Orosházi Hírlap, 1971. július-szeptember (16. évfolyam, 75-112. szám)

1971-07-01 / 75. szám

Világ p tel »tárJel, egy»sOIJ«t»kt Gyászolja a vÜ&rßs a hős asztronautákat• Közlemény a három űrhajós haláláról A TASZSZ szerdán hajnalban kiadott közleménye szerint éle­tét vesztette a Szojuz–11 szov­jet űrhajó személyzetének mind­három tagja: Georgij Tyim­ofe­­jevics, Dobrovolszkáj alezredes, Vlagyiszlav Nyikolajevics Vol­kov fedélzeti mérnök és Viktor Ivanovis Pacajev kísérletező mérnök. A közlemény szerint 1971. jú­nius 29-én Föld­ körüli pályán mozgó­­ Szal­j­ut tudományos űr­állomás személyzete maradék­talanul befejezte a repülési program teljesítését és utasítást kapott a leszállásra. Az űrhajó­sok­­ tudományos kutatásaik anyagát és a fedélzeti naplókat átvitték a Szojuz—11 szállító­űrhajó kabinjába, hogy vissza­hozzák őket a Földre. E művelet végrehajtása után az űrhajósok elfoglalták helyü­ket a Szojuz—11 űrhajóban, el­lenőrizték a fedélzeti rendszere­ket és előkészítették űrhajóju­kat a Szol­jut űrállomástól való elválásra. Moszkvai idő szerint 21 óra 28 perckor a Szojuz–11 űrhajó és a Szaljuit űrállomás elvált egy­mástól és külön-külön folytatta a repülést. Az űrhajó legény­sége közölte hogy a szétkapcso­lás művelete zökkenőmentesen zajlott le, s az űrhajó vala­mennyi rendszere szabályszerű­en működik. Június 30-án moszkvai idő szerint 1 óra 35 perckor az űr­hajó orientációjának végrehaj­tása után bekapcsolták a fékező berendezést, amely az előre ki­számított ideig működött. A fé­­kezőhajtómű működésének be­fejeződésekor megszakadt a kap­csolat az űrhajó legénységével. A leszállási programnak meg­felelően a légköri aerodinami­kai fékezés után üzembe helyez­ték az ejtőernyőrendszerit és közvetlenül földetérés előtt a si­ma leszállás hajtóműveit A le­szállóegység simán ért Földet a megadott körzetben. Az űrhajó­val egyidejűleg helyszínre érke­ző kutató helikopter személyze­te a Szojuz—11 kabinjának fel­nyitásakor a kabin ülésében élettelenül találta a Szojuz—11 legénységének mindhárom tag­ját. Haláluk okainak tisztázásá­ra vizsgálat kezdődött. Dobrovolszkij, Volkov és Paca­­jev űrhajós pilóták a bonyolult kozmikus berendezések kipróbá­lásában végzett önfeláldozó mun­kájukkal óriási mértékben hozzá­járultak a Föld körüli űrrepü­lések fejlesztéséihez. A szovjet nép mindörökre megőrzi emlé­kezetében a három bátor űrha­jós pilóta — Georgij Tyimofeje­­vics Dobrovolszkij, Vlagyiszlav Nyikolajevics Volkov és Viktor Ivanovics Pacajev hőstettét. sok, akik részesei voltak az első emberlakta űrállomás megte­remtésének, példázzák a szovjet nép hősiességét, áldozatkészsé­gét, alkotó tehetségét, az emberi haladást szolgáló kutatási tö­rekvéseit. Az MSZMP KB, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Magyar Forradalmi Mun­kás-Paraszt Kormány, valamint egész népünk nevében mély részvétünket fejezzük ki az SZKP KB-nak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak. Népünk átérezve a nagy­szerű űrhajósok áldozatát, osz­tozik a szovjet nép és a gyászoló családok fájdalmában. KÁDÁR JÁNOS, az MSZMP KB első titkára, LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, FOCK JENŐ, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke. Újfajta kezdeményezés, a ten­­niakarás, a minőségi fejlődés ér­dekében, a szocialista emberré válás, a munkához való újfajta viszony, ezek voltak azok a mozgatóerők, amelyek oly mó­don jelentkeztek a szocialista brigáddmozgalomban, hogy az el­múlt év végén a Petőfi Művelő­dési Központ kezdeményezésére létrehozták a Szocialista brigád­­vezetők kluját és a félévi tevé­kenység után a klub megszer­vezte a Szocialista Brigádveze­­tők I­ Országos Tájkonferenciá­­ját. Eljöttek a tájkomferenciára . Budapest, Szolnok, Szeged,­­jtíiarvae, Gyula, Csongrád szo­­­cialista brigádvezetőinek kép­viselői, de ott voltak az Oros­házi Faipari Vállalat, a Gépál­lomás, az üveggyár, az Alföldi Kőolaj- és Gépgyártó Vállalat, a BOV szocialista brigádvezetői­­nek küldöttei, brigádtagjai. Két napon át, szombaton és vasár­nap tanácskoztak a mozgalom eredményeiről, a nehézségekről, a kudarcokról és a tennivalók­ról. Türelmetlenül, szenvedélyesen Váci Mihály: Még nem elég című versének gondolatával (Al­bert Éva előadásában) indult meg a tanácskozás és a két nap alatt mindvégig ott érződött az a türelmetlenség, hogy sokkal többet akarnak tenni, ez csen­dült ki Zana János, a Petőfi Művelődési Központ előadójának szavaiból is, amikor a klub munkáját ismertette, ezt érez­tük,­ amikor Topál Zoltán, vá­rosi népművelési felügyelő be­szélt a termelés fejlődésének magasabb szintű munkakövetel­ményeiről, a továbbképzés lehe­tőségeiről és követelményeiről, ennek a gondolatnak adtak kife­­je­zést a felszólaló brigádvezetők, akik magukénak vallják a hár­mas jelszót: Szocialista módon élni, dolgozni és tanulni, fis mindezt tették azért — néha szenvedélyesen, a türelmetlen­ség hangján is —, hogy tovább léphessenek, hogy a mozgalom, amely egyre inkább nagykorúso­­dik, valóban azt a nemes célt szolgálja, hogy szocialista mó­don élő, dolgozó és tanuló em­bereket formáljon. Hol voltak a gazdasági vezetők? A rendezőket és a támogató szerveket a városi pártbizottság, a városi tanács, az SZMT, de nem utolsósorban az összegyűlt több mint ötven tanácskozót di­cséri, hogy a kétnapos érteke­zés mindvégig magas szintű és érdekes volt. Szó volt az oros­házi művelődési központban te­vékenykedő Szocialista brigád­vezetők klubjának tevékenysé­géről —, amely munkája a moz­galom szempontjából országosan is figyelemre méltó —, a gazda­sági vezetés és a szocialista bri­gádok viszonyáról, a szocialista közösség szerepéről, és a gazda­­sági vezetésről, azok egymáshoz való viszonyáról. Gyakran vis­­­szatérő téma volt, hogy sokszor a meg nem értés, nem egyszer értetlenség tapasztalható a moz­galommal szemben, éppen a gaz­dasági vezetők részéről. Sajná­latos volt az is, hogy erre a ta­nácskozásra a meghívás ellené­re, alig egy-két gazdasági veze­tő jött el, akik a felmerült kér­désekre konkrétan válaszolni tudtak volna. Talán azárt is fel­gadta a tanácskozás olyan kitörő lelkesedéssel Szél Imréné, Álla­­mi-díjas szocialista brigádveze­­tő felszólalását a Szegedi Kon­zervgyárból, aki elmondta, hogy a vállalatnál mindig ünnep az, amikor egy szocialista brigád szép eredményt ér el. Ünnep a siker miatt, de ünneppé teszi a vezetők, az igazgató, aki szemé­lyes jó kapcsolatot épített ki a brigádokkal. Ugyanígy, csak még jobban A továbbfejlődés, az előbbre lépés érdekében tanácskoztak két napon át a szocialista bri­gádok képviselői őszinte, nyűt megbeszélés volt. Érezhető volt a mozgalom egyik legerőtelje­sebb hatása, az új típusú ember formálódása, az új típusú közös­ség kialakulása és ez egyik leg­főbb érdeme. Közös cél vezette mindannyiukat illetően a véle­ménycserében, ahogyan ezt Bartha Imre, a városi tanács el­nökhelyettese fogalmazta meg zárszavában: „­A szocializmust akarjuk felépíteni, egy maga­sabb szintű életformát akarunk kialakí­tani.” A mozgalom szem­pontjából, amely éppen ezért van, ez a tanácskozás minden­képpen hasznos és figyelemre­méltó volt. Fü­löp Bébi A hármas jelszóért —­­magasabb szinten Jegyzetek a Szocialista Brigádvezetők I. Orosházi Tájkonferenciáján Részvéttávirat L. I. BREZSN­YEV ELVTÁRS­NAK, az SZKP KB főtitkárának, N. V. PODGORNIJ ELV­TÁRSNAK, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnöksége elnöké­­nek, A. N. KOSZIG­IN ELVTÁRS­NAK, a Szovjetunió Miniszter­­tanácsa elnökének, Moszkva. Kedves Elvtársak! A m­agyar nép, amely osztat­lan érdeklődéssel és rokonszenv­­vel kíséri figyelemmel a Szov­jetunió. a szovjet tudósok, mér­nökök, munkások és űrhajósok hősi erőfeszítéseit a világűrnek az emberiség javára történő meghódítása érdekében, mély megrendüléssel értesült a Szo­­juz–11 űrhajó kozmonautáinak tragikus haláláról. Dobrovolszkij, Pacajev és Vol­kov elv­társak, a kiváló űrhajó­ Az első lépések a „virágos városiért Tavasszal a városi kertészet kezdeményezésére, a tanács anyagi segítségével „Virágos város” elnevezéssel mozgalom indult Orosházán lakóhelyünk csinosításáért. A városi ta­nács százezer forintot bizto­sított, s ebből az összegből a kertészet palántákat készített elő, s a szállítás költségét fe­dezte. Az akció április II. felé­ben indult, amikor az évelő palánták kiültetésének sze­zonja kezdődött. Az üzemek, vállalatok, intézmények és a lakosság is bekapcsolódott a mozgalomba s megközelítően a tervezett mennyiségű pa­lántát ki is ültették. Az egy­nyári palánták iránt viszont a vártnál jóval kisebb volt az igény. A kertészet tervezetet készített a „Virágos város” mozgalom megvalósításához, amely a városi tanács és a lakosság együttműködését, a lakosság társadalmi munká­ját vette alapul. A terv, ha az idén még nem is valósult meg teljesen, s csupán fél si­kerről számolhatunk be, nem volt hiábavaló. A „Virágos város” mozgalom hasznos és helyes törekvés s bizonyára évről évre eredményesebbé válik. A következő hónapban a Birkás Imre lakótelepen foly­tatódik a parképítés. Ebben a munkában is sokat segíthet­nek a lakótelepiek, akik kö­zül többen már felajánlották, hogy részt vállalnak közvet­len lakóhelyük környékének szépítéséből. Akik részt kí­vánnak venni ebben a mun­kában, a parkőrnél jelentkez­hetnek s ennek alapján a kertészet megszervezi a ten­nivalókat. Nem utolsósorban szólni kell itt, mégpedig el­ismeréssel a Táncsics Gimná­zium fiataljairól, akik a tanév befejezése után minden évben sokat tesznek az „Iskolánkért, városunkért” mozgalom ke­retében Orosházáért. Az idén mintegy négyszáz diák öt na­pon át lelkesen dolgozott, a Ságvári ligetben és Gyopáro­­som a sétány karbantartását végezték és hasonló feladatot valósítottak meg a Hősök te­metőjében és a városközpont­ban is. — tóth —

Next