazolványokat. Végül a határőrség, a műszaki alakulat, a városi pártbizottság, a megyei és városi KISZ- és úttörőelnökségek képviselői koszorúkat helyeztek el Rétvári Imre emlékművénél. Portyán az őrsök A következő napon, szeptember 29-én minden úttörőcsapat vezetősége ünnepi programot biztosított a pajtások számára. Ekkor indították be a „Vörös Zászló Hőseinek Útján” mozgalmat, mely országszerte tettekre serkenti a legfiatalabbak mozgalmának tagjait, a kisdobosokat és úttörőket. Hogyan, milyen körülmények között került sor az új mozgalom beindításáról szóló díszparancs felolvasására? — ezzel a kérdéssel indultunk körútra városunk úttörőcsapataihoz. Az 1. számú iskolában Jelinek Rozália csapatvezető irányításával pontosan kilenc órakor kezdődött a „nagy nap”, amikor az első őrs vezetője jelentést tett az iskola épületében, vagy előtte levő első állomáson várakozó határőrnek , az állomás vezetőjének, majd a kis csoport térképpel a kézben megindult Gyopárosra. A második őrs 15 perc múlva indult, majd ismét negyedóra elteltével a következő és így tovább. Felnőtteknek bizonyára könnyű feladat térkép segítségével megközelíteni egy néhány kilométerre levő célt, a gyerekeknek viszont komoly problémát, de végül mindig teljes sikert jelentett e feladat. Amikor végül a piros nyakkendős lányok, fiúk a követelményeknek eleget téve letelepedtek a fák alatt a zöld gyepen, megkezdődött az ebéd főzése. Egyik raj halászlét, a másik krumplipaprikást remekelt kolbásszal, majd dal és játékzsivaj verte fel az őszi csendet A kisdobosok Szigeti Zsuzsa pedagógus irányításával — aki városunk egyik kiváló kisdobosvezetője —■ egyszerű, de annál kedvesebb gyakorlattal készültek az ünnepségre, ahol tábortűz mellett hirdette ki a műszaki alakulat képviselője az úttörőelnökség mozgalomindító díszparancsát így csinálják a „nagyok” Emlékezetes marad a 2. számú iskola úttörőinek is szeptember 29-e. A pajtások akadályversenyben való részvétel után érték el céljukat, a határőrlaktanyát. A határőrök és úttörők közötti barátságot bizonyítja a 420 pajtás részére rendezett harcászati bemutató, amelyet a katonák elvonulásakor viharos tapssal köszönt meg az ifjú „nézőközönség”. Ezt követően a gyerekek szétnéztek a laktanyában, megismerkedtek a katonai rádió adó-vevő készülékekkel, majd egy hatalmas tanteremben megtekintették a különböző fegyvereket, gázálarcot, álcázó öltözeteket. A határőrök és úttörők közötti barátság bizonyítéka volt számtalan apró jelenet, íme ezek közül az egyik: hatalmas gyermekbolyból csak egy egyensapka látható, mert gazdáját, Papp Sándort mindenki látni szeretné, s ami a döntő, jelvényt szeretne tőle kapni. Az ismerkedés után megindul a beszélgetés és váltva hallani a nem mindig könnyű katonasorsról és a vidám úttörőéletről... A kellemes program barátságos kézilabda-mérkőzéssel ért véget, amelyen az úttörők mondhatták magukénak a győzelmet. Az egész napos rendezvény este a 2. számú iskola helyén tábortűzzel fejeződött be, amelyen egy tíztagú katonaküldöttség olvasta fel az elnökség díszparancsát a lobogó tűz fényénél, majd a lángokkal együtt magasba csapott a dal, a jókedv, s talán nagyon kevés pajtásnak jutott eszébe, az úttörőcsapat vezetőinek viszont igen, hogy ezt a sikeres rendezvényt részben a határőrség tette ilyen értékessé és jól sikerültté, amiért köszönettel gondolnak rájuk. • • Ünnepélyes csapatgyűlés A 3. számú iskolában ünnepélyes csapatgyűlést tartottak, melynek során megemlékeztek a fegyveres erők napjáról, majd Takács Károly határőrszázados ismertette a pajtásokkal az úttörőelnökség mozgalomindító díszparancsát, az őrsök képviselői pedig átadták az erre az alkalomra elkészített benevezési tárgyakat. Hasonló ünnepségeket rendeztek a rákóczitelepi, szentetornyai, valamint a 4. számú iskolában is, amelyen a fegyveres erők küldöttei is részt vettek, s adták át az úttörőelnökség indító parancsát, majd kötetlen beszélgetéssel folytatódott a program a katonák és úttörők között. Rákóczitelepen kultúrműsor, Pusztaszentetornyán a néphadseregünk életéről szóló diafilmvetítés, Kiscsákón és Monoron pedig házi sportverseny tette gazdagabbá a nap programját. Tóth Ibolya