Orosházi Hírlap, 1972. október-december (17. évfolyam, 115-152. szám)
1972-12-12 / 145. szám
Zsadányi körséta Egy kis szemléletváltozás kellene az előbbrelépéshez Zsadány közel háromezer lakosú község, megyénk északkeleti csücskében. Az ottlakó idősebbek és fiatalok sportolási lehetőségeiről beszélgettünk a minap — Gyetvai Lajos kalauzolása mellett — a tanács elnökével ,a pedagógusokkal, a TSZSK elnökével, akik elmondták terveiket, gondjaikat. Végignéztünk egy testnevelési órát a kultúrház 6x9 méteres nagytermében, amelynek egyik sarkában egy árva lavór „biztosítja” a higiéniai feltételeket. Megnéztük az általános iskola udvarán levő kispályát, „szurkoltunk” a szakmaközi sakkbajnokság résztvevőinek, s rövid, félnapos látogatásunk alkalmával képet alkothattunk arról, hol és miért „szorít a cipő” a zsadányi sportéletben?! Az általános iskola tanári kara nagyon fiatal és valamennyi pedagógus szereti a sportot, maga is sakkozik, asztaliteniszezik az iskola folyosóján felállított asztalon. Az igazgató, Göndöcs Péter, a TSZSK asztalitenisz szakosztályának vezetője, Gyetvai Lajos, a szakmaközi bizottság sportfelelőse, labdarúgó-csapat edző-intézője, Fekete László, a csapat kapitánya, Gécs Mihály testnevelő és Marton Mihály, az úttörőolimpiára készíti fel tanítványait. Az iskola 286 tanulója mind részt vesz a testnevelési foglalkozásokon, mindössze három gyerek felmentett. A fiúk, lányok ott vannak valamennyi körzeti, járási versenyen. A labdarúgó-csapat tavaly, az úttörőolimpia második korcsoportosainak versenyében — a megyei döntő legjobb négy együttese közé került! Kézilabdában részt vesznek a különböző tornákon, s igyekeznek kihasználni a most már locsolható — bár még vörös salak után „áhítozó” — sportudvar nyújtotta előnyöket. Hogy kik a legügyesebbek? A hatodikból Kovács Laci, Tóth Lajos, Turbucz Bálint, a hetedikesek közül Bíró István, Birizdó István, Balogh Sándor, a nyolcadikosok közül Kopján Gizi, Durkó Irma, Tóth Dezső, Gál Emma, Kovács Erzsi, azután az Ungváritestvérek, Barta Mária, Bódi Kati. A négytusosak mellett kitettek magukért a lövészek is, akik közül Göndöcs Peti és Dányi Gyuri a legtehetségesebb. Az alap tehát adva van ahhoz, hogy az iskolából kikerülők erős sporte^res''életté tegyék a Zsadányi TSZSK-t. De képes e a klub biztosítani a sportolási feltételeket? Amint azt Göndöcs Péter elmondotta, áldozatokat is hoznak az asztaliteniszezők, hiszen maguk veszik felszerelésüket, labdáikat. Tehetségüket bizonyítja, hogy járási bajnokságon Marton János a felnőttek mezőnyében ezüst-, az ifik között Barta Ilona és Balogh László bronzérmet szerzett. A sakkozók a téli hónapokban küzdenek a szakmaközi bizottság díjaiért. Ottjártunkkor készültek a díjak átadására. És a legnépszerűbb sportág hívei, a labdarúgók miként vélekednek sportolási lehetőségeikről ? Fekete László nagyon elkeseredett. Kevesli azt a támogatást, amelyet a csapat kap a sportegyesülettől, hiszen öltözőjük a legminimálisabb követelményeknek sem felel meg, nemhogy víz, de még villany sincs a helyiségben. A fiúk maguk mossák szerelésüket, meszelik a pályát, a játékvezetői díjat, az utazási költségeket maguk „zsebből” fizetik. A játékosok közül kevésnek van munkalehetősége Zsadányban, emiatt másutt dolgoznak, rendszeres edzések nincsenek, így nem is lehet megfelelő kondíciójuk. Persze az is előfordul, hogy többen edzés helyett a vendéglátóipari „egységeket” keresik fel. Érzik annak „átkát” is ,hogy tavaly nem volt csapatuk, így szétszóródott a jó képességű gárda. Pedig volna lehetőségünk az előbbrelépésre. És közönségünk is lenne! Jelenleg a gyulai körzeti bajnokság hatodik helyén állunk és tavasszal hét meccset játszunk idehaza! Csakhát nagyobb összefogásra, tervszerű vezetésre volna szüksége, bizonygatta Fekete László. A sportegyesület elnöke, Deák László elismerte, hogy nem alaptalan a labdarúgó-csapat kapitányának keserűsége. Kétségtelen, hogy jócskán vannak problémáik. Hogy a vezetőség miért nem aktívabb? Az elnök úgy fogalmazott, hogy a sportvezetők erkölcsi megbecsülése — sajnos, manapság — nem „divat”. És ezen a helytelen szemléleten mindenképpen változtatni kellene, mert az, hogy lesz-e életképes sportegyesület, lesz-e megfelelő sportolási lehetőség Zsidányban, az nemcsak a TSZSK, hanem az egész község érdeke, összefogással, egy kis szemléletváltozással lehetne segíteni a bajokon. Mert meg kell érteni azt, hogy aki a fiataloknak ad , az a községnek ad! Mindenesetre az elnök bizakodó, így fejezte be beszélgetésünket: — Az elmúlt évben 15 ezer forintos költségvetést terveztünk, de a bevételünk csak nyolcezer forint volt. A sportvezetés kissé kampánymunkává vált... Jövőre — erre ígéretet kaptunk — javul anyagi helyzetünk, s remélem, megoldódnak — ha nem is egycsapásra — problémáink, csak már kész lenne az öltözőnk! — Igen, az öltöző! Ennek elkészülte nagyon sokat lendítene községünk sportéletén — állapította meg Bittó József tanácselnök, amikor felkerestük, s elmondtuk neki azt, amit beszélgető partnereinktől hallottunk. — Nagyon jól ismerem a sportolók ,sportvezetők problémáit — folytatta. — Tudom, hogy szükség volna egy tornateremre is, de ... amíg az általános iskola hat osztályának nincs tanterme, s emiatt kétműszakos tanítás folyik, erre még nem gondolhatunk. Tudom és tudjuk azt is, hogy a labdarúgó-csapat tagjainak idehaza kellene munkalehetőséget biztosítani, s ezzel egycsapásra megoldódnának az edzésproblémák. Az idén a tanács 76 ezer forintot fordított a pálya bekerítésére. A következő lépés a korszerű öltöző építése lesz, de bárhogy is szeretnénk, ennek befejezésére csak 1974-ben nyílik lehetőség, örvendetes az, hogy a pálya körüli térség fásítását a diákgyerekek társadalmi munkában végzik! Tanácsülésen tárgyaltunk korábban — és most decemberben is szó lesz — sportmozgalmunk helyzetéről. Együttműködési tervet készítünk a sportélet fejlesztésére, két tsz-ünkkel és az ÁFÉSZ-szel. A jövőt biztatónak látom, ugyanis tszeink 10—15 ezer forintos támogatást ajánlottak fel, a tanács is körülbelül ennyit tud biztosítani a sportkör számára, és az ÁFÉSZ-től is ígéretet kaptunk anyagiakra vonatkozóan — mondotta az elnök, majd ezzel zárta beszélgetésünket: — A járási sportszövetség hathatósan támogat bennünket, de úgy vélem, az előbbrelépéshez nemcsak az anyagi, erkölcsi támogatás szükséges, hanem az is, hogy a vezetők megértsék egymást, s a korábbinál egy kicsivel többet tegyenek Zsadány sportmozgalmáért. Machalek István Gécs Mihály, az általános iskola testnevelője. Bittó József, Zsadány tanácselnöke. Fekete László, a labdarúgócsapat kapitánya. Nemcsak a fociban, hanem asztaliteniszben is „otthon van” Birizdó Pista és Balogh Sanyi. A szakmaközi sakkbajnokságról a második helyen végzett A 8. osztályos lányok testnevelési óráján. Kiss Anna már túljutott a szekrényen, Gál Emma most vesz ren Wletet, a háttérben Tar Róza, Kopján Gizella, Kereki Ilona, takarva Muntyán Mária, Pala Magda, Bundics Edit. Tóth Éva, Komódi Éva és Durkó Irma. győztese Gyetvai Lajos jobb- Fodor Sándorral „snellezik” (Fotó: Gál Edit)