Orosházi Hírlap, 1972. október-december (17. évfolyam, 115-152. szám)

1972-10-01 / 115. szám

197)/OKTÓBER 1„ VASÁRNAP Ara: 1.20 fonnt Világ proletárjai, egyesüljetek ! XVII ÉVFOLYAM, 115. SZÁM Ünnepi csapatgyűlés a Fegyveres Erők Napja alkalmából Fennállásának 15. évfordulóját köszöntötte az orosházi alakulat A Magyar Néphadsereg oros­z házi alakulatának parancsnok­sága, valamint párt- és KISZ-­ szervezete szeptember 28-án, csütörtökön délután ünnepi csa­­patgyűlést tartott a Fegyveres Erők Napja és az alakulat fenn­állása 15. évfordulója alkal­mából. Az eseményen részt vett Jagri Mihály, az MSZMP városi bizottságának osztályve­­­­zetője, Antali Károly, a járási­ pártbizottság osztályvezetője,­­ Barta Imre, a városi tanács el­nökhelyettese. Az úttörők kép­­­viseletében a­­ József Attila út­­­törőcsapat tagjai köszöntötték a fegyveres erőket. Elsőként L­icsicsányi István alezredes üdvözölte a megje­lenteket, majd Zsilák Mátyás alezr­edes­ tartott ünnepi beszé­det. Ebben megemlékezett for­radalmi múltunk két nagy egyé­­­niségéről, Dózsa Györgyről, aki­­­­nek születése 500. évfordulóját ünnepeljük és Petőfi Sándorról, a szabadságharc lánglelkű köl­tőjéről és katonájáról, akinek születése 150. évfordulóját kö­­­szöntjük rövidesen. „Történel­ j­műnk e két­ óriásának forradal­mi példája érthetővé tesz:.: hogy 1919-ben az első magyar proletárdiktatúra, mint legna­gyobb hősöket köszöntötte őket” — mondotta. Mindaz, amiért elődeink harcoltak, a felszaba­dulás után vált valóra, s a szov­­­jet hadsereg segítségével a ma­­­­gyar nép megteremtette saját­­ hatalmát. így kapcsolódik ös­­­­sze a nemzet tudatában az 1514-es parasztháború, az 1848-as szabadságharc, az 1919-es Ta­nácsköztársaság és 1945. Ezen az ünnepen tehát forradalmi múltunk egészére emlékezünk úgy, hogy számba vesszük ered­ményeinket, meghatározzuk fel­adatainkat­. Pártunk és kormá­nyunk arra törekszik, hogy a nemzetközi helyzetről levont helyes következtetések alapján a Magyar Néphadsereg a többi szocialista ország hadseregéhez hasonlóan képes legyen feladata eredményes teljesítésére. Ez ki­fejeződik abban, hogy növeke­dett a békefeladatok ellátását és a korszerű fegyveres küzde­lem megvívását biztosító felké­szültség. Vonatkozik ez az oros­házi alakulatra is, amely most ünnepli megalakulásának 15. évfordulóját. Az eltelt másfél évtized eredményekben gazdag időszak, amelyet kitüntetések, elismerések sora bizonyít Ez azonban a jövőre vonatkozóan is kötelez a még magasabb szintű munkára, a haza védel­mére. Az ünnepi beszéd után felol­vasták a honvédelmi minisz­ter, a belügyminiszter és a mun­kásőrség országos parancsnoka által­ kiadott napiparancsot, amely köszöntötte a fegyveres erőket. Ezt követően a többéves szolgálat és jó munka jutalmá­ul kitüntetéseket adtak át. A program este a fegyveres erők klubjában folytatódott. Zsüak Mátyás parancsnok adta érem, valamint a Szolgálati ■ át a Haza Szolgálatáért Érdem- Érdemérem kitüntetéseket. (Fotó: Somogyi) Őszi szezon a baromfiiparban Hajrá nélkül, de sok munkával Néhány évvel ezelőtt a ne­gyedik negyedév a baromfi­­feldolgozás finisét jelentette, így például 1968-ban az éves mennyiség csaknem 45 százalé­kát vásárolták fel Orosházán ebben az időben. Az ilyen ará­nyú szezonjelleg sok nehézsé­­­­get okozott a munkaerőgazdál­­­­kodásban ,valamint a feldolgo­­­­zó és tároló kapacitásban. Az idén a negyedik negyed­­­ évre már csak az éves men­­­­­nyiség egyharmada jut, feldol­­­­gozás szempontjából pedig csak­­ a hízott liba számít szezoncikk­nek. A Békéscsabai Baromfi­feldolgozó Vállalat két gyárá­ban, a megyeszékhelyen és Orosházán mintegy 260 vagon hízott liba, 290 vagon csirke, 70 vagon hibridpulyka és 15 va­gon hízott, illetve pecsenyeka­csát szükséges Orosházán a konzervüzemben ugyancsak van most tennivaló, öt vagon pácolt füstölt liba­mell, mintegy 30 vagon ládás, és ugyanennyi dobozolt zsír gyártása még az idei feladat. Ehhez járul a libamájkrém készítése, amely terméknek biztos exportpiaca van. Mindezt csak szervezett, fegyelmezett munkával lehet teljesíteni, a hajrá azonban ennek eredmé­nyeként lényegesen kisebb, mint a korábbi években volt. A feldolgozás mellett az élő áru­szállítás is bőven ad mun­kát, a negyedik negyedévben száz vagon élő gyöngyöst, nyu­­lat és bronzpulykát kell kami­­onokba rakni. A vállalati és közhűtőkből több mint 600 va­gon vágott baromfit értékesí­tenek a bel- és külföldi pia­ Gádorosi Petőfi Tsz Nagyobb összegű jutalom a szocialista brigádoknak A gádorosi Petőfi Tsz pártve­zetősége a közelmúltban érté­kelte a szocialista brigádok te­vékenységét. A közös gazdaság­ban tavaly hat szocialista brigád működött, ebből kettő női kol­­­lektíva volt Vállalásaikat az ér­­­tékelés alapján túlteljesítették, s így több mint tizenegyezer fo­­­rintot osztottak ki közöttük.­­ A munkaversenymozgalom bő­­vítésére vonatkozó határozatnak megfelelően a dolgozók bevoná­sával munkacsoporto­nkénti ta­­­­nácskozásokat tartottak, amelye­ken elhatározták, hogy szélesítik a mozgalmat. Az idén tizenegy brigád dolgozik csaknem száz taggal, s öt kollektíva már vise­lője a megtisztelő szocialista címnek. Vállalásaik elsősorban a gazdasági jellegű feladatokra vonatkoznak, de megtalálhatók a politikai és szakmai tovább­­i képzésre, a társadalmi munkára vonatkozó felajánlások is. A­­ termelőszövetkezet versenybi­zottsága félévenként értékeli a brigádok munkáját, s erről rész­­­letesen tájékoztatja a gazdaság­­ vezetőit és a tagságot. Legutóbb­­ augusztus végén értékelték a kollektívák tevékenységét, s túl a nyári nagy munkán, egy je­lentős időszak mérlegét vonhat­ták meg. A tapasztalatok azt bi­zonyították, hogy a versenyben résztvevő brigádok az eddiginél­­ is fokozottabban törekednek vál­­­lalásaik teljesítésére. Éppen ezért az elmúlt évhez képest most nagyobb összeget fordíta­nak majd a szocialista brigádok támogatására, jutalmazására. Kardoskút Barna­ Pál elvtárs megyei tanácstagi beszámolója a testületi ülésen Különösen nagy érdeklődés előzte meg Kardoskúton a községi tanács 1972. szeptem­ber 27-i ülését, melyen Barna Pál, az MSZMP Orosházi Járási Bizottságának első titkára, a megyei tanács tagja tartotta meg tanácstagi beszámolóját. A testületi ülésen, melyen egy ki­vétellel valamennyi tanácstag és számos meghívott is részt vett, Barna elvtárs beszámolójában három nagy téma köré csoporto­sította mondanivalóit. A megyei tanácsülés egyes ha­tározatairól, a helyi tanácsok előtt álló legfontosabb felada­tokról és saját tanácstagi te­vékenységéről adott tájékoz­tatót. Bevezetőként azokról a jelen­tős változásokról szólt a megyei tanácstag, melyek az állami élet demokratizmusának szélesítésé­vel, a bürokratizmus csökkenté­sével függnek össze. Ezek sorá­ba tartozik a választási törvény módosítása, az új tanácstörvény megalkotása, a hatáskörök de­centralizálása, a tanácsok jelle­gének megváltoztatása, az egy­séges szakigazgatási szervek ki­alakítása, s végül a tanácsok ön­állóságának növekedése. A meg­alkotott új tanácstörvény szerint a tanácsok népképviseleti, ön­kormányzati és államigazgatási szervek. A tanácsok tagjai — a megyeiek éppúgy, mint a köz­ségiek — nagyfokú felelősséggel vesznek részt a közügyek inté­zésében, lelkiismeretesen képvi­selik a tanács és választóik ér­dekeit. A kardoskúti tanács te­vékenységében kiemelten foglal­kozik a választásokon felmerült igényekkel, javaslatokkal, ké­résekkel. Igen jelentős értékűek a fejlesztés során eddig megva­lósított objektumok, melyeknek értékét fokozza, hogy helyi erő­forrásból, együttműködéssel va­lósulnak meg. A község szépen fejlődik — állapította meg Bar­na elvtárs —, ami dicséri a ta­nácstagok és a tanács vezetői­nek hozzáértését, kiegyensúlyo­zott tevékenységét. A helyi ta­nács végrehajtó bizottsága nagy figyelmet és gondot fordít a ha­tározatok végrehajtására. Ha a jövőben méginkább tá­maszkodnak a tanácsi bizott­ságokra, tovább erősödhet a tanács népképviseleti és ön­­kormányzati jellege a község­ben. Saját tanácstagi tevékenységé­ről szólva, a járási pártbizottság első titkára beszámolt arról, hogy a megyei tanács ügyrendi bizottsága elnöki tisztével bízták meg. A bizottság az elmúlt más­fél év alatt három alkalommal tartott ülést. A megyei tanács­üléseken két alkalommal szólalt fel Barna Pál, az orosházi já­rást érintő kérdésekben. Itt sürgette a nőkről való foko­zottabb gondoskodást, munka­­körülményeik javítását, má­sik alkalommal pedig az igaz­gatási munka korszerűsítésére tett javaslatot Népgazadsági helyzetünk rö­vid, átfogó elemzésével fejezte be beszámolóját. A tanácsülés ezután a községi tanács műszaki-kommunális bi­zottságának beszámolójával fog­lalkozott. Az első és a második napirendi ponthoz is több ta­nácstag hozzászólt. A testület mindkét beszámolót elfogadta.

Next