Orosházi Hírlap, 1976. október-december (21. évfolyam, 79-104. szám)
1976-10-02 / 79. szám
1976. OKTÓBER 2., SZOMBAT Ára: 1,— forint XXI. ÉVFOLYAM. 19. SZÁM A bolondos rekordok listája szerint egy amerikai diáklány tíz nap alatt harminchét levelet küldött az ország túlsó felében levő kedvesének. Azt, hogy miként csinálta — tett-e mást a levelek írásán s föladásán kívül —, akár egy hazai vállalatnál is megtudakolhatnánk, mert ilyesfajta rekordereink szép számmal vannak. Legtöbbjük már nem éri be a levelek darabonkénti buzgó körmölésével, hanem egyenesen nagyüzemi készítésére rendezkedett be, szabvány formákkal, hivatkozási és iktatószámokkal, aláírásokkal, másolatokkal, ahogy az komoly helyen dukál. Hagyjuk az iróniát, hiszen kerüljön csak papírra, s ezen a módon az érintettekhez az igazgatótanács döntése, az új munkaköri besorolás, a fizetésemelés a fegyelmi határozat. Mit szóljunk azonban az olyasfajta vállalati szerelmes leveleshez, amelyek írói a szomszéd irodahelyiségben, a másik emeleten ülő kollégájukkal azt tudatják, hogy „folyamatba tették az ügyet”, bár alkatrész híján a gépjavításra jó esetben is csak hetek múlva kerülhet sor? Aligha tarthatjuk ügyiratnak azt a papirost, melyen tömött sorok tudatják a semmit, a magyarázat köntösébe öltöztetett mellébeszélést, avagy azokat a csip-csup napi ügyeket melyeket telefonon, személyesen percek alatt elintézhetnének egymással az érintettek. Nem teszik, hanem diktálnak, láttamoznak, kézbesítő könyvvel szaladgáltalak az ifjú vagy idős küldöncöket. Piros, kék, zöld, fekete, narancssárga rosttollakkal kaligrafikus jeleket rónak a másolatokra, a beérkező levelekre, s a színektől függően helyezi irattartókba az „okmányokat” az adminisztrátor. Okmányok? Igen. A bölcsesség hiányának, a bürokratizmus szeretetének tanúsítói, annak bizonyítványai, hogy ki miként menekül a felelősségtől, mi módon igyekszik fedezni magát. A vállalati, szerelmes levelek egyre szélesebben hömpölygő áradata, a fölösen felduzzasztott belső adminisztráció sok mindent eltakaró, már-már áttörhetetlennek tetsző bokra azért létezik, mert táptalaja, forrása gazdag. Felöleli az egyéni alkalmatlanságokat, tehetetlenségeket éppúgy, mint a szervezet szervezetlenségét Tudományos vizsgálatok s nagyon köznapi tapasztalatok egyaránt igazolják a vállalati belső szervezet elavultságát — tisztelet a nagyon ritka kivételnek —, lassúságát, rugalmatlanságát. Ezek következménye az érdektelenség, a felelősségi körök tisztázatlansága, az ügymenet kuszasága, a döntéshozatal vontatottsága. Okok és okozatok bonyolult szövevényei nem világosabbá, hanem még áttekinthetetlenebbé teszik a papirosok, a szünet nélkül gyártott szerelmes levelek. Holott éppen az van ezekben a levelekben, hogy az író és a címzett nem szereti egymást, szakított, szemrehányást tesz, követelődzik, fenyeget, hűtlenséget emleget, választ sem vár, azonnal feleletet igényel, válást helyez kilátásba, visszaköveteli azt, amit korábban jó szívvel adott. Mutasd meg az irattárad, megmondom, hogyan vezetsz. Túlzás? Nem az. Ha igaz a szólás, hogy a stílus az ember, akkor az ugyancsak helyénvaló, amit így fogalmazhatunk meg: a túl sok papír rossz vezetési stílusról, rossz vállalati belső mechanizmusról árulkodik. Ott, ahol azt tartják, mindenről papír legyen, ez lép elő fontossá, s nem maga az ügy, a teendő. Helyet cserél a cél, s elérésének egyik — korántsem döntő — eszköze. Az írás válik mindenhatóvá az ilyen — megérdemli e rangot? — szervezetben, s nem a tett! Az írással minden igazolható, bizonyítható, s persze annak ellenkezője úgyszintén. Tanúsítható, ki mikor közölte aggályait, kifogásait, vétlenségét, csak azt nem tudhatjuk meg, mi történt a megoldás, a haladás érdekében. Nem a papírfelhasználás, a sok-sok tonna ilyen meg olyan, merített, vízjeles vagy zöldesen silány, cégfeges, felül- vagy alulbélyegzett papír okozza a kárt, hanem ami mögötte rejlik. A felelőtlenség, a tehetetlenkedés, a tétovaság, a bőrpapír mögé búvás, az a sanda remény, hogy „most ők lesznek idegesek”. A papírok mögött mindig emberek állnak, a papír az emberi érintkezés, közlés egyik eszköze. Akik céllá teszik ezt az eszközt, mindenhatóvá, azok az embert, tolják, taszítják félre. Mellékessé — papírok olvasójává silányítják, legjobb szándékait csúfolják meg, kedvét szegik, elhitetik vele, hogy ez, a papírok gyártása és olvasása, gépelése, iktatása, kézbesítése, lerakása, őrzése, visszakeresése a fontos. A papírok mögött mindig emberek állnak. S ha rengeteg a papír, ha egyre több vándorol szobák és szobák, folyosók, irodaházak között, ha folyamatosan magasodik a levelek halma, elkerülhetetlen, hogy feltegyük a kérdést: milyen emberek állnak a papírok mögött? Mészáros Ottó Október 30 - 31-re összehívták az MSZBT országos értekezletét Pénteken a Parlament vadásztermében ülést tartott a Magyar Szovjet Baráti Társaság országos elnöksége. Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a baráti társaság elnöke mondott megnyitó beszédet, majd Nagy Mária főtitkár tájékoztatót adott az MSZBT-tagcsoportoknak az elmúlt hetekben lezajlott megyei és fővárosi kerületi értekezleteiről, amelyeken tíz októberben összeülő országos értekezletet készítették elő. Az országos elnökség úgy döntött, hogy az országos értekezletet október 30—31-re hívja össze. Szezon a baromfiiparban A Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat az idén eddig kétezer vagon baromfit vásárolt és dolgozott fel. A negyedik negyedévben még ezer vagon árul, zömmel nagy testű baromfit — kacsát, libát, pulykát — dolgoznak fel (Fotó: Veress) MA: RADAR: EGY ROSSZ, IRÁNYBA HÚZÓ SZABÁLYZÓRÓL (3. oldal) KENYÉR- ÉS TEJELLÁTÁS — VASÁRNAP (4. oldal) A KÖZÖSSÉGÉRT — ÖNZETLENÜL (5. oldal) Vállalati szerelmes levelekI116 milliárdos építés megvalósítása sürgeti a központi telep létrehozását □lést tartott a megyei képviselőcsoport Az országgyűlési képviselők megyei csoportja pénteken, október 1-én Gyulán tartotta ülését. A tanácskozáson részt vett dr. Marsi Gyula, az MSZMP gyulai városi bizottságának első titkára, Nyári Sándor, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, valamint dr. Takács Lőrinc, a városi tanács elnöke, aki rövid tájékoztatást adott Gyula város múltjáról és jelenéről. Balogh László országgyűlési képviselő vezette a tanácskozást, aki tájékoztatta a képviselőket a soron következő országgyűlés ülésszakának várható napirendjeiről. A képviselők megvitatták az írásos törvényjavaslatokat és néhány pontjához módosított javaslatot ajánlottak, melyeket továbbítanak az országgyűlés irodájához. Ezt követően dr. Takács János, a megyei tanács vb osztályvezetőjének előterjesztése alapján megvitatták a megye építőipari terület gondjait, teendőit. A vitához alapul szolgáló jelentés egyik lényeges adata, hogy a megye V. ötéves tervében, 16 milliárd forint összegű építési beruházást kell befejezni. Ehhez, minden építési tartalék feltárására szükség van. Indokoltnak tartották a képviselők — mint egyik biztosítékát a terv teljesítésének — az állami építőipari vállalat központi telepének kialakítását Békéscsabán. Ehhez az ÉVM anyagi támogatása szükséges. Az ügy rendezésére a képviselők segítségüket ajánlották. Kifogásolták viszont, a családi ház építés egyformaságát, a száraz típustervet. Mint mondották: az építtetőknek is lehet más és más ízlésük, elgondolásuk. Javasolták — a többi között —, hogy az építőipari kapacitás összefogása érdekében az osztály kezdeményezze a házilagos tevékenység megyei szintű felülvizsgálatát és a jogszabálytól eltérő működés szabályozását. Ugyanis több tanácsi költségvetési üzem nem az alapító levélben foglaltak szerint vállal munkát. Tatarozásra, állagmegóvásra nem lehet kapni építőipari vállalkozót. Összefoglalva megállapítható, hogy a tanácsi fejlesztési tervben szereplő beruházások kapacitása, az építési mérleg megközelítő egyensúlyt mutat. Az építőipari vállalatok feszített fejlesztési ütemet terveztek, amelynek a pályázat formájában igényelt központi támogatás az egyik alapja. Az idegen megyei kapacitásbehozatal növelése is feltétlenül szükséges. Követelmény a műszaki fejlesztés mellett az évek óta tapasztalt kedvezőtlen tendenciák megváltoztatása. Ebben nagy jelentősége van az 1975. évben kezdeményezett centralizálási folyamatnak. A vitában felszólaltak: Sebesi Lászlóné Kétegyháza, Kovács István Sarkad, Bálint Istvánná Szeghalom, Németh Ferenc Orosháza, dr. Kovács Gábor Szarvas és Hankó Mihály Békéscsaba országgyűlési képviselők. Az ülés befejezése után a képviselők megtekintették az Erkel Ferenc Művelődési Központot és az épülő húskombinátot, ahol Zám András, a megyei állatforgalmi és húsipari vállalat főmérnöke kalauzolta a vendégeket. Megyeszerte vetik a búzát Jól halad a napraforgó aratása — megkezdték a kukorica törését Az őszi vetésekre előirányzód 128 ezer hektárból a termelőszövetkezetekben eddig mintegy 73 ezret szántottak fel, az állami gazdaságokban pedig a tervezett 21 ezer hektárból csaknem 17 ezret. A 225 ezer hektár tavaszi vetéshez mostanáig több mint 60 ezret szántottak fel gazdaságaink. Az elmúlt héten a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok többségében megkezdték az őszi búza vetését és a jövő hét közepétől-végétől a megyében mindenütt, teljes ütemben halad majd ez a munka. Az idén mezőgazdasági üzemeink összesen 132 ezer hektáron vetnek búzát. A vetésben az éten nyolcszázalékos teljesítéssel a szeghalmi járás áll, ahol már több mint kétezer hektáron került földbe a jövő évi kenyérnekvaló. A terv szerinti 4 ezer hektárból a tsz-ek a hét elejéig csaknem 2600-at vetettek be őszi árpával. Befejezéshez közeledik a 2100 hektár burgonya termésének felszedése, jó ütemben halad a napraforgó aratása; a szövetkezetek a 17 és fél ezer hektár termőterület egynegyedéről, az állami gazdaságok a másfél ezer hektár kétharmadáról takarították be a termést. A 15 ezer hektár silókukoricából pedig már csak két és fél ezer hektár áll lábon. Kedvező az is, hogy a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok szeptember végéig a tavalyinál négyezer hektárral többet szerves trágyáztak meg. A termelők hozzáláttak a kukoricatöréshez is az elmúlt napokban. Kukoricából 121 ezer hektár termése vár betakarításra, ez azonban a megfelelő gépesítettség mellett jóval kevesebb gondot okoz, mint az ugyancsak jól gépesített, de az érés késése miatt akadozó cukorrépaszedés. Ez utóbbiban is előrébb léptek azonban a megye gazdaságai, amit bizonyít, hogy a néhány napos lasítás után, hétfő óta ismét teljes üzemben dolgoznak a cukorgyárak. Pénteken, október 1-én az őszi mezőgazdasági munkákat szervező megyei operatív bizottság kibővített ülésen mérte fel a szántási, vetési és betakarítási munkákat. Az ülés részvevői — akik között helyet foglaltak a járások, városok pártbizottságainak és tanácsainak vezetői — az elhangzott jelentésekből megállapították, hogy az utóbbi néhány napban fokozódott az őszi munkák lendülete.