Ország-Világ, 1960. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-13 / 2. szám

A SZÉP GeééM igazán méltánytalan lenne a A Fővárosi Operettszínház új Szép Heléna-produkciójára rá­húzni a vizeslepedőt. Hagyo­mány, hogy ezt az Offenbach­­operettet időről időre akctualizál­­ják. ízlés és ötlet kérdése, hol látja a rendező a perszifláló ára­dat határát. Szilveszter, újév s a közeledő­­farsang idején nincs kedvünk ke verébre ágyúval lövöl­dözni hiszen végső soron antúgyis a közönség dönti el, tet­szenek-e neki Szinetár Miklós rendezői ötletei és Polgár Tibor új zeneszámai. A címszerepet alakító Németh Marika, Latabár Kálmán zene­­lapj­a és a sok csinos színpadi jelenség bizonyára megéri az elő­adás megtekintésére befektetett időt és pénzt. Ízelítőül, íme e néhány fényképfelvételünk. * ORSZÁG-világ, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság hetilapja. Főszerkesztő: Alpári Pál Szerkesztő: Pető Miklós. — Szerkesztőség: Budapest VII., Lenin körút 9—11. Tel.: 4M—9*7. — Felelős kiadó: Sala Sándor, a Lapkiadó Vállalat igazgatója. — Kiadóhivatal: Budapest VII., Lenin körút 9—11. Tel.: MI—285. — 59.4743 Athenaeum Nyomda, Budapest. (F. v. Soproni Béla.) — Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi (Budapesten a kerületi) kézbesítő hivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra nyolc forint. Külföldöm-terjeszti: Kultúra Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat, vagy a Kultúra külföldi képviseletei. — Kéziratokat nem őrzünk­ meg és nem küldünk vissza. I. Széll Heléna (Né­meth Marika) olyan szendén mosolyog, hogy még minden héjjal megkent fér­jét (Lala­bér Kál­mánt), sőt a közönsé­get is leveszi lékéről­­. A balett-együttes tagjai méltó riválisai a legszebbeknek is J. Nils (Borvető Já­nos) habozás a legszebbnek, Ve­­ni urnak (Barna Er­ni) nyújtja át a tör­ténelmi nevezetessé­gű Jonathánt (Ács Irén felvételei) 21 FILMKRÓNIKA az NDK filmgyártásának A BUJM-ÜGY ma már klasszikus alko­_______________ tása. Úgy hozzátartozik a német film történetéhez, mint a mi Talp­alatnyi földünk a mienkhez. Témája tipikus német probléma: hogyan igyekeztek Hin­­denburg jól nevett alattvalói észrevétlenül átcsúsztatni a hatalmat a nácik kezébe. Szítják az antiszemitizmust s egy közönsé­ges rablógyilkosságot a zsidó nagyiparos nyakába akarnak varrni, hogy ezzel propa­gandaanyagot szolgáltassanak a nemzeti szocialistáknak. A politikai jellegű bűnügy se nem háttere, se nem főszereplője a film­nek. Nem törpül kulisszává az emberi ér­zések mellett, de az érdekes, izgalmas tör­ténet sem nyomja el az emberábrázolást. A neves rendező,Erich Engel kitűnő arányér­zékkel hozta harmóniába a lélekábrázolást a gazdag­ cselekménnyel. Műsorpolitikánk pedig aktuálisabb filmet nem tűzhetett vol­na műsorára. Az 1926-ban lejátszódott, a valóságban megtörtént eset vászonra költé­se és a napjainkban tomboló nyugatnémet­­-horogkeresztes hadjárat- hátborzongatóan hasonlít egymásra.­­A Blum- ügy­ után a filmkockák tovább peregnek s a nézőben az emberiesség teljes letiprása, a második vi­lágháború rémes képei merülnek fel. A nyugatnémet fasiszta provokációk után pe­dig ... nem, ez a rémes dráma nem ismét­lődhet! azaz a kitűnő Iran- HORGÁSZ A PÁCBAN cia komikus, Louis ------------------------­--------de Funes egy film­komédiában. A pácban legfeljebb a kritikus marad, ha azon töri a fejét, miféle kifogá­solnivalót találjon a filmben. Látszatra ártatlan komédia, burleszköt­­letekkel teletűzdelt, mindenre elszánt víg­játék egy csendes francia kisvárosról, amelynek nyugalmát Blaireau - Louis de Funes, az orvvadász és orvhalász felkavar­ja. A film humorát azonban a társadalom­bírálat tüskéjébe ágyazták. A kisváros bör­­tönigazgatója azért viseli megtisztelő címét, mert miniszter nagybátyja — ha már min­denáron börtönbe kell jutnia unokaöccsé­nek — inkább az igazgatói széket, mintsem a cellát intézi el neki. A direktor működése rendkívül liberális — ha az írott törvény és a megyőződése között szakadék tátong, egyszerűen kitépi a törvénykönyv idevonat­kozó lapját. Ha nincs a törvénykönyvben, nem törvény a törvény. Az üldözött orv­halász pedig egy szép napon a városka őse lesz, mert az ellenzéki lap szerkesztője tün­tetést szervez mellette. Miután győzedel­meskedik, az újságíró — ellenkező előjellel — ismét ellenzéki lesz, mert az ellenzékies­kedés nála nem meggyőződés, hanem foglal­kozás ... Sokáig lehetne folytatni a film ügyes ötleteinek felsorolását, ha azt tűz­nénk ki célul, hogy akkor hagyjuk abba, amikor azok elfogytak. (halasi)

Next