Orosházi Hírlap, 1976. április-június (21. évfolyam, 27-52. szám)

1976-04-01 / 27. szám

ifiie. Április i„ csütörtök Art: *• miiír xxi. évfolyam, 27. szám Újra a határban El ne kiabáljuk, de úgy tűnik, hogy itt van már az igazi ta­vasz, amikor „bimbóznak a fák”. Ebben az időszakban a főszere­pet ismét átveszik az agronómu­­sok, a traktorosok, a kertészet gondjait vállaló asszonyok. Jó dolog ez. A mezőgazdaságban a helyzet egyetlen sommás mondattal so­ha nem jellemezhető. Az össz­kép mindig előnyök és hátrá­nyok egybevetéséből alakulhat ki csupán. Hogyan állunk most? Előny, hogy végre kitavaszo­dott, de hátrány, hogy csak ily későn. Jó dolog, hogy a mély­szántásokat ősszel-télen el tud­ták végezni, jó ágyba kerülhet a mag. Ám rossz dolog, hogy a visszacsapkodó hideg, a hótaka­ró hiánya miatt fagykárokkal kell számolnunk a szőlőkben, a gyümölcsösökben és az őszi ga­bonákban is. Megnyugtató, hogy most van elegendő műtrágya; aggasztó, hogy legalábbis az első félévben még továbbra is „szo­ros” lesz a géphelyzet, nagyon be kell osztani a lóerőket. Biz­tató, hogy nincs belvíz, nem is fenyeget, tehát gyakorlatilag minden földön dolgozni lehet. Nem megnyugtató, hogy alapo­san összetorlódtak a munkák. Örülünk, hogy a mezőgazdasági üzemek minden jel szerint ala­posan felkészültek az idei ta­vaszra, de nem örülhetünk an­nak, hogy az idén is nehezen halad a dohány­ és a különböző zöldségfélék termelési szerző­déseinek megkötése. összképet alkotva: a helyzet nem rossz, de arra sincs lehető­ség, hogy kényelmesen, lazán in­duljunk neki a tavasznak. Leg­fontosabb az agronómusok és traktorosok szerepe: a kicsit ös­­­szetorlódott munkát úgy kell el­végezni, hogy a minőségéből egy jottányit se engedjenek, viszont mire a legnagyobb tavaszi mun­ka, a kukoricavetés elérkezik, ad­digra a többi — az ezt megelőző — rendben legyen. Jó munka­szervezés szükséges ehhez. Jó munkaszervezés és jó em­lékezet. Sajnos, nem ismeretlen az a gyakorlat, hogy „télen fo­­gadkozunk, tavasszal pedig kap­­kodunk”. Ezen a télen sok jó­ elhatározás született a takaré­kosságra, a hatékonyság növelé­sére, a hozamok fokozására. Nem szabad most egyetlen ilyen határozatot sem félretolni azzal az indoklással, hogy ,,sürget a munka”. A kapkodás nemcsak a takarékossági elképzeléseket hiúsíthatja meg, de az ésszerű gépkihasználást is, és nem csu­pán a jövő évi mérleg egyensú­lyát veszélyeztetheti, hanem a hozamok fokozását, azaz a leg­szorosabban vett népgazdasági érdeket is. Ez a népgazdasági érdek más tekintetben is jelen van télben és tavaszban egyaránt. A nagy­üzemek soha nem engedhették meg maguknak, hogy tavasszal csak a határral törődjenek, most pedig különösen nem. Inkább csak emlékeztetőül két különös­képpen jelentős feladatról ta­vasszal is, külön is meg kell em­lékezni. Az egyik a hústermelés. A tél később ért véget, a friss zöld­takarmány még várat magára. Akk­or már könnyebb lesz, de addig is mindennapos feladat a hús- és a tejtermelés fokozása. Sertésh­izlalásban sajnos, alapo­san visszaestünk, de a tejterme­lés is csak alig-alig fedezi a mindennapi szükségletet. A fel­lendülést elsősorban a nagyüze­mektől várjuk. Ezek végered­ményben kedvező helyzetben vannak, hiszen van üres férő­helyük, tehát a létszámnövelés nem követel nagy beruházást. Viszont követel gondot, odafi­gyelést, nagy-nagy szakszerűsé­get, vezetőtől éppen úgy, mint az állattenyésztési dolgozóktól. Leg­alább annyira fontos feladat ez a tavaszi hetekben is, mint a talajelőkészítés, vetés. A másik nagy jelentőségű té­nyező: a nagyüzem ma már nem maradhat meg a száz vagy több száz hektáros táblák mezsgyéin belül, hanem egyre inkább ma­gára kell vennie az egész falu minden agrár­problémáját. A termelés fokozásában, a nehéz gondok enyhítésében a párt, az állam, a terv, az ösztönző­ rend­szer fokozódó mértékben számít a kistermelők közreműködésére. Sertéshizlalási, tejtermelési és zöldségellátási gondjaink enyhí­tésében nagyon sokat segíthet a milliónyi kistermelő. • A traktorosoké, az agronómu­­soké, a kertészetben dolgozó asszonyoké most a főszerep. Ezt az állítást nem vonjuk vissza. De feltétlenül hozzátesszük, hogy ezzel nem csökken a veze­tők, a közgazdák, a szervezők felelőssége, és nem lett mellékes kérdés az állattenyésztők mun­kája. Ebben a tudatban indul­junk a megjött tavasznak! Földeák­ Béla Állategészségőrök vizsgája A nagyüzemi állattartás egyik , nagy fontosságú követelménye az­­ állategészségügyi teendők és fel­adatok színvonalas teljesítése. Ehhez azonban jól képzett, kor­szerű ismeretekkel felvértezett szakgárdára van szükség. Ezért­ is szervezte meg a Békés megyei Állategészségügyi Állomás a ta­valy decemberi jó tapasztalatok­ra alapozva most február—már­ciusban immár a második állat­­egészségőri tanfolyamot a gyo­mai mezőgazdasági szakmunkás­­képző iskola eleki tagozatán. A nyolchetes tanfolyamon 24 J Békés megyei termelőszövetkeze­­­­ti és állami gazdasági állatte­nyésztő szakmunkás vett részt. A tanfolyam hallgatói a sikeres vizsgák után a nagyüzemi állat­tartó telepek állatorvosai mellé kerülnek, egészségőri feladatok ellátására. A három napig tartó vizsgák hétfőtől szerdáig tartot­tak. Hétfőn, március 29-én Ele­ken írásban, kedden Békéscsa­bán az állatkórházban gyakorlat­ban, szerdán pedig ismét Ele­ken szóbeli vizsgán bizonyították tudásukat a tanfolyam résztvevői a vizsgabizottság előtt, amelynek elnöke dr. Rákóczi István, a MÉM osztályvezetője volt. Sajátos eszközökkel segíteni gazdasági feladataink megvalósítását Ülést tartott a KPVDSZ megyei bizottsága A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szak­­szervezetének megyei bizottsága március 31-én, tegnap ülést tar­tott. Napirendjén a választás óta végzett munka értékelése és az idei feladatok megvitatása sze­repelt. Ez utóbbival kapcsolatban az előterjesztés elsőként a gazdasá­gi munkát segítő szakszervezeti tevékenységgel foglalkozott. Alapvető feladatnak tekinti és sajátos eszközeivel segíti az ötö­dik ötéves tervidőszakra szóló vállalati, szövetkezeti tervek ki­alakítását, a célkitűzések meg­valósítására történő mozgósítást. A tervezés demokratizmusának növelése megköveteli, hogy a szakszervezeti szervek vegyenek részt a tervezési munkában, se­gítsék érvényesíteni, hogy a dol­gozók a vállalati terveket mind szélesebb körben megvitassák, az itt elhangzó tapasztalatokat pe­dig a gazdasági vezetés haszno­sítsa. A vállalati és szövetkezeti tervek szerves részeként készül­jön el a dolgozókról való terv­szerű gondoskodást célzó válla­lati szociálpolitikai terv. A feladatok között központi helyet foglal el a munkahelyi demokrácia továbbfejlesztése. Elősegítik, hogy a szakszervezeti szervek a gazdasági vezetéssel együttműködve a munkahelyi demokrácia formáit a gyakorlat­ban működtessék, s a dolgozók érdemi választ kapjanak az e fó­rumokon elhangzott észrevétele­ikre, javaslataikra. Állandó és folyamatos feladat a szocialista munkaverseny szervezése. A­­ szakszervezetek elvi és gyakor­lati segítséget nyújtanak a szo­cialista munkaverseny, különö­sen a szocialista brigád mozgalom fejlesztéséhez Figyelemmel kí­sérik a szocialista brigádok üze­mi, társadalmi, közéleti tevé­kenységét, s a célokat legjobban szolgáló erkölcsi és anyagi ösz­tönzők kialakítását. A KPVDSZ — sajátosságának­­ megfelelően — a lakossági áru-­­ ellátás színvonalának emelése érdekében szorgalmazza a szo­cialista együttműködések köté­sét, az olcsóbb cikkek, a helyi árualapok szélesebb körű be­szerzésének kiterjesztését. A gazdasági munkát segítő feladatok mellett szó volt az élet- és munkakörülmények ja­vításáról, a dolgozók műveltsé­gének növeléséről. Alapvető fel­adatnak tekintik a dolgozók köz­vetlen érdekvédelmét, az élet- és munkakörülmények állandó ja­vítását, különös tekintettel a dol­gozó nőkre, és fiatalokra. Ezeket az elveket a vállalati kollektív szerződésekben is érvényesíteni igyekeznek. E témán belül a bér- és munkaidővel összefüggő, vala­mint a munkavédelemmel és szo­ciálpolitikai tevékenységgel kap­csolatos feladatokat határozták meg. iái MA: A MINISZTERTANÁCS ÉS A SZOT VEZETŐINEK TÁRGYALÁSA (2. oldal) BESZÉLGETÉS KÖZBEN (3. oldal) EGY NAGYKÖZSÉG „PORTRÉJA” (5. oldal) Díszünnepségek, koszorúzás, úttörőavatás, KISZ-fogadalomtétel A felszabadulási évfordulóra készül megyénk Megyénkben a városokban, já­­­rási székhelyeken, községekben­ április 3-án és 4-én koszorúzási ünnepségeket, díszünnepségeket, úttörőavatást, KISZ-fogadalom­­tételeket rendeznek. Április 3-án délelőtt 10 órakor rendezik meg a koszorúzási ün­nepséget Békéscsabán, a Szovjet hősök temetőjében. Ezt követő­en fél 11-kor helyezik el a meg­emlékezés virágait a felszabadu­lási emlékműnél. Egy órával ké­sőbb, fél 12-kor a Szabadság téri Lenin-szobornál tesznek foga­dalmat Békéscsaba ifjúkommu­nistái. Este pedig a Kulich Gyu­la Ifjúsági és Úttörőházban ün­nepi gyűlést tartanak. Az ün­­­­nepségeken, megemlékezéseken, részt vesznek az ideiglenesen ha­­zánkban állomásozó szovjet had­­­­sereg képviselői, valamint az­­ Arad megyei párt- és állami kül­döttség. Gyulán ugyancsak 3-án koszo­­rúzzák meg a szovjet hősök sír­jait, a felszabadulási emlékmű­vet és a Felszabadulási ligetben levő emléktáblát. Szarvason 3-án délután fél 3- kor a Felszabadulási téren ren­deznek koszorúzási ünnepséget és ugyanekkor avatják fel a vá­ros úttörőit és fogadalmat tesz­nek az ifjúkommunisták. Este a Szirén Ruházati Szövetkezet­ben rendeznek városi emlékün­nepséget. Orosházán és Békésen 3-án rendezik meg a koszorúzási ün­nepségeket a felszabadulási em­lékműnél, illetve a szovjet ka­tonák temetőjében. Az orosházi koszorúzási ünnepség egyben ün­nepi nagygyűlés is lesz. Április 4-én Orosházán a megemlékezés virágait helyezik el a hazánk fel­szabadításában részt vett román hadsereg hőseinek sírjánál. A koszorúzási ünnepségen részt vesz a Román Szocialista Köz­társaság Arad megyei Kommu­nista Pártjának és Tanácsának küldöttsége. Szovjet lapok vezető munkatársainak látogatása megyénkben A magyar nyelven megjelenő szovjet lapok, folyóiratok ter­jesztésében szerzett tapasztala­tok összegzésére, olvasottságuk értékelésére, az időszerű fejlesz­tési feladatok megbeszélésére há­romtagú, szakemberekből álló szovjet küldöttség érkezett teg­nap, március 31-én délelőtt Bé­késcsabára. I­gor Bel­jakot, a Szovjetunió­ című lap nemzetközi rovatának vezetőjét, Szizonyenkót, a Szov­jet Export­ moszkvai főszerkesz­tőjét, valamint Punyint, a Szov­jetunió magyarországi kereske­delmi kirendeltségének munka­társát Békés megyei útjára elkí­sérte Kincses György, a magyar nyelven megjelenő Szovjet Ex­port felelős szerkesztője és Per­lei Rezső, a Lányok, Asszonyok* című magyar nyelvű szovjet lap főszerkesztő-helyettese. A küldöttséget Békéscsabán Nagy Jenő, a megyei pártbizott­ság titkára, Várai Mihályné, a pártbizottság osztályvezetője és Jámbor István, a magyar nyel­ven megjelenő szovjet lapok megyei politikai felelőse fogad­ta. A délelőtti tapasztalatcserét követően a vendégek Gyulára lá­togattak, ahol a gyulai húsüzem megtekintésével fejezték be Bé­kés megyei útjukat. TAVASZI NAPFÉNYBEN Fotó: Demeny

Next