Orosházi Hírlap, 1972. április-június (17. évfolyam, 39-75. szám)

1972-05-16 / 56. szám

Közművelődésünk jelene / • •• //• es jovo/e Az MSZMP X, 340JigreiS2usa 1 feladatainkat abban jelölte meg,­­ hogy a szocializmus építését il folytatnunk magasabb szinten. E program keretében fontos és­­ megkülönböztetett helye van a­­ művelődés — benne a közműve­­­­lődés — fejlesztésének. Mégpe­­­­dig kettős értelemben. Indokol­ják és magyarázzák a művelő­­­­dés fontosságát, a szocializmus­­ építéséből adódó feladataink.­­ Másik oldalról nézve — az előb­­­­bivel szoros összefüggésben —• s szükségessé teszik a közművelő­­­­d­és fejlesztését a nemzetközi osztálytere­ből következő tenni­valók. A műveltség fokozásáért Termelési, gazdasági céljaink megvalósítása a legfontosabb ei­melési tényező­, a munkaerő, az ember magas szintre emelé­sét követeli meg. És ebbe érte­lemszerűen­­ beletartozik az­ em­ber szakmai ismereteinek, mű­veltségének, hozzáértésének­­ fej­lesztése, politikai céljaink mel­lett gazdasági megfontolások i­­s a műveltség fejlesztésére ösztö­­­­nöznek. A társadalom, a gazda­­­­ság, a kultúra továbbfejleszté­­­­sének egyik legfontosabb eméizt­ j­je a demokratizmus növelése. A­­ demokrácia pedig művelt aszt- j bért fejleszt és követel. Célunk­ í­gy is, hogy biztosítsuk a pihe­nés, a szórakozás, a munka utá­ni felüdülés sokoldalú és válto­zatos lehetőségét. Ebben az ér­telemben mondhatjuk, hogy ne­lunk a kulturális ellátás része az életszínvonalnak, és ennek, megfelelően kell foglalkoznunk vele. A politikai, gazdasági, tár­­­­sadalmi és kulturális fejlődés részeként a közművelődés az el­múlt években tartalmában, módszereiben, formájában, cél­kitűzésekben sokat változott. Ennek a városnak közművelődé­sére gyakorolt hatása kettős. Egyrészt a közművelődési mun­ka tartalma, módszere és ható­köre — valamint az intézmé­­­­nyek — fokozatosan igazodnak­­ a társadalmi igényekhez, segítik­­ a X. kongresszus határozatainak végrehajtását. Másrészt újabb, még ki nem h­asznált lehetősé­geket­ teremtettek. Összességé­ben tehát városunk közművelő­désére ható tényezők pozitívak. Mindezekkel párhuzamosan , negatív tényezők is h­atnak. La­­­­kosságunk egyes csoportjaiban a­­ múlt káros öröksége, az impe­­­­rializmus fellazító politikája,­­ városunk dinamikus fejlődése f­okozta ellentmondások miatt erősödtek, vagy újratermelődtek­­ a polgári,­kispolgári nézetek, a­­­z anyagiasság, a közömbösség. Differenciált igények A társadalmi átrétegződéssel differenciálódtak a művelődési szintek és igények számában növekvő, de vegyes összetételű­­ és igen fiatal munkásságunk és­­ termelőszövetkezeti parasztsol­l­gunk közművelődési lehetőségei, de méginkább igényei nincse­nek arányban gazdasági, társa­dalmi és politikai szerepükkel, s Ifjúságunk igénye is ellentmon­­­­dásos, az igények kielégítése is korlátozott. Számában gyorsan­­ növekvő értelmiségünk sem ta­lálta meg még helyét, szerepét közművelődésünkben­. A városunkban folyó közmű­velődési munka tartalmát, jel­lemzi, hogy a szocialista tudat, politikai aktivitás, világnézet, erkölcs, ízlés fejlesztésére irá­nyuló munka minősége, haté­­­konysága fejlődött. Az elmúlt években k­iemelt helyhet kapott a nemzetközi élet főbb esemé­­­­nyeinek ismertetése, a gazdasági mechanizmus reform­jainak öt­terére járt propagandája, ■cüb I MSZMP X. és az SZKP XXIV. k< »ngatószusa anyagainak ismer­tetése. A párt- és tömegszerve­­­­zeti oktatás egyre inkább átfog­ja városunk párttagságát, szer­­vezett dolgozóit és fiataljait. A múlt évek politikai évfordulói a közművelődés eszmei, politikai tartalmának egészére pozitív ha­tást gyakoroltak. Városunk fo­kozódó külföldi kapcsolatai erő­sítették internacionalista nevelé­sünk hatékonyságát. A lakosság felkészítése a honvédelemre, az az elmúlt években vált a köz­­művelődés szerves részévé. Az általános és szakmai műveltség, a tömegkommunikációs eszkö­zök, a rétegkilá­bok, egyetemi elő­készítők szakkörök hatására: a gyorsan­ korszerűsödő tartalom, módszer, valamint a megnöve­kedett követelmények miatt alapjaiban fejlődött. Szervezett önművelés A művészeti nevelés és ízlés­­fejlesztés a város megújuló ha­gyományaira és javuló objektív feltételeire épülve egyre haté­konyabb. Az általános és szak­mai műveltség iránti követel­mény növekedése az olvasottsá­got is fokozta. Komoly tartalmi fejlődést jelent a szakirodalom iránti érdeklődés növekedése. A közművelődést napjainkban meghatározó legfontosabb té­­­­nyezők és jellemző vonások­­ szükségessé tették a közművelő­désről vallott felfogásunk módo­sítását Az a tevékenység, amit eddig népművelésnek nevez­tünk, leszűkült néhány intéz­ményre és a műveltségben va­lamilyen okból elmaradott ré­tegek műveltségi hiányainak­­ pótlására. Ezzel szemben az új felfogás­­áy - oktatásra természe­tesen épülő folyamatnak tekinti ezt a munkát (nevében: népmű­velés helyett — közművelődés.) Célja az egész társadalom mű­veltségének növelése. Tevékeny­ségében­ valamennyi, nemcsak a hagyományosan népművelésinek nevezett intézményekre épít. A népműveléssel szemben jobban épít az ember önművelési igé­nyeire, illetve ezen igények fel­keltésére. (Úgy is fogalmazhat­nánk, hogy a modern közműve­lődés nem más, mint szervezett önművelés.) A közművelődés felfogásának ilyen módosulása a munka kereteinek bővülése, eszközeink gyarapodása, általá­ban társadalmi jelentőségének fokozódása azzal jár, hogy a k­özművelődéspoliti­ka egyen­ran­­­gú feladatként jelentkezik , a párt művelődéspol­it­ikáj­abani. Magasabb szinten A X. kongresszus határozatai kiemelik az egész társadalom műveltségének növelését. Váro­sunk dinamikus fejlődése meg­követeli, hogy ezzel közművelő­désünk is lépést tartson. Jelen­legi helyzetünkből kiindulva fo­kozottan figyelembe kell venni a gyors ütemű átrétegződést, az életszínvonal és az életmód vál­tozását, a városiasodást, az ipa­rosodás technikai-műszaki kö­vetelményeit , mu­n­kásságu­nk heterogén­ össsetételét, mint té­nyezőket. Ezek figyelembevéte­lével­­ kell továbbfejlesztenünk közműve­lődés­ün­ket, biztosítva a szocialista eszmeiséget, marxis­ta világnézetet. Fü­lön József, az MSZMP vá­rosi bizottságának osztalyvezetö.ie Nyári készülődés Egy héten át láthatták az érdeklődök a Csillag Áruház előtt a camping-kiállítást. A nyárra való készülődés jegyében ren­dezett bemutató nemcsak látványos, hanem eredményes is volt. (Fotó: Somogyi) Tótkomlós Az állattenyésztés helyzetéről tárgyalt a tanács végrehajtó bizottsága Az állattenyésztés és állat-, egészségügy helyzetét és az ezzel kapcsolatos feladatokat tárgyal­­j­­a május 12-i ülésén Tótkomló­­­­son a nagyközségi tanács végre­­­­hajtó bizottsága. Mint a vb elé­­ terjesztett jelentés tartalmazza, s a helyi Haladás Tsz-ben a­­ szarvasmarha-állomány az el­múlt időszakban nem változott, az Alkotmány Tsz-ben gumókor - mentesítés miatt az állomány­létszám lényegesen csökkent.­ A Viharsarok Tsz-ben viszont az állomány fokozatosan gyarap­szik. Ebben a gazdaságban a szarvasmarha-állomány az ismé­telten elvégzett szűrővizsgálatok szerint gümőkórmentes, s szin­tén kedvezőek a brucellózis fel­derítésére irányuló vizsgálatok. Az Alkotmány és a Haladás Tsz­­ben is rövidesen befejeződik a tbc-mentesítés. Az állatok a száj. és körömfájás elleni védőoltást megkapták. A sertésállomány alakulását­­ meghatározza a sertéstenyésztő közös vállalkozás beindulása. Ezért a Viharsarok Tsz-ben mindössze 32 anyakocát és ezek szaporulatát tartják. Viszonylag nagy a Haladás Tsz sertésállo­mánya, itt 109, az Alkotmány­ban pedig 84 anyakocát gondoz­nak. A sertéstenyésztő-épületek egy-két kivétellel korszerűtlenek, elavultak. A sertéstenyésztő kö­­­­zös vállalkozás épületei a kivi­te­­lezéskor még korszerűek voltak, most már számos hiányosság ne­­hezíti a tervezett termelési ered­­mények elérését. Ilyen például a pad­ozat minősége, a szellőzte­tés. Mindhárom­ tsz foglalkozik juhtartással, tenyésztői munkát viszont csak a Viharsarok Tsz­­ben végeznek, törzskönyvi ellen­­őrzések mellett. Jó eredményeket ért el a községben a tojástermelő közös vállalkozás, mely a fel­emelt takarmányárak és a tojás felvásárlási árának csökkenésé­vel is nyereséggel zárta 1971-et 0* Ö­tvenhatan adtak vért A Vöröskereszt városi, vala­mint üzemi szervezetének ren­dezésében május 12-én, pénteken véradónapot tartottak Oroshá­­zán, a ruhagyárban. A szinte tel­­jes létszámban nőket foglalkoz­tató üzem dolgozói közül ötven­­hatan jelentkeztek segítségnyúj­tásra, akik együttesen mintegy tizenöt liter vért adtak. A vér­adókat a gyár Vöröskereszt-alap­­szervezete ebéden látta vendégül. Központi keverőállomás Az építkezéshez szükséges anyagni előkészítésre központi ke­verő­állomás működik a malom előtti térségen. Innen szállítják különböző munkahelyekhez az előkészített anyagokat.

Next