Orosházi Hírlap, 1971. április-június (16. évfolyam, 38-74. szám)

1971-04-08 / 41. szám

Választási nagygyűlés Tatabányán (Folytatás a.. 1. oldalról) ban a keresetek növekedése az­ eddiginél még következeteseb­­­­ben­ kapcsolódik majd a végzett munka tényleges eredményéhez • A munkások és az alkalmazot­t­aak reálbére öt év alatt várha­­tóan 16—18 százalékkal, az egy főre számított reáljövedelem 15—27 százalékkal emelkedik. Arra törekszünk, hogy az el­végzett munka szerint változza­nak a jövedelmek­. A családi kö­rülmények azonban ma még szakmaértékben befolyásolják a jövedelmi különbség­eket. A társadalomnak nagyobb r­­­észt kell vállalnia az eltartot­­t i«k száméval arányosan növek­­­­­vő többletkiadásokból A sok­gyermekes családokra a gyer­­meknevelés költségei aránytala­nul nagy terheket rónak. Ezért népgazdasági terveinkkel össz­­hangban rendszeresen emelnünk . Ítéli majd a családi pótlékot úgy, hogy 10—15 éven belül a gyermekek nevelésével kapcso­latos anyagi terhek jelentős há­nyadát az állam közvetlenül vállalja magára. A nyugdíjak automatikus emelkedése is enyhít némileg a nagy családok­ gondjain. Ezen­kívül fejlesztjük bölcsődei, óvo­dai és kollégiumi hálózatunkat. A negyedik ötéves terv során 39 ezer új óvodai és 37 ezer 400 új diákotthoni helyet létesítünk. Ez is hatékony segítség lesz a­­ fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulásához. Egészség­­­ügyi ellátásunk is tovább fej­lődik . Büszkén lehetünk szociál­politikai eredményeinkre is. Az eltelt fél évtized alatt a családi pótlékban részesülő családok száma 000 000-ről 700 000-re, a kifizetett összes családi pótlék pedig az 1965. évi 1 600 millió­­f­orintról tavaly 2 800 millió fo­rintra emelkedett. A gyermekgondozási segélyre az elmúlt esztendőben 1200 millió forintot fizettek ki. A nyugdíjra folyósított összeg 5 fix alatt ,69 százalékkal nőtt, és­­ 1970-ben 13100 millió forint volt.­­ Foglalkoznunk k­ell olyan emberi problémákkal is, ame­lyek csak­ társadalmi gondosko­dással oldhatók meg. A nyug­díjban és járadékban részesü­lők száma 1970 végén 1 millió 453 ezer, tehát 300 000-rel több volt, mint 5 évvel korábban. Statisztikai adataink szerint a nyugdíjas korúak mintegy 30 százalékának nincs közvetlen hozzátartozója. Érdekükben te­szem szóvá és hívom fel e hely­ről is az üzemek, vállalatok, in­tézmények és a termelőszövet­kezetek figyelmét, törődjenek jobban az idős, egyedülálló nyugdíjasaikkal. Ez természetes emberi kötelességük.­­ Az életszínvonal egyik igen fontos tényezője a lakáshelyzet alakulása. A negyedik ötéves terv során további 400 ezer új lakást építünk fel. Ennek nyo­mán öt esztendő alatt — egy lakásra három személyt számít­va — egymillió 200 ezer ember költözik majd új otthonba. — Amint pártunk X. kong­resszusa is rámutatott, or­­szágépítő célok elérésének fon­tos feltétele és követelménye, hogy a nemzeti jövedelem emel­kedésével összhangban növeljük a nép életszínvonalát — mon­dotta a továbbiak­ban. Emellett egyes társadalmi rétegek­, cso­portok jövedelmében az évek folyamén indokolatlan különb­ségek alakulnak k­i. Ezek meg­szüntetésére időközönként köz­­­­ponti bérintézkedések is szük­ségesek. Ezt szem előtt tartva a kormány, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsával egyetértés­ben — az MSZMP Központi Bi­zottságának korábbi állásfogla­lása alapján — néhány területen béremelésekre hozott határoza­tot. fontos megbízatásnak teszek eleget, amikor most tájékozta­tom Önöket és egyúttal az or­szág közvéleményét arról, hogy 197L június 1 -ért —­ összhang­ban a negyedik ötéves tan élet­­színvonalemelési előirányzatá­val *— a következő központi bérintézkedéseket hajtjuk vég­re: — Felemeljük az alsó­ és a középfokú oktatási intézmények és az óvodák pedagógusainak il­letményét 20 százalékkal Ez az intézkedés mintegy 110 ezer pe­dagógust érint. — Felemeljük az orvosok, a gyógyszerészek bérét szintén 20 százalékkal továbbá az egész­ségügyi k­özépkáderek (ápolók, laboránsok, asszisztensek, műtő­­sök stb­.) bérét 5—10 százalék­kal; az alsó- és középfokú ok­ta­­tási ás egészségügyi­ intézmé­nyek egyéb alkalmazottainak bérét 10 százalékkal. — Emeljük a fegyveres erők és testületek kötelékében szol­gálatot teljesítő hivatásos állo­mányú tisztek, tiszthelyettesek illetményét 10 százalékkal. — A béremelésre hozott ha­tározat végrehajtása során egy évben 1 milliárd 520 millió fo­rintot fordítunk az érintett ka­tegóriák életszínvonalának ja­vítására. A bérintézkedés több mint 400 ezer ember jövedelmét emeli. — A végrehajtó i­imunkálá­­sa az érintett minisztériumok és szakszervezetek k­özös és fe­lelősségteljes feladata. Ehhez a párt és a kormány csak elvi szempontokat ad. Nem lenne helyes a béremelésnél az egyesi, fősdi. Ft. a pedagógusoknál a béremelést fel kell egyben arra is használni, hogy a természet­­tudományos szakokon végzők az oktatás területén maradjanak és ne az ipar és kereskedelem te­rületén helyezkedjenek el egy­két évi nevelői tevékenység után. —­ Ezeket az inte átfedéseket olyan körülmények között hoz­tuk meg, amikor számba kellett vennünk a költségvetésben mu­tatkozó ismeretes hiányokat. Mégis így határoztunk, mert a népgazdaságunk adott lehetősé­geinek keretében elhatározott béremelés társadalmi hatását nagyon jelentősnek tartjuk, és mert tudjuk, hogy ez az intéz­kedés az érintettek gondjait enyhíti. Márpedig, ha egy peda­gógus, vagy egy ápolónő, érezve a fokozottabb megbecsülést, na­gyobb kedvvel, jobb közérzettel végzi munkáját, annak a szülő, vagy az ápolásra szoruló beteg, s közvetve egy-egy család érzi majd kedvező következményeit. — Tudjuk, hogy ezzel a mos­tani intézkedéssel korántsem ol­dottunk meg minden égető prob­lémát. Éppen a most lezajlott szakszervezeti kongresszusok je­lezték, hogy akadna még más területeken is bőven tenniva­lónk. A problémákat az ország anyagi erejéhez mérten, sorra­­rendre megoldjuk, mint ezt egész dolgozó népünk tanúsít­hatja. A mostani bérpolitikai in­tézkedések azokat érintették, akiknek a bérét a legrégebben, rendeztük, akik a legjelentőseb­ben maradtak el mások bérszín­vonalától. Fock elv­társ ezután, nemzet­közi gazdasági kapcsolatainkkal összefüggő kérdésekről szólt, majd a nemzetközi politika idő­szerű kérdéseivel foglalkozott. Beszéde végén Fock Jenő a következőket mondotta: — Kipróbált, igaz barátunk­hoz, a Szovjetunióhoz hasonlóan, mi is céltudatosan, lépésről-lé­­pésre, szorgalmas és fegyelme­zett munkával tudunk csak to­vább haladni gazdasági és és társadalmi fejlődésünknek útján. Sikereink, — mint eddig is — a szocializmust építő népeknek, a szocializmus és a világ haladó erői gyarapodásának szerves ré­szét képezik. Munkásosztályunk, dolgozó népünk hatékony támo­gatását kérjük ahhoz, hogy poli­tikánkat következetesen valóra tudjuk váltani. Kérem, szavaza­tukkal, bizalmukkal és minden­napi munkájukkal támogassák igazán nemes és vonzó nagy tár­sadalmi célkitűzéseink megva­lósítását! Koszigin beszámolója feletti vitával folytatta munkáját az SZKP kongresszusa Moszkva Az S­ZKP XXIV. kongreszusá­­nak szerda délelőtti ülésén Pjotr Maserov, a Belorusz Kommu­nista Párt Központi Bizottságá­nak első titkára elnökölt. Pjotr Nyeporozsnyij energeti­kai és villamosításügyi miniszter szólalt fel legelőször a Koszigin­­beszámoló feletti vitában, ezután Vaszilij Prohorov, a Szovjet Szakszervezetek Központi Taná­csának titkára emelkedett szó­lásra. Hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek tevékenyen ki­vették részüket az új ötéves terv irányelveinek kidolgozásából. Az igen fontos gazdasági és szociális feladatok megoldását elősegíti a szocialista verseny, amelyben több mint hetvenegy - millióan vesznek részt. A ver­seny a termelés hatékonyságá­nak, a munka termelékenysége fokozásának céljait szolgálja, végső fokon a szovjet nép élete­n­ek növelésére irányul. A társadalmi fogyasztási ala­pok növekedésével — mutatott rá az SZSZKT titkára — bővül­nek a szakszervezetek lehetősé­gei, egyebek között egészségügyi területen. A nyolcadik ötéves terv éveiben a szovjet szakszer­vezetek 165 ezer férőhellyel ren­delkező szanatóriumokat, üdülő­ket és hasonló intézményeket építettek. A szovjet szakszervezetek zok­­on helyeslik az ország fejleszté­sének új szociális, gazdasági programját, — mondotta Proho­rov. A délelőtt folyamán felszólalt Pavel­­ Borogyin, a moszkvai Li­­hacsov autógyár igazgatója, Konsztantyin Geraszimov, az Orosz SZSZSZK miniszterelnök­­helyettese és tervbizottságának elnöke. Ezután Amilcar Cabral, a Portugál Guinea és a Zöldfoki­­szigetek Afrikai Függetlenségi Pártjának főtitkára emelkedett szólásra, majd Hernan del Can­to, a Chliléi Szocialista Párt kép­viselőjét követően, Nisizava To­­mio, a Japán Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára szólalt fel. A szónok sajnálattal állapítot­ta meg, hogy a nemzetközi kom­munista mozgalomban bonyodal­mak vannak. Kijelentette: ha minden marxista—leninista párt szigorúan be fogja tartani a köl­csönös kapcsolatok általánosan elismert normáit, akkor „még a számos fontos kérdésben meg­levő véleményeltérések mellett is lehetségesek az együttes ak­ciók a közös ellenség ellen vívott­ küzdelemben’. Nyikolaj Taraszov szovjet könnyűipari miniszter felszóla­lása következett ezután, majd Harc Drumaux, a Belga KB elnöke, Nicolas Saul, a Li­banoni Kommunista Párt főtit­kára, Alekszandra Monahova, a ,,Kommunai­ka” szovhoz igazga­tója, Gavriil Csirjajev, Jakutia pártszervezetének vezetője vol­tak a délelőtti felszólalók. Mihail Prokofjev, a Szovjet­unió közoktatásügyi minisztere volt ekkor az első felszólaló. Utána Nyikolaj Bajfoarcov, a Szovjetunió állami terübbsolti­­sáigáinak elnöke, majd Franz­ Muhri, az Osztrák Kommunista Párt elnöke szólalt fel. — A Szovjetunió a béke leg­fontosabb tényezője, a nemzet­közi küzdőtéren a bék­éért , a nemzeti függetlenségért, a de­mokráciáért és a szocializmusért harcoló erők legfőbb támasza — mondotta. Aziz Mohammed, az Iraki Kommunista Párt Központi Bi­zottságának első titkára Jorge Colié Cueto, a Bolíviai Kommu­­ni­sta Párt Központi Bizottságá­nak első titkára után Metr Vil­­ner, az Izraeli Kommunista Párt­ Központi Bizottságának főtitká­ra köszöntötte a kongresszust. Az Izraeli Kommunista Párt­ kezdettől fogva határozotta­n küzd a háború és a megszállás ellen. — jelentette ke a szónok. Ezzel — folytatta — mind in­ternacionalista, mind hazafias kötelességünket teljesítjük. A délutáni ülésen 115 tagú bizottságit választottak a Szov­jetunió 1971—75-ös népgazda­­ságfejlesztési tervének irányvo­nal-tervezetével kapcsolatos mó­dosítások és javaslatok megvi­tatására. Az SZKP XXIV. kongresszusa csütörtökön, folytatja munkáját. (MTI) Allende az I­ l­ k-­al való kapcsolatról Salvador Allende chilei elnök­­ kedd este ki­fejezete reményét, hogy hazája és a Német De­­­­mokratikus Köztársaság diplo­­­­máciai kapcsolatainak megte­­­­remtése nyomán nem romlik­­ meg Chile és a Német Szövet­ségi Köztársaság viszonya. Hoz­záfűzte, hogy megfelel a chilei nép óhajának a diplomáciai kapcsolatok felvétele az NDK- vail — mondotta Allende. Berliniben és Santiagóban kedden egyidejűleg közleményt hoztak nyilvánosságra a diplo­máciai kapcsolatok felvételéről. A Német Szövetségi Köztársa­sá­g — mint ismeretes —­ nyom­ban „sajnálkozását”­­fejezte ki és célzott arra, hogy a chilei­ kormánynak ez a lépése az NSZK-hoz fűződő kapcsolatok megromlásához vezethet. BÉKEGYŰLÉS A WALL STREETEN Ralph Abernathy lelkész. Martin Luther King, a Nobel-díjas polgárjogi harcos barátja és harcostársa a New York-i Wall Street-en tartott gyűlést. Követelte az indokínai háború meg­szüntetését, az amerikai csapatok kivonását és azt, hogy az USA hatalmas anyagi lehetőségeit ne a gyilkolás, hanem „az emberi szükségletek kielégítése” szolgálatába állítsák. tTelefoto—AP—MTI—KS) Kínai tiltakozó jegyzék Indiához jegyzékben tiltakozott az Indiai külügyminisztériumnál amiatt, hogy az indiai hatóságok „eltűr­ték” több száz főnyi tömeg tün­tetését a nagykövetség épületé­nél március 29-én. A jegyzék szerint a tüntetők a megmozdulás alkalmával za­vartalanul helyeztek el a nagy­­követség falán és kapuján fel­iratokat, amelyek tiltakoztak az ellen, hogy Kína segítséget nyújt a pakisztáni kormánynak „a szabadságszerető kelet-ben­­gáliai nép ellen vívott háború­jához”. A jegyzék, miután tiltakozás jelent meg az incidens ellen, azt is kifejti, hogy a kínai kormány „a békés együttélés öt elvének alapján, soha sem avatkozott be más országok belügyeibe”. A jegyzék ugyanakkor Indiát vádolja a pakisztáni belügyekbe való beavatkozással. Peking A Kínai Népköztársaság Új- Delhi-i nagykövetsége kedden Mészárlások Pakisztánban Ú­j Delhi Kelet-Pakisztánból érkezett menekültek elbeszélése szerint az országrészben százával mészá­rolják le az ártatlan és fegyver­telen embereket Az öldöklésben mindkét fél egyaránt vétkes — jelentik a nyugati hírügynöksé­gek. A menekülők elmondták, hogy Chittagong városa teljesen ki­halt. Miután pénteken, március 26-án, „elszabadult a pokol”, a lakosság legtöbbje vidékre me­nekült Chittagongban szanaszét hevernek a holttestek, sok már a kilencedik napja: az utcákat csak a kóbor kutyák és a hollók­­ fisztigatják”,

Next