Orosházi Hírlap, 1972. október-december (17. évfolyam, 115-152. szám)

1972-12-12 / 145. szám

Zsadányi körséta Egy kis szemlélet­változás kellene az előbbrelépéshez Zsadány közel háromezer la­kosú község, megyénk észak­keleti csücskében. Az ottlakó idősebbek és fiatalok sportolá­si lehetőségeiről beszélgettünk a minap — Gyetvai Lajos ka­lauzolása mellett — a tanács elnökével ,a pedagógusokkal, a TSZSK elnökével, akik el­mondták terveiket, gondjaikat. Végignéztünk egy testnevelési órát a kultúrház 6x9 méteres nagytermében, amelynek egyik sarkában egy árva lavór „biz­tosítja” a higiéniai feltételeket. Megnéztük az általános iskola udvarán levő kispályát, „szur­koltunk” a szakmaközi sakk­­bajnokság résztvevőinek, s rö­vid, félnapos látogatásunk al­kalmával képet alkothattunk arról, hol és miért „szorít a ci­pő” a zsadányi sportéletben?! Az általános iskola tanári ka­ra nagyon fiatal és valamennyi pedagógus szereti a sportot, maga is sakkozik, asztaliteni­szezik az iskola folyosóján fel­állított asztalon. Az igazgató, Göndöcs Péter, a TSZSK aszta­litenisz szakosztályának veze­tője, Gyetvai Lajos, a szakma­közi bizottság sportfelelőse, lab­darúgó-csapat edző-intézője, Fe­kete László, a csapat kapitánya, Gécs Mihály testnevelő és Marton Mihály, az úttörő­olimpiára készíti fel tanítvá­nyait. Az iskola 286 tanulója mind részt vesz a testnevelési foglal­kozásokon, mindössze három gyerek felmentett. A fiúk, lá­nyok ott vannak valamennyi körzeti, járási versenyen. A lab­darúgó-csapat tavaly, az úttörő­olimpia második korcsoportosai­nak versenyében — a megyei döntő legjobb négy együttese közé került! Kézilabdában részt vesznek a különböző tor­nákon, s igyekeznek kihasznál­ni a most már locsolható — bár még vörös salak után „áhí­tozó” — sportudvar nyújtotta előnyöket. Hogy kik a legügye­sebbek?­ A hatodikból Kovács Laci, Tóth Lajos, Turbucz Bá­lint, a hetedikesek közül Bíró István, Birizdó István, Balogh Sándor, a nyolcadikosok közül Kopján Gizi, Durkó Irma, Tóth Dezső, Gál Emma, Ko­vács Erzsi, azután az Ungvári­­testvérek, Barta Mária, Bódi Kati. A négytusosak mellett ki­tettek magukért a lövészek is, akik közül Göndöcs Peti és Dá­­nyi Gyuri a legtehetségesebb. Az alap tehát­­ adva van ahhoz, hogy az iskolából kike­rülők erős sporte^­res''életté te­gyék a Zsadányi TSZSK-t. De képes e a klub biztosítani a sportolási feltételeket? Amint azt Göndöcs Péter el­mondotta, áldozatokat is hoz­nak az asztaliteniszezők, hiszen maguk veszik felszerelésüket, labdáikat. Tehetségüket bizo­nyítja, hogy járási bajnoksá­gon Marton János a felnőttek mezőnyében ezüst-, az ifik kö­zött Barta Ilona és Balogh L­ászló bronzérmet szerzett. A sakkozók a téli hónapokban küzdenek a szakmaközi bizott­ság díjaiért. Ott­jártunkkor ké­szültek a díjak átadására. És a legnépszerűbb sportág hívei, a labdarúgók miként vé­lekednek sportolási lehetősé­geikről ? Fekete László nagyon elke­seredett. Kevesli azt a támoga­tást, amelyet a csapat kap a sportegyesülettől, hiszen öltö­zőjük a legminimálisabb köve­telményeknek sem felel meg, nemhogy víz, de még villany sincs a helyiségben. A fiúk­ ma­guk mossák szerelésüket, me­szelik a pályát, a játékvezetői díjat, az utazási költségeket ma­guk „zsebből” fizetik. A já­tékosok közül kevésnek van munkalehetősége Zsadányban, emiatt másutt dolgoznak, rend­szeres edzések nincsenek, így nem is lehet megfelelő kondí­ciójuk. Persze az is előfordul, hogy többen edzés helyett a vendéglátóipari „egységeket” keresik fel. Érzik annak „át­kát” is ,hogy tavaly nem volt csapatuk, így szétszóródott a jó képességű gárda.­­ Pedig volna lehetőségünk az előbbrelépésre. És közönsé­günk is lenne! Jelenleg a gyu­lai körzeti bajnokság hatodik helyén állunk és tavasszal hét meccset játszunk idehaza! Csa­k­­hát nagyobb összefogásra, terv­szerű vezetésre volna szükség­e, bizonygatta Fekete László. A sportegyesület elnöke, De­ák László elismerte, hogy nem alaptalan a labdarúgó-csapat kapitányának keserűsége. Két­ségtelen, hogy jócskán vannak problémáik. Hogy a vezetőség miért nem aktívabb? Az elnök úgy fogalmazott, hogy a sport­vezetők erkölcsi megbecsülése — sajnos, manapság — nem „divat”. És ezen a helytelen szemléleten mindenképpen vál­toztatni kellene, mert az, hogy lesz-e életképes sportegyesület, lesz-e megfelelő sportolási le­hetőség Zsi­dányban, az nem­csak a TSZSK, hanem az egész község érdeke, összefogással, egy kis szemléletváltozással le­hetne segíteni a bajokon. Mert meg kell érteni azt, hogy aki a fiataloknak ad , az a köz­ségnek ad! Mindenesetre az elnök biza­kodó, így fejezte be beszélgeté­sünket: — Az elmúlt évben 15 ezer forintos költségvetést tervez­tünk, de a bevételünk csak nyolcezer forint volt. A sport­vezetés kissé kampánymunká­vá vált... Jövőre — erre ígé­retet kaptunk — javul anyagi helyzetünk, s remélem, megol­dódnak — ha nem is egycsa­­pásra — problémáink, csak már kész lenne az öltözőnk! — Igen, az öltöző! Ennek el­készülte nagyon sokat lendíte­ne községünk sportéletén — ál­lapította meg Bittó József ta­nácselnök, amikor felkerestük, s elmondtuk neki azt, amit be­szélgető partnereinktől hallot­tunk. — Nagyon jól ismerem a sportolók ,sportvezetők problé­máit — folytatta. — Tudom, hogy szükség volna egy torna­teremre is, de ... amíg az ál­talános iskola hat osztályának nincs tanterme, s emiatt két­­műszakos tanítás folyik, erre még nem gondolhatunk. Tu­dom és tudjuk azt is, hogy a labdarúgó-csapat tagjainak ide­haza kellene munkalehetőséget biztosítani, s ezzel egycsapásra megoldódnának az edzésproblé­mák. Az idén a tanács 76 ezer forintot fordított a pálya beke­rítésére. A következő lépés a korszerű öltöző építése lesz, de bárhogy is szeretnénk, ennek befejezésére csak 1974-ben nyí­lik lehetőség, örvendetes az, hogy a pálya körüli térség fá­sítását a diákgyerekek társadal­mi munkában végzik! Tanácsülésen tárgyaltunk ko­rábban — és most december­ben is szó lesz — sportmozgal­munk helyzetéről. Együttműkö­dési tervet készítünk a sport­élet fejlesztésére, két tsz-ünk­­kel és az ÁFÉSZ-szel. A jövőt biztatónak látom, ugyanis tsz­­eink 10—15 ezer forintos tá­mogatást ajánlottak fel, a ta­nács is körülbelül ennyit tud biztosítani a sportkör számá­ra, és az ÁFÉSZ-től is ígére­tet kaptunk anyagiakra vonat­kozóan — mondotta az elnök, majd ezzel zárta beszélgetésün­ket­: — A járási sportszövetség hathatósan támogat bennün­ket, de úgy vélem, az előbbre­lépéshez nemcsak az anyagi, er­kölcsi támogatás szükséges, ha­nem az is, hogy a vezetők meg­értsék egymást, s a korábbinál egy kicsivel többet tegyenek Zsadány sportmozgalmáért. Machalek István Gécs Mihály, az általános iskola testnevelője. Bittó József, Zsadány ta­nácselnöke. Fekete László, a labdarúgó­csapat kapitánya. Nemcsak a fociban, hanem asztaliteniszben is „otthon van” Birizdó Pista és Balogh Sanyi. A szakmaközi sakkbajnokság­ról­ a második helyen végzett A 8. osztályos lányok testnevelési óráján. Kiss Anna már túljutott a szekrényen, Gál Emma most vesz ren Wletet, a háttérben Tar Róza, Kopján Gizella, Kereki Ilona, takarva Muntyán Mária, Pala Magda, Bundics Edit. Tóth Éva, Komódi Éva és Durkó Irma. győztese Gyetvai Lajos­­ jobb- Fodor Sándorral „snellezik” (Fotó: Gál Edit)

Next