Orosházi Hírlap, 1970. április-június (15. évfolyam, 39-75. szám)

1970-04-12 / 42. szám

„Ostornyék és gólyafészek Fotó: Dem­ény A XIII. Alföldi Tárlat sikere Amint lapunkban arról már hírt adtunk, hazáink felszabadu­lásának 25. évfordulója tisztele­tére április 4-én a Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban ünnepélyes keretek között 250 meghívott vendég jelenlétében megnyílt a XIII. Alföldi Tárlat. A megyénk képzőművészeinek alkotását is magában foglaló ki­állítás sok érdeklődőt vonz; egy hét alatt eddig mintegy kétezer látogató tekintette meg a kiállí­tott műveket. Sárhelyi Jenő szerzői estje a megye­­székhelyen Sárhelyi Jenő, a Békéscsabai Zeneiskola igazgatója, április 15-én, szerdán este 6 óra­kor az Ifjúsági Ház nagytermében szer­zői esten mutatkozik be. A mű­sor első részében a békéscsabai 2. számú általános iskola ének­zenei tagozatának kórusa egy­­egy Palestrina-, Schubert-, Mien­­delssohn-számot ad elő Sárhelyi Jenőné vezényletével, majd pe­dig Sárhelyi Jenő hangszeres műveinek bemutatására kerül sor. A Sárhelyi-műveket a bé­késcsabai és a hódmezővásárhe­lyi zeneiskola diákjai és tanárjai előadásában hallhatja a csabai közönség. Asztalos szakmunkást szövetkezeti tagnak vagy alkalmazottnak azonnali be­lépéssel felvesz a Gyulai Kislakásépítő és Karbantartó Kter, GYULA, Nagyváradi út 74. x Az elmúlt évben tovább javult a közrend, közbiztonság A megyei rendőr-fő­kapitányság vezetőjének nyilatkozata Hidas Mihály, a Békés megyei­­ Rendőr-főkapitányság vezetője­­ tájékoztatást adott arról, hogyan alakult tavaly megyénkben a­­ közrend és közbiztonság. — A Magyar Szocialista Mun­­­­­káspárt Központi Bizottsága az elmúlt év novemberében tár­gyalta meg a Belügyminisztéri­um 13 évi munkáját, s a hírköz­lő szerveken keresztül ismertet­te az ezekkel kapcsolatban ho­zott határozatait. Megállapítot­ta a Központi Bizottság, hogy a belügyi munka legfontosabb eredménye a szocialista törvé­nyesség megszilárdítása. Emel­kedett a belügyi munka színvo­nala, az ország közrend és köz­­biztonsági helyzete megfelelő, és elismerését fejezte ki a bel­ügyi dolgozóknak és önkéntes segítőiknek, áldozatos munkáju­­kért. Ha a határozatok tükrében vizsgáljuk a megye helyzetét, megállapíthatjuk, hogy a köz­rend és közbiztonság helyzete megyénkben is kielégítő. A bűncselekményeknek az utóbbi néhány évben jelentkező álta­lános csökkenő tendenciája 1969- ben is folytatódott. A közbizton­ságot nagymértékben zavaró rendkívüli események nem tör­téntek. Emberölési és rablási ügyek — az előző évekhez ha­sonlóan — kevés számban for­dultak elő, s közülük egy sem maradt felderítetlenül. Tovább csökkentek a társadalmi, vala­mint személyi tulajdon elleni bűntettek. Némi emelkedést mu­tat azonban az utca rendjét közvetlenül sértő garázdaságok és szabálysértések száma. Ezek elkövetőinél általában az ittas­ság dominált. Sokat segített a bűn­megelőzésben és felderítés­ben, hogy a különböző állami és társadalmi szervekkel jó kap­­­csőlátókat építettünk ki és a kö­zös intézkedések nagyban előse­gítették a közrend és közbizton­ság pozitív alakulását. Bár csökkentek a társadalmi tulaj­don elleni bűntettek, valame­lyest emelkedett a társadalmi tulajdon kárára történt betöré­ses lopások száma. — Várható-e a társadalmi tu­lajdon védelmének további javu­lása a közeljövőben? — Természetesen. Az eddig eltelt időben is a legfőbb elv a megelőzés volt. Az egész rend­őri állomány fő feladatnak te­kintette az elkövetett bűncse­lekmények felderítését és az úgynevezett ügyeskedők, spe­kulánsok, üzérek bűncselekmé­nyének felderítését és már ed­dig is megállapítható, hogy ezen a téren is van fejlődés. Néhány kiemelkedően súlyos ügyben nyomozás elrendelésére is sor került. Nyilvánvaló, hogy a tár­sadalmi tulajdon fokozottabb védelme — éppen társadalmi szerepe miatt — legfőbb köteles­ségük. Ez nem azt jelenti, hogy a személyi tulajdon védelmét nem tartjuk fontosnak, de mint a nevében is szerepel, a társa­dalmi tulajdon az egész társa­dalomé. Nyilván, hogy ezt na­gyobb erővel kell védeni. Itt mindjárt meg kell jegyeznem, hogy az állampolgárok is egyre nagyobb felelősséget éreznek a köz- és személyi tulajdon védel­me iránt, mint a korábbi évek­ben, mert ha bűncselekményt vagy szabálytalanságot észlel­nek, azokat rögtön jelentik. Az elmúlt évben is 925 ilyen beje­­lntés érkezett hozzánk. — Hogyan biztosítják a törv­vényesség betartását? — A személyes szabadságot korlátozó kényszerintézkedések terén helyes és törvényes gya­korlat folyt. A megyei főügyész­ség az év elején vizsgálta ezt a munkát, s törvénysértést sehol sem állapított meg. A szemé­lyes szabadság korlátozásához megkívánt törvényes okok egyébként minden esetben meg­voltak. Az őrizetbe vételek, il­letve előzetes letartóztatások törvényességét és szükségességét állandóan figyelemmel kísérjük és szinte naponta ellenőrizzük. Javult a büntetőeljárásokban a védői közreműködés. Az előző évi 353-mal szemben 390 esetben működtek közre a büntető­ügyekben. A rendőri szervek mindig biztosították a védők közreműködésének lehetőségét. — A gépkocsik szaporodása és megyénk gyenge minőségű útjai miatt elég sok a közúti baleset. Ezen a téren volt-e ja­vulás tavaly? — Igen, az előző évhez viszo­nyítva kedvezőbben alakult. A múlt évben 5,8 százalékkal csök­kent a balesetek száma. Ennek több oka van. Elsősorban javult a közlekedésrendészeti és köz­­rendvédelmi állomány megelő­ző intézkedése és az állampol­gárok közlekedési fegyelme. Az is sokat segített a csökkenésben, hogy a második éve tartó gép­járművek műszaki ellenőrzése következtében csaknem 4 és fél ezer gépjárművet nyilvánítottak alkalmatlanná, melyeket rövi­­debb, hosszabb időre kivontak a forgalomból. Mindössze két já­rásban — a gyulaiban és szeg­halmiban — emelkedtek a köz­lekedési balesetek. Pozitívum­ként értékelhetjük, hogy 10 szá­zalékkal csökkent a halálos bal­esetek száma, viszont sajnálatos módon több volt a gyermekbal­eset. Az elmúlt évben négy gyermek vesztette életét közút­jainkon. — Mit tesznek a balesetek megelőzésére? — Egyre többet foglalkozunk a propagandamunkánk mennyi­ségi és minőségi javításával. Az elmúlt évben 213 előadást és 126 filmvetítést tartottunk, amelyet 31 ezren hallgattak, illetve te­kintettek meg. Rendszeres eliga­zítást tartunk a megye összes gépjárműelőadójának, gépcso­port vezetőjének. Tovább szer­veztük a KRESZ szabadegyete­met, s befejeztük az első évfo­lyamot Szarvason, Szeghalmon, Kondoroson és újabb első évfo­lyamot szerveztünk Békésen, másodikat Szarvason, Szeghal­mon és Kondoroson. Megren­deztük a megyei KRESZ-ver­­senyt és a KRESZ-falitáblákra rendszeresen adtunk fényképe­ket. Ezenkívül közlekedési kiál­lítást rendeztünk a megye négy városában. Nagy segítséget je­lent számunkra a Békés megyei Népújságban megjelenő „Fékez­zen egy percre” rovat is. — Hogyan vélekedik az ön­kéntes rendőrök munkájáról? — Az önkéntes rendőrök ál­tal teljesített sok szolgálati óra pozitívan növelte a rendőrség közbiztonsági szolgálati idejét. Megyénkben csaknem kétezer önkéntes rendőr van. Munkájuk­ban, tevékenységükben a fő cél; a megelőzés. De nemcsak mi, hanem az állami, társadalmi és gazdasági szervek is elismerően nyilatkoztak az önkéntes rend­őrök áldozatos munkájáról. A gazdasági szervek 358 önkéntes rendőrt részesítettek jutalom­ban. A kiváló szolgálat ellátásá­ért a belügyminiszter elvtárs 33-nak adományozott kitünte­tést, ezenkívül 140-en kaptak di­cséretet. Béla Ottó Balett-busz indul Budapestre A Békéscsabai Megyei Mű­velődési Központ mai, április 12-i programja két érdekes eseményt ígér. A gyűjtők klubja délelőtt 9 órai kezdet­tel tartja szokásos foglalko­zását, s ezen a különböző hob­byk szakértői tartanak ta­nácskozással egybekötött cse­reberét. Ugyancsak vasárnapi esemény a balett-kedvelők klubjának budapesti kirándu­lása. A korábbi terveknek megfelelően ugyanis a Megyei Művelődési Központ autó­buszt bocsát a klub rendelke­zésére, hogy a jelentősebb ba­lett-művekkel Szegeden, Pé­csett, Debrecenben és Pesten ismerkedhessenek meg a klub tagjai. Ezúttal Hacsaturján Spartacus című művét tekin­tik meg a fővárosi»«. Április 17-én lesz a Tsz Szövetség küldöttgyűlése Az 1969-as gazdasági év ered­ményeit összegező jelentések el­készültek a Dél-Békés megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetségében. A szövetség el­nöksége legutóbbi ülésén ezek­ből következtetéseket vont le, s elhatározta, hogy a tanulságok­kal ismertessék meg a küldött­gyűlést. Ezért április 17-én dél­előtt 10 órára összehívták a Dél- Békés megyei Termelőszövetke­zetek Területi Szövetségének küldöttközgyűlését. A zárszámadási tanulságok is­mertetése után megvitatják majd a szövetség múlt évi pénzgazdál­kodását és idei költségvetési ter­vét, kiegészítenek több bizottsá­got új személyek megválasztá­sával, s újraválasztják az ellen­őrző bizottságot. 9. Minden orosz, aki „politiká­ért” legalább egy hónapig ült, vagy száműzetésben töltött el egy évet, szent kötelességének érzi, hogy megajándékozza Oroszországot szenvedésének naplójával. De mindmáig sen­kinek sem jutott eszébe köny­vet írni arról, hogyan örven­dezett egész életében. Mint­hogy p­edig az orosz ember hozzászokott, hogy kigondolja az életét, de berendezni ros­­­szul tudja, ezért nagyon való­színű, hogy egy boldog élet könyve arra tanítaná meg, hogy egy olyan életet hogyan kell kigondolni. Az én szememben Lenin ép­pen azért volt kivételes nagy, mert engesztelhetetlenül, olt­­hatatlanul gyűlölte az emberek bajait, lángolóan hitte, hogy a balszerencse nem a lét kiküszö­­bölhetetlen alapja, hanem olyan nyavalya, amelyet az emberek kötelesek és képesek is eltávo­lítani maguktól. Ezt az alapvető jellemvo­nását a materialista ember har­cos optimizmusának nevezném. S éppen ez vonzotta lelkemet különösképpen ehhez az em­berhez, ehhez a nagy betűvel írandó Emberhez. 1917—1918-ban Leninihez fű­ződő kap­­solataim korántsem voltak olyanok, amilyennek szerettem volna, de nem lehet­tek mások. Lenin politikus. Teljességgel magáénak mondhatta azt az élesen kidolgozott, elvhű látás­módot, amelyre feltétlenül szüksége van egy olyan hatal­mas, súlyos hajó kormányosá­nak, mint amilyen az ólom­súlyú, paraszti Oroszország. Én viszont alkatilag utálom a politikát, nemigen hiszek a tömegek értelmében általában, s különösen nem a paraszttö­megek értelmében. Az értelem, ha nem irányítja egy eszme, korántsem olyan erő, amely al­kotó módon hatolhat be az életbe. A tömegek értelmében nincs eszme egészen addig, amíg nincs meg benne vala­milyen egyén­ érdekközösségé­nek tudata. Évezredeikig a jobb iránti tö­rekvésben él a tömeg, ez a tö­rekvés azonban tulajdon húsá­ból megteremti a ragadozókat, akik rabságba döntik, a véréből élnek, s ez így is lesz mindad­dig, amíg tudatára nem ébred, hogy a világon csak egyetlen­egy erő szabadíthatja ki a ra­gadozók rabságából: Lenin igaz­ságának ereje. Amikor Lenin 1917-ben Oroszországba érkezve közzé­tette „téziseit”, azt hittem, hogy e tézisekkel a politikailag képzett munkásoknak számsze­rűen jelentéktelen, minőségileg hősies csapatát és az egész őszintén forradalmi értelmisé­get áldozatul dobja oda az orosz parasztságnak, s Orosz­országnak ez az egyetlen aktív ereje, mint egy maroknyi só fog beleszóródni a falu sótlan mocsarába és nyomtalanul fel­oldódik, felszívódik benne, mit sem változtatva az orosz nép lelkén, életformáján, történel­mén. A tudományos, műszaki és általában a szakképzett értel­miség véleményem szerint lé­nyegénél fogva forradalmár, s az én szememben a szocialista munkásértelmiséggel együtt az egyedüli értékes erő volt, ame­lyet Oroszország felhalmozott; olyan erőt, amely képes lett volna megragadni a hatalmat és megszervezni a falut, a 17-es Oroszországban én nem láttam. Ezek a számszerűen elenyésző és ellentéteik folytán szétforgácsolt erők azonban csak a legszilárdabb belső egy­ség esetén tudták volna be­tölteni szerepüket. Lenyűgöző feladat vár rájuk: megfékezni a falu anarchiáját, ráébreszteni

Next