Orosházi Hírlap, 1972. április-június (17. évfolyam, 39-75. szám)

1972-04-02 / 39. szám

Ara 1,20 Ft Világ proletárjai, egyesüljetek ! VIW ÁPRILIS VASÁRNAP XVII. ÉVFOLYAM, 39. SZÁM ! Szövetsége a történelemmel ÍRTA: POZSGAY IMRE Az eddig ismert legszörnyűbb háborút még el kellett szenved­nünk, hogy nemzeti létünk mélypontjára süllyedjünk és vi­ínan elindulva új alapokon építsük fel lomb­adőlt hazánkat, és lerombolt lelkeinket. Felsza­badulni mámorító érzés volt, de egyúttal zavarbaejtő is. Sejtet­tük, hogy véglegesen elsüllyedt, egy minden emberi ér­téket meg­­nyalázó, milliókat kizsákmányo­ló és elnyomásban tartó társa­dalmi rendszer. Zavarunkat az okozta, hogy szabadságunk vi­lágrajövetelénél az a nép bábás­kodott, amellyel szemben ural­kodó osztályaink jóvoltából igazságtalan véres háborút foly­tattunk. Igaz, hogy kormányzati rendszereink aljasiságáért nem a népet terhelte a felelősség, még­is a megtévesztett tömegek jo­gos bosszúra, megtorlásra szá­mítottak. Ehelyett felszabadítók érkeztek. Népünk legjobbjai a felsza­badító Szovjet Hadsereggel együttműködve gyorsan megért­­tettek az oly gyakran porba súj­tott magyar társadalommal, hogy most, a történelem minden eddigi hadviselésétől eltérően, a kihívott és orvul megtámadott ország katonái békét szabadsá­got és a nemzeti felemelkedés lehetőségét hozzák magukkal. A Szovjetunió elévülhetetlen érdeme, hogy szétzúzta a fasisz­ta rendszert, amely minden el­képzelést felülmúló szenvedése­ket zúdított az emberiségre, azt­ a politikai rendszert, amely ab­ban a tekintetben is példátlan a történelemben, hogy először emelte a hivatalos kormányzati politika rangjára a bűnözést. A fasizmus alóli felszabadítás ak­tusa tette lehetővé népünk szá­mára a részvételt a társadalmi haladásért folytatott harcban. Ezt a harcot a Szovjetunió által felszabadított népek közösségé­vel együttműködve, sikeresen vívtuk meg. Ilyenkor, április 4-én, az ün­nep hangulatában szóhoz jutnak a történelmi emlékek, a szemé­lyes élmények. Összegezik a megtett út eredményeit és jo­gos büszkeséggel emlegetik a­­ szocializmus sikereit Azt hi­szem, ehhez az ünnepi számve­téshez tartozik annak felmutatá­sa is, hogy a felszabadulás és az azóta eltelt évtizedek szervesen beépültek népünk történelmi tu­datába. Az 1945 óta eltelt 27 esz­tendő azt jelenti, hogy népünk végérvényesen berendezkedett az épülő szocializmusban és a szocializmus otthonra talált a nép tudatában. Társadalmi in­tézményeink, a párt irányításá­val, a nemzet által elfogadott és támogatott szocialista intézmé­nyekké váltak. Ez annyira igaz, hogy a még előforduló elégedet­lenségeinkben is a szocialista normán következetesebb érvé­ny­esi testnek igénye fogalmazó­­dik meg. Jól teszi, aki a felszabadulás­ra emlékezve, az anyagi javak termelésében elért sikereinken mutatja­ be a haladást Hiszen ennek az országnak, de főleg dolgozó emberének egy ezred­év alatt annyi nyomorúságot, nélkülözést kellett elviselnie, hogy a létbiztonságot és anyagi boldogulást emiatt ma is a legnagyobb értéke között tart­ják nyilván. Az is jó, ha valaki a közműveltséget, társadalmunk szellemi felem­elkedését nagy si­kereink között emlegeti, hiszen múltbeli nyomorúságunk egyik legszomorúbb megnyilvánulása a szellemi mizéria volt. Mégis, azt hiszem, hogy e két területen elért nagyszerű haladásunk együttes hatására, emberségben való emelkedésünkre érdemes a legnagyobb figyelmet fordítani. Arra a tényre, hogy hazánk ál­lampolgárai, amilyen mértékben előre léptek a társadalmi hala­dás lépcsőfokain, olyan mérték­ben váltak maguk is tudatok­ résztvevőivé és cselekvőié a tör­ténelmi folyamatnaik. Népgazdaságunk és társadalmi életünk felfelé ívelő fejlődése bizonyítja, történelmi tapaszta­lataink igazolják, hogy a hatal­mon levő, párt vezette munkás­­osztálynak és dolgozó tömegek­nek néhány évtized alatt sike­rült ipari, gazdasági és kulturá­­lis téren olyan fejlődést elér­nünk, amihez a kapitalizmus­nak évszázadokra volt szüksége. A jövőben is arra törekszünk, hogy történelmileg minél rövi­­debb idő alatt oldjunk meg fon­tos társadalmi problémákat és nehéz feladatokat Ebben a vál­lalkozásban ahhoz a marxi—le­nini útmutatáshoz igazodunk, amely szerint, noha az emberek történelmüket, az adott és a múltból örökölt körülmények között alakítják, mégis ők ma­guk alakítják. A felszabadulás ünnepe, ezért számunkra a feladatok ünnepe, a történelmi jelenlét, ünnepe. 1945. április 4. sorsdöntő fordu­lat volt népünk életében. A Szovjetunió dicsőséges tettei megadták nekünk a politikai szabadságot és a testvérnépek internacionalista közösségének tagjává emeltek bennünket. Egyúttal hozzá­kezdhettünk tár­sadalmi felszabadulásunk meg­szervezéséhez és ebben olyan mértékben haladunk előre, ami­lyen mértékben a termelés esz­közeivel és szellemi képessége­inkkel uralmunk alá hajtjuk társadalmi viszonyainkat. A felszabadulás számunkra azt jelentette, hogy szövetség­re léptünk a történelemmel és a társadalmi fejlődés bonyolult törvényeiből saját kezünkkel há­mozzuk ki a jövőt. Koszorúzások, megemlékezések felszabadulásunk ünnepén Hazánk felszabadulásának 27. évfordulója alkalmából április 1-én, tegnap délután koszorúzá­sa ünnepséget rendeztek Oroshá­zán a szovjet és a román hő­sök temetőjében. A városi , já­rási párt­, állami szervek, a tö­megszervezetek, a fegyveres tes­tületek, valamint üzemek, intéz­­mények képviselőinek több száz fős csoportja rótta le kegyeletét a hazánk felszabadításáért éle­tüket áldozó hősök sírja előtt. Az elmúlt napokban a pártalap­­szervezetek rendezésében a kü­lönböző munkahelyeken ünnepi rendezvényeken emlékeztek meg április 4-ről. A gimnáziumban tegnap délelőtt Vági Margit, a Magyar—Szovjet Baráti Társa­ság Országos Elnökségének tag­ja átadta a gimnáziumban megalakult MSZBT-tagcsoport­­nak a működési engedélyt. A járás községeiben a pártbi­zottságok szervezésében minde­nütt megemlékeztek az évfordu­lóról. Tótkomlóson tegnap dél­előtt tizenegy órakor járási, köz­ségi szintű koszorúzási ünnepsé­get rendeztek a szovjet hősök emlékművénél. Köszöntjük április 4-ét (Fotó: Somogyi) £ 2eQC«S_SSBS38BSB&Bt5KQt £ 3S2: Elsőként a járásbart Kétnapos KISZ-vezetőképzés Tótkomlóson A Kommunista Ifjúsági­ Szö­vetség VIII. kongresszusán az ifjúsági vezetők jobb felkészítése érdekében olyan javaslat hang­­­­zott el, hogy az országos, me­­­­gyei, járási, városi színtű ve­­­­zetőképzés mellett szükséges a­­ helyi (községi) vezetőképzés­ megvalósítása is. Járásunkban elsőként a tótkomlósi községi­­ KISZ-bdzottság szervezett veze­tőképzést március 27—28-án,­­ amelyen a községi KISZ V. B. tagjai, a csúcsvezetőségek és az alap­­szervezetek titkárai és vezető­ségi tagjai vettek részt. A két, tartalmas munkával el­­­­töltött napon a KISZ VIII. kongresszusa határozataiból adó­dó feladatokat, az ifjúsági tör­vény helyes értelemezését és az ifjúsági érdekvédelmi munka gyakorlati tennivalóit vitatták­­ meg. A programnak megfelelően az első napon előadás hangzott el a KISZ VIII. kongresszusáról, amelyet Irházi­ Lajos, a megyei KISZ-bizottság munkatársa tar­tott, majd a KISZ-alapszervezetek veze­tőségi tagjainak feladatait Sze­les Ferenc, a járási KIS­Z-bi­zottság titkára ismertette. Mindkét előadást csoportfog­lalkozás követte, majd az esti órákban a résztvevők szellemi vetélkedőn mérték össze tudá­sukat. A második nap program­ja azt a célt szolgálta, hogy az ifjúsági vezetők megismerkedje­nek a pártunk és államunk if­júságpolitikái célkitűzéseiből adódó fokozott elvárásokkal és lehetőségekkel. Az MSZMP Köz­ponti Bizottsága ifjúságpolitikai határozatáról és az ifjúsági tör­vényről Kibédi-Varga Lajos, a járási KISZ-bizottság politikai munkatársa tartott előadást, majd ezt követően megvitatták az érdekvédelem­mel kapcsolatos további fel­adatokat, az ifjúság egészének és rétegeinek sajátos problé­máit. Délután a résztvevők a­ köz­ség vezetőivel találkoztak, akik válaszoltak kérdéseikre. Az if­júsági fórumon jelen volt Mar­­kovács Mihály, a községi párt­bizottság titkára, Lehoczki Ist­ván, a községi párt vb tagja, a nagyközségi tanács elnöke, Ond­­rej­ Pál, a Vegyesipari Szövet­kezet párttá­tikára, Buda Pál, az ÁFÉSZ elnöke, Urban Pál, a Há­ziipari Szövetkezet elnöke és Tessi Mihály, a művelődési ház igazgatója. . Mind a járása és kjszségi KISZ- bizottság, mind a résztvevők úgy ítélték meg, hogy szükséges és hasznos volt a helyi vezetőkép­zés. A résztvevő csaknem ötven ifjúsági vezető a mindennapi, mozgalmi munkában bizonyít­hatja ennek szükségességét Kedden nyílik a Kile Pedagógus Képzőművészeti­ Tárlat Április 4-én délelőtt tizenegy­­ órakor nyílik a Szántó-Kovács­­ Múzeumban a III. Pedagógus­ Képzőművészeti Tárlat, melyet­ a városi KISZ-bizottság, a Pe­dagógus Szakszervezet Városi- Járási Bizottsága, a városi ta­nács és a járási hivatal művelő­désügyi osztálya, valamint a múzeum rendezett. A megnyi­tón Koszta Rozália festőművész mond ünnepi beszédet. Tizenkét pedagógus képzőművészeti alko­tásai kaptak helyet a tárlaton. Egy, illetve két képpel szere­pel Bánáti Katalin, Béládi Kál­mánná és dr Horváth Antalné. Fodor Istvánnak öt, Gojtáné Gonda Annának négy, Gombkö­tő Antalnénak szintén négy, Gu­lyás Jánosnénak hat, Győrfi Ká­­rolynénak három művét láthat­ja a közönség. Pirer G""'_ ‘k hat, Pribék Endr*ének három, Szokolay Sándornak öt. Váradi Kornélnak szintén öt képe lát­ható április 4-től április 30-ig az orosházi múzeumban.

Next