Orosházi Hírlap, 1969. július-szeptember (14. évfolyam, 74-112. szám)

1969-07-01 / 74. szám

19V9. JUUU3 1., I­tuu Ára: 1 forint XIV. ÉVFOLYAM, 74. SZÁM Sem eső, sem égzengés ... Jól sikerült a tanyai fiatalok második találkozója Az időjárás nem fogadta ke­gyeibe a tanyai fiatalok második járási találkozójának részvevőit. Pedig, hogy készült rá a rendező, a KISZ orosházi járási bizottsá­ga és, hogy készült az ifjúság is! A kedvezőtlen idő miatt egy hét­tel elcsúszott a program és ezút­tal is hatalmas eső esett a terme­lőszövetkezetekből, állami gazda­ságokból jött lányok és fiúk talál­kozójának színhelyén. Június utolsó vasárnapjának reggelén teherautók és kerékpár karavánok indultak a Csorvás- Petőfipusztai Állami Gazdaság felé, hogy — a program szerint érdekesnek ígérkező seregszemlén — találkozzanak és egy kellemes napot töltsenek el egymással a járás KISZ-korosztályú fiataljai. Az eseménynek a félig kész kas­télyt övező park adott helyet. A hatalmas gesztenyefák, évszáza­­­dos tölgyek alatt szokatlan sür­gés-forgás, táskarádióból szóló zene riasztotta a rézkupolás pa­lota félénk csókáit. A sátrak alatt kolbász illatozott, sör habzott és ekkor még a nap is sütött A csorvási szövetkezeti vegyes­kar nyitotta meg a találkozót. Széll László, a KISZ orosházi já­rási bizottságának titkára, majd Pócs Gyula, a KISZ Központi Bi­zottságának munkatársa köszön­tötte a megjelent mintegy 150 fia­t­alt és a vendégeket, közöttük Párkány Jánost, az MSZMP orosh­­­ázi járási bizottságának első tit­­­kárát, Dumátrás Mihályt, az­ MSZMP megyei bizottságának­ tagját, Fabulya Balázst, a KISZ­ megyei bizottságának titkárát, Káplár Károlyt, az orosházi járá­­s­i tanács elnökét A kulturális műsor sikere első­sorban a tótkomlósi művészeti­­ szakcsoport tagjait dicséri. Az al­kalmi szabadtéri színpadon egy­­­­formán nagy tapsot aratott a fia­tal népi táncosok és az öregek ci­­­tera-zenekarának produkciója. Közben befutott még néhány te­herautó és újabb csoportok .Csat­lakoztak a tanyai fiatalok találko­­zójához. A műsor jó hangulatban folyt tovább. Puffantak a kugli­­bábuk és a céllövő sátornál egy­más kezéből kapkodták a puskát a „mesterlövészek”. Aztán, szin­te minden átmenet nélkül meg­­dörrent az ég, s az úttörők négy­tusa versenye, valamint az össze­tett honvédelmi verseny már csepergő esőben kezdődött el. A szakadó zápor fedél alá kergetett mindenkit. Volt, aki a sátrak alatt talált menedéket, volt, aki a romosan is impozáns kastélyba húzódott. Legtöbben mégis az ál­lami gazdaság kultúrtermébe menekültek. Rázendített a zenekar és az ifjúság fittyet hányva a kinti esőnek, égzengésnek, tán­colni kezdett. Szerencsére idejé­ben megfőtt a jó illatokat árasz­tó birkapaprikás, így aztán sem­mi sem szeghette kedvét a talál­kozó sok községből jött részve­vőinek. Este, az eredményhirdetés és a búcsúkézfogás után az állami­­ gazdaság erőgépei vontatták ki a műútra a jó kedvű társaságot­­ szállító teherautókat. Az eső, a­ sár és az égzengés ellenére is­ jól sikerült a tanyai fiatalok­­ második találkozója. Az orosházi j járási KISZ-bizottságot nemcsak­ a rendezésért illeti dicséret, ha­­­nem azért a szándékért is, amely az ifjúságnak érdekes programot adó seregszemlét szorgalmazta. A szervezés és az események zökkenőmentes egymásutánja az ifjú gárdisták érdeme. Feladatai­kat közmegelégedéssel látták el. Ám a sárfakasztó felhőszakadás­ról ők sem tehettek. B. I. A nagygyűlés elnöksége nevében Pócs Gyula, a KISZ Központi Bizottságának munkatársa köszönti a tanyai fiatalokat. A kulturális műsor sikerének részesei a tótkomlósi népi tán­cos 4 voltak. Mesterlövészek a porondon. Fotó: Esztergály Key« Napirenden: A zöldterület-gazdálkodás helyzete Június 27-én, pénteken ülést tartott a városi tanács végrehajtó bizottsága. Napi­rendjén az építőipari szövet­kezet tevékenységének értéke­lése, valamint a zöldterület­gazdálkodás helyzete szerepel. Ez utóbbi keretében az építési és közlekedési osztály vezetője tájékoztatta a végrehajtó bi­zottságot az elmúlt évek és a várható fejlesztésről. Nagyobb összefüggő parkerdőt Gyopá­­rosfürdőn és a Ságvári-liget­­ben lehet találni, egyébként földutak melletti erdősávok minimális fásított terület je­lenti csak a parkokat. Két minisztérium együttes határozata alapján — mint arról már korábban hírt ad­tunk — Gyopárosfürdőn sor kerül a zöldövezet rekonstruk­ciójára. Parkerdő telepítés a déli tó és Rákóczitelep között, részben a középső tó nyugati oldalán történik. Városrende­zési szempontból a fürdőfej­lesztésen túl a távlati prog­ramban szanatórium elhelye­zése is szerepel, ami szervesen igazodik a telepítendő park­hoz. Ami a város központjá­ban található zöldterületet il­leti, kevés jót lehet mondani. A város parkterülete 379 ezer négyzetméter, a gondozás évi költsége 1,1 millió forint. Az utóbbi években történt köz­művesítés, útépítés akadá­lyozta a városközpont parko­sítását. A még várható hason­ló munkák miatt elsősorban a Birkás Imre lakótelep parko­sítása célszerű. Mintegy két és fél millió forintos költséggel három hektár nagyságú zöld­terület kialakítását kezdték meg, amely pihenő parkot, játszóteret és közhasználatú zöldterületet foglal magába. Ez a munka már az idén megkezdődött, jövőre mintegy másfél millió forint ráfordí­tással ér véget. Ugyancsak a következő esztendőben várha­tó a volt cigánygödörben lé­tesített ifjúsági park és játszó­tér építésének befejezése. Sertéstelep és 180 vagonos gabonaraktár építését tervezik A kardoskúti Rákóczi Terme­lőszövetkezet hárommillió forint pénztartalékkal rendelkezik. Sutyinszki András elnök tájé­koztatása szerint ezt az összeget ez év végére még kétmillióval megtoldják és állami támogatás­sal hozzá kívánnak fogni a 24 millió forintos sertéstelep és egy 180 vagonos gabonaraktár építé­séhez. Terv szerint 1971—72-re ké­szülnének el ezzel a beruházás­sal, ami azt jelentené, hogy a je­lenlegi 220 anyakocás fiaztató helyébe 400 anyakocás kerülne. A két és fél ezres kibocsájtású sertéstelepük évi 4,5 ezret ad­na ki. A jelenlegi 4,3 kilogramm takarmányfelhasználás egy kiló sertéshús előállításához, 3,8 kilo­grammra csökkenne. Terveik szerint sertéstenyész­tő tanulókat képeznek ki és je­lenlegi állatgondozóik tovább­képzését is megszervezik. A to­vábbképzési tervet és a tananya­got a termelőszövetkezet főag­­ronómusa állítja össze. Lényege­sen megkönnyíti elképzeléseik végrehajtását, hogy már jó előre gondoltak a szakemberképzés­re, így a jövő évben is két ösz­töndíjasuk végez a főiskolán. El­készültek a távlati takarmány­­tervek, s ezekből kitűnik, hogy már az új sertéstelepre mérete­zett normákat állították be Végéhez közeledik a szezon a baromfikeltető állomáson Az 1968—69-es szezon tavaly később kezdődött, mint a koráb­bi évadban — tájékoztatott ben­nünket a Békés megyei Barom­fikeltető Vállalat orosházi üzem­egységének vezetője, Balázs Györgyné, amikor a telep ered­ményeiről, a szezonról érdeklőd­tünk. Megtudtuk, hogy a későbbi kezdés miatt a tervük is keve­sebb, ötszázezer csibeegység eb­ben a szezonban. A munka feb­ruár második felében kezdődött, a tizenegy keltetőgép túlnyomó többségben libát, s e­mellett na­poscsibét keltet. A libáknál 81,5 százalékos a kelési arány, ami elismerésre méltó, naposcsibék­nél viszont a korábbi 84 száza­lék helyett most nyolcvan száza­lékos. Ez utóbbinak oka, hogy általában rosszak a tojások. A tervezett ötvenezer csibeegység­­ből eddig 470 ezret keltettek, a héten rakják a gépekbe az utol­só tojásokat, és július 20—23-a körül véget ér a szezon. A csibéket többnyire termelő­szövetkezeteknek adja át a kel* tetőtelep, ahol törzsállománnyá nevelik. A libát a Barnevál bé­késcsabai gyárán keresztül eljut­­tattják többek között a gyulai, békési, lökösházi, püspökladányi gazdaságokba. Az öcsödi Kos­suth Tsz a liba­, az öcsödi Sza­badság és a kardoskúti Rákóczi Tsz a tyúktojást biztosította a telepnek. A szezon befejezése után meg­kezdődik a szokásos évi karban­tartás, rendbehozzák az épületet és a gépeket, befejezik a mosdó és a zuhanyozó kialakítását. Megkezdődtek az 1970. évi népszámlálás előkészítő munkái Megkezdődtek az 1970. évi népszámlálás előkészítő munkái. A helyi tanácsoknál már meg­vannak a térképek, az utca­, házszámjegyzékek és mindenütt rendezték az utca és a házszám­táblákat. A következőkben a tér­képek alapján kialakítják majd a számláló körzeteket. Mintegy 450 számlálóbiztos lesz a járás­ban, akiknek az oktatására ez év decemberében kerül sor. A Békés megyei Statisztikai Igazgatóság orosházi járási fel­ügyelősége befejezte az 1969. május 1-i helyzetnek megfelelő őszi és tavaszi vetésterület ös­­­szeírását. Ma, július 1-én kezdő­dik az állatszámlálás meghatá­rozott helyeken, háztáji és egyé­ni gazdaságokban, ami a szarvasmarha, és a sertésállo­mányra terjed ki. A számláló­­biztosok személyesen keresik fel az adatszolgáltatókat.

Next