Orosházi Hírlap, 1976. április-június (21. évfolyam, 27-52. szám)
1976-04-01 / 27. szám
ifiie. Április i„ csütörtök Art: *• miiír xxi. évfolyam, 27. szám Újra a határban El ne kiabáljuk, de úgy tűnik, hogy itt van már az igazi tavasz, amikor „bimbóznak a fák”. Ebben az időszakban a főszerepet ismét átveszik az agronómusok, a traktorosok, a kertészet gondjait vállaló asszonyok. Jó dolog ez. A mezőgazdaságban a helyzet egyetlen sommás mondattal soha nem jellemezhető. Az összkép mindig előnyök és hátrányok egybevetéséből alakulhat ki csupán. Hogyan állunk most? Előny, hogy végre kitavaszodott, de hátrány, hogy csak ily későn. Jó dolog, hogy a mélyszántásokat ősszel-télen el tudták végezni, jó ágyba kerülhet a mag. Ám rossz dolog, hogy a visszacsapkodó hideg, a hótakaró hiánya miatt fagykárokkal kell számolnunk a szőlőkben, a gyümölcsösökben és az őszi gabonákban is. Megnyugtató, hogy most van elegendő műtrágya; aggasztó, hogy legalábbis az első félévben még továbbra is „szoros” lesz a géphelyzet, nagyon be kell osztani a lóerőket. Biztató, hogy nincs belvíz, nem is fenyeget, tehát gyakorlatilag minden földön dolgozni lehet. Nem megnyugtató, hogy alaposan összetorlódtak a munkák. Örülünk, hogy a mezőgazdasági üzemek minden jel szerint alaposan felkészültek az idei tavaszra, de nem örülhetünk annak, hogy az idén is nehezen halad a dohány és a különböző zöldségfélék termelési szerződéseinek megkötése. összképet alkotva: a helyzet nem rossz, de arra sincs lehetőség, hogy kényelmesen, lazán induljunk neki a tavasznak. Legfontosabb az agronómusok és traktorosok szerepe: a kicsit összetorlódott munkát úgy kell elvégezni, hogy a minőségéből egy jottányit se engedjenek, viszont mire a legnagyobb tavaszi munka, a kukoricavetés elérkezik, addigra a többi — az ezt megelőző — rendben legyen. Jó munkaszervezés szükséges ehhez. Jó munkaszervezés és jó emlékezet. Sajnos, nem ismeretlen az a gyakorlat, hogy „télen fogadkozunk, tavasszal pedig kapkodunk”. Ezen a télen sok jó elhatározás született a takarékosságra, a hatékonyság növelésére, a hozamok fokozására. Nem szabad most egyetlen ilyen határozatot sem félretolni azzal az indoklással, hogy ,,sürget a munka”. A kapkodás nemcsak a takarékossági elképzeléseket hiúsíthatja meg, de az ésszerű gépkihasználást is, és nem csupán a jövő évi mérleg egyensúlyát veszélyeztetheti, hanem a hozamok fokozását, azaz a legszorosabban vett népgazdasági érdeket is. Ez a népgazdasági érdek más tekintetben is jelen van télben és tavaszban egyaránt. A nagyüzemek soha nem engedhették meg maguknak, hogy tavasszal csak a határral törődjenek, most pedig különösen nem. Inkább csak emlékeztetőül két különösképpen jelentős feladatról tavasszal is, külön is meg kell emlékezni. Az egyik a hústermelés. A tél később ért véget, a friss zöldtakarmány még várat magára. Akkor már könnyebb lesz, de addig is mindennapos feladat a hús- és a tejtermelés fokozása. Sertéshizlalásban sajnos, alaposan visszaestünk, de a tejtermelés is csak alig-alig fedezi a mindennapi szükségletet. A fellendülést elsősorban a nagyüzemektől várjuk. Ezek végeredményben kedvező helyzetben vannak, hiszen van üres férőhelyük, tehát a létszámnövelés nem követel nagy beruházást. Viszont követel gondot, odafigyelést, nagy-nagy szakszerűséget, vezetőtől éppen úgy, mint az állattenyésztési dolgozóktól. Legalább annyira fontos feladat ez a tavaszi hetekben is, mint a talajelőkészítés, vetés. A másik nagy jelentőségű tényező: a nagyüzem ma már nem maradhat meg a száz vagy több száz hektáros táblák mezsgyéin belül, hanem egyre inkább magára kell vennie az egész falu minden agrárproblémáját. A termelés fokozásában, a nehéz gondok enyhítésében a párt, az állam, a terv, az ösztönző rendszer fokozódó mértékben számít a kistermelők közreműködésére. Sertéshizlalási, tejtermelési és zöldségellátási gondjaink enyhítésében nagyon sokat segíthet a milliónyi kistermelő. • A traktorosoké, az agronómusoké, a kertészetben dolgozó asszonyoké most a főszerep. Ezt az állítást nem vonjuk vissza. De feltétlenül hozzátesszük, hogy ezzel nem csökken a vezetők, a közgazdák, a szervezők felelőssége, és nem lett mellékes kérdés az állattenyésztők munkája. Ebben a tudatban induljunk a megjött tavasznak! Földeák Béla Állategészségőrök vizsgája A nagyüzemi állattartás egyik , nagy fontosságú követelménye az állategészségügyi teendők és feladatok színvonalas teljesítése. Ehhez azonban jól képzett, korszerű ismeretekkel felvértezett szakgárdára van szükség. Ezért is szervezte meg a Békés megyei Állategészségügyi Állomás a tavaly decemberi jó tapasztalatokra alapozva most február—márciusban immár a második állategészségőri tanfolyamot a gyomai mezőgazdasági szakmunkásképző iskola eleki tagozatán. A nyolchetes tanfolyamon 24 J Békés megyei termelőszövetkezeti és állami gazdasági állattenyésztő szakmunkás vett részt. A tanfolyam hallgatói a sikeres vizsgák után a nagyüzemi állattartó telepek állatorvosai mellé kerülnek, egészségőri feladatok ellátására. A három napig tartó vizsgák hétfőtől szerdáig tartottak. Hétfőn, március 29-én Eleken írásban, kedden Békéscsabán az állatkórházban gyakorlatban, szerdán pedig ismét Eleken szóbeli vizsgán bizonyították tudásukat a tanfolyam résztvevői a vizsgabizottság előtt, amelynek elnöke dr. Rákóczi István, a MÉM osztályvezetője volt. Sajátos eszközökkel segíteni gazdasági feladataink megvalósítását Ülést tartott a KPVDSZ megyei bizottsága A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága március 31-én, tegnap ülést tartott. Napirendjén a választás óta végzett munka értékelése és az idei feladatok megvitatása szerepelt. Ez utóbbival kapcsolatban az előterjesztés elsőként a gazdasági munkát segítő szakszervezeti tevékenységgel foglalkozott. Alapvető feladatnak tekinti és sajátos eszközeivel segíti az ötödik ötéves tervidőszakra szóló vállalati, szövetkezeti tervek kialakítását, a célkitűzések megvalósítására történő mozgósítást. A tervezés demokratizmusának növelése megköveteli, hogy a szakszervezeti szervek vegyenek részt a tervezési munkában, segítsék érvényesíteni, hogy a dolgozók a vállalati terveket mind szélesebb körben megvitassák, az itt elhangzó tapasztalatokat pedig a gazdasági vezetés hasznosítsa. A vállalati és szövetkezeti tervek szerves részeként készüljön el a dolgozókról való tervszerű gondoskodást célzó vállalati szociálpolitikai terv. A feladatok között központi helyet foglal el a munkahelyi demokrácia továbbfejlesztése. Elősegítik, hogy a szakszervezeti szervek a gazdasági vezetéssel együttműködve a munkahelyi demokrácia formáit a gyakorlatban működtessék, s a dolgozók érdemi választ kapjanak az e fórumokon elhangzott észrevételeikre, javaslataikra. Állandó és folyamatos feladat a szocialista munkaverseny szervezése. A szakszervezetek elvi és gyakorlati segítséget nyújtanak a szocialista munkaverseny, különösen a szocialista brigád mozgalom fejlesztéséhez Figyelemmel kísérik a szocialista brigádok üzemi, társadalmi, közéleti tevékenységét, s a célokat legjobban szolgáló erkölcsi és anyagi ösztönzők kialakítását. A KPVDSZ — sajátosságának megfelelően — a lakossági áru- ellátás színvonalának emelése érdekében szorgalmazza a szocialista együttműködések kötését, az olcsóbb cikkek, a helyi árualapok szélesebb körű beszerzésének kiterjesztését. A gazdasági munkát segítő feladatok mellett szó volt az élet- és munkakörülmények javításáról, a dolgozók műveltségének növeléséről. Alapvető feladatnak tekintik a dolgozók közvetlen érdekvédelmét, az élet- és munkakörülmények állandó javítását, különös tekintettel a dolgozó nőkre, és fiatalokra. Ezeket az elveket a vállalati kollektív szerződésekben is érvényesíteni igyekeznek. E témán belül a bér- és munkaidővel összefüggő, valamint a munkavédelemmel és szociálpolitikai tevékenységgel kapcsolatos feladatokat határozták meg. iái MA: A MINISZTERTANÁCS ÉS A SZOT VEZETŐINEK TÁRGYALÁSA (2. oldal) BESZÉLGETÉS KÖZBEN (3. oldal) EGY NAGYKÖZSÉG „PORTRÉJA” (5. oldal) Díszünnepségek, koszorúzás, úttörőavatás, KISZ-fogadalomtétel A felszabadulási évfordulóra készül megyénk Megyénkben a városokban, járási székhelyeken, községekben április 3-án és 4-én koszorúzási ünnepségeket, díszünnepségeket, úttörőavatást, KISZ-fogadalomtételeket rendeznek. Április 3-án délelőtt 10 órakor rendezik meg a koszorúzási ünnepséget Békéscsabán, a Szovjet hősök temetőjében. Ezt követően fél 11-kor helyezik el a megemlékezés virágait a felszabadulási emlékműnél. Egy órával később, fél 12-kor a Szabadság téri Lenin-szobornál tesznek fogadalmat Békéscsaba ifjúkommunistái. Este pedig a Kulich Gyula Ifjúsági és Úttörőházban ünnepi gyűlést tartanak. Az ünnepségeken, megemlékezéseken, részt vesznek az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet hadsereg képviselői, valamint az Arad megyei párt- és állami küldöttség. Gyulán ugyancsak 3-án koszorúzzák meg a szovjet hősök sírjait, a felszabadulási emlékművet és a Felszabadulási ligetben levő emléktáblát. Szarvason 3-án délután fél 3- kor a Felszabadulási téren rendeznek koszorúzási ünnepséget és ugyanekkor avatják fel a város úttörőit és fogadalmat tesznek az ifjúkommunisták. Este a Szirén Ruházati Szövetkezetben rendeznek városi emlékünnepséget. Orosházán és Békésen 3-án rendezik meg a koszorúzási ünnepségeket a felszabadulási emlékműnél, illetve a szovjet katonák temetőjében. Az orosházi koszorúzási ünnepség egyben ünnepi nagygyűlés is lesz. Április 4-én Orosházán a megemlékezés virágait helyezik el a hazánk felszabadításában részt vett román hadsereg hőseinek sírjánál. A koszorúzási ünnepségen részt vesz a Román Szocialista Köztársaság Arad megyei Kommunista Pártjának és Tanácsának küldöttsége. Szovjet lapok vezető munkatársainak látogatása megyénkben A magyar nyelven megjelenő szovjet lapok, folyóiratok terjesztésében szerzett tapasztalatok összegzésére, olvasottságuk értékelésére, az időszerű fejlesztési feladatok megbeszélésére háromtagú, szakemberekből álló szovjet küldöttség érkezett tegnap, március 31-én délelőtt Békéscsabára. Igor Beljakot, a Szovjetunió című lap nemzetközi rovatának vezetőjét, Szizonyenkót, a Szovjet Export moszkvai főszerkesztőjét, valamint Punyint, a Szovjetunió magyarországi kereskedelmi kirendeltségének munkatársát Békés megyei útjára elkísérte Kincses György, a magyar nyelven megjelenő Szovjet Export felelős szerkesztője és Perlei Rezső, a Lányok, Asszonyok* című magyar nyelvű szovjet lap főszerkesztő-helyettese. A küldöttséget Békéscsabán Nagy Jenő, a megyei pártbizottság titkára, Várai Mihályné, a pártbizottság osztályvezetője és Jámbor István, a magyar nyelven megjelenő szovjet lapok megyei politikai felelőse fogadta. A délelőtti tapasztalatcserét követően a vendégek Gyulára látogattak, ahol a gyulai húsüzem megtekintésével fejezték be Békés megyei útjukat. TAVASZI NAPFÉNYBEN Fotó: Demeny