Orosházi Hírlap, 1972. április-június (17. évfolyam, 39-75. szám)
1972-04-02 / 39. szám
Ara 1,20 Ft Világ proletárjai, egyesüljetek ! VIW ÁPRILIS VASÁRNAP XVII. ÉVFOLYAM, 39. SZÁM ! Szövetsége a történelemmel ÍRTA: POZSGAY IMRE Az eddig ismert legszörnyűbb háborút még el kellett szenvednünk, hogy nemzeti létünk mélypontjára süllyedjünk és viínan elindulva új alapokon építsük fel lombadőlt hazánkat, és lerombolt lelkeinket. Felszabadulni mámorító érzés volt, de egyúttal zavarbaejtő is. Sejtettük, hogy véglegesen elsüllyedt, egy minden emberi értéket megnyalázó, milliókat kizsákmányoló és elnyomásban tartó társadalmi rendszer. Zavarunkat az okozta, hogy szabadságunk világrajövetelénél az a nép bábáskodott, amellyel szemben uralkodó osztályaink jóvoltából igazságtalan véres háborút folytattunk. Igaz, hogy kormányzati rendszereink aljasiságáért nem a népet terhelte a felelősség, mégis a megtévesztett tömegek jogos bosszúra, megtorlásra számítottak. Ehelyett felszabadítók érkeztek. Népünk legjobbjai a felszabadító Szovjet Hadsereggel együttműködve gyorsan megérttettek az oly gyakran porba sújtott magyar társadalommal, hogy most, a történelem minden eddigi hadviselésétől eltérően, a kihívott és orvul megtámadott ország katonái békét szabadságot és a nemzeti felemelkedés lehetőségét hozzák magukkal. A Szovjetunió elévülhetetlen érdeme, hogy szétzúzta a fasiszta rendszert, amely minden elképzelést felülmúló szenvedéseket zúdított az emberiségre, azt a politikai rendszert, amely abban a tekintetben is példátlan a történelemben, hogy először emelte a hivatalos kormányzati politika rangjára a bűnözést. A fasizmus alóli felszabadítás aktusa tette lehetővé népünk számára a részvételt a társadalmi haladásért folytatott harcban. Ezt a harcot a Szovjetunió által felszabadított népek közösségével együttműködve, sikeresen vívtuk meg. Ilyenkor, április 4-én, az ünnep hangulatában szóhoz jutnak a történelmi emlékek, a személyes élmények. Összegezik a megtett út eredményeit és jogos büszkeséggel emlegetik a szocializmus sikereit Azt hiszem, ehhez az ünnepi számvetéshez tartozik annak felmutatása is, hogy a felszabadulás és az azóta eltelt évtizedek szervesen beépültek népünk történelmi tudatába. Az 1945 óta eltelt 27 esztendő azt jelenti, hogy népünk végérvényesen berendezkedett az épülő szocializmusban és a szocializmus otthonra talált a nép tudatában. Társadalmi intézményeink, a párt irányításával, a nemzet által elfogadott és támogatott szocialista intézményekké váltak. Ez annyira igaz, hogy a még előforduló elégedetlenségeinkben is a szocialista normán következetesebb érvényesi testnek igénye fogalmazódik meg. Jól teszi, aki a felszabadulásra emlékezve, az anyagi javak termelésében elért sikereinken mutatja be a haladást Hiszen ennek az országnak, de főleg dolgozó emberének egy ezredév alatt annyi nyomorúságot, nélkülözést kellett elviselnie, hogy a létbiztonságot és anyagi boldogulást emiatt ma is a legnagyobb értéke között tartják nyilván. Az is jó, ha valaki a közműveltséget, társadalmunk szellemi felemelkedését nagy sikereink között emlegeti, hiszen múltbeli nyomorúságunk egyik legszomorúbb megnyilvánulása a szellemi mizéria volt. Mégis, azt hiszem, hogy e két területen elért nagyszerű haladásunk együttes hatására, emberségben való emelkedésünkre érdemes a legnagyobb figyelmet fordítani. Arra a tényre, hogy hazánk állampolgárai, amilyen mértékben előre léptek a társadalmi haladás lépcsőfokain, olyan mértékben váltak maguk is tudatok résztvevőivé és cselekvőié a történelmi folyamatnaik. Népgazdaságunk és társadalmi életünk felfelé ívelő fejlődése bizonyítja, történelmi tapasztalataink igazolják, hogy a hatalmon levő, párt vezette munkásosztálynak és dolgozó tömegeknek néhány évtized alatt sikerült ipari, gazdasági és kulturális téren olyan fejlődést elérnünk, amihez a kapitalizmusnak évszázadokra volt szüksége. A jövőben is arra törekszünk, hogy történelmileg minél rövidebb idő alatt oldjunk meg fontos társadalmi problémákat és nehéz feladatokat Ebben a vállalkozásban ahhoz a marxi—lenini útmutatáshoz igazodunk, amely szerint, noha az emberek történelmüket, az adott és a múltból örökölt körülmények között alakítják, mégis ők maguk alakítják. A felszabadulás ünnepe, ezért számunkra a feladatok ünnepe, a történelmi jelenlét, ünnepe. 1945. április 4. sorsdöntő fordulat volt népünk életében. A Szovjetunió dicsőséges tettei megadták nekünk a politikai szabadságot és a testvérnépek internacionalista közösségének tagjává emeltek bennünket. Egyúttal hozzákezdhettünk társadalmi felszabadulásunk megszervezéséhez és ebben olyan mértékben haladunk előre, amilyen mértékben a termelés eszközeivel és szellemi képességeinkkel uralmunk alá hajtjuk társadalmi viszonyainkat. A felszabadulás számunkra azt jelentette, hogy szövetségre léptünk a történelemmel és a társadalmi fejlődés bonyolult törvényeiből saját kezünkkel hámozzuk ki a jövőt. Koszorúzások, megemlékezések felszabadulásunk ünnepén Hazánk felszabadulásának 27. évfordulója alkalmából április 1-én, tegnap délután koszorúzása ünnepséget rendeztek Orosházán a szovjet és a román hősök temetőjében. A városi , járási párt, állami szervek, a tömegszervezetek, a fegyveres testületek, valamint üzemek, intézmények képviselőinek több száz fős csoportja rótta le kegyeletét a hazánk felszabadításáért életüket áldozó hősök sírja előtt. Az elmúlt napokban a pártalapszervezetek rendezésében a különböző munkahelyeken ünnepi rendezvényeken emlékeztek meg április 4-ről. A gimnáziumban tegnap délelőtt Vági Margit, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnökségének tagja átadta a gimnáziumban megalakult MSZBT-tagcsoportnak a működési engedélyt. A járás községeiben a pártbizottságok szervezésében mindenütt megemlékeztek az évfordulóról. Tótkomlóson tegnap délelőtt tizenegy órakor járási, községi szintű koszorúzási ünnepséget rendeztek a szovjet hősök emlékművénél. Köszöntjük április 4-ét (Fotó: Somogyi) £ 2eQC«S_SSBS38BSB&Bt5KQt £ 3S2: Elsőként a járásbart Kétnapos KISZ-vezetőképzés Tótkomlóson A Kommunista Ifjúsági Szövetség VIII. kongresszusán az ifjúsági vezetők jobb felkészítése érdekében olyan javaslat hangzott el, hogy az országos, megyei, járási, városi színtű vezetőképzés mellett szükséges a helyi (községi) vezetőképzés megvalósítása is. Járásunkban elsőként a tótkomlósi községi KISZ-bdzottság szervezett vezetőképzést március 27—28-án, amelyen a községi KISZ V. B. tagjai, a csúcsvezetőségek és az alapszervezetek titkárai és vezetőségi tagjai vettek részt. A két, tartalmas munkával eltöltött napon a KISZ VIII. kongresszusa határozataiból adódó feladatokat, az ifjúsági törvény helyes értelemezését és az ifjúsági érdekvédelmi munka gyakorlati tennivalóit vitatták meg. A programnak megfelelően az első napon előadás hangzott el a KISZ VIII. kongresszusáról, amelyet Irházi Lajos, a megyei KISZ-bizottság munkatársa tartott, majd a KISZ-alapszervezetek vezetőségi tagjainak feladatait Szeles Ferenc, a járási KISZ-bizottság titkára ismertette. Mindkét előadást csoportfoglalkozás követte, majd az esti órákban a résztvevők szellemi vetélkedőn mérték össze tudásukat. A második nap programja azt a célt szolgálta, hogy az ifjúsági vezetők megismerkedjenek a pártunk és államunk ifjúságpolitikái célkitűzéseiből adódó fokozott elvárásokkal és lehetőségekkel. Az MSZMP Központi Bizottsága ifjúságpolitikai határozatáról és az ifjúsági törvényről Kibédi-Varga Lajos, a járási KISZ-bizottság politikai munkatársa tartott előadást, majd ezt követően megvitatták az érdekvédelemmel kapcsolatos további feladatokat, az ifjúság egészének és rétegeinek sajátos problémáit. Délután a résztvevők a község vezetőivel találkoztak, akik válaszoltak kérdéseikre. Az ifjúsági fórumon jelen volt Markovács Mihály, a községi pártbizottság titkára, Lehoczki István, a községi párt vb tagja, a nagyközségi tanács elnöke, Ondrej Pál, a Vegyesipari Szövetkezet párttátikára, Buda Pál, az ÁFÉSZ elnöke, Urban Pál, a Háziipari Szövetkezet elnöke és Tessi Mihály, a művelődési ház igazgatója. . Mind a járása és kjszségi KISZ- bizottság, mind a résztvevők úgy ítélték meg, hogy szükséges és hasznos volt a helyi vezetőképzés. A résztvevő csaknem ötven ifjúsági vezető a mindennapi, mozgalmi munkában bizonyíthatja ennek szükségességét Kedden nyílik a Kile Pedagógus Képzőművészeti Tárlat Április 4-én délelőtt tizenegy órakor nyílik a Szántó-Kovács Múzeumban a III. Pedagógus Képzőművészeti Tárlat, melyet a városi KISZ-bizottság, a Pedagógus Szakszervezet Városi- Járási Bizottsága, a városi tanács és a járási hivatal művelődésügyi osztálya, valamint a múzeum rendezett. A megnyitón Koszta Rozália festőművész mond ünnepi beszédet. Tizenkét pedagógus képzőművészeti alkotásai kaptak helyet a tárlaton. Egy, illetve két képpel szerepel Bánáti Katalin, Béládi Kálmánná és dr Horváth Antalné. Fodor Istvánnak öt, Gojtáné Gonda Annának négy, Gombkötő Antalnénak szintén négy, Gulyás Jánosnénak hat, Győrfi Károlynénak három művét láthatja a közönség. Pirer G""'_ ‘k hat, Pribék Endr*ének három, Szokolay Sándornak öt. Váradi Kornélnak szintén öt képe látható április 4-től április 30-ig az orosházi múzeumban.