Orosházi Hírlap, 1973. január-március (18. évfolyam, 1-37. szám)
1973-01-11 / 4. szám
Új óvodák, iskolák, diákotthonok 1973-ban Az 1973-as esztendő számos vonatkozásban minden korábbinál kedvezőbb feltételeket teremt hazánk kétmilliós diákseregének, pedagógus-táborának. Az ifjúság valamennyi rétege, korosztálya közvetlenül érdekelt a fejlesztési tervben. A legkisebbek, az óvodások 1973-ban 10—11 ezerrel lesznek többen, mint 1972-ben. A megnövekedett létszám további elhelyezési gondokat jelent, a megoldás útjaként a helyek jobb kihasználását és újabb óvodáik építését, tervezik. Máris bizonyos, hogy ősszel 16 ezerrel több kisfiú és Saslány lehet óvodás. Egy esztendő alatt tehát a létszámgyarapodás ellenére 1—2 százalékkal tovább javul a kicsinyeik elhelyezésének aránya. 1973 szeptemberében már minden száz, három-hat esztendős apróság közül 60 óvodás lehet A helyzet további javítása társadalmi összefogást sürget, amire eddig is számos jó példa akadt. A következő tanévben a 2 általános iskolai tanulólétszám eléri a mélypontot. Várhatóan 1 036 000-en tanulnak majd a „ mindenki iskolájában”. A tanácsok 1973-ban 508 általános iskolai osztályteremfejlesztéssel számolnak. Az eddigi tapasztalatok szerint az általános iskolás napköziotthon-hálózat évről évre nagyobb ütemben fejlődik a tervezettnél. Az idén a napközis ellátás a tervezettnél magasabb arányú, országosan mintegy 24 százalékos lesz. Meggyorsul az általános iskolai diákotthon-hálózat fejlesztése is: az idén a tanácsok is új diákotthon szervezését teszik lehetővé. Tovább javul a gyermekvédelmi, gyógypedagógiai hálózat helyzete. A középiskolások munkafeltételeit javítja majd újabb 58 középiskolai osztályterem és 65 műhelyterem építésének befejezése mellett 1920 középiskolás kollégiumi hely megvalósulása is. Ismét kevesebb lesz tehát a faluról, kisebb településekről naponta bejáró középiskolás diák. Gazdagabb és korszerűbb lesz a felsőoktatási intézményhálózat is. A nyíregyházi tanárképző főiskolások számára jelent előbbre lépést, hogy befejezik a helyi testnevelési és sportlétesítmények építését. A Budapesti Műszaki Egyetem vízgazdálkodási főiskolai kara kollégiumot kap, a miskolci egyetem vegyipari automatizálási főiskolai kara pedig műhelycsarnokokkal és tornatermeikkel gazdagodik. Felépül a Debreceni Orvostudományi Egyetem elméleti tömbje, korszerűbb lesz és bővül is a kertészeti egyetem. Folytatják a Budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem elméleti tömbjének építését és a Győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola beruházásait. Változatlanul nagy erővel munkálkodnak a Szegedi József Attila Tudományegyetem menzájának és biológiai épületének megvalósításán. Az új tervek között szerepel a Veszprémi Vegyipari Egyetem új tanulmányi épülete és a Budapesti Műszaki Egyetem építész-laboratóriuma. Az Állattudományi Egyetem rekonstrukciós bővítése pedig már a közeljövőben befejeződik. Együttvéve 1973-ban a magyar felsőoktatási intézményeik nappali tagozatain kereken 60 ezer diák tanul majd, ez 1300-zal több, mint a jelenlegi létszám. A kollégium fejlesztés révén 1973. végére már minden második egyetemistafőiskolás diákotthonban, kollégiumban készülhet választott hivattására. (MTI) 1 Gyermekszínházak az NDK-ban Az NDK-ban ifjúsági bérletsorozatot bocsátottak ki, amely kedvezményes áron havonta egy színházi és operaelőadás, vagy koncert látogatására jogosít, s amelyet a 8—12 osztályos tanulók, ipari tanulók, egyetemi hallgatók és kiskatonák is igénybe vehetnek. Az NDK fővárosában, Berlinben jelenleg 57 000 fiatal bérlettulajdonost tartanak számon. A nagyszámú fiatal közönség a társulatokat arra készteti, hogy tekintettel legyenek a fiatalok szellemi-kulturális igényeire, a színházak ifjúsági klubjaiban vagy a felvonások közötti szünetekben az előcsarnokban a darabra vitákat, művész-ifjúsági találkozókat rendezzenek. Az NDK öt városában ■— Berlinben, Halléban, Drezdában, Magdeburgban és Lipcsében — működnek gyermek- és ifjúsági színházak, amelyek igyekeznek műsorterveiket az iskolai tanrendhez igazítani. ___ ülést tartott az Építők Szakszervezetének központi vezetősége Az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete szerdán kibővített központi vezetőségi ülést tartott, amelyen értékelték az ágazat múlt évi munkájának eredményeit és az idei feladatokról tárgyaltak. Az ülésen megjelent Gál László, a SZOT titkára is. Bombor József építésügyi és városfejlesztési miniszter tájékoztatta az ülés résztvevőit a gazdasági eredményekről és a feladatokról. Többek között elmondotta, hogy az állami építőipar termelése tavaly 2,3 százalékkal haladta meg az előző évit, s a vártnál kedvezőbb az eredmény a lakásépítésben, mert az évközben keletkezett lemaradást az állami építőiparnak lényegében sikerült pótolni, s így 33 600 új otthont adtak át az állami vállalatok. Az idén a népgazdasági terv szerint az országos építőipar 3,7, e ezen belül az állami építőipar mintegy hat százazalékkal bővíti termelését. (MTI) VIHARSARKI TÁNCOK Beszélgetés Born Miklós koreográfussal Born Miklós neve ma már elválaszthatatlan a viharsarki néptánc-mozgalom történetétől Egészen fiatal korában kezdte ismerkedését a tánccal. Kezdetben csak leste a „nagyokat”, a Rábai Miklós által vezetett Békéscsabai Batsányi Együttes tagjait, majd 16 éves korában egyik alapító tagja lett a Balassi Néptánc-csoportnak. A felszabadulás után létrejött amatőr együttesek között elsők voltak. Azóta a 25 év alatt sok-sok együttes népszerűsítette a néptánc művészetét, de közülük csak a Balassi és a budapesti Vasas őrizte meg eredeti formáját és nevét. A többi megszűnt, vagy újjászerveződött. Born kezdettől az együttes koreográfusa. — 1948-ban volt az első előadásunk. Ezt a műsort akkor még nem koreografáltuk. Eredetiben mutattuk be a környező falvakon tanult tánclépéseket. Ez volt az úgynevezett „szabad figurázás”, amikor szólt a zene, mi megjelentünk a színpadon és ott rögtönöztük a táncot. — Nem veszített a tánc e rögtönzéssel népművészeti értékéből? — Kétségtelen, hogy nem volt az eredeti táncok pontos mása az ilyen produkció, de az akkori táncosok közelebb álltak a valóságos anyaghoz, mint a mostaniak, így megfelelő hangulatban nagy élményt adott műsoruk. Ez természetesen csak a kezdet volt. Később mindinkább tudatosan készültünk arra, hogy művészi szintre emeljük néptánc-bemutatóinkat. Akkoriban jártak Magyarországon a nagy együttesek, a Mojszejev, az Alekszandrov. Megnéztük előadásaikat a helyszínen és a filmhíradóban is A környéken gyűjteni kezdtük a táncokat, meséket, dalokat. Békéscsabán a Hunyadi téren, az akkori piac helyén lépett fel a hivatásos Honvéd Néptáncegyüttes. Néztem a műsorukat, megjegyeztem a figura-anyagot, kezdtem színpadon gondolkodni és önálló fantáziával lépéseiket „csinálni”. — Hogyan született az első koreografált táncfüzér? — Jártam a falusi vásárokat, a lacikonyhák környékén néztem az alkalmi táncosokat Csanádapácán, Dobozon Vésztőn. Észrevettem, hogy önmagának táncol a táncos. Egy-egy figurát százszor is ismételt, egészen addig, míg örömét leli benne. Ez fontos felfedezés volt, hiszen ez a táncprodukciók élményalapja. A néző ugyanis átveszi a táncost örömét. A koreografálásnak viszont válogatni és tömöríteni kell a figuráikat, mert az ismétlődés unalmas lehet. A színpadon már látványra van szükség. Nos, a Viharsarki táncok című táncfüzér így lassan összeállt. 1949-ben ezzel a tánccal megnyertük az első helyezést a Bartók Országos Kulturális Verseny megyei döntőjén és eljutottunk a Budapesti Világ Ifjúsági Találkozóra. — Ismeretes, hogy a Budapesti VIT-en vált népszerűvé a Békéscsabai Balassi Táncegyüttes. Munkája az amatőr együttesek egyik példaképe lett. Mi ennek a magyarázata? — Két hétig táncoltunk a VIT rendezvényein. Műsorunk újszerű volt, hiszen színpadi kompozíciót mutattunk be. Mások még a „szabad táncnál” tartottak. A siker valóban nagy volt. Annyira nagy, hogy a Budapesti Vasas Együttessel cseréltünk helyet és mi utaztunk ki Bécsbe. Rekord idő alatt állították ki az útleveleinket... •— A „Csabai fonó” ugyancsak az eltelt 25 év egyik nagy sikere volt. Néprajzi szempontból is értékes munka, hiszen megörökítette a csabai fonók históriáját, dalait, és eredeti humorát. — Az anyaggyűjtésben valamennyien részt vettünk. Jártuk a tanyákat. Mindezt szinte a 24. órában tettük. Az adatközlők mind idős emberek voltak, akik gyermekkorukban még ültek a fonókban és elmondták mit csináltak ott, elénekelték az akkori dalokat A táncjátékot megírtam. Azóta is nagy siker. Érdekessége, hogy a keretjátékon belül felhasználják a táncosok a szabad figurázás lehetőségeit. — Milyen sikerélmény fűződik a Csabai fonó-hoz? —Nehéz felsorolni, de megpróbálom: 1955 ben az Operaház díszünnepségén Révay József is megtekintette műsorunkat. Abban az évben kerültünk ki a varsói VIT-re. Ott is nagy folklór-csemege volt 1962-ben az olaszországi Aerigentóban 17 nemzet táncversenyén nyertünk a Csabai fonóval megosztott első helyezést, és 1971-ben Penza megyében arattunk vele sikert Bem Miklós hosszan sorolhatná táncainak sikerét. Az elmúlt negyedszázad alatt 25 külföldi turnéról 11 ország elismerésével tértek haza. Ahogyan ők mondják: „ázott lábuk az Atlantióceánban, a Földközi- és a Balti-tenger vizében”. Amikor e sikerek elárolása után arról érdeklődöm, mi kell ahhoz, hogy valaki koreográfus legyen, így válaszol: — A koreográfus „terem”. Tulajdonképpen sehol sem tanítják ezt a mesterséget, úgy, ahogyan a költőket sem képezik. Általában olyan hivatásos táncosokból lesz „tánc-író”, akik ismerik a mesterség-jegyeket és van adottságuk új táncok megalkotásához. — A technikai és tudományos fejlődés hatására megváltozott a városok, a falvak arculata, az emberek életmódja. Eltűntek a népművészetet létrehozó foglalkozási ágak. Mi a feladata ezek után a néptánc-koreográfusnak? Van-e még egyáltalán új feladata? — Az eredeti néptáncot, népzenét létrehozó életmód valóban megszűnt A néptánc formanyelvét is kevesen órtik már, azok sem eredeti jegyeivel. Ugyanekkor reneszánszát éli a népművészet, hiszen jobban értékeljük most, amikor már nem használják. E reneszánszban van feladata a koreográfusnak. A magyar mozgásanyag meglehetősen színes. Sokat kell még dolgozni azért, hogy elemeiből egységes, nemzeti karakterű néptáncművészet alakuljon. A meglevő anyagot fantáziával és technikailag állandóan lehet és kell tökéletesíteni, hiszen a néptánc-mozgalom nem múzeum, hanem élő művészeti alkotóműhely. * * * Az egykori 16 éves táncos ezüstös hajú, jellegzetes bajuszt viselő mester ma már. Az elmúlt 25 év alatt mintegy 1500 előadás id^jéért dolgozott a csaknem 500 zenész, táncos és énekes fiatallal Most is éppoly aktívan dolgozik. Nemzetiségi és Petőfi műsorra készülnek. A héten harmadszorra veszik át a Kiváló Együttes címet. Amikor Born Miklós kezdte, még csak két amatőr néptáncegyüttes volt az országban. Ma csaknem kétezer.... Réthy István 4 haditechnika fejlődése gyorsítja az ipar fejlesztését Hasznos, sokoldalú együttműködés a néphadsereg és a népgazdaság különböző ágazatai között A haditechnikai és polgári kutatás eredményeinek kölcsönös hasznosítása országos érdekz Ebből a meggondolásból kiindulva néphadseregünk szoros kapcsolatot épített ki a polgári tudományos kutatóintézetekkel, az irányító hatóságokkal A katonai és nem katonai szervek közötti együttműködés, a tapasztalatok átadása már eddig is figyelemre méltó eredményeket hozott, amelyek több tízmilliós megtakarítást jelentenek a népgazdaságnak. Fentiekről kért tájékoztatást az MTI munkatársa a Honvédelmi Minisztérium illetékeseitől. Elmondották: a haditechnikai műszaki fejlesztés és a katonai célokra történő termelés gondosan szervezett tapasztalatátadással sokoldalúan segíti az ország általános ipari színvonalának emelését és egyes termékekkel konkrétan is hozzájárul a népgazdaság eredményeihez. Ma már a néphadsereg újító mozgalmának több eredménye megtalálható a polgári életben, s ugyanez vonatkozik a találmányokra is. — A modern haditechnikai eszközök konstrukciója, gyártásuk technológiája feltétlenül fejlett ipart, korszerű üzemeket, jól képzett szakembereket, magas szintet követel a termelés és a gyártásellenőrzés egész folyamataiban. Mindezek kétségtelenül serkentően hatnak az egész iparra, a termelési kultúrára. A hazai védelmi ipar készséggel átadja hasznosítható tapasztalatait a polgári termelésnek, természetesen úgy, hogy a védelmi szempontok, a hadsereg érdekei ne szenvedjenek csorbát, így például az ötvenes években a honvédelem érdekében létrehozott lokátor-kutatási és gyártási bázisokon fejlődött ki a híradástechnikai ipar olyan fontos ágazata, mint a sokcsatornás mikrohullámú technika és mérőműszerei, amiből hosszú évek óta jelentős export valósul meg. Ezen felül , ami a tapasztalatok átadását illeti, e tekintetben nem csupán gyártási eljárásokról van szó. Eredetileg a hadsereg részére készített egyes haditechnikai berendezések — pL híradástechnikai eszközök, azok alkatrészei, automatikai szerelvényeik, gépjárművek, egészségügyi, orvosi felszerelések — is átadhatók polgári célokra, így a különleges vízszerőberendezés-családot, amelyet eredetileg a néphadsereg részére készítettek. Az ipar polgári célokra is gyártja s már eddig jelentős exportot is lebonyolítottak, sőt folynak a tárgyalások további külföldi szállításokra. A berendezés segítségével az árvíz idején fogyaszthatóvá tették a szennyezett vizet. Szintén az árvízzel kapcsolatos egy másik példa: a mérnöktisztek — együttműködve az Országos Vízügyi Hivatal és a Fűzfői Nitrokémia szakértőivel — nagyhatású jégrobbantó-tölteleket készítettek s ezek bizonyára jó szolgálatot tesznek a téli időszakban. A néphadseregből származó újítások közül különösen jelentős az injekciós tű nélkül működő, úgynevezett oltópisztoly. Ez percenként 14—16 ember fájdalommentes oltására használható. Működése révén a nagy nyomással adagolt oltóanyag áthatol a bőrön, ezért nincs szükség tűre, szúrásra és egyéb speciális, nehezen megvalósítható rendszabályok alkalmazására. Igen nagy jelentőségű ez a találmány járványok idején. A feltalálók most azon dolgoznak, hogy az állatok oltására alkalmas nagy teljesítményű oltópisztolyt is elkészítsék. (MTI) 4 úsaMsm 1973. JANUAR 1L