Orosházi Hírlap, 1971. október-december (16. évfolyam, 114-150. szám)

1971-10-03 / 114. szám

Csomagolt csirke A Baromfifeldolgozó Vállalat Orosházi Gyára a korábbi évek­ben és most is jelentős részt vállal a lakosság ellátásából.­ Több olyan terméke van a gyárnak, amelyet belföldön csak Oroshá­zán hoz forgalomba. Képünk: a csirkeaprólék-csomagolóban ké­szült, ahol ízléses, higiénikus tasakokba csomagolják az árut. Katona - úttörő találkozók Változatos programmal készült a Fegyveres Erők Napjának megünneplésére a városi úttörő elnökség és a művelődésügyi osz­tály. A két alakulat katonái ezért felkeresték az iskolákat, és ott szerveztek tartalmas délelőtti foglalkozást a pajtásoknál­­. Mindhárom általános iskolában és a külterületi iskolákban is az alakulatok felszerelésével, vegy­védelmi eszközökkel, korszerű harci anyagokkal ismerkedhet­tek meg a gyerekek. A határőr­ség katonái sportbemutatóval kedveskedtek a fiatal nézőknek, ahol az önvédelmi fogásokat is­merhették meg a kis és nagy diá­kok. A gyerekek, különösen nagy érdeklődéssel figyelték a harci eszközöket, s maguk is kézbe­­vehették ezeket. Az iskolákba látogató katonáktól megtanul­hatták a rádió kezelését is, de a katonaélet mindennapjai sem maradtak ismeretlenek a gye­rekek előtt. A bemutatók után került sor az iskolák közti lab­darúgó-mérkőzésre, ahol fölé­nyes­­ győzelemmel a III. sz. ál­talános iskola csapata nyerte meg a határőség által ajándéko­zott díjat. A Fegyveres Erők Napjának előestéjén tartotta csapatzászló ünnepélyét a III. számú általá­nos iskola. A rajokat riadólánc­cal értesítették az eseményről, rekord idő alatt együtt állt a csa­pat a zászló alatt. Béládi Kál­mánná csapatvezető köszöntötte a pajtásokat és méltatta a pá­­kozdi győztes csata évfordulóját. Az ünnepségen adta át az úttörő­­csapat jó munkájának elismeré­séül az Úttörő Szövetség által adományozott kitüntetést Nagy Sámuelné tanulmányi felügyelő. Ez alkalommal jelentették be az őrsök, rajok az idei úttörő évre tett vállalásaikat is. Világ proletárjai, egyesüljetek ! 1971. OKTÓBER 3., VASÁRNAP Ára: 1,20 forint XVI. ÉVFOLYAM, 114. SZÁM Színvonalas előadás az értelmiségi klub évadnyitóján Az MSZMP városi bizottsága, valamint a TIT Békés megyei és orosházi járási-városi szer­vezetének rendezésében szep­tember 28-án, délután tartották az értelmiségi klub ünnepélyes évadnyitó előadását. Az ese­ményen részt vett dr. Vonsik Gyula, a TIT főtitkára, a filozó­fiai tudományok kandidátusa, Ambrus Pál, az MSZMP városi bizottságának titkára, Fülöp Jó­­zsef, a városi pártbizottság pro­paganda és művelődési osztá­lyának vezetője, dr. Krupa And­rás, a TIT megyei titkára, Szeg­vári Péterné dr., a városi ta­nács titkára, dr. Zilahi Lajos, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője, Berki Sán­dor, a TIT városi és Szabó Pál, a TIT járási titkára. A Petőfi Művelődési Központ koncert­termében Ambrus Pál köszön­tötte a vendégeket és a mintegy 130 megjelentet, majd dr. Von­sik Gyula „Az értelmiség sz­e­­repe a közművelődésben” cím­mel tartott rendkívül színvona­las, gondolatgazdag előadást. Bevezetőben arról szólt, hogy a közművelődés vonatkozásá­ban kik alkotják valójában az értelmiséget. Az egyik alterna­tíva szerint hazánkban 1,2 mil­lió az értelmiségi, a másik cso­portosítás szerint pedig 400 ezer azoknak a száma, akik önálló szellemi tevékenységet folytat­nak, s tulajdonképpen velük kell számolni. Ezt követően a közművelődésről beszélt, amely a társadalomnak olyan szférá­ja, ami igényli a kvalifikált embereket az önálló szellemi tevékenységet folytató értelmi­séget. Az évek folyamán válto­zott a művelődéssel kapcsolatos felfogás, s ma a kor követelmé­nyének megfelelően az a ten­dencia, hogy mindenkit a szak­mának megfelelő helyen foglal­koztassanak, egybeessen az ér­deklődés és a szakmai ismeret. A továbbiakban a közműve­lődés céljaival foglalkozott, amelyet pártunk X. kongresszu­sa is megfogalmazott. A gazda­sági élet intenzív fejlesztéséhez, a szocialista demokrácia érvé­nyesítéséhez szem­n­emsekre is szükség van, de leginkább igaz ez a szocialista személyiség for­málásában. Itt bőven van ten­nivaló a szemlélet javításában, a helyes értékítéletek­ felállítá­sában, a tudás becsületének fo­kozásában. Az elmúlt húsz év­ben négyszeresére emelkedett­ az értelmiség száma, e növeke­déssel azonban nincs arányban az értelmiség részvétele az ismeretterjesztő munkában. (Dr. Vonsik Gyula beszédének részletes ismertetésére a későb­biekben visszatérünk.) Eredményes és fejleszthető a városban a szövetkezeti mozgalom Mint arról korábban már hírt adtunk, az MSZMP városi bi­zottsága legutóbbi ülésén a város szövetkezeti mozgalmáról, a to­vábbfejlesztés lehetőségeiről tár­gyalt Az anyag felöleli a város öt mezőgazdasági, hat ipari és a fogyasztási szövetkezet munká­ját, fejlődését. Orosházán a termelőszövet­kezeti mozgalom kialakulása 1945-ben kezdődött. Az ipari, fogyasztási és mezőgazdasági szövetkezetek létrejötte sajátos módon ment végbe. Elsőként a cipész, majd a vas­műanyag, a kazánjavító, az épí­tőipari, a szolgáltató, a háziipari és a lakatos ktsz alakult meg. Ezzel a városban működő kis­­­ iparosok nagy része szocialista jellegű szövetkezetekbe tömö­rült. A legdinamikusabb fejlő­dést a vas-műanyag kisz érte el, de valamennyi ipari szövetkezet­re jellemző a felfutás. Bizonyít­ja ezt, hogy 1961 végére az ipari szövetkezetek vagyona tíz és fél­­ millió forint volt, s több mint 900 dolgozót foglalkoztattak. A földművesszövetkezet 1946 már­ciusában alakult, s nagy részt vállalt a lakosság ellátásában. Az ötvenes évek elejére­­ meg­erősödött a szövetkezet, s az­óta évről-évre fokozza eredmé­nyeit, s mind nagyobb részt vállal a lakosság ellátásában. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek alakulása 1948-ban kezdődött, erőteljesebb fejlődé­sük azonban csak az ellenforra­dalom után a párt két jelentős intézkedése alapján vált lehető­vé. Ez a tendencia a II. és a III. ötéves terv­ időszakában tovább erősödött, korszerűsödött a gaz­dálkodás, növekedett a termelés és a jövedelem. A három szövet­kezeti hálózat a múlt évben ös­­­szesen több mint 750 millió fo­rint termelési értéket produkált, s 416 millió forintra emelkedett a szövetkezeti közös vagyon. A fejlődés útja sajátos volt a mezőgazdasági, az ipari és a fo­gyasztási szövetkezeteknél is. A mezőgazdasági termelőszövetke­zetek voltak a legdemokratiku­­sabbak, az ipari és fogyasztási szövetkezetek a kezdeti időszak­ban hátrányos megkülönbözte­tésben részesültek. A későbbiek során az ipari szövetkezeteknél fokozódott az árutermelés, erő­södött a gazdasági alap, míg a fogyasztási szövetkezeteknél a forgalom növekedése jelezte az előbbrelépést. Az új gazdaságirá­nyítási rendszer bevezetése ked­vező hatással volt a szövetkezeti mozgalomra. Pártunk a társadal­mi, gazdasági fejlődés szerves részének tekinti a szö­vetkezeti mozgalmat, s hosszú távon számol vele a szocializ­mus teljes felépítésének idő­szakában. A reform hatására megvaló­sult a termelőszövetkezeti tör­vény gyakorlati végrehajtása, s ha kezdeti stádiumban is, de kialakulóban vannak az együtt­működés formái. A nemrég elfo­gadott egységes szövetkezeti tör­vény, amely rögzíti a szövetke­zeti mozgalom alapelveit, ren­dezi az egyes formák közötti jogi viszonyt, tovább erősíti a szövet­kezeti mozgalmat, lehetőséget te­remtve fejlődésükhöz. A gazdasági erősödéssel együtt növekedett a politikai munka szerepe is. Erősödtek a szövet­kezeti pártalapszervezetek, s ma a város párttagságának húsz szá­zaléka dolgozik a szövetkezetek­­ben. A pártalapszervezetek fel­adata, hogy a politika eszközé­vel a továbbiakban is segítsék a mozgalom továbbfejlesztését. Miként társadalmunk tovább­fejlődésének, úgy a szövetke­zeti mozgalom fejlesztésének is egyik fontos feltétele a szocialista demokrácia erősíté­se. A szövetkezés alapja a tagér­dekeltség, ezért érthetően arra szükséges törekedni, hogy a szö­vetkezet tagjai beleszólhassa­nak munkahelyük életébe, érez­zék, hogy a döntések az ő vé­leményüket is tartalmazzák, s hogy az érdekükben történnek. A továbbfejlesztéshez szükség van a szövetkezetekben dolgozók szakmai és politikai képzésére, a párt káderpolitikájának elvei alapján. A pártbizottság határozataiban megállapította, hogy a város szö­vetkezeti mozgalma az elmúlt huszonöt évben dinamikusan fejlődött. A továbbfejlesztés ér­dekében fokozott koordinációra, együttműködésre van szükség, különös tekintettel a nemrég el­fogadott egységes szövetkezeti törvény végrehajtására. íJSB*EBBÍSSSSJSB*ESSBSEEBBBEB5BEEHBSSS2EB3BSE5SSESSHB53SEESBEBSSSSSSSBS" MUB Őszi munka a földeken A hét végére visszatért jó idő lehetővé tette, hogy folytatód­jék a munka a határban. A város termelőszövetkezetei igye­keznek optimális időben és megfelelő minőségben elvégezni az őszi munkákat. Lobogózzuk fel az épületeket! A Hazafias Népfront városi bizottsága felhívja az üzemek, vállalatok, intézmények és a la­kosság figyelmét, hogy október 6-án, városunk felszabadulásá­nak 27. évfordulóján lobogózza fel a közintézményeket, épülete­ket, külsőségeiben kifejezve ez­zel a város felszabadulása évfor­­dulójának jelentőségét.

Next