Orosházi Hírlap, 1976. április-június (21. évfolyam, 27-52. szám)
1976-04-01 / 27. szám
A gyermekek világnézeti nevelése a pedagógusok munkájának keretét jelenti A Hazafias Népfront orosházi járási bizottsága mellett működő pedagógiai bizottság utolsó ülését tartotta március 30-án, kedden délután. E bizottság ugyanis megszűnik, a tevékenység azonban, amelyet tagjai folytattak, nem szakad meg. A bizottsági tagok a jövőben községi szinten folytatják munkájukat, a községi szülői munkaközösségeken belül működő pedagógiai bizottságban. Minderről bevezetőül Csamai Jusztina, a bizottság elnöke tájékoztatta a tagokat, majd Hári József, járási szakfelügyelő tartott alapos elméleti ismeretekre és gyakorlati tapasztalatokra épülő előadást a résztvevőknek, szülői munkaközösségi vezetőknek, pedagógusoknak, a gyermekek világnézeti neveléséről. Bevezetőül arról beszélt, hogy a gyermekek tudatos, szocialista nevelése az iskolának, a családnak, az egész társadalomnak egyik igen fontos feladata. Mint mondta, a világnézeti nevelés nem csupán egyik részterülete a nevelő, oktató munkának, hanem annak a keretét jelenti. Ahhoz, hogy a permanens világnézeti nevelés érvényesüljön, széles körű ismeretekkel, szilárd világnézettel, ideológiával, és nem utolsósorban az átadni tudás képességével bíró pedagógusokra van szükség. Hangsúlyozta az előadó, hogy a világnézeti nevelés nem egyszerűsíthető le ateista nevelésre. A legszorosabb a kapcsolata az értelmi neveléssel, de számos más területet, így az erkölcsi, a közösségi, az esztétikai nevelést is érinti. A következőkben arról beszélt Hári József, milyen feladatai vannak az oktatási intézményeknek a világnézeti nevelésben, majd a család, a társadalom ezzel kapcsolatos teendőiről szólt. A pedagógusok fáradozása csak akkor lehet igazán eredményes, ha a szülők is foglalkoznak a gyermekek értelmi képességeinek fejlesztésével, válaszolnak a sok-sok miértre, kielégítik kíváncsiságukat, alkotó tevékenységre ösztönző játékokat adnak a kicsik kezébe. Az egyik legjobb nevelési eszköz a családban a szülők példamutatása. S végül: a szülői munkaközösségek sokat tehetnek azért, hogy az iskola, a család, a társadalom összefogásával hatékony, eredményes legyen a gyermekek egységes világnézeti nevelése. Az értekezlet második felében Éliás György, a Hazafias Népfront orosházi járási titkára arról beszélt, mit tehetnek a szülői munkaközösségek az oktatáspolitikai határozat végrehajtásáért. Újabb munkalehetőség Köröstarcsán A községi tanács a Békéscsabai Kötöttárugyárral közösen új műhelycsarnokot létesített Köröstarcsán. Az étkező-, fürdő, és öltözőhelyiségekkel is ellátott varrórészleg mintegy 100 leánynak és asszonynak ad munkát. Jelenleg hetvenen tanulják a varrást, de megindult a termelés is. Főként kötöttárukat, sportmezeket készítenek. Az új létesítmény ünnepélyes átadására áprilisban kerül sor. Pedagógus művészek kiállítása A VII. pedagógus képzőművészeti tárlat április 4-én, vasárnap nyílik Orosházán, a Szántó- Kovács Múzeumban. A tárlatot délelőtt 11 órakor dr. Szűcs Alajosné, a Pedagógusok Szakszervezete Békés megyei bizottságának titkára nyitja meg. A kiállítást május 15-ig, hétfő kivételével, mindennap délelőtt 10—12- ig, délután 2—5-ig tekinthetik meg az érdeklődők. A termelőszövetkezetek segítségével szervezettebbé válik a háztáji takarmányellátás A háztájiról szóló s az utóbbi időkben elhangzott, megírt jó néhány tájékoztató után itt és most nem szükséges külön is bizonyítanunk már, milyen fontos szerepet tölt be népgazdaságunkban ez a mezőgazdasági kisüzem. Helyette a háztáji termelés fejlesztéséről gondolkodva vizsgáljuk meg inkább a háztáji állattartás egyik legélőbb gondját, legdöntőbb kérdését — jelesen a takarmányellátást. Tudott dolog, hogy az állattartás költségeinek meghatározó hányadát — mintegy háromnegyed részét — teszik ki a takarmányköltségek, amiből következik, hogy a kisüzemi állattartás önköltségének alakulása is elsősorban ettől függ. Csupán néhány százalékos megtakarítás, ami a megfelelően etetett takarmány jobb hasznosulásával érhető el, már jelentős mértékben járulhat hozzá a jövedelmezőség növekedéséhez , a tenyésztői kedv fokozódásához. Felelős a forgalmazó is A szabványokból és jogos igényekből megállapíthatjuk, hogy a háztáji gazdája már rég nem alapozhatja az állathizlalást, -nevelést az ételmaradékokra és egyéb házi hulladékokra. A pénzt jelentő minőség eléréséhez neki is szinte a nagyüzemben alkalmazott technológiát kell kisüzemi méretekben követnie. Alapvető tehát, hogy megfelelő időben, megfelelő takarmányhoz juthasson — mégpedig minden különösebb nehézség és fennakadás nélkül. Ez az utóbbi tehát már nem a háztáji gazda, hanem a forgalmazó felelőssége. Hogy ez mekkora, azt mutatja az is, hogy csak a Békés megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat értékesít évente mintegy 10 ezer vagontakarmányt a kisgazdaságoknak (rajta kívül a kondorosi takarmánykeverőtől és a mezőgazdasági üzemektől is vásárolhatnak a tenyésztők). Anélkül, hogy a takarmányforgalmazás egyéb gondjaira — a szemestakarmány- és korpahiány okaira — itt most kitérnénk, megállapíthatjuk, hogy a háztájinak eladott takarmánynak utóbb már csaknem a 80 százaléka állt tápokból. Ezek alkalmazása azonban már bizonyos fokú szakértelmet és jól szervezett forgalmazói hálózatot követel. A korábbi gyakorlatnak — amikor is a mezőgazdasági nagyüzemek, az ÁFÉSZ-ek és a MÉK csak bizományosként közvetíthettek — megvolt az a hibája, hogy a forgalmazásba bekapcsolódókat csak alig-alig tette érdekeltté az ügyben. Az évi 9—10 ezer vagontakarmányból 5—6 ezret évről évre változatlanul mindig is a vállalatnak kellett eljuttatnia a háztájiba. Változás ebben ez év januárjától kezdődött. Most, amikor a termelőszövetkezetek szerepe megnő a kisállattartás szervezésében, irányításában, megteremtődnek a feltételei annak is, hogy a tsz-ek az ÁFÉSZ-ekkel, a MÉK-kel együtt ne bizományosként, hanem továbbadóként, teljes körűen érdekelt forgalmazóként segítsék a kisüzemi állattartás takarmányellátását. Legyen aktív a háztáji Az előzetes becslések alapján, a forgalmazás új rendszerében a vállalati közvetlen értékesítés súlya felére csökken a háztáji gazdaságok takarmányvásárlásában. Ennek azonban van még egy néhány kialakításra váró feltétele. Az alapvető, hogy a takarmányigényeket ott mérjék föl és ott elégítsék ki, ahol magát az állattartást szervezik és irányítják. Ezt segíti a *sz-ek új helyzete a takarmányforgalmazásban. Ugyanakkor a háztáji gazdaságoknak is tovább kell lépniük. Szükséges, hogy a háztáji állattartás a korábbinál szervezettebbé váljon és még a tsz-ek által irányított sertés- és szarvasmarhatartásban is kialakuljanak a háztájik között a szakcsoportokra jellemző szervezeti élet jegyei. A klubszerűség lehetőséget teremt a szervezett „gazdaképzésre” takarmányozási témákban éppenúgy, mint egyéb tenyésztői kérdésekben. Az e körökben megbízott községi felelősök vezetésével azután például a legjobb takarmányhasznosulást elérő egyéni etetési technológiákat is könnyebb elterjeszteni.A lényeg végül is, hogy a gabonaforgalmi vállalattal így csak a nagyvásárló, a tsz lép kapcsolatba éves szerződésekben biztosítva az összegyűjtött takarmányigények kielégítését, összességében, ha így megvizsgáljuk kiderül, hogy ebben az esztendőben a megye 136 takarmányértékesítő elárusítóhelyéből már csak 36-ot tart fenn a gabonaforgalmi vállalat, 42-őt (32 községben) a tsz-ek, ötvenet az ÁFÉSZ-ek, nyolcat pedig a MÉK. A kérdés csak az: mit lehet ezeken az elárusítóhelyeken kapni? Van minden, ami kell Az elkövetkező öt évre tápokból és koncentrátumokból tetszés szerint és külön kívánságra is együttműködési megállapodás alapján „teljes sorokat” — indító, nevelő, hizlaló és tojótápot is — biztosít kellő mennyiségben a vállalat. A szemes takarmányokból és a malomipari takarmányokból az ellátás a korábbi évekhez hasonlóan alakul. Ami takarmányra a háztáji állattartásnak szüksége van és lesz, azt a gabonaforgalmi vállalat a rá kiszabott kötelezettség teljesítésén túl is igyekszik forgalomba hozni. A többi pedig éppen ennek a forgalomnak a megszervezésén múlik, amiben viszont minden fél egyaránt érdekelt. Kőváry E. Péter A Beszélgetés közben partlagkönyvcserével kapcsolatos beszélgetések folynak most megyeszerte, s tegyük hozzá mindjárt, a várakozásnak megfelelő, sőt sok esetben talán még ennél is jobb eredménnyel. Beszélgetés közben vagyunk, éppen ezért hasznos néhány tapasztalatra ráirányítani a figyelmet. A párttag és a pártvezetésből alakult csoportok között a programszerű találkozásokon mélyebb, elvtársiasabb kapcsolat alakul ki, mint azt néhányan gondolták. Általában nem 5—10 precre korlátozódik az összeírás időpontja és nem is annyira adminisztrációs jellegű, mint azt egyesek feltételezték. A pártvezetőség a párttag véleményét, meglátását, javaslatát kéri a vállalati, szövetkezeti, intézményi munkáról. S jönnek a válaszok. Ezeket a nyílt őszinteség jellemzi. Sok minden elhangzik, mély felelősségérzettől áthatottam A kiscsoport légköre olyan, ahol a munkás, a paraszt, az alkalmazott tiszta szívvel és lelkiismerettel beszél közös dolgainkról. Mezőkovácsházán legutóbb 1963-ban kérdeztek meg egy párttagot, hogy az üzemmel kapcsolatban mi a véleménye, hogyan lehetne eredményesebben dolgozni. Azóta 13 év telt el. Közben a megkérdezett jó eredménnyel vette ki részét a párt politikájának népszerűsítéséből, jól, kommunistához méltóan hatott környezetére. Tudatos munkájával mélyítette a párt és a tömegek kapcsolatát Erről a pártpolitikai munkáról a beszélgetés során a pártvezetőség elismerően nyilatkozott. A küzdelmes évek egyegy előrevivő epizódját idézték fel, s azután közelebb mentek a dolgos hétköznapokhoz és az utóbbi években folytatott üzemfejlesztési tervek valóraváltásában keresték a párt tagjának, az átlagos állampolgáron felül nyújtott teljesítményét. Az összegezésnél a munkában, az elvi harcban, a párt politikája melletti kiállásban szilárd, a kommunista típusú embernek további jó munkát kívánva köszöntek el a beszélgetés befejezésekor. Ezeknek a mai beszélgetéseknek az a legnagyobb erénye, hogy a párt tagját, a szocializmus építésének tudatos harcosát, az embert feladata közben, amit tett a párt politikájáért alapon minősíti. Elismeri a jól végzett munkát, s ha szükséges, bátorít az elvhűségre, a párt társadalompolitikai céljainak szolgálatára, vagyis a kommunista kötelesség teljesítésére figyelmeztet. Felszínre hozza a vélemények sokaságát. És itt álljunk meg egy percre. Vajon mi lesz a sorsa ezeknek? A pártvezetőség tagjai megőrzik-e vagy összesítve leteszik a pártalapszervezet, csúcsbizottság, üzemi, községi, járási, városi pártbizottság elé? A párttagság véleményét vajon csoportosítja-e a vezetőség aszerint, hogy abból mi tartozik a pártszerére, mi a gazdasági vezetésre? Azután az sem lényegtelen, hogy a párttagság hangja eljut-e a gazdasági vezetőkig, hogyan fogadják ezeket az észrevételeket? Beépítik-e a napi teendők sorába vagy elmennek mellette, mint korábban? Mondjuk meg őszintén, ez elsősorban a pártvezetőség következetességén múlik. A mostani beszélgetéseket a párt magasabb szerveinek határozata alapján szervezték meg mindenhol. A megyét járva, több párttag elmondta: ezt a módszert gyakrabban kellene követnie a pártvezetőségeknek. Időszakonként az alapszervezetekben meg lehetne hallgatni a párttagság véleményét az üzem, a tsz vagy éppen az intézmény további feladatainak meghatározására, a párttagság mozgósítására. A kommunista pártról szóló lenini tanítások mai körülményeink között is érvényesek. Erősíteni kell az egységet, az eszmei szilárdságot, a cselekvő kézséget a párttagság soraiban, hogy a népünk által állított követelményeknek jól megfelelhessen a szocializmus építésének tudatos csapata.gy-egy beszélgetés, amely gyakran egy, másfél órát is igényel, ezeket a gondolatokat tárja fel. Kommunista őszinteséggel vélemény hangzik el a gazdasági vezetésben dolgozók munkájáról, a pártfeladatok teljesítéséről. Ezzel együtt kerül mérlegre a párttag tevékenysége, magatartása, hatása a környezetére. A módszer jó bevált, a politikai szervező munka szerves részévé kellene válnia a jövőben is. Dupsi Károly E Hírek Sarkadról Az elmúlt szombaton tartotta községi küldöttértekezletét a KISZ sarkadi bizottsága. A nyolcvantagú testületnek Szabó Zsuzsanna titkár számolt be az elmúlt időszak munkájáról, majd a vitában 13 hozzászólás egészítette ki teljessé a sarkadi fiatalok e parlamentjét. Az értekezlet — amely megerősítette tisztében Szabó Zsuzsa titkárt — határozatában rögzítette: az úttörőmozgalom születésnapjának tiszteletére a községben kispályás labdarúgótornát rendeznek az úttörőknek, s erre valamennyi iskola csapatát meghívják. *Nyolc brigád részvételével rendezték meg a községi szocialista brigádok közművelődési vetélkedőjét. Végül is a sarkadi ÁFÉSZ brigádja lett az első, a cukorgyár Szabó Pál, illetve fejlesztési brigádja előtt. átjárási klubtalálkozó •színhelye volt vasárnap a sarkadi kultúrház. Tizenhat klubból háromszázötven fiatal gyűlt össze, hogy kapcsolataikat erősítsék, tapasztalataikat kicseréljék. Az elekiek irodalmi műsort adtak, megemlékezve a „Három tavaszról", a házigazdák pedig az idei országos módszervásáron is közzétett játékokkal szórakoztatták a fiatalokat. A találkozó hasznos szolgálatot tett a klubmozgalomnak. * Pénteken nyílt meg a Sarkadi Cukorgyár ifjúsági klubjában az a kiállítás, amely a sarkadi KISZ-esek és úttörők szovjet fiatalokkal kialakult kapcsolatairól ad számot. Tablókon, fényképeken mutatják be, hogyan tartanak rendszeres kapcsolatot egymással a két ország fiataljai. A kiállítás a hét végén zárul. * Elekre látogatott a hét végén a Sarkadi Cukorgyár nőbizottsága. Felkeresték a nevelőotthont, ahol a gyerekek műsorral kedveskedtek a vendégeknek. Ezután a gyáriak és a Lenin Tsz asszonyai-lányai elbeszélgettek mindennapjaikról. A legtöbb szó természetesen saját munkájukról, a cukorcsomagolásról, illetve a növénytermesztésről esett. Jem Hierum 1976. ÁPRILIS 1.