Orosházi Hírlap, 1972. július-szeptember (17. évfolyam, 76-114. szám)

1972-07-02 / 76. szám

2­7, Világ proletárjai, egyesüljetek ! 19*12/JÚLIUS 2„ VASÁRNAP Ára: 1,20 forint XVI. ÉVFOLYAM, 76. SZÁM Nőtt a magyar szakszervezeti mozgalom nemzetközi és hazai tekintélye Gál László elvtárs előadása a Politikai Akadémián Június 2­7-én, kedden — mint arról lapunkban már hírt ad­tunk —­­a Politikai Akadémia keretében Gál László elvtárs, a SZOT titkára a szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseiről tartott előadást. A Petőfi Mű­velődési Központ színháztermé­ben tartott rendezvényen jelen volt Gonda József, az MSZMP városi bizottságának első titká­ra, Barna Pál, az MSZMP járási bizottságának első titkára, Nagy István, az SZMT vezető titkára. A mintegy 350 résztvevő előtt Gál László elvtárs beszélt a szakszervezetek nemzetközi kap­csolatáról, a magyar szakszer­vezet szerepéről, tevékenységé­ről, s e munka további felada­tairól. Nemzetközi kapcsolatok A Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélyének növe­kedésével együtt jár a magyar szakszervezetek tevékenységének fokozottabb elismerése is. Az a külpolitika, melyet pártunk folytat, minden területen növe­li országunk súlyát, tekintélyét. Ennek eredménye az is, hogy a magyar szakszervezeti mozgalom aktívan bekapcsolódik a nemzet­közi tevékenységbe, keresi, bőví­ti kapcsolatát más országok szakszervezeteivel. Különösen a szocialista országokat tömörítő Szakszervezeti Világszövetségben fejt ki eredményes munkát, amelynek célja, hogy a különbö­ző nemzetközi szövetségekkel jó kapcsolatot építsen ki, s az eu­­­­rópai munkásság megtalálja a közös nyelvet földrészünk b­éké­­­­je, biztonsága érdekében. A kü­lönböző nemzetközi szövetségek, amelyek más-más politikai pár­tok befolyása alatt állnak, kü­­­­lönböző világnézeteket képvisel­­­nek ugyan, de az eltérő nézetek mellett is találhatunk olyan te­rületeket, amelyeken közösen, együtt kell munkálkodnunk. Ez pedig az, hogyan küzdhet az eu­­­­rópai munkásosztály a békéért,­ a biztonságért, a demokratizmu­­­­sért. Az utóbbi évek erőfeszíté­­­sei nyomán küszöbön áll az eu­­­­rópai szakszervezetek vezetőinek­ tanácskozása, amelynek létre­jötte már önmagában óriási je­lentőségű lesz, s bizonyára nem ér véget eredménytelenül. Eb­­­ben a munkában a magyar szak­­­­szervezeti mozgalom is aktív­­ szerepet vállal, s célunk, hogy elősegítsük az európai munkás­­­ osztály közeledését egymáshoz.­­ A lenini úton Ezt követően Gál elvtárs a magyar szakszervezetek szerepé­vel, feladatával foglalkozott. Elemezte Leninnek a szakszer­vezetekről szóló tanítását, amely úgy fogalmaz, hogy a szakszer­vezet a munkásosztály érdekvé­delmi képviselete, közvetíti a párt politikáját és a tömegek ta­pasztalatait felszínre hozva for­málja is a párt politikáját. A szocialista társadalmi viszonyok között segíti a gazdasági építő munkát, erősíti a proletár hatal­mat, s úgy lép fel, hogy a mun­kások érdekeit képviseli, amely­nek egybe kell esnie a társada­lom érdekeivel. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt — a koráb­bi torzításokat kijavítva — a le­nini politikát követi. Gál elvtárs a továbbiakban részletesen beszélt a magyar szakszervezeti mozgalom utóbbi másfél évtizedes eredményeiről. Mint mondotta, a tömegmozgal­mak szervezésében, mint például a szocialista munkaverseny ki­bontakoztatásában és eddigi eredményeiben benne van a szakszervezetek tevékenysége is. A továbbiakban az üzemi de­mokrácia fejlesztésének fontos­ságát hangsúlyozta, hiszen az üzemi demokrácia valójában az a viszontközvetítés, amely fel­színre hozza a ánegek tapasz­talatait, ezáltal formálja a párt politikáját. A szocializmus tel­jes felépítésének időszakában létkeredés az üzemi demokrácia fejlesztése, s ezen belül az, hogy az emberek érezzék, szá­mítanak rájuk, igénylik észrevé­teleiket, segítségüket. A szak­­szervezetek XXII. kongresszu­sának egyik határozata, a moz­galom szocialista jellegének erő­sítése, ezáltal is biztosítható. Ésszerűbben, többet Beszéde befejező részében a távlati és a közvetlen tervekkel foglalkozott. Beszélt arról a hiá­nyosságról, amely a mozgalom munkastílusában tapasztalható; nem elég írásos jelentések hal­mazát készíteni, az elképzelések­­­ből többet szükséges megvalósí­tani. Szólt a vétójog alkalma­zásáról, s arról, hogy a jövőben tovább­­ bővítik ezt a lehetőséget. Hosszasan foglalkozott a munka­­szervezés, a munkafegyelem kér­désével. Elmondta, hogy — köz­­gazdasági számítások alapján — a jelenleg rendelkezésre álló erőiek és jobb szervezeti felké­szültség mellett a mainál 20—25 százalékkal lenne növelhető a produktum, minden bruházás nélkül. Még egy vizsgálati pél­dát említett arra vonatkozóan, hogy rendkívül alacsony nálunk a termelő kapacitás kihasználá­sa. Egy felmérés szerint hazánk­ban jelenleg a termelőkapacitá­sú gépek működtetése mindössze 1,2 műszakban valósul meg. Az ésszerűbb szervezés, a munka­­fegyelem javítása teheti lehető­vé, hogy e kedvezőtlen jelensége­ken változtassunk. S ebben óri­ási feladat hárul a magyar szakszervezeti mozgalomra, amely eddig is bebizonyította, hogy lehet rá számítani, s képes a szocializmus magasabb szinten történő építésében aktívan részt venni. Épül a pártszékház Jó ütemben halad, s az idén elkészül­­ a B­ajcsy-Zsilinszky ut­cában az új pártszékház. vél KÖNyv­^Fotó: Somogyi­ mumiE ............................ v........ ■•■■tatnmj Mlius 8 9-én I­­. Orosházi Nyári Táncverseny Az Orosházi Petőfi Művelő­dési Központ az idén is megren­dezi a nyári táncversenyt, mely­re július 8—9-én kerül sor. A VI. Orosházi Nyári Táncver­seny, mint minden évben, ezút­tal is nemzetközi jellegű lesz. Július 8-án és 9-én, szombaton és vasárnap is fél háromkor kezdődnek a versenyek. A részt­vevők D/l, C B és A osztályban, illetve kategóriában mérik össze tudásukat, csapat- és egyéni versenyre is sor kerül. Vasárnap gálaesttel fejeződik be a kétna­pos rendezvény. A versenyen részt vesznek a Német Demokratikus Köztársa­ságból Lipcse, Karl-Marx-Stadt és Leuna városok táncklubjai. Meghívást kaptak továbbá az eseményre Budapest, Szeged, Debrecen, Nyíregyháza, Szom­bathely, Dunaújváros, Baja, Bal­­lassagyarmat, Szentes, Gyula, Békés és Szen­tmi­hálytelek tán­cosai. A versenyen részt vesz dr. Kaposy Edit, az Országos Tár­sastánc Bizottság vezetője, vala­mint Guiler János és Kocsis György, a Népművelési Intézet munkatársai. A kelet-német táncosok a Pe­tőfi Művelődési Központ vendé­geiként öt napot töltenek Oros­házán, illetve látogatást tesznek Gyulán és természetesen Gyo­pároson is. Csomagolják a csirkét A Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat orosházi gyárában naponta több ezer csirkét dolgoznak fel és ízléses csomagban szállítják az üzletekbe „Sajnálatos okokból kifolyólag...” . B­izonyos sajnálatos okok­­ból kifolyólag mosta­­nában valamivel töb­bet olvasok, mint egyébként szoktam. Ez sok kel­lemes élményel és tanulsággal jár, de növekszik a kellemetlen véletlenek okozta bosszúságok száma is. Örömmel vettem kezembe Ve­res Péter könyvheti kötetét, hogy felfrissítsem a Gyepsor­novellák élményemlékét. Sajná­latos okokból kifolyólag azon­ban a novellák helyéről üres ol­dalak vigyorogtak rám kárör­­vendően. Sajnos egy vidéki könyvesbolt nincs abban a hely­­zetben, hogy másikra cserélhes­se ki, így mást kaptam helyette, de másikat nem. Ez is valami. Ne csökönyösködjön az ember!... Egy-két nap telt el szerencsé­sen, amikor kárpótolt az élet. Közelebbi néven nevezve a Mag­vető Kiadó, melynek Benedek István „Lélektől lélekig” című könyve végre hozzám is eljutott. Csapongtam is lélektől lélekig. De amint olvasom a következő írás címét, úgy tűnt, mintha már olvastam volna. Visszala­­poztam. Valóban olvastam. A következőt? Azt is. A követke­zőt? Azt is.„ Gondoltam, ezek olyan fontos írások, hogy két­szer is el kell olvasni. De nem, csupán az történt, hogy sajnála­tos okokból kifolyólag ebben is benne volt a nyomda minőségi ellenőrzésének a „jó munkát” elismerő jegy­ becs. fpn­tán

Next